Így segíts a vak és gyengénlátó embertársaidnak!

Olvasási idő: 5 perc

Tapintatosság, segítségnyújtás, empátia és a kellemetlen helyzetek kezelése 

Fogyatékossággal élők jelenlétében hogyan illik viselkedni, hogy tapintatosnak tűnjünk? Milyen módon segíthetjük egy vak ember közlekedését? Mit tegyünk, ha valakinek a kinézete az átlagtól eltérő?

Ezek mind-mind olyan szituációk, amelyekkel nap mint nap találkozunk, és amelyekben nehéz eldöntenünk, hogy mikorcselekszünk jól. 

És bizony az is előfordul, hogy nem úgy viselkedünk, ahogy azt elvárnánk magunktól, és emiatt rosszulérezzük magunkat, lelkiismeret-furdalás gyötör minket. Az ilyen helyzetekben is tudnunk kell, hogy mit tegyünk.

A legtöbb ember azért érzi kényelmetlenül magát fogyatékossággal élők társaságában, mert nem tudja, hogyan is viselkedjen. Beleképzeli magát a helyzetükbe, és borzasztóan megsajnálja őket. De ne úgy tekintsünk rájuk, mint akik segítségre szorulnak, hanem lássuk meg az erejüket és kitartásukat, melyekből mi is rengeteget tanulhatunk. Ne feltételezzünk róluk előre semmit, majd eldöntik, és jelzik, hogy milyen segítségre van szükségük. Például: még véletlenül se kezdjük el tolni a kerekesszéket a benne ülő megkérdezése nélkül! A szemkontaktus itt még fontosabb, mint egyéb helyzetekben: beszélgetés közben nézzünk rájuk, ne pedig az őket kísérő harmadik személyre. 

Vakok és gyengénlátók

 Közelítsük meg a vak vagy gyengénlátó személyt, akinek segíteni szeretnénk, üdvözöljük, és mutatkozzunk be. Ajánljuk fel a segítségünket, és ne érezzük rosszul magunkat attól, ha esetleg nem élne a lehetőséggel. Sokan ugyanis segítség nélkül, önállóan is el tudják végezni a mindennapi teendőiket, és előfordulhat, hogy a segítő szándékunk rosszul sül el…

Ha elfogadja a segítségünket, az alábbiakra ügyeljünk:

