TSZR2021-1485
“Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátása Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021”
Események, rendezvények - 2022
A részletekért kattintson az esemény címére!
2022. február 24-én 1000 órától szakmai műhely valósult meg a püspökladányi Napfényes Sziget Integrált Intézményben 17 fő részvételével.
A Napfényes Egyesület nevében Kiss Róza – egyesület elnöke – köszöntötte a résztvevőket, akik Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből a különböző fenntartásban működő szociális intézmények képviselőiként vettek részt a rendezvényen.
A köszöntést követően Hajdu Lajos intézményvezető prezentációjában be-mutatta a Napfényes Támogató Szociális Egyesület felépítését, az intézmény által képviselt módszertant, valamint az intézményi jogviszony létrejöttét megelőző felkészítési folyamatokat.
Az előadás után két csoportban mutatták be a házigazdák az intézmény tevékenységeit: a nappali ellátást, a támogatott lakhatást és a nagyon sokszínű fejlesztő foglalkoztatást.
A vendéglátás során a résztvevők az intézményük képviseletében bemutatkoztak egymásnak és egyeztettek az előadás és az intézménylátogatás alatt felmerült szakmai kérdésekben.
2022. március 17-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában rendeztük meg az idősek szakosított ellátása munkacsoport első szakami műhelytalálkozóját.
A megjelent vendégeket Szitai Tamás ügyvezető úr és Faragó Tiborné vezető szaktanácsadó köszöntötte. Rövid előadás keretében került sor a területi szakmatámogatási rendszer, szakma-támogatási feladatok Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, az az a TSZR2021 pályázat bemutatására. Ezt követő konzultáció során a jelen lévő intézmények képviselői egyeztettek az előadás alatt felmerült kérdésekkel kapcsolatban.
A szünet utáni műhelymunka témája a szakterületet érintő prioritások megfogalmazása és bemutatása volt, melyet kiscsoportokban végeztek el a szakemberek.
A csoportok képviseletében egy fő bemutatta saját csoportjában felvetett kérdéseket, problémákat és prioritásokat, valamint azok megoldásának javaslatait. Kárándi Erzsébet a Btesz idősek szakellátása munkacsoport vezetője moderálta a műhelymunkát és az azt követő nagyon aktív csoportmunkát.
A műhelytalálkozó során megfogalmazott szakmai véleményeket, javaslatokat táblázatban szerkesztve fogjuk megosztani a területen tevékenykedő partnerekkel, valamint alapját képezi a következő időszak pályázati tevékenységeinek szervezése és lebonyolítása tekintetében.
A TSZR 2021-1485 pályázat keretében 2022. március 24-én rendeztük meg az idősek alapellátása munkacsoport első szakmai műhelyét a területen tevékenykedő munkatársak részvételével.
A köszöntést követően Oláh Péter, a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió módszertani munkatársa mutatta be a területi szakmafejlesztés működési színtereit, a konzorciumi partnereket és a magalakult munkacsoportokat. Előadásában kitért a várható feladatokra és rendezvényekre is, melyek szervezését tervezi a Btesz a pályázat megvalósítása alatt.
Kárándi Erzsébet, az idősek szakosított ellátása munkacsoport vezetője, az előző módszertani pályázat megyei hálózati szakértője az „Idősellátás Országos Hálózata a mindennapokban” címmel tartotta meg előadását. Bemutatta azokat a tartalmakat, melyek kapcsolódást jelenthetnek a módszertani és szakmafejlesztési feladatok végre-hajtásában a területi szakembereket támogató módszerek tekintetében.
Szünetet követően a „Szociális alapszolgáltatások prioritásai az idősellátás területén” témában Töviskes Mária Magdolna, az idősek alapellátása munkacsoport vezető moderálásával klasszikus műhelymunkában vettek részt a szakemberek. Három munkacsoportot alakítottak, melyek egy-egy szolgáltatási területet dolgoztak fel.
Az alapellátást jelenleg foglalkoztató problémafelvetéseket és azok meg- illetve feloldását segítő javaslatokat a munkacsoportok bemutatták egymásnak. Azok összesítését a közeljövőben elkészítendő szakmai összegzés formájában ismertetjük meg a területen e szolgáltatásban tevékenykedő szolgáltatókkal és intézményekkel.
A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában 2022. március 31-én újabb szakmai műhelyt szerveztünk, melyre ezúttal Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék területén működő család- és gyermekjóléti központok és szolgálatok és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények munkatársait vártuk egy tartalmas szakmai egyeztetésre.
A TSZR 2021-1485 pályázat keretén belül a család és gyermekjóléti munkacsoport vezetője Töviskes Mária Magdolna, valamint a Btesz módszertani munkatársa izgalmas, nagy érdeklődésre számot tartott témára, a „GYVR aktuális kérdései” címmel a Magyar Államkincstár Szociális Ellátások Főosztályának munkatársát, Bulyáki Tünde szociális nyilvántartási referenst kérték fel interaktív előadás megtartására.
Az előadó transzparensen, a GYVR online felületét kivetítve gyakorlatias formában, pontról-pontra dolgozta fel a témát. Időközben lehetőséget biztosított a megjelent munkatársaknak a kérdéseik, problémáik felvetésére, melyre igyekezett szakmai és a napi feladatellátást támogató tanácsokat és módszereket adni.
Az interaktív előadás során sikerült beazonosítani azokat a feladatokat, melyek a rendszer működési zavarai miatt okoznak időközönként fennakadásokat. Ugyanakkor bemutatásra kerültek azok a programban megtalálható „buktatók” is, melyek azért okoznak napi működési zavarokat, mert a GYVR-t használó munkatárs nem kellő ismerettel rendelkezik a rendszer működésével kapcsolatban.
Ezúton is köszönjük Dr. Kása Karolina, a Magyar Államkincstár Szociális Ellátások Főosztálya főosztályvezetőjének segítő támogatását az előadás létrejöttében!
A munkacsoport II. szakmai műhelytalálkozóját Hajdúböszörményben a Szociális Szolgáltatási Központban rendeztük meg. Ez az intézmény a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió egyik konzorciumi partnere.
A regisztrációt követően Kiss Róza munkacsoport vezető köszöntötte a megjelent kollégákat. A köszöntés után Töviskes Mária Magdolna intézményvezető mutatta be a Szociális Szolgáltatási Központot, az ellátási terület sajátosságait és az intézmény szolgáltatásait.
Rimánné Kovács Tímea terápiás munkatárs „Ahogy mi csináljuk” címmel figyelemfelkeltő előadásával mutatta be az intézmény fogyatékos személyek nappali ellátásainak mindennapjait. Az előadást követően a jelenlévők megtekintették az épületet és a foglalkozások színtereit.
A szünetet klasszikus műhelymunka követte, ahol a Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből részt vevő munkatársak a fogyatékossággal élők ellátásának prioritásairól, a szolgáltatás nehézségeiről és annak megoldásairól tanácskoztak. Az összegyűjtött témajavaslatokat a később megrendezésre kerülő szakmai műhelyek során dolgozzuk fel, releváns előadók közreműködésével.
A szakmai műhelyt a két megyéből 30 kolléga tisztelte meg jelenlétével.
Az idősek szakellátása munkacsoport II. szakmai műhelytalálkozóját Debrecenben a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központi irodaházában rendeztük meg 38, a területen dolgozó munkatárs részvételével.
A tudásbővítő szakmai előadást Falkas Boglárka megyei vezető ápoló tartotta az „Infekciókontroll a szociális intézményekben” címmel. Az előadó lehetőséget biztosított a jelenlévő szakemberek számára interaktív kötetlen beszélgetésre, ahol a szakemberek nyíltan konzultálhattak a felmerülő kérdések kapcsán.
