Életünk és a stressz I.

Olvasási idő: 2 perc

A modern világ talán egyik leggyakrabban hangoztatott problémája a stressz, amely állandó kísérője a mindennapjainknak, és amely sokszor előfordul, mint különféle betegségek alapja. A stresszel kapcsolatban viszonylag sok téves információ kering a köztudatban, ezek helyesbítésére és a stressz valós szerepére igyekszünk fényt deríteni a következő néhány alkalommal.

Alapesetben az élő szervezet egyensúlyi állapota áll fenn, ennek neve homeosztázis. A szervezet arra törekszik, hogy ez az állapot fennmaradjon, ha pedig elmozdulás történik valamilyen irányba, akkor visszatérjen az egyensúlyba. Ilyen elmozdulás például a stressz. A stressz fogalmának megteremtője a magyar származású kanadai tudós, Selye János volt. A 20. század első felében azt figyelte meg állatkísérletei során, hogy a különféle hatásoknak kitett élő szervezetek hatástól függetlenül ugyanazt a reakciót produkálják. A szélsőséges kísérleteknek kitett patkányok szervezete által adott egységes választ nevezte el Selye stressznek (eredeti jelentése: nyomás), és így indult el a stressz nemzetközi „karrierje”. A stressz tehát, azzal ellentétben, ahogy sokszor tévesen gondoljuk, nem egyfajta inger, hanem a szervezet válasza bizonyos helyzetekben.

 Milyen ez a válasz?

A stressz, mint testi válasz, jellemzően az alábbi tünetegyüttessel jár: megemelkedik a szívritmus és a vérnyomás, a szervezet komoly adrenalinlöketet kap, kitágul a pupilla, megfeszülnek az izmok, a szervezet hozzáfér az energiatartalékokhoz. Gyakorlatilag stressz alatt a szervezet fokozza a teljesítményt. Ez egy drasztikus lépés, ami egyből adja a következő kérdést: miért van erre szükség?

A stressz az évmilliók során az életveszélyes helyzetek kezelésére, a túlélés érdekében jött létre. A túlélés során küzdeni
vagy menekülni kell (ez az „üss vagy fuss”döntés), és a stressz időlegesen fokozza a szervezet teljesítményét, hogy nagyobb
erőbedobással tudjon harcolni vagy futni. Őseink sok millió éven keresztül gyakran kerültek olyan veszélyhelyzetbe, amikor a szervezet megfelelő stresszreakciója szó szerint életről és halálról döntött. A stresszreakció tehát az életünk megóvása érdekében, veszélyes helyzetek kezelésére jött létre. 

Folytatása következik.

Seres László

Megosztás itt: facebook
Facebook

TOVÁBBI FRISS CIKKEK

Nagyítás