Az én házam, a mi várunk
Korábban már ejtettünk szót a szomszédjogokról. Bár ezek részben kertesházakra vonatkoztatva értelmezhetőek, a legalapvetőbb jogok a társasházi szomszédságra is érvényesek. Ezek közül legfontosabb, amit a Polgári Törvénykönyv is kimond, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Egy társasházban tehát minden lakónak joga van a saját lakásában az életviteléhez szükséges mértékben hangoskodni és tevékenykedni, ugyanakkor joga van ahhoz is, hogy otthonában háborítatlanul pihenjen. Könnyen belátható, hogy a szomszédok ezen jogai folyamatosan összeütközésbe kerülhetnek a soklakásos társasházakban. És hogy hol húzódnak a határok? A hétköznapokban erről az együtt élők személyes megélése dönt és ideális esetben megfelelő kommunikáció az alapja. De természetesen ezen a területen is nyújt néhány kapaszkodót a jog.
Ami sok, az sok
A csendháborítás kapcsán közkeletű tévhit, hogy csak éjszaka lehet megvalósítani. A szabálysértési törvény alapján azonban, aki lakott területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 149.§. alapján szabálysértést követ el. Először szóban érdemes felhívnunk a csendháborító figyelmét arra, hogy túlságosan zajos. Először mindenképpen békés eszközökkel érdemes indítani, hogy elejét vegyük az elmérgesedő kapcsolatnak. Ha kérésünk ellenére sem teszi meg a szomszéd, hogy lehalkítja a zenét, vagy befejezi a zajongást, és a cselekménye ténylegesen szükségtelen, akkor hívható a rendőrség.
A rendőrség először csak figyelmeztetést ad, de ha a második bejelentés is megtörténik, már bírságot szabhatnak ki a csendháborítókra. Amennyiben ez a lépés sem elegendő, a korábbi cikkünkben ismertetett birtokvédelmi eljárás, illetve alternatív vitarendezési módok a társasházi lakók számára is ugyanúgy elérhetőek.
Mi a helyzet a közös tulajdonú területekkel?
Házirendben kell szabályozni a közös tulajdonban lévő területek, helyiségek használatának szabályait. A házirend lehetőséget biztosít arra, hogy a jogszabályi nagy kereteket tovább szűkítsék a lakók. Bele lehet foglalni például, hogy hétvégén vagy az esti órákban már nem lehet nagy háztartási gépeket használni a megfelelő pihenés érdekében, vagy elő lehet írni benne, hogy a közös területekről a tulajdonostárs saját maga köteles az általa – vagy az általa tartott háziállat által – okozott szennyezést eltávolítani stb.
Milyen szankciókkal járhat a házirend megszegése?
A társasház a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott házirend megsértése esetére a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján nem hozhat létre szankciórendszert, nem dönthetnek úgy a lakók, hogy a házirend megsértőinek büntetést kell fizetniük. A Szervezeti és Működési Szabályzat ugyanis nem minősül polgári jogi szerződésnek, mivel azt a tulajdonosok egyszerű szótöbbséggel fogadják el, így nem valósul meg a szabályok mindenki által történő elfogadása, vagyis a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése.
Ebből tehát az következik, hogyha a házirendet megsértő személyek külön felszólítás ellenére sem szüntetik meg a tevékenységüket, a közös képviselő, a lakók és bérlők ugyanúgy csak az illetékes hatóság eljárását kezdeményezhetik. A közösen elfogadott házirend be nem tartását az általános megvetésen és szúrós tekinteteken túl szankcionálni nem lehet.
A tűzvédelmi szabályok
A társasház folyosóin, lépcsőházában, közös tulajdonban álló egyéb területeken a lakók által hagyott ingóságok nem csak csúnyaságukkal okozhatnak kényelmetlenséget, de komoly veszélyt is jelenthetnek tűzvédelmi szempontból. Lehet, hogy kényelmes a zsúfolt lakásból a folyosóra kitenni a feleslegessé vált szekrényt, de egy esetleges tűz esetén a folyosón lángoló bútor elvághatja a menekülőutat a lakók elől és veszélybe kerülhet az életük. Ugyanez a helyzet az ajtó előtt tartott biciklikkel, asztalokkal és egyéb nagyméretű akadályokkal. A jogszabály szövege szerint az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és a biztonsági jelek.) szabálytalanságnak minősül.
A társasház megfelelő tűzvédelme az egész lakóközösség érdeke.
A tűzvédelmi előírások betartását az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség, mint elsőfokú tűzvédelmi hatóság jogosult ellenőrizni. A hatósági ellenőrzésre előzetes írásos kiértesítést követően vagy akár kiértesítés nélkül, váratlanul is sor kerülhet. Lakossági bejelentésre pedig a hatóság azonnal ellenőrzést tart és a szabálytalanságokért bírságot szab ki, amely adók módjára behajtandó köztartozás.
A kiszabható bírság a tűzvédelmi bírságról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint 20.000 forinttól 500.000 forintig terjed.
Bodnárné dr. Pozsonyi Éva írása