Szünetet követően jó gyakorlat ismertetésére került sor. Nagy Lajosné, az Idősek Háza Debrecen intézményvezetője a Nefelejts (cs) kávézó: A demenciával érintettek és hozzátartozóinak segítése című programját mutatta be.
Mindkét előadás bemutatója elérhető a BTESZ honlapján. (https://btesz.hu/tszr/ – Hírek, információk)
25 fő jelenlétében rendeztük meg a munkacsoport első szakmai műhelyét Debrecenben a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió irodaházában. A szakmai műhely központi témája a támogatott lakhatás volt, tekintettel arra, hogy a szakmatámogatási területi egységen belül egyre több szolgáltató munkáját segítheti a téma feldolgozása és a szakmai eszmecsere lefolytatása.
A találkozó lehetőséget biztosított a jelen lévő szolgáltatók/intézmények képviselőinek és a képviselt intézmények bemutatkozására, melyet Bognárné Rácz Erika munkacsoport vezető moderált.
A munkacsoport a támogatott lakhatás szolgáltatás témakörét több szakmai műhely során kívánja feldolgozni. Elsőként a Baptista Egyház Szociális Módszertani Központ módszertani vezetőjének, Serafin Józsefnek az előadása általánosan mutatta be a szolgáltatást, valamint szakmai gondolataival segítséget nyújtott azoknak, akik a bevezetés előtt állnak.
Oláh Péter a BTESZ munkatársa tájékoztatta a megjelent szakembereket a TSZR pályázat szakmai feladatellátásáról, bemutatta a konzorciumot, a módszertani munka színtereit, valamint a közeljövőben tervezett programokról is tájékoztatta a jelenlévőket.
„Családias légkörben”, 13 fő résztvevővel a REFOMIX Nonprofit Kft. Debrecen, Bégány utca 4 szám alatti központjában rendeztük meg a munkacsoport I. szakmai műhelyét.
Oláh Péter a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió munkatársa beszámolójában érintette a területi szakmatámogatási rendszert, a szakmatámogatás színtereit és feladatait, valamint ismertette a pályázat megvalósításának legfontosabb elemeit.
Szemerédy Zsolt ügyvezető bemutatta a Refomix Nonprofit Kft. tevékenységét, a debreceni, valamint Hajdú-Bihar megyei hajléktalanellátás intézményrendszerét. Munkatársaival érintették a hajléktalanellátás aktuális kérdéseit, a megoldásra váró szakmai feladatokat és a COVID ellátásra gyakorolt hatását, annak következményeit.
Dabasiné Zsoldos Mónika a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ hajléktalan ellátásért felelős munkatársa a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hajléktalanellátás aktuális kihívásairól és az arra adott szakmai válaszokról számolt be a jelen lévő szakemberek részére.
Hegyi Anita, a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ intézményvezetője (aki a munkacsoport vezetője is) moderálásával készült egy problématérkép, valamint a jelen lévők meghatározták a következő műhelymunka témaköreit.
Püspökladány és Hajdúböszörmény után a munkacsoport III. szakmai műhelyét Debrecenben a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában tartottuk meg 31 fő részvételével.
A program összeállításakor a munkacsoport tagjai egyetértettek abban, hogy a fogyatékosságügyi tanácsadók részére biztosítsunk egy bemutatkozási lehetőséget a területen dolgozó munkatársak részére. Ennek érdekében meghívtuk a DMJV Család- és Gyermekjóléti központ munkatársait: Kiss-Nagy Fruzsina szakmai vezetőt, a fogyatékosságügyi tanácsadás koordinátorát, aki előadásában kitért a pályázati előzményekre és a jogszabályi változásokra. Zakar Ferenc fogyatékosságügyi tanácsadó mutatta be a központ feladatellátását, azon belül a tanácsadók feladatellátását és szerepét a család- és gyermekjóléti feladatellátás során.
Baranyai György fogyatékosságügyi tanácsadó pedig a konkrét szakmai munkát mutatta be, azokat a tevékenységeket, amelyeket a pályázat során és azt követően – már, mint alkalmazott munkatársak – végeztek el.
Kiss Róza munkacsoport vezető a „Foglalkozási rehabilitációs információk a fogyatékos személyeket előgondozó szakemberek részére” című tudásbővítő előadásában a hasonló című kiadványt ismertette, amely konkrét szakmai segítséget nyújt a fogyatékkal élők gondozásában-segítésében szerepet vállaló szakemberek részére.
Műhelymunka keretében Hajdú Lajos a Napfényes Sziget Integrált Intézmény intézményvezetője az ellátotti és dolgozói motivációról, annak hiányáról vagy éppen kiemelkedő szerepéről tartott egy nagyon interaktív, és gondolatokat ébresztő előadást. A munkatársak saját élményeiknek és tapasztalataiknak átadásával segítették a közös gondolkodást, és ezáltal teremtettek egy őszinte feltáró szakmai légkört.
A kiadvány és az előadások anyaga elérhető a BTESZ honlapján (https://btesz.hu/tszr/ – Hírek, információk)
A munkacsoport II. szakmai műhelyét is a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjába tartottuk, melyre a két megyéből 61 munkatárs érkezett.
Témaválasztásunk a tudásbővítő előadás tekintetében a szociális diagnózis témakörére esett. Dr. Andráczi-Tóth Veronika főosztályvezető az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya részéről a téma szakértőjeként egy olyan interaktív előadással fejlesztette a megjelent szakemberek gyakorlati ismeretét és tudását, ami rávilágított ennek a szakmai feladatnak a jelentőségére, a szociális ellátáson belüli funkciójára.
A család-és gyermekjóléti munkacsoport is fontosnak tartotta a fogyatékosságügyi tanácsadók munkájának bemutatását. Ennek érdekében erre a műhelyre a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársát, Ádám Mónika fogyatékosságügyi tanácsadót kérte fel a szakmai feladatainak bemutatására.
A műhelymunka során öt munkacsoportot alkottunk:
A Család és Gyermekjóléti Szolgálatok tekintetében a
- felnőttekkel végzett szociális segítő munka témában;
- a családokkal végzett segítő munka témában;
A Család- és Gyermekjóléti Központok tekintetében:
- a hatósági intézkedéssel érintett gyerekekkel, családokkal végzett tevékenység témában;
- speciális szolgáltatások témában;
A családok átmeneti otthona és a gyerekek átmeneti otthona szolgáltatás tekintetében:
- az átmeneti elhelyezés és az intézményekkel történő együttműködés témában;
A munkacsoportokra a résztvevő szakemberek a szakmai műhely kezdetekor jelentkezhettek, ezért eltérő létszámú csoportokban fejtették ki azokat a kételyeiket, aggodalmaikat, ami most meghatározza a napi működésüket. Közösen keresték ezek meg- és feloldását segítő javaslatokat és ötleteiket. Minden munkacsoport „szószólója” a plenáris munkában ismertette a csoport problémafelvetéseit és a közös gondolkodásuk során születő javaslataikat is.
A fogyatékosságügyi tanácsadó előadásának anyaga elérhető a BTESZ honlapján (https://btesz.hu/tszr/ – Hírek, információk)
A munkacsoport második szakmai műhelyének a Baptista Tevékeny Szeretett Misszió – mint gesztor szervezet – adott otthont a központi irodaházának földszinti tárgyalójában 10 fő részvételével.
A műhelytalálkozón két fontos, konkrét szakmai témát ajánlottunk a résztvevő szakemberek számára: elsőként „A hajléktalan ellátás szerepe a diszpécserszolgálat és a család- és gyermekjóléti központok együttműködés tekintetében” címmel.
Hegyi Anita munkacsoport vezető az első téma moderátora – aki az országos munkacsoport tagja is – azzal a céllal is vezette a beszélgetést, hogy közben ötletekkel és konkrét javaslatokkal segítsék a kollégák az együttműködési megállapodás tervezetének elkészítését.
