Lehetsz hős!
”Nem vagyok hős” – mondta el számtalan alkalommal Wesley Autrey, kétgyermekes fekete bőrű apuka, aki 2007-ben megmentett egy Cameron Hollopeter nevű diákot, akinek rohama volt a New York-i metró aluljáróban, és emiatt beesett a sínek közé. A kamerák rögzítették, hogy hetvenketten nézték végig a történteket, de csak egy valaki volt, aki rögtön beugrott segíteni neki. Mivel a lába beragadt és már jött a vonat, Autrey ráfeküdt a diákra, hogy testével védje őt, ezzel egyszerre kockáztatva saját életét és megmentve a fiatalemberét. Hőstettének következményeképpen megmenekültek mindketten (később derült ki az esemény modellezésénél, hogy 1 centiméter volt Autrey háta és a vonat alja között…)
”Nem vagyok hős, ezt bárki megtehette volna” – mondta Autrey őszintén csodálkozó szemekkel számos riporternek, showmannek, akik kérdezték őt. És tulajdonképpen igaza van, legalábbis abban, hogy ezt bárki megtehette volna, de pontosan ez a különbség a ”bárki” és a ”hős” között Philip Zimbardo szerint (pszichológus, szociológus – Stanford), hogy a hős egy egyszerű hétköznapi ember, aki ott is cselekszik, ahol a másik nem.
Egy 2008-as EU-s felmérés szerint (Magyarország az utolsó előtti helyen végzett), a magyar lakosság 67%-a tartozik a ”szenvedők” kategóriájába, 21%-a ”passzív lázadók” és mindössze 12%-a ”cselekvők” kategóriájába.
Ne csak akarjuk, hanem tegyünk azért, hogy ez a szám növekedjen. Először a mi köreinken belül: család, baráti kör, BTESZ intézmények stb. A cselekvő szeretet nem a másikra vár, hanem maga cselekszik. A Példabeszédek könyvének írója ezt hirdeti már 3000 éve: ”Aki mást felüdít,maga is felüdül”. Nem kell ezalatt óriási dolgokra gondolni: elég sokszor egy jó szó, egy mosolyt fakasztó őszinte mosoly, egy erős kézfogás, egy baráti ölelés, és máris megtapasztaljuk azt az Isteni törvényszerűséget, hogy erősítve erősödünk, gyógyítva gyógyulunk, üdítve üdülünk.
Próbáld ki már ma, legyél hős Te is!
Floch Gábor Barnabás
