Mentális egészség: Ép testben ép lélek– tartja a mondás
Talán mindenki hallotta már a mondást: ép testben ép lélek. De mit is jelent ez a kifejezés? És vajon hogyan kapcsolódik össze a lelkünk és a testünk? Mit tehetünk azért, hogy a kapcsolat jobb legyen? Már, ha különálló dologról van szó. Az ókori filozófusok még úgy gondolták, hogy a testünk és a lelkünk két különálló részből áll, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, ezt fejtik ki a dualista elméletek. Descartes francia filozófus gondolatai szerint a lélek székhelye például az agy, ám mások talán inkább a szívet mondanák a lélek székhelyének. Egy biztos: a lélek és a test szorosan összekapcsolódnak.
A test
Testünk működésének egyes részeit észleljük, például a fájdalmat vagy nyomást, más részeink automatikusan és figyelem nélkül isműködnek, ilyen a légzés vagy testünk hőmérsékletének megtartása. Banálisnak hangozhat, de a testünkkel mozgunk és létezünk, fizikai síkon. Az ép test épp olyan fontos, mint az ép lélek, mert oda-vissza hatnak egymásra. Így a jó és a rossz hír is az, hogy ha valamelyik fronton ér minket valamilyen behatás, az vissza fog hatni a többire is. Tehát, ha a lelkünk nincs jól az testi tünetekké is formálódhat és egy sanyargató testi tünet is okozhat lelki gondokat. Ezzel szemben, ha a testünket karban tartjuk az – számos kutatás szerint – pozitívan hat vissza mind a lelki, mind a mentális állapotunkra.
A lélek
A lelkünkben éljük meg az érzéseinket. Az, hogy a lelkünknek van-e pontos helye az vitatható, szerintem kicsit mindig ott van, ahol épp érezzük az érzelmeinket. Szorít a mellkasunk az izgalomtól, pillangók repdesnek a hasunkban a szerelemtől, fáj a fejünk a sok munkától vagy épp szárnyakat kapunk egy jó hírtől. Az érzelmeink automatikusan alakulnak ki, a pszichológia szerint ezeket nem is tudjuk befolyásolni, ha egy érzelem jön, akkor jön. Viszont az érzelemre adott reakciónkat már tudjuk alakítani. Például, ha szomorúak vagyunk, tudatosan tehetünk érte, hogy jobb kedvünk legyen. A következőkben mutatjuk majd, hogy hogyan.
Az érzelmeink, mint egy inga
Az érzelmek megélését elképzelhetjük egy ingaként, amely két irányba kileng.
Ha balra leng ott vannak a nagyon nehéz, negatív érzelmek, ha pedig jobbra leng ott van a legnagyobb boldogság és öröm. Érzelmek terén az inga akkor működik „jól”, ha jobbra és balra is valamilyen szinten kileng, de nem megy el sokszor a csúcspontokig. Persze lehetnek helyezetek, amikor nagyon szomorúak vagy épp boldogok vagyunk, de az nem ideális, ha folyton ugrálunk a két végpont között. Valamint az sem egészséges hosszú távon, ha az inga nem leng ki és csak középen ácsorog, ebben az esetben az egyén nem él meg érzéseket, se bánatot, se örömöt, érzelmileg sivár életet él, amely egy idő után motiválatlansághoz vezethet az élet minden területén.
Az élet egy folyamatos ingamozgás, természetes állapotban az érzelmeink váltakoznak. Sőt, hogy egy kicsit még bonyolítsuk a helyzetet: az is teljesen természetes, ha egy szituációban egyszerre több érzelem is jelen van. Például egy munka elvesztése egyszerre lehet dühítő, szomorú, de egyben felszabadultságot és kíváncsiságot hozó.