A műhelymunka másik témájaként „A hajléktalanellátásban jogszabály szerint kötelezettekkel történő kapcsolattartás javításának előkészítése” címmel folytattak a szakemberek kerekasztal beszélgetést. A közös gondolkodás témavezető-moderátora Pocsai Farkas Anikó, a Refomix Szociális és Egészségügyi Központjának intézményvezetője volt, aki a konkrét téma mellett a hajléktalanellátás aktuális kérdéseit és a szolgáltatás előtt álló feladatokat is „behozta” a szakmai beszélgetésbe.
55 fő részvételével rendeztük meg a munkacsoport III. szakmai műhelytalálkozóját a BTESZ Debrecen Simonyi úti központi irodaházában.
A munkacsoport tudástámogató célzatú előadására Gyula Zoltán élelmiszer-biztonsági szakügyintézőt (Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály) kérte fel. Előadásának témája: A bentlakásos intézmények élelmiszer-biztonsági ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatai, hibái, javaslatai és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása.
Az előadó a gyakorlati tapasztalatainak átadásával és közvetlen interaktív módon segítette a jelenlévő szakemberek témával kapcsolatos dilemmáinak feloldását.
A szünetet követően a betegszállítás három jó gyakorlatának bemutatására került sor.
Az első előadó Besenyeiné Dombrádi Anett vezető ápoló volt, aki az Idősek Háza Debrecen betegszállításának gyakorlati mechanizmusát mutatta be.
Második előadó Szarka-Kovács Tímea, a Fazekas Gábor Idősek Otthona (Hajdúböszörmény) vezető ápolója, aki bemutatóval egybekötött előadásában ismertette a „böszörményi gyakorlatot”, és az intézményben használt dokumentum sablonok közreadásával gyakorlati segítséget is nyújtott a jelenlévő szakemberek részére.
A harmadik jó gyakorlatot Tóth Pál intézményvezető úr (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei „Angolkert” Idősek Otthona, Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye) mutatta be.
Mindhárom gyakorlat bemutatása hasznos ismeretekkel és gyakorlati tanácsokkal szolgált a szolgáltatás nyújtó intézmények részére.
A szakmai műhely lehetőséget biztosított a Magyarországi Segítő Szeretetszolgálat Egyesület képviseletében Szabó Gábor ügyvezető úrnak arra, hogy bemutassa az egyesület munkáját és a nyújtott szolgáltatásaikat.
A jó gyakorlatok bemutatói elérhetőek a BTESZ honlapján (https://btesz.hu/tszr/ – Hírek, információk).
A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió debreceni központjában rendeztük meg az idősek alapellátása munkacsoport III. szakmai műhelyét.
A BTESZ részéről Faragó Tiborné vezető szaktanácsadó köszöntötte a megjelent munkatársakat, ismertette a szervezet alapértékeit, a jelen feladatellátását és a közeljövő szakmai célkitűzéseit.
A műhelytalálkozón jelen lévő 21 szakember, akik a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében látnak el idősek alapellátása keretében különböző alapszolgáltatásokat „Az otthoni szakápolási tevékenység bemutatása és az gyógyászati segédeszközök igénybevételi lehetőségei.” címen hallgatták meg Báthori-Tóthné Kerek Noémi otthonápolási koordinátor és munkatársának előadását. A két előadó ezen a szakterületen több piaci szereplő (Albaldap Otthonápolási Kft., Cívishelp Kft., Fohász 2000 Kft., Medical-Defend Kft., Géz’N’ Roses Kft.) képviseletében segítette és fejlesztette a munkatársak ismereteit és lehetőségeit az otthon ápolás tekintetében.
Az előadást egy nagyon aktív és jó hangulatú szakmai konzultáció és egyeztetés követett, ahol a jelen lévők megismertették és átadták egymásnak a szolgáltatási területen szerzett tapasztalataikat is.
A szünetet klasszikus műhelymunka követte, melyet a munkacsoport vezetője, Töviskes Mária Magdolna moderált. Téma az „Együttműködési lehetőség az otthoni szakápolás és a szociális alapellátások között.” címet kapta, ahol a részt vevő szakemberek tapasztalatokat cseréltek, jó gyakorlatokat ismertettek meg egymással.
A beszélgetés során a jelen lévők szakmai javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek egyfelől beépíthetőek a napi munkavégzésbe, másfelől pedig későbbi szakmai műhelytalálkozók és workshopok keretén belül kerül majd tovább gondolásra.
A pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ellátása munkacsoport folytatta a támogatott lakhatás témáját ezen a műhelytalálkozón is. A Pszichiátriai és az Addiktológiai országos munkacsoportok gyakran ismételt kérdések témaköreiből két téma (megállapodások, térítési díjak) feldolgozását állítottuk a műhelytalálkozó fókuszába.
Az első előadó Nagy Éva a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet munkatársa volt, aki a Megállapodások (ellátott – szolgáltatók) témakörében bemutatóval egybekötött előadást tartott, melynek során érintette a téma szempontjából kiemelten fontos területeket. A beszélgetések során konkrét gyakorlati tanácsokkal segítette a munkatársakat, valamint felhívta több olyan területre a figyelmet, amely tapasztalatok alapján kiemelt figyelmet és gondos tervezést igényel.
A második előadó Kiss Róza az Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltség igazgatója a Térítési díj és szolgáltatási elemek kérdésköre címen tartotta meg előadását. A tudásbővítő előadás közben a jelenlévők interaktív beszélgetést folytattak a témával kapcsolatban és lehetőségük volt saját gyakorlati tapasztalatait is átadni egymásnak.
A műhelytalálkozót 18 fő szakember tisztelte meg jelenlétével.
A munkacsoport III. szakmai műhelyének ismételten ReFoMix Nonprofit Kft. (Debrecen, Bégány utca 4.) székhelye adott otthont, amelyen 11 fő szakember részvételével került sor.
Köszöntőt követően a hajléktalanok otthona működtetésének gyakorlati tapasztalatai és az azzal kapcsolatos szakmai konzultáció volt a vezető téma, amelyre meghívtuk Nagy Judit intézményvezető-helyettest az Oltalom Szeretetszolgálat részéről.
A jelen lévők részletesen bemutatták a téma kapcsán felmerülő nehézségeket és azok megoldásának lehetőségeit. Sem Hajdú-Bihar, sem Jász-Nagykun-Szolnok megyékben nem működik hajléktalanok otthona, ezért részletesen, gyakorlati tapasztalatok összegzésével vitatták meg a résztvevők az otthon létrehozásával kapcsolatos érveket, kételyeket és lehetőségeket.
A témát Hegyi Anita munkacsoport vezető moderálta, aki ezt követően beszámolt az országos munkacsoportban folyó aktualitásokról, várható feladatokról és azok ütemezéséről.
Oláh Péter módszertani munkatárs a gesztortalálkozón történtekről nyújtott rövid tájékoztatást.
A munkacsoport által szervezett III. szakmai műhelyre Hajdúböszörményben a Szociális Szolgáltatási Központban került sor, a találkozó központi témája az időskorúak védelme volt.
A rendezvényt Töviskes Mária Magdolna a Szociális Szolgáltatási Központ intézményvezetője, az idősek alapellátása munkacsoport vezetője nyitotta meg és köszöntötte a megjelent 33 fő résztvevőt.
„Az időskorúak védelme és a gondnokság alá helyezés” címmel Dr. Csontos Tibor – címzetes törvényszéki bíró a Hajdúböszörményi Járásbíróság bírója adott elő. Bíró úr értékes bemutatóval egybekötött előadásában vázolta fel az időskorúak védelmét, melynek során megtörtént esetek felidézésével tette érthetőbbé az elhangzott jogi fogalmakat és lehetőségeket.
Az előadást strukturálta, minden blokk után lehetőséget adott a hallgatóságnak egyfelől arra, hogy reflektáljanak az elhangzott információkra, másfelől pedig további megtörtént esetek bemutatásával mélyítették az adott témakör elméleti alapját.
