A "mezítlábas" lelkipásztor

Az új feladatköröd mellett elsődlegesen lelkipásztor vagy. Hogyan talált meg Téged a lelkészi hivatás?

Budapesten születtem egy háromgyermekes család harmadik fiaként. A szüleimmel együtt jártunk az Újpesti Baptista Gyülekezetbe, így a hit gyermekkoromtól fogva jelen van az életemben. Mégis nagyon fontos volt az, hogy döntést hozzak arra nézve, hogy szeretném Jézust követni, hiszen azóta is annyi elágazás volt az életemben, hogy ha ezt akkor nem döntöm el, nagyon máshol lennék, mint ahol most vagyok. Már 15 éves korom környékén jött egy gondolat, hogy
Isten akár teljes idős munkatársként is szeretne látni. Volt egy tábor, ahol arról beszéltek, hogy van-e olyan, akinek többet ér az ember, mint az élet más lehetőségei és élményei és azt éreztem, hogy nekem többet ér az ember és a lelki üdve,
mint más dolgok. Később egy vidéki rokon – aki nem sejtette az én terveimet -, teljesen véletlenül feltette nekem a kérdést: ”Pap leszel?” És úgy éreztem, hogy ez valóban egy üzenet volt a jövőmre nézve. Így elvégeztem a teológiát és mellette a magyar szakot is.
Rögtön lelkészként is kezdtél ”dolgozni”?

A diploma után úgy éreztem, hogy szeretnék beletekinteni a hétköznapi életbe is. Így elköltöztem otthonról és az Operaházban dolgoztam színészként. Majd érkezett egy meghívás Kiskőrösről, hogy elmennék-e egy hétvégére prédikálni. Nem jutott eszembe jó kifogás, így elvállaltam. És ezután ott is maradtam, a helyi gyülekezet lelkipásztora lettem. Itt szolgáltam, amikor megismertem a feleségemet. Egy közeli város lelkipásztorának a lánya volt. Azóta négy gyermekünk született. 10 évig voltunk Kiskőrösön, ahol több szociális feladatom is volt: cigánymisszióval foglalkoztam, idősek otthonában szolgáltam stb. Majd 10 év elteltével úgy láttam, Isten nyit számunkra egy új lehetőséget, és Budapest belvárosába költöztünk, ahol a 8. kerületi József utcai Baptista Gyülekezet lelkipásztora lettem. 

Van ars poeticád, ami meghatározza a szolgálatodat?

A pásztorlás, a személyes kísérés, az elérhetőség mások számára, és az egyes ember értéke. Ez a fontos számomra. A
célom, hogy mindenki érezze jól magát a közösségemben. Egy barát vagyok, egy elérhető valaki. Egy ilyen egyszerű, ”mezítlábas” elképzelésem van a lelkészi munkáról. 

Október óta vagy a Baptista Egyház kommunikációs szaktitkára. Mit jelent ez a feladatkör?

A kommunikációs és kulturális terület vezetését végzem a Magyarországi Baptista Egyház életében. Van rengeteg értékes műsor, kiadvány, rendezvény ezeken a területeken. Én pedig azt keresem egy szuper munkatársi csapattal, hogy mit tudnék hozzátenni ehhez a munkához. Célom, hogy nyissunk a társadalom jelenének témái felé, illetve szeretném, ha az
egyházunk értékeit, elveit minél közelebb vinnénk az emberekhez. 

Ebből adódik is a kérdés: Mit látsz, mi az emberek legnagyobb szüksége, problémája ma?

Azt hiszem, hogy ez több szempontból is megválaszolható kérdés. Az egyértelmű, hogy a bűn az, ami elválaszt Istentől, lerombolja az életünket és a kárhozatba vezet. Azonban ez minden korban, élethelyzetben máshogy jelenik meg. Az embereknek szüksége van Istenre, akit mi, keresztények tudunk bemutatni nekik. Éppen ezért, fontosnak tartom azokat a
közösségeket, amelyek a krisztusi szabályok szerint élnek, hiszen erre nagy szükség van. Emellett kihívásnak látom azt is, hogy kevés ma az útmutatás, iránymutatás. Émelyítő az a rengeteg inger, lehetőség, a minden irányba való elindulás mámora, ami ma elérhető az emberek számára. Azonban hatalmas erőforrás a mindennapokban, hogy van egy Isteni
kijelentés, egy biblikus mérce, egy üzenet és mögötte egy személy, Isten, aki egyértelmű irányt tud mutatni számunkra. Én ennek a lehetőségét szeretném képviselni az emberek számára, ilyen ”mezítlábas” módon.

Hegyesi Zita