Isten dicsőségére és az emberek javára
Ez a mondat állt Johann Gerhard Oncken baptista lelkipásztor pecsétnyomóján. Ő annak a hamburgi gyülekezetnek volt a lelkésze, amelynek tagjai egy 19. századi tűzvész után átadták imaházuk épületét a hajléktalanná vált embertársaiknak. Azóta is sok baptista jelmondata ez a rövid idézet: ”Isten dicsőségére és az emberek javára”. Az alábbiakban három híres baptistát mutatunk be, akik életükkel igazi változást hoztak.
Isten dicsőségére és az emberek javára
Ez a mondat állt Johann Gerhard Oncken baptista lelkipásztor pecsétnyomóján. Ő annak a hamburgi gyülekezetnek volt a lelkésze, amelynek tagjai egy 19. századi tűzvész után átadták imaházuk épületét a hajléktalanná vált embertársaiknak. Azóta is sok baptista jelmondata ez a rövid idézet: ”Isten dicsőségére és az emberek javára”. Az alábbiakban három híres baptistát mutatunk be, akik életükkel igazi változást hoztak.
Az árvák segítője
George Fredrick Müller vagy ahogy már talán találkozhattunk a nevével, Müller György a 19. században, Bristolban alapított árvaházakat. Élete során kb. tízezer árváról gondoskodott, segítette a rábízott gyerekeket tanulmányaikban, fejlődésükben, jövőképet és célt adva nekik. Müller és felesége 1836-tól foglalkoztak árvákkal, az 1870-es évekre pedig öt otthonban már több mint kétezer gyermeken segítettek. Müller hitte, hogy Isten gondoskodni fog a megélhetéséről és az árvák szükségeiről. Állami támogatást nem kapott, csupán személyes ajándékokat. Az árvák között folyó munkát kizárólag adományokból fedezte, így folyamatosan rá volt hagyatkozva Isten gondviselésére. Többször előfordult az is, hogy a közös étkezés előtt pár órával érkezett meg egy-egy ételadomány, amiből a gyerekek jól tudtak lakni. Ez pedig erősítette az Istenbe vetett hitét is, melyet a reggeli Bibliaolvasás és imádság által is gyakorolt. Ezzel pedig a gyermekek számára is példát adott, akik közül mindenki kapott egy Bibliát, mikor elhagyta az árvaházat. Müller György hite és Istenbe vetett bizalma által sok ezer árva gyermek kaphatott tetőt a feje felé, gondoskodást és megfelelő oktatást.
A szavakkal harcoló lelkész
Martin Luther King Jr. az 1900-as évek Amerikájának meghatározó személyisége, aki polgárjogi harcosként és aktivistaként kiállt a feketék jogaiért. Célja az volt, hogy megszüntesse a hátrányos megkülönböztetésüket, mindeközben pedig az erőszakmentességet is hirdette. Tevékenységéért Nobel-békedíjat kapott. Leghíresebb beszéde 1963-ban hangzott el ” Van egy álmom” címmel, mely a világ egyik legnagyobb hatású beszédeként ismert. Azt azonban kevesebben tudják Kingről, hogy baptista lelkész is volt, aki hite mentén is küzdött azért, hogy minden embert emberként kezeljenek. Beszédében ezt így fejtette ki: ” Ma azt mondom nektek, barátaim, hogy a je[1]len pillanat nehézségei és csalódásai ellenére van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen gyökerezik az amerikai álomba. Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve. ”King története tragikusan zárult, merénylet áldozata lett Memphisben. Hagyatéka azonban a mai napig él. 1986-tól minden év januárjának harmadik hétfőjén, a Martin Luther King Napon emlékeznek a nagyhatású lelkészre és előremutató munkájára.
A szent koronát visszaadó elnök
Jimmy Carter 1977 és 1981 között volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki politikusként és magánemberként is az emberiség javát szolgálta. Dolgozott tengerészként tengeralattjárón, majd édesapja halála után a családi földimogyorófarmon zajló munkát és a mezőgazdasági céget vezette Georgiában. Hamar a közösség meghatározó tagja lett, ezért beválasztották a georgiai szenátusba, majd kormányzónak, ezután indult el az elnöki tisztségért. 1977-ben meg is választották és négyéves ciklusa alatt a bel- és a külpolitikában is komoly sikereket ért el. Ez utóbbihoz tartozik például a békeszerződés Egyiptom és Izrael között vagy az amerikai-kínai diplomáciai kapcsolat felállítása. A belpolitikában pedig az oktatásért és a környezetvédelemért tett sokat. Elnöki tevékenysége során világszerte kiállt az emberi jogokért, de leköszönése után sem hagyta abba a munkát. 1982-ben létrehozta a Carter Centert, amely az emberi jogok biztosítását segíti a világon és ahol az emberi szenvedések enyhítésért dolgoznak. Carter 2002-ben Nobel-békedíjat nyert annak a több évtizedes munkának az elismeréseként, mellyel a konfliktusok békés megoldását segítette szerte a világon. A korábbi elnök 1996-ban Magyarországon is járt, ahol egy humanitárius szervezet házépítési akciójában vett részt. Ebben az évben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is a magyar-amerikai kapcsolatok széleskörű támogatásáért és a koronázási ékszerek visszajuttatásáért.
Hegyesi Zita