Ignáth Szilvia a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal munkatársa mutatta be azt a jó gyakorlatot, amit Hajdúböszörményben az időskorúak védelmében végrehajtott intézkedések összehangolásával tesz a város összes, a témában érintett szervezete, intézménye és szolgáltatója annak érdekében, hogy csökkentse és megelőzze az időskorúakkal szembeni veszélyeztető tényezőket.
Az intézményvezető asszony ezt követően röviden mutatta be az intézmény struktúráját és az általa nyújtott szolgáltatások rendszerét és feladatait.
A Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központja (4027 Debrecen, Thomas Mann u. 2.) biztosította a helyszínt a család és gyermekjóléti munkacsoport III. szakmai műhelyéhez.
A területről érkező kérésnek eleget téve a téma ismételten a GYVR volt. Újra egy nagyon interaktív műhelymunka szervezését vállaltuk fel, azzal a hittel, hogy a jelenlévők magas létszámának (77 fő) ellenére a gyakorlati tudást segítő és azt támogató közvetlen hangvételű tudásátadásra számíthatnak a megjelent szakemberek.
Ennek érdekében kértük fel előadónak Szarvák Mónikát, a Belügyminisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya gyermekjóléti alapellátási szakreferensét a műhelymunkában lévő előadói szerepre. Előadásának címe: Hatósági döntések és ahhoz kapcsolódó tervek a GYVR-ben.
Szarvák Mónika szakreferens a GYVR-t kivetítve, egy, illetve több „képzelt alany” részvételével gyakorlatiasan és érthetően mutatta be a rendszert, a teendőket és hívta fel a jelenlévők figyelmét a rendszer működéséből fakadó „buktatókra”, azaz azokra a hiátusokra, melyek nem megfelelő kezelése milyen strukturális következményekkel jár/járhat.
Szarvák Mónika a műhelymunka során, a jelen lévő központok és szolgálatok részéről érkezett konkrét problémafelvetések egy részét azonnal megválaszolta, más részét pedig továbbította az illetékes szakember részére, ezzel segítve a területi egységen működő szolgáltatók szakmatámogatását.
A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió a TSZR pályázat keretében Szerepen szervezte meg a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ellátása munkacsoport III. szakmai műhelyét a DSZSZK telephelyeként működő Támogatott lakhatás intézményegységében.
A téma a támogatott lakhatás, mint szolgáltatási elem, annak gyakorlati és elméleti bemutatása volt, a „terepen” konkrét szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek részvételével.
A szerepi Támogatott lakhatás 2021. október 18-tól Debreceni Szociális Szolgáltató Központ telephelyeként működik, 72 férőhelyen pszichiátriai betegek részére nyújt szolgáltatást. Támogatott Lakhatás mellett a szolgáltatást igénybevevő részére a napközbeni tartózkodást a nappali intézmény, a közösségi pszichiátriai ellátás, és a fejlesztő foglalkoztatás keretében biztosítja.
A szakmai műhely egyfelől lehetőséget adott arra, hogy a szakemberek beszélgessenek a szolgáltatás beindításával kapcsolatos nehézségekről és az eltelt időszakban történt pozitívumokról-sikerekről egyaránt.
A szakmai műhely következő napirendi pontja a Támogatott lakhatás gyakran ismételt kérdései, és az azokra készített válaszok megbeszélése volt. Bodnárné Rácz Erika munkacsoport vezető ismertette a jelenlévőkkel, hogy ezzel az anyaggal több országos munkacsoport is dolgozott, de ezen az ülésen elsődlegesen a pszichiátriai és az addiktológiai munkacsoport részéről felvetődött kérdéseket és válaszokat beszélték át a jelenlévők.
A szakmai beszélgetés során további kérdések merültek fel, melyekre a műhelymunkában együttműködő szakemberek közösen keresték a szakmai válaszokat.
A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában egy nagyon „nehéz” téma, a gyerekeket ért szexuális abúzus feldolgozására vállalkozott a család és gyermekjóléti munkacsoport 4. szakmai műhelytalálkozóján részt vett 51 szakember.
Első előadóként, Dr. Kovács Krisztián az Országos Gyermekvédelmi Szolgálat Hajdú Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat területi igazgatója a szakszolgálat tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel, külön kitért a gyerekeket ért abúzussal kapcsolatos tapasztalatokra is. Igazgató úr a szakmai műhely témája mellett tájékoztatást adott az OGYSZ több mint egy éves működéséről és jogszabályokban meghatározott tevékenységeiről.
Joó-Szász Orsolya szolgálatvezető a Meghallgató és Terápiás Központ/Barnahus szolgálat létrehozásának előzményeit, nemzetközi tapasztalatait és a debreceni terápiás központ működését mutatta be. Kiemelkedő szakmai elhivatottsággal hívta fel a jelen lévők figyelmét a téma fontosságára és arra, hogy mennyire körültekintően és empatikusan kell eljárni ezekben az ügyekben.
A következő előadó, Minárcsik Ferenc rendőr alezredes a „Szexuális abúzus (gyerek) áldozata a rendőrség szemszögéből” címmel tartotta meg előadását. Azokat a tapasztalatait osztotta meg a szakmai műhelyen részt vevő gyermekjóléti központok és szolgálatok munkatársaival, amelyeket a nyomozói munkája során tapasztalt meg. A személyiségi jogok maximális betartása mellett olyan gyakorlati példákkal szemléltette az események feltárásának szakaszait, melyek segítségével rámutatott az ilyen természetű ügyek feltárásának nehézségeire.
Arról, hogy „mi történik” a Barnahus-ban, milyen feladatai vannak az ott dolgozó szakembereknek és milyen szakmai kihívásokkal kell szembe néznie egy szakembernek, amikor traumatizált gyerekkel találkozik Makónyi Judit – klinikai szakpszichológus, szaktanácsadó az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Meghallgató és Terápiás Központ/Barnahus Szolgálat munkatársa nyújtott betekintést a gyermekjóléti területen dolgozó munkatársaknak.
A hajdúböszörményi Szociális Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központ klinikai szakpszichológusa a „Bántalmazás és trauma megjelenése a család- és gyermekjóléti központ pszichológusi gyakorlatában” című előadásában a területen dolgozó szakember szemszögéből szólt hozzá a témához. Rámutatott arra, hogy az abúzushoz vezető eseménysor, majd annak kezelése mennyire összetett és kiemelkedően érzékeny területe a család- és gyermekjóléti központok és szolgálatok feladatellátásának.
A Meghallgató és Terápiás Központ/Barnahus szolgálattal kapcsolatban az alábbi linken tájékozódhat: https://www.ogysz.hu/index.php/meghallgato-es-terapias-szolgalat.
Debrecenben a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központi irodaházában tartotta meg az idősek alapellátása munkacsoport a 4. szakmai műhelyét. A műhelytalálkozón a szociális alapszolgáltatásokat nyújtó intézmények vezetői vettek részt egy vezetői konzultáción.
A rendezvényen megjelent intézményvezetők az alábbi témák tekintetében cseréltek tapasztalatokat egymással:
• A szolgáltatásnyújtás dilemmái, nehézségei az energia-veszélyhelyzet miatti intézkedések végrehajtása során.
• Ellenőrzések tapasztalatai vezetői szemszögből.
• Jogszabályok gyakorlatban való alkalmazásának nehézségei. Közös gondolkodás, javaslatok a jogszabályok módosítására.
A szakmai beszélgetés moderátorai Töviskes Mária Magdolna munkacsoport vezető és German Gabriella munkacsoport tag voltak.
