Jószomszédi viszony
”Rossz szomszédság, török átok” – tartja a közmondás és ezzel mind egyetértenek azok, akiknek kijutott már a rossz szomszédi viszonyból. Vigasztalja őket a tény, hogy a problémájukkal nincsenek egyedül. Olyannyira nem, hogy a szomszédjogok szabályairól külön törvény szól, a 2013. évi CLXXIV. törvény, mely választ ad néhány örökké felmerülő kérdésre.
Kié a gyümölcs, ami a szomszéd fájáról hullott a kertünkbe?
A jogszabály szerint a lehullott gyümölcs vagy termény a növény tulajdonosáé. Ahhoz, hogy felszedhesse a kertünkbe esett gyümölcsöt, kötelesek vagyunk neki belépést engedni. Ha azonban elmulasztja felszedni a gyümölcsöt, megtarthatjuk azt. Ugyanez igaz a kertből az utcára hullott gyümölcs esetén is, amit ha a tulajdonos nem szedett fel, bárki felszedheti.
És mikor számít elmulasztottnak a termény felszedése?
Nos erre nincs jogszabályi meghatározás, de a bírói gyakorlatban méltányos határidőt vesznek figyelembe, ami a helyi szokások és minden körülmény alapján egyedileg meghatározható, de mondhatjuk úgy is, hogy józan ész szerinti határidőt kell adni.
Mi a helyzet azzal a fával, ami épp a telekhatáron áll?
Ebben az esetben a növény és a terménye egyenlő arányban illeti meg a szomszédokat. Ha azonban egy ilyen határvonalon álló növény problémás, akadályozza az egyik szomszédot a telke használatában, vagy éppen veszélyes és ez a helyzet más módon nem megoldható, akkor a sérelmet szenvedő szomszéd követelheti a másik szomszédtól, hogy közös költségen távolíttassák el a növényt.
De mi a teendő, ha nincs megegyezés?
A törvény szerint az egyik szomszéd csak akkor jogosult a másik szomszédtól áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el. Ez a szabály a Polgári Törvénykönyv alapján azzal egészül ki, hogy ha az ágak és gyökerek eltávolítása céljából, vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
Hány órától számít a hangoskodás csendháborításnak?
A csendháborítás kapcsán közkeletű tévhit, hogy csak éjszaka lehet megvalósítani. A szabálysértési törvény alapján azonban aki lakott területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, szabálysértést követ el. A Polgári Törvénykönyv is kimondja, hogy a szomszéd köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná.
Bodnárné dr. Pozsonyi Éva
jogász – BTESZ