„Isten jelenléte megsokszorozza a szociális munkát is.”

Az elmúlt 21 évben lelkipásztorként szolgáltad az embereket. Mikor fogalmazódott meg benned az, hogy ezt a hivatást válaszd?

Az első húsz évemet Isten nélkül éltem, 20 évesen tértem meg. Nagy felismerés volt nekem, hogy Isten létezik, „belevetettem” magam a kereszténységbe. Mindeközben mérnöki szakmát szereztem és mérnökként is dolgoztam. Majd a kilencvenes évek közepén jött egy gondolat, nem tudom pontosan hogyan. Olyan volt, mint amikor egy lombos erdőben keresed a patak forrását és nem tudod megmondani, honnan ered, egyszer csak ott folyik. Így fogalmazódott meg bennem, hogy esetleg lelkészként folytassam az életemet. A feleségemmel komolyan elkezdtük keresni Istent ebben a kérdésben és Ő később adott is egy nagyon egyértelmű üzenetet. Akkor döntöttünk úgy, hogy elindulunk ezen az úton. Elvégeztem a teológiát, egy ideig még párhuzamosan mérnökként is dolgoztam, de később ezt feladtam, hogy teljesen a lelkészi feladatoknak éljek. 

Mit jelent lelkésznek lenni? Mik ezek a lelkészi feladatok?

Ez a hivatás is sokrétű. Lelkész és lelkész különbözik. Ami általános, az a gyülekezet, közösség vezetése és Krisztus képviselete ebben a világban. De különböző típusú lelkészek vannak és a különböző „életszakaszban” levő gyülekezeteknek, közösségeknek más-más lelkészre is van szükségük. Valaki abban jó, hogy megosztja az örömhírt, Krisztus üzenetét az emberekkel, más felépít egy gyülekezetet, van, aki fenntartja, lelkigondozza a közösség tagjait, megint más pedig valamilyen nagy álmot valósít meg, de kevésbé tud foglalkozni a hívekkel. Ezért is jó, hogy a Baptista Egyházban Isten vezetését keresve a gyülekezetek hívják meg a lelkészt, akit a közösségük vezetőjének szeretnének, és ha a lekész is felismeri ebben Isten vezetését, elindulhat a közös szolgálat. 

Van vezényszavad, „ars poeticád” lelkészként?

Olyanná formálni az egyházat, hogy minél érthetőbb legyen egy világi ember számára. Úgy élni hitelesen ebben a világban, hogy egy abszolút kívülálló, vallásos múlttal nem rendelkező ember is megértse Krisztus üzenetét. 

Te sem keresztényként nőttél fel, húszévesen találkoztál a hittel. Milyen mérföldkövek voltak az életedben, a hitedben?

Az évek során ezt már sokszor átgondoltam. Jó az, ha az ember bizonyos időszakokban megáll és visszatekint az életére.
Nekem a gyermekkoromban volt egy meghatározó mérföldkő, amikor 9 éves koromban elváltak a szüleim. Ez radikálisan
megváltoztatott mindent. Ma már kevésbé van az életemre hatással, de akkor ez mindenre hatott. A következő mérföldkő a múltamban, amikor 20 évesen megismertem Istent. Újabb mérföldkő, amikor néhány évvel később kialakult a hitbeli, teológiai látásom. Mivel én nem egy bizonyos vallást követve nőttem fel, ez kifejezetten fontos volt számomra. Majd rendkívül fontos időszak volt, mikor lelkipásztor lettem. Ez is megváltoztatta az életemet. Később volt egy komoly mérföldkő, amikor egy nagy krízisbe került az életem, amiből aztán Isten segítségével talpra tudtam állni. Ez az időszak nagyon nehéz volt, de mégis sokat jelentett számomra. Szinte mindentelvesztettem a szolgálat tekintetében, Isten állított helyre. Azt gondolom, hogy egy vezetőnél nagyon fontos, hogy legyenek kihívások is a pályája során. Ugyanis, ha valaki nem élt át súlyos nehézséget a szakmájában, akkor még nem biztonságos vezető, mert még nem tudni, mit csinál a krízishelyzetekben. Utólag hálás vagyok Istennek a nehézségek megtapasztalásáért is. Végül, újabb nagy mérföldkő a jelenlegi főtitkári szolgálatom.

A krízisek azt is letisztázzák, hogy milyen értékek mentén éljük az életünket. Mik a számodra legfontosabb alapértékek az életben?