A találkozón 22 fő vezető munkakörben foglalkoztatott szakember vett részt, akik az alábbi intézményekből érkeztek:
• Bihari Szociális Szolgáltató Központ – Berettyóújfalu;
• DMJV Városi Szociális Szolgálat – Debrecen;
• Hajdúhadházi Mikrotérségi Szociális Gondozási Központ;
• Hajdúszoboszlói Református ANNA Idősek Otthona;
• Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ;
• Kálvin János Református Szociális Szolgáltató Központ – Hajdúböszörmény;
• Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központ;
• Szociális Szolgáltatási Központ – Hajdúböszörmény;
• Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ – Kaba;
• BTESZ Tevékeny Gondozási Szolgálat – Hajdúböszörmény;
• BTESZ Balmazújvárosi Szociális Szolgáltató Központ;
• BTESZ Központi Irodaház – Debrecen.
Kis Róza munkacsoport vezető köszöntőjével kezdődött a fogyatékkal élők ellátása munkacsoport IV. szakmai műhelytalálkozója, melyre 29 fő érkezett a Baptista Tevékeny Szeretett Misszió debreceni központjába.
Gyene Piroska az ÉFOÉSZ elnöke előadásának témája: az ÉFOÉSZ szervezet bemutatása és az Önálló Életvitel Centrumok működésének ismertetése volt. Elnök Asszony ismertette a résztvevőkkel, hogy a szervezet immár 41 éve működik, a második legnagyobb érdekvédelmi szervezet Magyarországon és mintegy 25 000 fő a tagja. Az Önálló Életviteli Centrumok 4 évvel ezelőtt jöttek létre. Sok képzést és workshopot tartanak, kiadványokat készítenek az önálló élet megteremtésével kapcsolatban.
Gyene Piroska köszönetét fejezte ki, Fülöp Attila Államtitkár Úrnak, hogy támogatja az értelmi fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását és mindenben segítséget nyújt, hogy önálló életet élhessenek.
Borbélyné Kiss Ibolya, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Hajdú-Bihar Megyei Egyesület elnöke bemutatta szervezetüket. Egyesületük az értelmi fogyatékos gyermekek, fiatalok, felnőttek érdekvédelmét látja el Hajdú-Bihar megyében. Tevékenységünk kiterjed: Debrecen, Balmazújváros, Báránd, Berettyóújfalu, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Kaba, Komádi, Nyíradony, Szerep, Zsáka városokra. Támogató szolgáltatásokat biztosítanak, közösségfejlesztő programokat, rendezvényeket szerveznek. A segítés formái: csoportos beszélgetés különböző életviteli témákban, okos eszközök használata, kölcsönzése, informatikai képzések, önérvényesítő csoportok szervezése, információ nyújtás, egyéni tanácsadás.
Szünetet követően Kőszegi Norbert, KÉZMŰ, FŐKEFE, ERFO Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa az „Akkreditált foglalkoztatás a szociális intézményekben” címmel tartotta meg előadását..
A KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft célja, a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatása. Rehabilitációs szakemberekkel segítik elő a munkavállalók foglalkoztatását, képzési és szociális rehabilitációját, személyre szabott tanácsadás és mentorálás révén. Biztosítják az egészségi állapotnak és a speciális igényeknek megfelelő akadálymentes munkakörnyezetet, a 10 000 munkavállalónak, 145 telephelyen, melyek 54 intézményhez kapcsolódnak. A piaci igények figyelembevételével, valós piaci megrendelésekkel, értéket teremtő munkát végeznek. Napi 4 órás foglalkoztatással, minőségi és mennyiségi termelés folyik. Fő tevékenységek: divattermékek előállítása, naptár és papíráru gyártása, seprűkészítés.
Hegyi Anita munkacsoport vezető nyitotta meg a műhelytalálkozót, melyen 11 szakember vett részt.
A szakmai műhely első részében Faragó Tiborné a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió vezető szaktanácsadójának moderálásával a költségvetési törvény szerint ütköző szolgáltatások problematikáját tekintették át a műhelytalálkozó résztvevői.
A hajléktalan ellátást nyújtó szolgáltatók részéről érkezett jelzés szerint egyre nagyobb gondot jelent, hogy a hajléktalan személyek nem vehetnek igénybe egyszerre több olyan szolgáltatást, amire egyébként nagy szükségük lenne.
Ilyen szolgáltatás a hajléktalan személyek nappali ellátása, amely ütközik a szociális étkeztetéssel. Ez azért is indokolatlan, mert a nappali ellátás nem köteles étkeztetést biztosítani, amennyiben azonban a hajléktalan személy meg tudja fizetni a szolgáltatást, miért is ne juthatna hozzá?
Még nagyobb problémát jelent, hogy a nappali melegedő és az átmeneti szálló szolgáltatása nem vehető igénybe a pszichiátriai és a szenvedélybetegek nappali ellátásával annak ellenére, hogy a hajléktalan személyek között egyre nagyobb számban fordulnak elő olyanok, akiknek erre kifejezetten szükségük lenne. A hajléktalan ellátás erre sem szakértelemmel, sem kapacitással nem rendelkezik.
Tekintettel arra, hogy a népkonyha nem biztosít minden településen szolgáltatást, indokolt annak átgondolása, hogy a hajléktalan személyek igénybe vehessék a szociális étkeztetést.
A szakmai műhelyen elhangzott, hogy a fentiekben jelzett problémák nem okoznak gondot abban az esetben, ha az intézmények között megfelelő az együttműködés, azonban erre nem lehet alapozni a szociális ellátás biztonságát, a kérdést jogszabályi szinten kell rendezni.
A program második felében a hajléktalan ellátás aktuális feladatairól beszélgettek a jelenlévők: úgy, mint felkészülés a téli időszakra, a krízisautó szolgáltatás működtetése, az energiaválság miatt nehéz helyzetbe kerülő személyek/családok megsegítésének lehetőségei.
Zárásként Hegyi Anita tájékoztatta a részt vevőket az országos hajléktalanügyi munkacsoport már elvégzett és még az évben hátralévő feladatokról.
A következő szakmai műhely keretében beszélgetést szervezünk a Belügyminisztérium illetékes főosztályának képviselőjével az új szakmai irányítás megismerésének céljából.
2022. október 20-án rendeztük meg az idősek szakosított ellátása munkacsoport negyedik műhelytalálkozóját. Az előző műhelymunkáktól eltérően, most a Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálat Pallagi úti Idősek Házában találkoztunk az idős ellátás szolgáltatás vezetőivel, munkatársaival, 29 fő részvételével.
Oláh Péter a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió, mint gesztor szervezet módszertani munkatársa köszöntötte a megjelent szakembereket.
Ezt követően, az intézmény vezetője, Nagy Lajosné egy részletes és interaktív előadás keretében mutatta be a Városi Szociális Szolgálat szolgáltatásait.
Az előadásból megtudhattuk, hogy a Szolgálat az 1993. évi III. törvényben meghatározott szociális alap-, és szakosított ellátási formák széles skáláját lefedi. Ugyan itt most a szakellátás képviselői voltak jelen, azonban számukra is hasznos információkat hallhattunk arról, hogy a szociális alapellátások milyen formában valósulnak meg Debrecen városában. Továbbá hogyan kapcsolódik össze az alap és a szakellátás munkája az ellátottak igényeinek, szükségleteinek figyelembevételével.
Az informatív előadást követően lehetőségünk volt kis csoportokban, az ápolási osztályok, szolgáltatások megtekintésére.
Jó volt látni azt a fejlődést, melyet a fenntartó támogatásával, egyes ápolási osztályok korszerűsítése terén tettek.
Az átalakításkor már a fő szempontok egyike volt a járványügyi helyzetnek való megfelelés is. Konkrétan egy járványhelyzet esetén szükséges elkülönítéshez alkalmas rész/részleg kialakítása is megtörtént.
A felújítás során gondoltak a munkatársak komfortérzetének javítására is. Egy modern, jelen kor elvárásainak megfelelő dolgozói öltöző kialakítására is sor került.
