800 évvel ezelőtt adta ki II. András király az Aranybullát

Olvasási idő: 3 perc

Az „aranybulla” kifejezés arany királyi függőpecséttel ellátott oklevelet takar. A magyar jogfejlődés szempontjából rendkívül fontos dokumentum kiadása a II. András Árpád-házi király és a hatalmi-politikai elit közötti konfliktushoz kötődik.

Míg a 12. század közepén Freisingi Ottó, a 2. keresztes hadjárat során a Magyar Királyságon keresztül utazó német püspök még irigységgel írt a magyar király – német uralkodókhoz képest nagy – hatalmáról, a 13. század elejére változott a helyzet. II. András (uralkodott 1205-1235) – különféle okoknál fogva – hatalmas birtokokat, vagyis jövedelmet és hatalmat adományozott el híveinek, akik közül sokan a külhoni királynékkal érkező idegen lovagok voltak. A király a birtokok eladományozása és hódító hadjáratai miatt állandó pénzzavarba került, amit gyakori pénzrontásokkal, valamint zsidó és muszlim kereskedők által nyújtott hitellel igyekezett enyhíteni, aminek törlesztéséhez jól jövedelmező bevételi forrásokat adott használatra. Ezek a döntések a korabeli társadalom több felső rétegét sértették.

Először csak az osztozkodásból kimaradt urak léptek. 1215-ben egy vadászat során meggyilkolták a király első feleségét, Gertrúdot. A problémák azonban hosszú távon nem oldódtak meg. A gyengülő királyi hatalom miatt lassan földesúri függésbe kerülő királyi szerviensek (csak az uralkodótól függő katonáskodó réteg) nagy tömegének támogatásával és felhasználásával a király ellenzékének sikerült kikényszeríteni az oklevél kiadását 1222. április 24-én.

A 31 pontot tartalmazó jogi dokumentumban a király többek között ígéretet tett arra, hogy az ország főméltóságait csak
magyaroknak adja, és nem adományoz el egész vármegyéket. Néhány kivétellel nem lehetett halmozni a tisztségeket. A
szerviensek jogait védte az adómentesség (ez a privilégium egészen 1848-ig megmaradt!), az évenként megrendezett törvénynap, valamint az a pont, amely szerint a király nem kötelezhette őket arra,hogy külföldi hadjáratra saját költségen
vonuljanak. Törvényben rögzítették a fiú utód nélkül elhalt birtokosok leánygyermekeinek öröklését (leánynegyed). A bulla
leghíresebb bejegyzése az utolsó, amely megengedte az ország világi és egyházi főméltóságainak a fellépést az uralkodóval
szemben, amennyiben az nem tartja be a törvényeket.

Az aranybulla jelentősége abban áll, hogy szabályozta a vezető társadalmi csoportok jogait és kötelességeit, így a későbbi rendi társadalom alapjául szolgált. Idővel szokás lett az aranybulla rendelkezéseinek megújítása, később pedig a magyar királyok koronázási esküje is tartalmazta az aranybulla rendelkezéseinek betartását.

Seres László

Megosztás itt: facebook
Facebook

TOVÁBBI FRISS CIKKEK