Hogyan figyeljünk önmagunkra
Ahogy fentebb is írtam a testünk és lelkünk szorosan összekapcsolódnak, oda-vissza hatnak egymásra. Tehát, ha figyelünk valamelyikre a másik is változni fog. Sokszor ezek tudattalanul is működnek, anélkül, hogy odafigyelnénk rájuk. Például, ha a lift helyett a lépcsőt használjuk, észre sem vesszük, de megdolgoztattuk picit a vérkeringésünket, ami boldogsághormonokkal áraszthatja el a testet, valamint büszkék is lehetünk magunkra, hogy képesek vagyunk lépcsőn menni, és a lift helyett az egészségesebb utat választottuk.
Akkor tudjuk a lehető legjobban érezni magunkat a bőrünkben, ha mindegyik komponensre odafigyelünk. Lehet, hogy a csapból is ez folyik, de a rendszeres testmozgás minden szinten pozitívan hat ránk, még ha kezdetben nehéz is rávenni magunkat, az egyre több mozgás egy idő után ki fog fizetődni, és érezni fogjuk a pozitív változásokat. Az egyik legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb mozgásforma a séta. Emellett kifejezetten hasznos is. Egy átfogó kutatás szerint napi félóra intenzív séta többek között csökkenti a szív- érrendszeri megbetegedések tüneteit, mint a magasvérnyomás vagy magas pulzus, csökkenti a koleszterinszintet, nem beszélve arról, hogy a depresszív és szorongásos tünetekre is pozitívan hat.
A lelkünkre úgy tudunk figyelni, hogyha ápoljuk az önmagunkkal való kapcsolatot, akár az egyedül töltött kellemes idővel, például olvasással, kertészkedéssel, rajzolással, valamint ápoljuk a szociális kapcsolatainkat és igyekszünk minél több minőségi időt tölteni szeretteinkkel. Legyünk rugalmasak és nyitottak mások programterveire, valamint mi magunk is szervezzünk találkozókat.
A mentális állapotunkat leírja, hogy milyen gondolataink vannak. Ha derűsek, magabiztosak és pozitívak tudunk maradni a nehéz helyzetekben is, akkor feltehetőleg erősek a mentális erőforrásaink. Viszont, hogyha gyakran elbizonytalanodunk, félünk a jövőtől, netán önmagunkba vetett hitünk alacsony, akkor feltehetőleg változtatnunk kell a gondolkodásmódunkon. Ahogy fentebb is említettem ezek sokszor automatikusan jönnek, viszont, ha elcsípjük őket és tudatosítjuk a gondolatainkat, az már önmagában változtató erővel bír.
Megküzdési módok
A pszichológiában megkülönböztetjük a maladaptív és az adaptív megküzdési formákat.Maladaptív megküzdésnek nevezzük azokat a cselekedeteket, amelyek evolúciós szempontból nem segítik hosszú távon az életben maradásunkat. Adaptív megküzdésnek pedig azokat a cselekvési módokat nevezzük, amelyek hosszú távon a megfelelő túlélést szolgálják. A cikk végén röviden felsorolunk néhány ilyen tevékenységet. Igyekezzünk minél több adaptív megküzdési formát választani a maladaptívval szemben.
Adaptív megküzdés:
· sport
· alvás
· naplóírás
· ima
· természetben töltött idő
· szeretteinkkel való beszélgetés
· utazás
· masszázs
· megtartó közösségbe járás
Maladaptív megküzdés:
dohányzás
· alkoholfogyasztás
· dühöngés, agresszió
· szerencsejáték
· túlzott koffeinfogyasztás
· túlzott kalóriabevitel
· kalóriamegvonás
Kovács-Kacsur Adrienn, pszichológus
Felhasznált szakirodalom:
Biddle S. J. H., Asare M. (2011): Physical activity and mental health in children and adolescents: a review of reviews. British Journal of Sports Medicine, 45: 886–895.
Urbán R. (2022): Az egészségpszichológia alapjai (második, bővített kiadás). ELTE Eötvös Kiadó
Ajánlott olvasmány:
Dr. Szondy Máté Szabó-Bartha Anett (2016) Démonaink – Hogyan élhetünk teljes életet a nehézségeinkkel együtt? Kulcslyuk Kiadó