Az Otthon lakói ötletes, érdekes, zenés, ülőtáncos bemutatóval készültek a szakemberek számára.
Az intézmény udvarán létrehoztak a demenciával élő személyek számára egy akadálymentes kertrészt, melyben buszmegálló, utcai telefonfülke is található. Az így kialakított kertrész ötletül szolgálhat más intézmények számára is, ahol demenciával élő személyeket is ápolnak, gondoznak.
Az intézménylátogatást követően konzultációra volt lehetőség, ahol a jelen lévő szakemberek gondolatot cserélhettek, választ kaptak a felmerült kérdésekre.
Szolnok egyik legszebb épületében, a Megyeházán tartotta meg a fogyatékkal élők ellátása munkacsoport az V. szakmai műhelyét.
A műhelytalálkozót Kiss Róza a munkacsoport vezetője nyitotta meg, köszöntötte a megjelent 40 fő Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyék területéről érkezett szakembereket.
A program ismertetését követően, Pálné Bereczki Éva, az ÉFOÉSZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei képviselőjének előadását hallgatták meg a jelen lévők a megyében folyó munkáról. Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete 1981-ben jött létre a fogyatékos gyerekeket nevelő szülők érdekvédelme céljából. Az előadásból megtudhattuk, hogy később a szervezet felvállalta a gyógypedagógiai intézmények dolgozóinak és a fogyatékos személyeket segítő szakemberek védelmét is.
A szervezet az évek során jelentős összegeket fordított a gyógypedagógiai intézmények támogatására, az ott folyó szakmai tevékenységek megvalósítására. A megyei szervezet részt vesz Szolnok város civil életében és reflektálnak a tagságukat érintő közügyekre is.
Ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak a kis csoportok támogatására is: támogató szolgáltatásokat, adó- és jogi tanácsadást biztosítanak, közösségfejlesztő programokat és rendezvényeket szerveznek. A segítség formái: életviteli témákban csoportos beszélgetést folytatnak, okos eszközök kölcsönzését és használatukkal kapcsolatos informatikai képzéseket biztosítanak, önérvényesítő csoportokat szerveznek és egyéni tanácsadást is biztosítanak.
A következő előadásban Nagyné Varga Ilona ismertette a jelenlévőkkel a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítvány történetét. A közalapítvány célja a szociális tevékenységek és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
A Közalapítvány akkreditált felnőttképzéseket szervez a szociális alap- és szakellátásban dolgozók részére, ezek az oktató anyagok könyv formában is elérhetőek az irántuk érdeklődő szakemberek számára. A közalapítvány munkatársai tanácsadást nyújtanak munkaerő-piaci, álláskeresési, rehabilitációs, pszichológiai témákban.
A műhelytalálkozó következő témája a támogatott lakhatás volt. Máthé Miklós a püspökladányi Napfényes Támogató Szociális Egyesület lakója osztotta meg tapasztalatait a leghitelesebb formában, hiszen saját példáján keresztül mutatta be a támogatott lakhatás működését. Az előadás érintette a támogatott lakhatás célját, fontosságát, a mindennapi élet napirendjét, a közösségi programokat, családi napokat, a lakók munkáját, egészségügyi ellátását, mindezt életképeken keresztül bemutatva.
Hajdu Lajos a Napfényes Támogató Szociális Egyesület munkatársa az „Alapszolgáltatások illeszkedése a támogatott lakhatáshoz” címmel adott elő. Az intézmény feladata, a minőségi szolgáltatás nyújtása a 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló otthonukban élő fogyatékos, illetve autista személyek részére, mely szolgáltatás igazodik a fogyatékos emberek szükségleteihez. A szociális szolgáltatás tevékenységei szolgáltatási elemekre épülnek, azokat a szolgáltatás célcsoportjának szükségleteihez igazítva.
Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be a támogatott lakhatásban dolgozók és lakók közötti harmonikusabb együttműködés feltételeit, és fontosságát, melyek: a mérhető fejlesztés, kapcsolattartás, önálló életre nevelés, esetmegbeszélés, önálló döntés képessége, kompetencia határok tartása, őszinte kommunikáció, a közösen kialakított szabályrendszer, kölcsönös fejlesztés.
A család- és gyermekjóléti munkacsoport ötödik alkalommal szervezett szakmai műhelyt 2022. november 23-án, melynek helyszíne a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Debrecen, Simonyi út 14. szám alatti székhelye volt.
A szakmai rendezvényen a Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő intézmények munkatársai vettek részt 42 fővel.
A szakmai műhely kiemelt témája a gyermekjóléti alapellátások közül az átmeneti gondozás volt. A téma szakértője és a szakmai rendezvény első előadója Dósa Piroska, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intéztet Módszertani Igazgatóság szakterületi referense volt. Előadásának címe: „Kapcsolódási pontok a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók között”.
Gondolatébresztő előadásában kihangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem szereplőinek, vagyis a gyermekjóléti alap- és szakellátást nyújtó szolgáltatásoknak az átmeneti gondozás – legyen az gyermekek vagy családok átmeneti otthona – fontos láncszeme. Az együttműködés a különböző intézmények szakemberei között elengedhetetlen.
A szakmai műhely résztvevői ezt követően a két megyében, különböző fenntartásban működő, átmeneti gondozást nyújtó intézmények mindennapjaiba kaphattak betekintést.
A szolnoki Családok Átmeneti Otthona komplex ellátási rendszerét mutatta be Sándorné Pólik Róza intézményvezető, a MÖSZ Szociális és Fejlesztési Központ Családok Átmeneti Otthonából.
A debreceni ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. által fenntartott „Fecske” Családok Átmeneti Otthonát Bulátkó-Leiter Mercédesz intézményvezető, valamint „Fészek” Családok Átmeneti Otthonát Fényes Annamária intézményvezető mutatta be „Átmeneti gondozás egy bérházban” címmel.
Ezt követően az Országos Szociális Intézményfenntartó Központ által működtetett Hajdú-Bihar megyei Családok Átmeneti Otthonainak bemutatása következett, melyet Ötvös Erika, a hajdúböszörményi „Katica” Családok Átmeneti Otthonának intézményvezetője ismertetett.
A szakmai műhely utolsó előadója Tatár Krisztina otthonvezető volt, aki DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekek Átmeneti Otthonát képviselte. Előadásának címe: „A gyermekek átmeneti otthona a szakellátás előszobája?”
Kérdések, problémák és javaslatok feltevése, interaktív szakmatámogatási konzultációra az előadások után és a szakmai rendezvény végén is lehetőség volt.
A szakmai műhelyen lehetőség volt a személyes szakmai kapcsolatok építésére is.
2022. november 24-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió debreceni központjában tartottuk meg a hajléktalan személyek ellátása munkacsoport 5. szakmai műhelyét.
A műhelytalálkozón a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyékben hajléktalan ellátásban tevékenykedő szervezetek, valamint a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió, mint gesztorszervezet munkatársai vettek részt.
Alagi Szilárd, a Belügyminisztérium szociális referense a szakterületet érintő ágazatirányítási struktúrát mutatta be a területi egységen működő szociális szolgáltatók képviselőinek. Hiánypótló előadásában bemutatta a Belügyminisztérium szervezeti ábráját és azon belül a gondoskodáspolitikai államtitkárság alá tartozó szakpolitikai egységeket és azok működési területét.
Előadásában kitért olyan releváns statisztikai adatokra és ábrákra, amely bemutatta a hajléktalan ellátás területi sajátosságait, a pályázatok aktuális helyzetét, valamint a krízisautó országos területi lefedettségét és a krízisidőszakra történő felkészülés jelenlegi helyzetét.
Ezt követően a hajléktalanellátás aktuális kérdéseiről és a feladatellátás dilemmáiról folytattak jó hangulatú és eredményes párbeszédet a tanácskozás résztvevői.
