A közterületek használata
Sok szót ejtettünk már a szomszédok együttélésének írott és íratlan szabályairól, de nem néztünk még körül az ingatlanokat körülvevő közeli környezetben. Mind a társasházak,mind a kertes házak esetében felmerülhetnek azok a kérdések, hogy a lakóépület melletti részek karbantartásáért ki a felelős. Bár a telekhatár általában könnyen megállapítható, a kerítésen, illetve társasházi bejárati ajtón túl is akadhatnak még kötelezettségeink.
Milyen kötelezettségeim vannak?
Az ingatlan előtti terület rendben tartása például a tulajdonos, illetve az ingatlan használójának kötelezettsége. Ebbe a körbe tartozik az ingatlan előtt lévő járda, valamint a járda és az úttest között lévő zöld rész, és ha van, akkor az árok is. Ha az ingatlan előtt nincsen járda, akkor 1 méter szélességű sávban kell rendet tartani az ingatlan körül. A rend ebben az esetben azt jelenti, hogy el kell söpörni az adott területre került szennyeződéseket, tárgyakat, faleveleket, illetve téli időszakban el kell lapátolni a havat is. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet alapján nem szabad felsózni a belterületi járdákat, mert az károsítja a növényzetet, ezért akár bírságot is kiszabhatnak ránk. A zöld területeken és árkokban el kell távolítani a gyomokat, különös tekintettel arra, hogy a parlagfű virágbimbójának kialakulását meg kell akadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenn kell tartani. A járda javítása azonban már a tulajdonos, tehát az önkormányzat vagy a közútkezelő feladata.
Faültetés és kivágás
Nem szabad elfelejtenünk, hogy attól, mert a közterületre vonatkozóan vannak kötelezettségeink, még nem lesznek automatikusan jogaink is. Bár a ház körüli zöld területen le kell nyírnunk a füvet és a gazt, de nem használhatjuk a területet sajátunkként, például nem ültethetünk oda akármit és a fák kivágásáról sem dönthetünk. A fák, cserjék ültetése és metszése bejelentésköteles tevékenység, amit kizárólag a helyi önkormányzat tudtával lehet megtenni. A fák kivágására ennél is szigorúbb szabályok vonatkoznak. Még a nem közterületen lévő fa kivágását is be kell jelenteni, de a közterületen lévő fákat csak olyan elkerülhetetlen okból lehet kivágni, mely kertészeti szakvéleménnyel is alá van támasztva. A kivágáshoz külön kérelmet kell előterjeszteni, amit részletesen meg kell indokolni. A kérelmet a polgármesteri hivatalba kell beadni. A kivágott fa helyére pótlási kötelezettség mellett másik fát kell ültetni, a helyi rendelet szerinti feltételek mellett.
Az engedély nélküli fakivágás, szabálysértési eljárást von maga után.
Ha a közútkezelő a tulajdonos
Az önkormányzaton kívül lehet más tulajdonosa is egy közterületnek. A közutakat kísérő zöldsávra ültetett fa és cserje a közút tartozékát képezi az 1988. évi I. törvény alapján. Sok településen keresztül megy országos közút, az ilyen közutat kísérő zöldsáv területére történő fa és cserje telepítése az út kezelőjének engedélye nélkül tilos.
Társasházak melletti kiskertek
Főleg társasházak esetében merül fel kérdésként, hogy szabad-e kertészkedni a bérház körüli területen. Első lépésként ki kell deríteni, hogy az adott földrészlet a társasház tulajdona-e vagy az önkormányzaté. Ehhez a társasház alapító okiratát kell megnézni, amit a közös képviselőtől lehet elkérni, vagy a földhivatalból kell információt kérni az adott területre. Ha az önkormányzat tulajdona a zöld rész, ahova a kertet álmodtuk, akkor engedélyt kell kérni erre a tevékenységre az önkormányzat környezetvédelemért vagy a település fejlesztéséért felelős részlegétől. Az engedély megszerzése után az elkészült kiskert körbekerítésének ötlete is felmerülhet, és bár ez jó ötletnek tűnhet a virágok megóvása érdekében, de ezt a szándékunkat ismét, külön be kell jelenteni az önkormányzatnak. A kerítés magassága és anyaga ebből a szempontból nem fontos, az alacsony, házi készítésű kerítés sem kivétel. Ha a leendő kert a társasház tulajdonában álló földön fekszik, akkor a lakóközösséggel kell megvitatnunk kertészeti és elkerítési terveinket.
Honnan tudhatom, hogy kié egy gondozatlan terület?
Amennyiben a házunk mellett van egy olyan terület, amit senki sem gondoz, de nem is a mi feladatunk a rendezése, akkor érdemes a földhivatalból tulajdoni lapot kérni, ami évente 2 alkalommal ügyfélkapun keresztül díjmentes, illetve szükségünk lehet térképmásolatra is, melynek díja ügyfélkapun keresztül 3.000.- Ft. Ezek alapján tudhatjuk meg, hogy egy adott területnek ki a tulajdonosa, akit felszólíthatunk a tulajdona rendezésére.
Összegzés
Végezetül pedig fontos szem előtt tartani, hogy az előzőekben ismertetett szabályok keret jelleggel rendezik ezeket a jogviszonyokat, de a törvény felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy saját hatáskörben döntsenek bizonyos feladatok megszervezéséről. Ezért minden esetben érdemes a város honlapján körülnézni, vagy személyesen érdeklődni a közterület-hasznosítással kapcsolatos szabályokról és kötelezettségekről.
Bodnárné dr. Pozsonyi Éva
jogász – BTESZ
