Öröklés, végrendelet és hagyatéki eljárás Magyarországon

Sajnálatos módon életünk során időnként mindannyian találkozunk a halállal és gyakran az érzelmi terheket fokozza, hogy nem ismerjük ki magunkat e helyzet jogi részleteiben. Tekintsük át az örökléshez kapcsolódó fontosabb kérdéseket! Magyarországon az öröklési jogot a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza, amely két fő módot különböztet meg az öröklésben: törvényes öröklés és végintézkedés alapján történő öröklés.

Hogyan történik a végintézkedés?

A végintézkedés több formában történhet: leggyakoribb formája a végrendelet, de létezhet öröklési szerződés vagy halál esetére szóló ajándékozás is.

A végrendelet egy jogilag érvényes dokumentum, amelyben az örökhagyó előre meghatározza, hogyan oszlik el a vagyona halála után. A végrendelet elkészítésének legfontosabb célja, hogy az örökhagyó saját akaratát érvényesítse a hagyatéki eljárás során, elkerülve, hogy a törvényes öröklési rend határozza meg az örökösöket.

A végrendelet lehet magánvégrendelet, ami elejétől a végéig saját kézzel írt és aláírt forma, illetve úgynevezett allográf végrendelet, ami nem saját kézzel írt, de két tanúval hitelesített végrendelet. Ezek mellett közjegyző előtti végrendelkezésre is van lehetőség, mely biztosítja, hogy a végrendelet közokiratként kerüljön rögzítésre, és jogilag még biztosabb érvényességet kap. Szóbeli végrendeletre csak közvetlen életveszélyben van lehetőség és legalább két tanúnak kell végighallgatni. Az örökhagyónak ekkor kifejezetten ki kell jelentenie, hogy szóbeli nyilatkozata a végrendelete. Az öröklési szerződés olyan megállapodás, amely két fél között történik, és biztosítja az örökösödés szabályozását egyéb kötelezettségek, például tartásdíj vagy életjáradék ellenében. Ezen kívül léteznek halál esetére szóló ajándékozások is, amelyek a halál bekövetkezése után lépnek életbe.

De mi a különbség az öröklési szerződés és a végrendelet között?

A legfontosabb különbség az, hogy a végrendelet egy egyoldalú akarat kinyilvánítás az örökhagyó részéről. Az öröklési szerződés ezzel szemben egy kétoldalú, szerződéses jogviszony, amiben az örökhagyó az örökösének jelöl meg valakit, aki cserébe ezért az örökhagyó hátralévő éveiben gondozását, ellátását, vagy az ehhez szükséges anyagiak biztosítását vállalja.

Na és mi a különbség az öröklési szerződés és a tartási szerződés között?

A két szerződés típus nagyon hasonló, mert a tartási szerződés esetén is arra vállal kötelezettséget az egyik fél, hogy a másikat élete végéig ellátja, gondozza, illetve megfelelő életkörülményeket biztosít neki. A különbség az, hogy tartási szerződés esetén az ellentételezés, tehát az ingó vagy ingatlan vagyon tulajdonjoga a szerződés megkötésekor átszáll az eltartóra, még az eltartott életében. Ezzel szemben az öröklési szerződés esetén csak az örökhagyó halála után száll át a tulajdonjog a szerződésben szereplő vagyoni elemekre vonatkozóan.

Mikor támadható meg a végrendelet?

A végrendelet megtámadható 5 éven belül, ha az örökhagyó cselekvőképtelen volt a végrendelet készítésekor, vagy ha a végrendelet alakilag hibás, vagy nem felel meg a törvényi előírásoknak. A végrendelet akkor is megtámadható, ha az örökhagyót kényszerítették, vagy megtévesztéssel vették rá arra, hogy elkészítse.

Mi a törvényes öröklés?

Abban az esetben, ha nincs végintézkedés, a törvényes öröklés szabályait kell érvényesíteni. Az örökség megszerzésének alapfeltételei: az örökhagyó halála, az örökös öröklési képessége és az, hogy az örökhagyóval szemben ne álljon fenn kiesési ok. Az öröklési képesség minden jogképes személyre vonatkozik, így például a méhmagzat is örökölhet, ha élve születik.

A törvényes öröklési sorrendet a Ptk. határozza meg. Első helyen az örökhagyó gyermekei állnak, akik egyenlő arányban örökölnek. Ha egy gyermek kiesik az öröklésből, helyét annak leszármazói veszik át. A házastárs az öröklésben különleges jogokat élvezhet, például holtig tartó haszonélvezeti jogot szerezhet az örökhagyóval közösen lakott lakáson.