Köszönjük az előadó értékes gondolatait és a partnereink együttműködő jelenlétét!
Debrecenben, a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában tartotta meg a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ellátása munkacsoport az IV. szakmai műhelytalálkozóját.
A területi egységen szenvedélybetegek ellátásában működő intézmények 18 munkatársa töltött együtt egy tartalmas szakmai délelőttöt.
A szakmai műhely előadója Majzik Balázs volt, aki a Nemzeti Népegészségügyi Központ Drogmegelőzési Programok Osztályának osztályvezetője. Két témában tartott kiemelkedően érdekes előadást: egyfelől bemutatta a Nemzeti Népegészségügyi Központ drogmegelőzési tevékenységeit, melynek során kitért általánosságban a szerfogyasztásra és friss statisztikai adatokkal szemléltette előadását.
Másrészt kitért az elterelés és a prevenció lehetőségeire, hangsúlyozva, hogy e tekintetben további egyeztetésre van szükség a szakma és az ágazatirányítás között, amely érintheti egyes jogszabályok felülvizsgálatát is.
Az előadás utolsó harmadában a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokról, azok szerepéről és lehetőségeiről volt szó, melynek során egy tartalmas szakmai beszélgetés és tapasztalatcsere történt a jelenlévő szakemberek és az előadó között, ahol javaslatokat is megfogalmaztak a műhelymunka témáival kapcsolatban.
Az idősek alapellátása munkacsoport ötödik alkalommal szervezett szakmai műhelyt 2022. december 1-én, melynek helyszíne a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Debrecen, Simonyi út 14. szám alatti székhelye volt.
A szakmai rendezvényen a Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő idősek számára intézmények munkatársai vettek részt 25 fővel.
A szakmai műhely kiemelt témája „Az otthonukban élő idősek jelenlegi helyzete” volt, melynek során esetek, tapasztalatok, javaslatok-megoldások egyeztetésére mentén zajlott a beszélgetés.
A téma feldolgozása kerekasztal beszélgetés formájában valósult meg, melyet Töviskes Mária Magdolna munkacsoport vezető vezetett.
A témákban érintett, különböző területekről szakemberek felkérésével történt a beszélgetés irányítása.
Kavaleczné Ilyés Julianna, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ kórházi szociális munkása az egészségügy szemszögből, a kórházban végzett szociális munkájáról, a gondozószolgálattal való kapcsolattartásról, annak nehézségeiről, tapasztalatairól tájékoztatta a szociális szakembereket. Esetekkel, példákkal támasztotta alá a közös munka lényegét az egészségügy és a szociális ellátás tekintetében.
Vezető gondozó szemszögéből Lévai Mária Róza (Szociális Szolgáltatási Központ – Hajdúböszörmény) a házi segítségnyújtás területén tapasztalt tendenciákról az alábbi témákban folyatott beszélgetést a szakmai műhely résztvevőivel: Hogyan hatott a szolgáltatás nyújtására a COVID és a jelenlegi gazdasági helyzet? Miről mond vajon le az idős, ha önellátóképessége még részben megvan (rezsi, gyógyszer, élelmiszer, gondozás)? Szakmai tapasztalatok, dilemmák és esetek elemzésére is sor került.
Sajtos Antalné, a BTESZ Tevékeny Gondozási Szolgálat dolgozója a házi segítésnyújtás gondozója szemszögéből gyakorlati tapasztalatát osztotta meg a szolgáltatással kapcsolatban.
Faragó Kornélia intézményvezető (BTESZ – Debrecen), mint az étkeztetés vezető szakember szemszögéből arról beszélt, hogy milyen tendenciát tapasztalnak az étkeztetés tekintetében, melyet az ellátást igénybevevőkkel készült felméréssel támasztott alá. A beszélgetés során szó volt arról is, hogy kik mondják vissza inkább az étkeztetést, illetve a természetes támogató környezet mennyire segíti az időseket.
Az idősek szakellátása oldaláról Kárándi Erzsébet, az idősek szakellátás munkacsoport vezetője témafelvezetőjében a romló egészségi állapot és gazdasági helyzet hatása a szakellátást igénylők számára, illetve a kapacitások kérdésével foglalkozott.
Számos kérdés, probléma és javaslat feltevésére sor került a szakmai rendezvényen. Egy interaktív, a szakmai műhelyen résztvevők aktív konzultációjára nyílt lehetőség a nap folyamán.
2022. december 08-án rendeztük meg az idősek szakosított ellátása munkacsoport ötödik műhelytalálkozóját. A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában találkoztunk az idős bentlakásos ellátás szolgáltatás vezetőivel, munkatársaival, ahol 25 fő személyes jelenléttel, 3 fő online csatlakozással vett részt.
Oláh Péter módszertani munkatárs köszöntötte a megjelent szakembereket.
Ezt követően Farkas Boglárka vezető ápoló (Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály) köszöntötte a kollégákat, majd megtartotta előadását, melynek címe „Szakápolás bentlakásos szociális intézményben, hatósági engedély birtokában”. 
Az előadásból megtudhattuk, hogyan tudunk jogszerűen szakápolási feladatokat biztosítani gondozottjaink részére.
alábbiakról hallhattunk:
Ki végezhet szakápolási feladatokat?
A megfelelő szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szakdolgozók végezhetik (60/2003. X.20. ESzCsM rendelet). Szakmakód: 7305.
Az engedélyezési eljárásról:
Hiánytalanul benyújtott kérelem esetén az ügyintézési határidő 8 nap. Az engedélyező hatóság a területileg illetékes járási hivatal.
A személyi feltételekről:
A szakápolók mellett minden intézményben alkalmazni kell orvost (ez az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet szerint mindenhol biztosított). Továbbá elérhetővé kell tenni gyógytornász, dietetikus, mentálhigiénés szakember tevékenységét. Az egészségügyi végzettségű szakdolgozónak igényelni kell szociális és egészségügyi nyilvántartási számot, majd kérnie kell a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarai tagfelvételt. Fontos a tagság és a kártya folyamatos monitorozása.
Szakápolási feladatokat ellátó intézményben ki kell jelölni egy intézeti szakmai vezetőt, aki felelős a feladatellátásért, valamint az előadás során megismerhettük a tárgyi feltételeket.
A szakápolási szakmai program tartalmazza:
• Az ellátási terület bemutatását.
• A szakmai tevékenységet.
• A tárgyi környezetet.
• A személyi feltételeket.
• A szakmai vezető megnevezését.
• A szakápolás célját, feladatát.
Ne felejtsünk el felelősségbiztosítási szerződést kötni, a szakápolásban résztvevő szakdolgozók számára.
Fontos megismerkednünk a szakápoló kompetenciáival is. A jogszabályban felsorolt kompetenciákon felül az orvos adhat írásban megbízást szakápolói feladat ellátására. Ilyen például az infúzió bekötése.
Az előadás végén lehetőség volt konzultációra az előadóval. Több résztvevő már évek óta biztosítja az általa vezetett intézményben a szakápolás lehetőségét. Ezért a jelenlévők egymás között is tudtak tapasztalatot cserélni.
Az együtt gondolkodás más égető témákat is felvetett. Ilyenek voltak pl.: a gondnokság alá helyezés kérdése, az aláírási jogosultság és a betegszállítás akadályai.
A mai napon is egy hasznos szakmai nap résztvevői lehettünk.
A rendezvényen a két megyéből közel 10, szakmában érintett intézmény képviseltette magát, melynek helyszínéül a Tevékeny Gondozási Szolgálat – Szolnok, újonnan, 2023-ban nyíló, fogyatékkal élők- és pszichiátriai betegek nappali ellátására szolgáló épületkomplexum adott otthont.
