Magyarország utolsó királynéja
Bourbon-Pármai Zita hercegnő 1892-ben született egy, az olaszországi Viareggio közelében lévő kastélyban. Családja, egy korábbi uralkodói dinasztia, az olasz egység megvalósulása miatt elveszítette a trónját. Ettől függetlenül Zita édesapja uralkodói nevelést biztosított két házasságából született összes, huszonnégy gyermekének, akik közül Zita volt a tizenhetedik. Zita több nyelven beszélt, kiváló tanítói voltak és szigorú római katolikus neveltetésben részesült.
1911-ben ment férjhez Habsburg Károlyhoz. A magas rangúak között köttetett oly ritka szerelmi házasságból összesen nyolc gyermek (öt fiú és három lány) született. Bár nem Károly volt a trón várományosa, a trónörökös, Ferenc Ferdinánd rangon alul nősült, gyermekeit kizárták a trónöröklésből. Így Károly és Zita gyermekeire várt a feladat, hogy átvegyék az Osztrák-Magyar Monarchia vezetését. 1914. június 28-án a szarajevói merénylettel minden megváltozott. Ferenc Ferdinánd halálát követően Károly lett a trónörökös, akit sem nevelése, sem habitusa nem tett igazán alkalmassá erre a szerepkörre. Zita mindent megtett annak érdekében, hogy hűséges és szerető támasza legyen férjének. 1916-ban, Ferenc József halálát követően Károly elnyerte az osztrák császári, magyar és cseh királyi címet, így Zita magyar királyné lett. 1916. december 30-án került sor a koronázásra. Zita életében családjának francia és olasz kapcsolatai miatt az a nehéz helyzet állt elő a világháború alatt, hogy bizonyos testvérek ellentétes oldalon harcoltak. Mind Károly, mind Zita őszintén törekedett a békére, de a különbéke kísérletek végül kudarcot vallottak.
A háborús vereséget és a Monarchia széthullását követően a királyné támogatta férje magyarországi trónigényét és végül a keserű madeirai száműzetésbe is követte Károlyt. 1922 tavaszán eltemette a férjét, majd nyáron életet adott nyolcadik gyermeküknek, Erzsébetnek. Zita, haláláig nem vált meg a gyászruhától. Ezt követően az anyára hárult a nehéz feladat: nem csak nevelni és oktatni kellett a gyermekeket, hanem otthont is kellett szerezni a sokaknak nem kellő családnak. Az okos és vasakaratú asszony a nehézségek ellenére megbirkózott a feladattal, miközben nem mondott le elsőszülött fia, Ottó trónigényéről, császárnak és királynak nevelve őt. Ausztria és Magyarország földjére nem léphettek.
A második világháborút követően Amerikában és Kanadában élt, miközben gyermekeinek is gyermekei születtek. Végül egy svájci ferences rendi kolostorba költözött, és haláláig ott élt. 95. születésnapját vele együtt ünnepelte még élő gyermekein kívül 35 unokája és 15 dédunokája. 1989. március 14-én, kilencvenhat éves korában hunyt el. Április 1-jén, férje halálának évfordulóján helyezték örök nyugalomra a bécsi kapucinusok kriptájában. Szíve a muri apátságba, Károly szíve mellé került. Jelenleg folyamatban van boldoggá avatása.
Seres László
Fotó: Wikipedia