A változás az, ami leginkább mozgásba hoz. Ha valaki például áthív vacsorára, akkor azonnal észreveszem, hogyan lehetne átalakítani a lakását, egy falat kivenni, betenni egy ablakot, stb. Mivel mérnök is vagyok, mindig az mozgat engem, hogy
hogyan tudok valamit átformálni. Engem olyan helyre szabad csak hívni, ahol van hajlandóság a változásra, mert a szintentartás, fenntartás elveszi a motivációmat. Átformáló, újító vezető vagyok. A frissesség vagy a maiság is jellemző rám.
Szeretem a régi dolgokat, a történelmet, a régi bútorokat, de a hitben az nagyon fontos számomra, hogy maiak és frissek
legyünk. 

A segítségnyújtás a BTESZ-ben kiemelkedő fontosságú. Szerinted miért fontos mások felé szolgálni?

Keresztényként Krisztust követjük és Krisztus példát adott abban is, hogy az ő élete a mások felé való segítésből állt. Így,
ha valaki megismeri Krisztust, és hívő lesz, az már génként ott kell, hogy legyen az életében, hogy segíteni akar. Jézus élete
persze nem csak abból állt, hogy beteget gyógyított. A segítés legnagyobb része az volt, hogy az embert az örökkévalóságra
megmentette a bűneiből. Mégis, akárhol járt, mindig mindenkinek segített. Ezért egy hívő ember számára alap, hogy segítsen. A szociális munka azért is fontos, mert egy embert megszólítani csak akkor lehet, ha valami pozitív kapcsolatot létesítek vele. A szociális szolgálat út is ahhoz, hogy bizalom épüljön. Az egyház legfontosabb tevékenysége az örökkévalóság felé van, de a második legfontosabb szolgálata, hogy ezt a világot jobbá, élhetőbbé tegye.

Mi történik akkor, ha elfáradunk ebben a segítségben?

Szerintem szabad elfáradni. Ez önmagában nem egy rossz dolog. Normális, ha néha soknak érezzük a valóban sok embert. Szerintem mindenkinek adnia kell magának feltöltődési időt. Én feltöltődni magányban tudok. Szükségem van énidőre, ezért is szeretek hegyet mászni. Nekem a főtitkári megbízatás a sok kihívás mellett a 21 évi lelkipásztori szolgálat után egyfajta feltöltődés is, mert új területeken igényel odafigyelést.

2021 óta vagy a Magyarországi Baptista Egyház főtitkára. Pontosan mit jelent ez a feladatkör?

A Magyarországi Baptista Egyháznak két választott vezetője van: az elnök és a főtitkár. A főtitkár az egyház struktúrájával, az intézményekkel, a központban zajló munka irányításával foglalkozik. Az egyházi jogi képviseletét látja el. Ebből a feladatkörből számomra az egyház felépítése a legfontosabb, hogy olyan legyen, ami leginkább a missziót támogatja.

Négy évre választottak meg főtitkárnak. Van olyan cél, amit megfogalmaztál magadnak erre az időszakra?

A Magyarországi Baptista Egyház az elmúlt időben nagy növekedésen ment keresztül, főként az intézmények kapcsán. De megmaradt az a struktúrája, ami a rendszerváltás előtt volt. Az én célom, hogy olyan struktúrát alakítsunk, amely az egyházat jól tudja működtetni és az, hogy a gyülekezetek és intézmények között a kapcsolat tudjon erősödni. Ebben pedig
központi szerepe van a gyülekezeteknek és missziójuknak. Azt gondolom, hogy Krisztus a gyülekezeten keresztül van jelen a világban. A szociális tevékenység akkor működik jól, ha komoly módon kapcsolódik gyülekezethez is. Az egyház azért
tud többet beletenni egy szociális munkába, mert ott van Isten. Ha Isten jelenlétét beletesszük a szociális munkába, akkor az megsokszorozza. Ez pedig egy közösségen keresztül tud működni. Fontos, hogy valódi, erős kapcsolat legyen egy intézmény és egy közösség között. Ezzel együtt az egyház fő küldetése mindig az örökkévalóság bemutatása. Szerintem
az egyház olyan, mint egy biztosító társaság. A világi biztosító társaságok evilágra biztosítják az életed. Az egyház pedig az
örökkévaló életre biztosítja az embereket azáltal, hogy a Krisztussal való kapcsolatra vezeti az embereket.

Hegyesi Zita