  • Mindig szólítsuk a nevén, hogy tisztában legyen azzal, hogy hozzá beszélünk! Amikor az utcán meg akarunk szólítani egy látássérült személyt, akinek a nevét nem tudjuk, akkor is próbáljuk meg egyértelműen jelezni, hogy hozzá beszélünk: esetleg a megszólítással egyidőben történő váll érintéssel, vagy a bemutatkozáshoz szükséges kézfogással. Bár a kézfogás nem látóknak nem mindig kényelmes, mivel a kezüket túl sok mindenre használják, lehet, hogy bot van benne, vagy épp tapintással szereznek információt. 
  • Jelezzük felé, ha távozunk. Igyekezzünk a nem látó személyt egy olyan helyen hagyni, ahonnan egyedül tovább tud közlekedni. Kérdezzük meg, hogy mit ismer, próbáljuk meg szavakkal leírni a környéket. A nem látó személlyel együtt igyekezzünk egy támpontot keresni a számára, egy oszlopot, beton palánkot, jellegzetes kerítést, bármit, amiről be tudja tájolni magát a tovább közlekedéshez. Ehhez mindenképpen meg kell kérdeznünk, hogy mi az ő támpontja még akkor is, ha elmondása szerint tudja, hogy hol van és ismeri a környéket. Ne hagyjuk a nem látó személyt úgy egyedül, hogy nincs a közelében egy biztonságos fogódzó. 
  • Soha ne mozdítsunk el bútorokat, tárgyakat anélkül, hogy erre felhívnánk a figyelmét.
  • Soha ne töltsük tele számára a poharat vagy a bögrét.
  • Soha ne hagyjunk ajtókat félig nyitva, zárjuk be, vagy hagyjuk teljesen tárva.
  • Sétálásnál engedjük meg, hogy kicsivel a könyökünk felett fogja meg a karunkat. Olyan tempót válasszunk, amelyik
    mindkettőnk számára kényelmes.
  • Hagyjuk, hogy fél lépéssel mögöttünk, és enyhén mellettünk haladjon.
  • Szűk helyek esetén hívjuk fel a figyelmét arra, hogy egy szűk részhez közeledünk,helyezzük a vezetőkarunkat a hátunk
    közepéhez, és kérjük meg arra, hogy lépjen mögénk. Amikor kiértünk a szűk helyiségből, visszatehetjük a karunkat
    oldalra, az eredeti pozícióba.
  • Helycserénél vigyáznunk kell arra, hogy ne veszítsük el a fizikai kontaktust. Ennek a legegyszerűbb módja az, ha mi
    nem mozdulunk, hanem hagyjuk, hogy a vezetett személy a karunkat fogva átmenjen a másik oldalunkra.
  • Amint az ajtóhoz értünk, közöljük, hogy az melyik irányba nyílik, és hagyjuk, hogy a vak, illetve gyengénlátó személy
    a szabadon lévő kezével becsukja azt maga mögött.
  • Lépcsőknél álljunk meg az első lépcsőfoknál, és közöljük a vezetett személlyel, hogy felfelé vagy lefelé megy-e a lépcső. Korláttal kiegészített lépcsőnél mindig helyezzük a vak ember kezét a korlátra. Álljunk meg akkor is, amikor a lépcső végére értünk. Ha választani lehet lépcső és mozgólépcső között, bízzuk azt a látássérült emberre. Amennyiben a mozgólépcsőt választja, a rálépés után hívjuk fel látássérült társunk figyelmét a gumikorlátra, tegyük hozzá az irányt is!
  • Ültetésnél először írjuk le, hogy milyen irányban helyezkedik el a szék a szoba viszonylatában. Fogjuk meg a vezetőkarunkkal a széket, miközben elmagyarázzuk, hogy a szék melyik részét fogjuk. Ezután a vak, illetve gyengénlátó személy a kezét a karunkon lecsúsztatva helyet foglalhat.
  • Autóba beszálláskor írjuk le, hogy melyik irányban áll az autó, és közöljük a vezetett személlyel, hogy melyik ajtón készül beszállni. Helyezzük a kezünket a kilincsre, majd engedjük meg, hogy beszálljon az autóba és becsukja az ajtót maga után.
  • Tömegközlekedési eszközök használata esetén felszálláskor a legcélravezetőbb segítség, ha a nyitott ajtóhoz kísérjük, és kezét a kapaszkodóra helyezzük. Leszálláskor a teendő ugyanez, csak még a lépcsőfokok számát is jó, ha megmondjuk. Kezét helyezzük a kapaszkodóra!
  • Irányok – Ha helyesen akarunk tájékoztatni, akkor mindig a vak ember helyzetéhez képest adjuk meg a keresett dolog vagy tárgy helyzetét. Például: „Lépjen pár lépést előre, forduljon picit jobbra, ott találja a széket.” 

A vakokkal gyakran hangosan beszélnek az emberek. Ez mindenképp kerülendő, mert olyan érzést kelthet bennük, mintha ügyefogyottként kezelnénk őket. Amikor egy nem látó emberhez szólunk, akkor hiányzik a szemkontaktus és nem tudjuk, hogy hogyan hívjuk fel magunkra a figyelmét. Az is előfordul, hogy a hangos beszéd nemcsak a kapcsolat felvétele során, hanem az egész beszélgetés alatt fennmarad. Figyeljünk mindig arra, hogy az őt megillető megfelelő, tisztelettudó hangnemben beszéljünk hozzá.

Írta: Reich Zsuzsanna és Kibédi V. Katalin, a Külügyminisztérium Diplomáciai Protokoll Főosztályának volt diplomatája

 
Megosztás itt: facebook
Facebook

TOVÁBBI FRISS CIKKEK