Szívvel-lélekkel az idős emberekért
Borbélyné Cziráki Katalin kolléganőnk már 9 éve vezeti Zalaegerszegen a BTESZ házi segítségnyújtás szolgáltatását. Végig helytállt a felbukkanó nehézségek ellenére, s kitartása és a hivatásába vetett hite egy percre sem ingott meg. A következőkben vele beszélgetek majd arról, hogy hogyan is fonódott össze élete a szervezettel, valamint, hogy honnan ered a még ma is töretlen motivációja.
Kérlek, mesélj egy kicsit magadról. Mit tudhatunk rólad?
Zalaegerszegen élek a családommal és egy leánygyermek édesanyja vagyok. Szabadidőmben szeretek kirándulni, utazni, a barátainkkal programokat szervezni. Ezek mind feltöltődést jelentenek számomra.
Miért pont a szociális szférát választottad életutadul?
A segítő szándék vezérelt ebbe az irányba. Látva a korosodó szüleimet csak még jobban megerősített abban, hogy ez az én utam, immáron 13 éve.
Az ember karrierje néha tele van hullámvölgyekkel. Neked mi volt a legnehezebb pont a karriered során?
Minden munkahelyen vannak nehezebb időszakok, így az én munkám sem kivétel ez alól. A kezdeti időszakban több nehézséget kellett leküzdenem akár gondozó, akár gondozott részéről, azonban a sok támogatásnak köszönhetően sikerült átlendülnöm a megpróbáltatásokon. Utólag visszagondolva ezek az apró küzdelmek pozitívan hatottak rám és segítettek abban, hogy most itt tarthassak.
Hogy találtál rá a BTESZ-re?
Egy ismerősöm említette, hogy házi segítségnyújtást igényelnek a szülei számára. Korábban nem találkoztam még ezzel a lehetőséggel, így abszolút felkeltette a figyelmem. Érdeklődtem, hogyan is történik ez valójában és végül úgy alakult, hogy nem csak elméletben, a gyakorlatban is megtapasztalhattam a szolgáltatás nyújtotta lehetőségeket. Izgatottan, addigi munkahelyemet feladva, belevágtam az ismeretlenbe.
Jelenleg a BTESZ zalaegerszegi intézményének vagy a vezetője. A szervezeten belül milyen út vezetett idáig?
Gondozóként kezdtem pályafutásomat, majd rövid idő után lehetőséget kaptam, hogy az irodai munkába is betekintést nyerjek. 2014-től kezdve pedig a felső vezetésnek, valamint kollégáim bizalmának köszönhetően én vezetem a zalaegerszegi házi segítségnyújtást.
Melyik a számodra legkedvesebb pillanat az elmúlt évekből?
Nem tudnék kiemelni egy konkrét kedves pillanatot, hiszen szerencsére rengeteg jó dolog történt velem a pályafutásom során. Amit mégis megemlítenék az inkább az érzés, annak az érzése amikor az ellátottak pozitív visszajelzést, munkánkat elismerő köszönő leveleket adnak, vagy amikor gondolnak rám akár névnapomon és felköszöntenek, vagy a helyszíni ellenőrzések során az a szeretet, amivel otthonaikban fogadnak.
A mai napig teljes erőbedobással dolgozol. Mi motivált/motivál a mindennapokban?
Úgy érzem olyan munkatársi csapattal dolgozom együtt, akik számíthatnak egymásra, nap mint nap motiválják egymást a jobb és jobb eredmény elérésének érdekében. Ezt pedig vezetőként látni hatalmas erőt és biztonságot ad. Az újabb gondozottak, hozzátartozók folyamatos megkeresése mindig megerősít abban, hogy jól csináljuk és szükség van a munkánkra. Fontos kiemelnem a vezetőséget is, akiknek támogatása és biztatása rengeteg motivációt ad.
Mi a szociális “szupererőd”?
Az empátia, odafigyelés, megértés és türelem kulcsfontosságú szerepet játszik a “szupererőmben”, illetve az elmúlt 13 év tapasztalata. Ezekkel próbálok segíteni, támaszt nyújtani a gondozóknak és gondozottaknak egyaránt. Márciusban vehetted át a Tevékeny Szeretet Díjat.
Milyen érzés volt, mikor megtudtad, hogy a díjazottak között vagy?
Őszintén meglepődtem, nem számítottam rá. Hatalmas megtiszteltetés és elismerés ez számomra. Mindig is törekedtem arra, hogy lelkiismeretesen és tisztességesen végezzem a munkám, ez a díj pedig ennek a szimbóluma.
A karrieredet tekintve milyen célkitűzéseid vannak a jövőre nézve?
Úgy gondolom ahhoz, hogy valaki motivált tudjon maradni, folyamatos célkitűzések szükségesek. Ez nálam sincs másképp. Szeretném tovább fejleszteni a tevékenységi körünket, még szorosabbá fűzni a helyi baptista gyülekezettel tevékenységünket, valamint fenntartani a jó munkahelyi közösséget. Ezeken felül pedig nyitott vagyok a felső vezetés minden elképzelésére.
Ha a szociális szférán belüli munkával kapcsolatban egy tanácsot adhatnál a kollégáidnak, mi lenne az?
Alázattal, kitartó munkával bármire képesek. Próbáljanak meg új kihívásokat keresni, amik nap mint nap motiválják őket. Ha pedig nehézségbe ütköznek, ne féljenek segítséget kérni!
Honti Orsolya
