Ambrózy báró titka

Olvasási idő: 4 perc

2014-ben jelent meg a Könyvmolyképző kiadónál Böszörményi Gyula Leányrablás Budapesten című regénye, mely néhány hónap alatt akkora siker lett, amilyet magyar szerző ritkán ér el. Vajon miért válhatott az Ambrózy báró esetei címen futó sorozat (eddig megjelent kötetei: Leányrablás Budapesten, A Rudnay-gyilkosságok, Ármány és kézfogó, Nász és téboly, Beretva és tőr, Bitó és borostyán, Szer̕usz világ, A Barnum rejtély) oly sikeressé, hogy immár százezres rajongótáborra tett szert, olvasói (kiknek életkora tizenévestől a 90 évesig terjed), bejárják a történet helyszíneit, és a Covid járvány előtt az Ünnepi Könyvheteken és a Tavaszi Könyvfesztiválokon több órát is hajlandóak voltak sorban állni, hogy a szerzővel dedikáltathassák példányaikat?

Böszörményi Gyuláról érdemes tudni, hogy nem ez az első nagy sikere. Korábban elsősorban ifjúsági szerzőként tevékenykedett; ő írta a Gergő és az álomfogók című ifjúsági regényt, ami szintén nagy népszerűségnek örvendett, sőt, musical is készült belőle. Ezen kívül a szerző számos egyéb regényt, hangjátékot, színdarabot és televíziós sorozatot is írt. Az Ambrózy báró esetei váratlan váltás volt az életművében, hiszen ez a regényfolyam a 19. és 20. század fordulóján, az Osztrák-Magyar Monarchia Budapest nevű városában játszódó krimi. Arról, hogy miként is született az első kötet, a Leányrablás Budapesten, a szerző Nógrádi Gábornak adott interjújában így nyilatkozott:

BGY: „Kíváncsi voltam, képes vagyok-e olyan századfordulós krimit írni, ami Magyarországon játszódik, magyar szereplőket mozgat és mégsem unalmas, nevetséges, mi több, úgy korhű, hogy közben modern. Addig a Trianon előtti Magyarország sosem érdekelt, mert mindig azt éreztem, hogy hamis máz takarja. Olyan nosztalgia lengi körül, főleg manapság, ami csak a szép ruhákat, a fényes bálokat, a gyertyafényes romantikát, a délceg katonatiszteket és a bájos főnemesi kisasszonyokat láttatja, ám megfeledkezik az akkori világ sötét oldaláról. Arról, amit pl. Kosztolányi írt meg az Édes Annában. Nekem sem voltak illúzióim e korral kapcsolatban, és nem is maga a századforduló érdekelt, sokkal inkább a karakterek, akiket csakis e különös, forrongó, soknyelvű világba lehetett beépíteni. Épp azért kezdett érdekelni a kor, mert a tetszetős külcsín förtelmes bűnöket rejt.ˮ

Az Ambrózy regények legfőbb erényei a korhűség, a szórakoztató és könnyed történetvezetés, valamint a könyvek lapjairól szinte lelépő, eleven és hiteles figurák. A két főszereplő, a Marosvásárhelyről származó Hangay Mili kisasszony cserfessége, és a nem titkoltan nőgyűlölő magánzó detektív, Ambrózy báró komorsága remek kontrasztot képez. Vajon az egyszerű polgárlány képes lesz-e megszelídíteni a rátarti és merev főurat, miközben a sors játékának köszönhetően kénytelenek együtt nyomozni Mili eltűnt nővére után? Ez, és még számtalan kérdés motoszkál az olvasó fejében, miközben rácsodálkozik a századfordulós Budapest, Pozsony, Marosvásárhely, vagy épp Trieszt színes-szagos-zamatos forgatagára.

A regények további különlegessége, hogy sokszor valóban megtörtént bűnügyeket dolgoznak fel, valódi helyszíneken játszódnak, és számos egykor élt embert sorakoztatnak fel mellékszereplőként, mint például Tarján Vilmos bűnügy riportert, vagy éppen Krúdy Gyula írót. Miközben a rendkívül fordulatos, izgalmas és sokszor kacagtató történetet olvassuk, megismerhetjük a századforduló mindennapi életét, az Osztrák-Magyar Monarchia varázslatos világát, a főúri kastélyoktól a külvárosi nyomornegyedekig, a romantikus Tabántól a hazánkba ellátogató világhírű Barnum cirkuszig. A regényfolyam hitelességéről Saly Noémi történész-muzeológus, a kor szakavatott ismerője így írt: „Hogy nagyítóval se találjak hibát egy javarészt a régi Budapesten játszódó könyvsorozat városleírásaiban, az hagyján. De hogy önfeledten izguljak, lelkesedjek, meghatódjak, mint kiskamasz koromban, beleélve magamat a bátyám polcáról elcsaklizott kalandregénybe? Miközben összevont szemöldökkel kellene méricskélnem a párbeszédek dinamikáját vagy a szórakoztatás és magas kultúra határait? Pokolba az összes skatulyával, éljen az eleven, örömteli irodalom!”

A szerző saját bevallása szerint leginkább annak örül, hogy számos visszajelzést kap az olvasóktól, akik azt írják: az Ambrózy sorozat végre egy olyan regényfolyam, amit a család minden tagja imád unokától szülőkön át a nagymamáig, nagypapáig. Úgy tűnik tehát, hogy az Ambrózy-sorozat (aminek első kötetéből tavaly hangjáték is készült, amit a Kossuth Rádió sugárzott, és aminek folytatása idén várható) nem csupán szórakoztatva tanít, de összehozza a generációkat, közös élményt adva nekik. A regényfolyam következő kötete, ami azért is különleges, mert a szerző egy olvasója ötletére építette fel a történetet, tavaszra várható. Addig is annak, aki még nem tette, érdemes megismerni Ambrózy báró és Mili kisasszony korábbi kalandjait.

Szerkesztő

Fotó: Bibi

Megosztás itt: facebook
Facebook

TOVÁBBI FRISS CIKKEK