Bírósági közvetítés

Olvasási idő: 4 perc

Ejtettünk már szót arról, hogy milyen kötelezettségeink és jogaink vannak a szomszédainkkal szemben, illetve arról is, hogy milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak jogsértés esetén. Az alternatív vitarendezés egyik módja a bírósági közvetítés. Emellett az eljárás mellett még akkor is dönthetünk, ha már a konfliktusunk elmérgesedett és perre vittük az ügyet.

A konfliktusban álló felek egy külső, független, pártatlan és semleges személy, vagyis a közvetítő segítségével saját maguk próbálják feloldani a vitájukat. Az eljárás célja, hogy egy írásos megállapodás jöjjön létre a vita megoldásának részleteivel, amit a felek maguk beszélnek meg. Ennek igénybevételével a perben álló felek a kölcsönös megállapodás létrehozásával lezárhatják a bíróság előtt folyamatban lévő ügyüket. ”Perbeszéd helyett párbeszéd!”

 

Meddig tart az eljárás?

A vitát rendező bírósági közvetítés gyors, a felek igényeihez lehet alakítani az ülések időpontját. Néhány hét alatt lezajlik az egész procedúra. A peres eljárással szemben itt nincs bizonyítás vagy szakértő bevonása, ami hetekkel, hónapokkal is elhúzná az időt.

 

 

Miért előnyös?

Mindkét fél nyertes lehet. A mediáció alaptétele, hogy a ”legrosszabb egyezség is jobb, mint a legjobb ítélet”. Azért gondoljuk ezt így, mert az ítélet során a bíróság az egyik fél javára dönti el a vitát, így szükségképpen van egy nyertes és egy vesztes. A közvetítés során azonban mindkét fél nyertes lehet a saját maga számára fontos kérdésben. Az eljárás közvetlen, oldott légkörben zajlik. Ezek a közvetítői ülések nem nyilvánosak, teljes titoktartás mellett zajlanak. Ez azt is jelenti, hogy abban az esetben, ha nem sikerül egyezséget kötni, a további peres eljárásban sem lehet felhasználni a közvetítői eljárásban elhangzottakat.

 

 

Mennyibe kerül?

A bírósági közvetítői eljárás illeték- és díjmentes, tehát ingyenes. Ha per van folyamatban, a megállapodás esetén a perben fizetendő illetékkel kapcsolatos illetékkedvezmény akár 90 %-os is lehet.

 

Hogyan lehet igénybe venni?

Ha a per már megindult, valamelyik félnek, vagy akár mindkettőnek kérelmet kell benyújtania abíróságra. A kérelem nyomtatványa elérhető a bíróság honlapján és a bíróságokon egyaránt. A kérelem benyújtási módja ehhez igazodva történhet személyesen és elektronikusan is.

 

 

Hogyan zajlik a bírósági közvetítés?

A közvetítő csak irányítja a folyamatot, de nem tesz igazságot és nem ad tanácsokat. Segíti a feleket abban, hogy az egyezséget megkössék. A folyamat a jövőre koncentrál, nem a múltbeli sérelmeket fogja feltárni, hanem arra keres választ, hogy most és a jövőben hogyan lehet békésen egymás mellett élni. A felek egyetértésén alapszik. Közösen tervezik meg a jövőbeni együttműködés részleteit. A legfontosabb cél, hogy a konfliktust és a jogvitát közösen tudják feloldani.

 

Mi történik a közvetítői ülésen?

A közvetítő bemutatkozik és kéri a feleket is, hogy mutatkozzanak be. Ezt követően a közvetítő ismerteti az egész folyamatot, annak célját és néhány egyszerű alapszabályt, amit mindkét félnek be kell tartania (pl.: nincs ki[1]abálás, nem vágnak egymás szavába, nem beszélnek csúnyán stb.) Ezt követően a közvetítő mindkét félnek biztosítja, hogy megszakítás nélkül beszélhessen a konfliktusról, a problémákról és az ezzel kapcsolatos érzéseiről. Így a résztvevők végig hallgatják egymást, ezáltal új megvilágításba kerülhet a probléma. Ezt követően a közvetítő összegyűjti a számára még hiányzó információkat, azaz kérdéseket fog feltenni. Ezek alapján a felek közösen, a közvetítő segítségével össze[1]szedik a megoldási javaslataikat és kidolgoznak egy megállapodást. Ha ez sikerült, a közvetítő minden részlettel együtt írásba foglalja a megállapodást.

Előfordulhat azonban, hogy további ülésre is szükség lesz. Ebben az esetben közösen kiválasztják a felek a következő időpontot és meghatározzák a két ülés közti elvégzendő feladatokat is.

 

 

Mi történik a közvetítői eljárást követően?

A bírósági közvetítői eljárás kétféleképpen zárulhat. Előfordulhat, hogy a felek nem tudnak megegyezni, ebben az esetben a per folytatódik és a bíróság ítéletet hoz. Ha azon[1]ban sikerül egyezségre jutni, az egyezséget a közvetítő írásba foglalja. Ha a közvetítői eljárásban egyezsége jutottak a felek, dönthetnek úgy, hogy az írásba foglalt megállapodást önkéntesen betartják. Az írásbeli megállapodásuk perbeli egyezség alapja is lehet, melyet a bíróság jóváhagy, és ezzel a felek közös megegyezése ítélet hatályú lesz, tehát olyan, mintha a bíróság döntött volna.

 

 

Milyen típusú ügyekben lehet kérni még a közvetítői eljárást a szomszédjogi viták mellett?

. Családjogi perekben (például: házasság felbontása, szülői felügyelet rendezése, válás után a gyermekkel való szülői vagy nagyszülői kapcsolattartás kérdése, gyermektartásdíj stb.)

. Öröklési perekben

. Szerződésekkel kapcsolatos jogviták esetén

. Kártérítési perekben

. Munkaügyi perekben

. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti

jogvitái esetén

. A közigazgatási perek egy részében

. Birtokperekben

. Nemperes eljárásokban

 

Bodnárné dr. Pozsonyi Éva 

jogász – BTESZ

Facebook

TOVÁBBI FRISS CIKKEK