Ha az örökhagyónak nincsenek leszármazói, a házastárs mellett az örökhagyó szülei is örökölhetnek. Ha szülők sincsenek, a hagyatékot az örökhagyó nagyszülei, majd dédszülei, végső esetben pedig távolabbi felmenők örökölhetik. Ha minden törvényes örökös kiesik, az állam válik az örökség tulajdonosává.

Mik azok a kiesési okok?

Ha valaki nem örökölhet az örökhagyó után, annak okát kiesési oknak nevezzük. Egy egyértelmű és magyarázatra sem szoruló kiesési ok például, ha az örökös nem éli túl az örökhagyót. Kiesési ok továbbá, ha az örökös érdemtelenné válik (pl. az örökhagyó életére tört), vagy ha az örökséget visszautasítja. A kiesés következménye, hogy helyette az adott öröklési sorrendben következő személy örököl.

Hogyan örököl a házastárs?

Ha vannak leszármazók, a házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot kap a közösen lakott lakásra és egy gyermekrészt a hagyaték többi részéből. Ha nincsenek leszármazók, de vannak szülők, a házastárs a közös lakás mellett a hagyaték felét örökli. Ha sem leszármazók, sem szülők nincsenek, a házastárs egyedül örököl.

Az élettársak azonban nem számítanak törvényes örökösnek. Az élettárs csak végrendelet alapján örökölhet, így a törvényes öröklési szabályok nem vonatkoznak rá.

Mi az ági öröklés?

Az ági öröklés biztosítja, hogy az öröklött vagy ajándékozott vagyontárgyak az eredeti családi ágon belül maradjanak. Ha nincs leszármazó, az ilyen vagyontárgyakat azok a rokonok öröklik, akik az eredeti ágról származnak. Ha ági örökös sem marad, a vagyontárgyak a többi hagyatékkal együtt kerülnek felosztásra.

Hogyan működik az osztályrabocsátás?

Az osztályrabocsátás célja az örökhagyó életében adott ajándékok beszámítása a hagyaték értékébe. Ha egy örökös nagyobb értékű ajándékot kapott életében, annak összegét levonják a hagyatékból rá eső részből, hogy az egyenlő elosztást biztosítsák. Ez a szabály különösen akkor lép érvénybe, ha az örökhagyó kifejezetten kikötötte az ajándék beszámítását.

Örökölhet-e a papagáj?

A filmekből ismert komikus helyzetről, amikor kisállatok örökölnek birodalmakat, sajnos le kell rántanom a leplet. Magyarországon állatok, beleértve a papagájokat, jogilag nem örökölhetnek, mivel a törvény szerint azok tulajdonnak számítanak. Ez azt jelenti, hogy nem lehetnek közvetlen kedvezményezettek sem végrendeletben, sem más öröklési formában.

 

Hogyan történik a hagyatéki eljárás?

A hagyatéki eljárás a közjegyző előtt zajlik, és célja, hogy a hagyatékban szereplő vagyontárgyakat és jogokat a megfelelő örökösökhöz juttassa. Az eljárás során a közjegyző ellenőrzi az öröklés jogszerűségét, és meghatározza, hogy ki és milyen arányban örököl. A közjegyző a hagyaték leltárát is elkészíti, amelyben az örökség összes elemét, például ingatlanokat, ingóságokat, cégeket és pénzügyi eszközöket felsorolják. A hagyatéki eljárás célja, hogy biztosítsa, hogy az öröklés jogszerűen történjen, és hogy minden örökös megkapja a ráeső részt.

Hogyan zárul le a hagyatéki eljárás?

A hagyatéki eljárás a közjegyző által hozott hagyatékátadó végzéssel zárul. A hagyatéki végzés kétféle hatállyal történhet: teljes hatályú és ideiglenes hatályú. A teljes hatályú végzés azt jelenti, hogy az örökséget minden akadály nélkül át lehet adni az örökösöknek. Az ideiglenes hatályú végzés akkor alkalmazható, ha az öröklésben viták merülnek fel, és a végzés ideiglenesen adja át az örökséget, míg a jogviták véglegesen el nem rendeződnek.

Az ideiglenes végzés esetén az örökös birtokba veheti a hagyatékot, de nem idegenítheti el azt, míg a viták véglegesen nem rendeződnek.

 

Bodnárné dr. Pozsonyi Éva
jogász – BTESZ