A vendéglátó intézményt Tóth Erzsébet intézményvezető mutatta be. Az általa vezetett intézmény több éves tapasztalattal rendelkezik szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, valamint a szenvedélybetegek ellátása területén. Valamennyi szolgáltatást az idei évben a nagyléptékű fejlesztés jellemzi, mely a jövő évben is meghatározó szerepet kap.
Szociális étkeztetésben – a korábbi pár száz igénybevevőhöz képest – jelenleg közel 3000 idős, és/vagy rászoruló személlyel van megállapodásuk, melyből 2200 fő napi rendszerességgel veszi igénybe a szolgáltatást, Szolnok, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas, Tószeg, Tiszajenő, Tiszavárkony, Vezseny és Tiszaföldvár településekről.
A házi segítségnyújtást 266 főnél 37 gondozó látja el többségében Szolnok területén. Ezen területen belső képzésekkel valósult meg a fejlesztés. A fenntartó megakadályozván a kiégést – mint a szociális ágazat fluktuációjának legnagyobb okozóját –, kompetenciafejlesztéssel és szupervízióval segítette a gondozókat.
A pszichiátriai és szenvedélybetegek feladatellátása kapcsán az intézményvezető asszony megosztotta a jelenlévőkkel múltbeli tevékenységüket és jövőbeli terveiket. A munkaműhely helyszíne ugyanis a jövő évtől otthont ad a pszichiátriai betegeket és fogyatékkal élők nappali ellátásának. Számos fejlesztő programmal készülnek az 50-50 fő befogadására alkalmas intézményrészben.
A TGSZ bemutatása során a szenvedélybetegek absztinencia útján való segítésének módjait, a szenvedélybetegek nappali intézményének bemutatását a szolgáltatás vezető ismertette. Körülbelül másfél, két évvel ezelőtt a szenvedélybetegek nappali szolgáltatásainak módjai újragondolásra kerültek. A pandémia időszaka a nehézségek mellet lehetőséget adott a fenntartónak, hogy megkezdje a szenvedélybetegek és mélyszegénységben élők segítésének professzionális szintre való emelését. Felmérte a klientúra specifikusságából adódó szolgáltatási igényeket, a visszaintegrálási lehetőségeket és módokat. Előtérbe helyezte a munkatársak személyes fejlődését, a kiégés megelőzését. Amíg a fenntartó egy tréner csapattal kompetenciafejlesztő – dolgozói és ellátotti – tréningsorozat megvalósításán dolgozott, addig a szolnoki intézmény új alapokra helyezte nappali szolgáltatását. A fenntartóval egyetértésben új célokat tűzött ki: kézzel fogható segítségnyújtást a szenvedélybetegek, családjaik és a mélyszegénységben élők részére; a szociális hálózatba való becsatlakozás, hogy a szigetszerű működés megszűnjön; nagyobb feladatvállalás a drog prevencióban. A célok megvalósításához először új helyre költöztette az intézményrészt, majd megújította a munkatársi gárdát és megkezdte képzésüket. Az idei év pedig a kapcsolatépítésről, a társszervezetekkel való együttműködési megállapodások kötéséről szól.
A fejlesztéseknek, képzéseknek köszönhetően a szenvedélybetegek nappali ellátása jelenleg 110 %-os telítettséggel dolgozik, folyamatos az egyéni és csoportos esetkezelések. Egyre nagyobb sikereket érnek el a szerhasználat csökkentésében, az absztinencia megtartásában. A kliensek fejlesztésére jelenleg 6 képzés (e-learning, blended learning és jelenlétet igénylő tréning) érhető el az intézményben, valamint számos, heti rendszerességgel ismétlődő további foglalkozások kerültek kidolgozásra. A képzések az önismeret, a kommunikáció, a stresszkezelés, az álláskeresési módok és egyéb kompetenciák fejlesztésére irányulnak. A heti foglalkozások között pedig megtalálható a kézműves foglalkozás, a művelődésre irányuló zenefoglalkozás és filmklub, a visszaintegrálódáshoz nélkülözhetetlen háztartásvezetéssel kapcsolatos foglalkozások (főzés, mosás, környezetünk tisztántartása, varrás, kertünk gondozása stb.), valamint lelkünk gondozása (Boros Lajos vezetésével). Utóbbi foglalkozáson való részvételre az intézmény valamennyi dolgozójának van lehetősége. Az intézmény havi rendszerességgel élelmiszeradományt is biztosít klienseik számára.
Említésre került, hogy az idei év a segítségnyújtás mellett a kapcsolatteremtés évében telik. Az ukrajnai háborús menekültek segítése kapcsán önkormányzatokkal, segély- és egyházi szervezetekkel dolgozott együtt az intézmény. Emellett a helyi rendőrséggel, a szolnoki Humánszolgáltató Központtal is szorosabb lett a kapcsolat, valamint az Áldozatsegítő Központtal. Az intézmény ellátotti szinten érintett a drog prevenció terén, így a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumba való tagfelvétele is szorgalmazásra került.
Az intézmény bemutatása után – a szünetről is megfeledkezve – számos kérdést kapott a vendéglátó főképp a szenvedélybetegek nappali ellátásában megvalósuló foglalkozásokkal, valamint a szociális étkeztetéssel kapcsolatban.
A szünet is tudásmegosztással telt, majd a két megye, meghívott ellátottjogi képviselőjének előadásával folytatódott. A két előadó gyakorlati példákon keresztül mutatta be a pszichiátriai és a szenvedélybetegek nappali, illetve támogatott- és bentlakásos ellátásban felmerülő ellátottjogi kérdéseket. A példák jól szemléltették, hogy az intézményeknek mire kell figyelniük, melyek azok a főbb irányvonalak, melyek a klientúra specifikusságából eredően nagyobb figyelmet érdemlőek. Előadásuk kiterjedt a tájékoztatás, a házirendek ismertetésének fontosságára, valamint a jogviszony megszüntetésének kérdéskörére, az adatvédelemre és számos, témában releváns területre. Ezek mellett támogatásukról és együttműködésükről biztosította a jelenlévőket, egy úttal megerősítést adtak a jelenlegihez hasonló szakmai műhelyek fontosságáról, szükségességéről. Az ellátottjogi képviselőkkel való személyes találkozó több résztvevő számára is kiemelten fontos volt, mivel ez idáig személyes kapcsolatuk nem volt. Az előadást követő idő szakmai beszélgetéssel, tapasztalatcserével telt a jelenlévő szakemberekkel, majd a Tevékeny Gondozási Szolgálat – Szolnok bejárásával zárult.
Események, rendezvények - 2023
A részletekért kattintson az esemény címére!
A Debreceni Szociális Szolgáltató Központ székhely intézménye adott a helyszínt a fogyatékkal élők ellátása munkacsoport által 2023. február 21-én szervezett szakmai műhelytalálkozónak. A megjelent szakembereket (50 fő) Kiss Róza munkacsoport vezető köszöntötte.
A szakmai napon gyakorlati alapú tudás átadás – „Jó gyakorlatok” bemutatása – keretében az intézményben működő szociális- és terápiás munkacsoport tagjai mindennapi fejlesztő munkájába kaphattak betekintést a részt vevő érdeklődő kollégák.
A Debreceni Szociális Szolgáltató központban 152 fő súlyosan- halmozottan sérült kiskorú (legfiatalabb 1 éves) – és felnőtt nagykorú ellátottak (legidősebb 60 éves) napi ápolását- gondozását biztosítják. Az egészségügyi feladatellátáson kívül fejlesztő foglalkoztatások is szervezésre kerülnek a szakdolgozók fejlesztő pedagógusok, mozgásterapeuták, terápiás munkatársak) közreműködésével. Az intézményt Kiss Zoltán mb. intézményvezető mutatta be.
A szakmai műhely napon a következő foglalkozásokba kaphattak betekintést 30 perces időintervallumokban az érdeklődők:
• Tankonyhai foglalkozás: kéz, ujjtorna,18 év felettiek (férfiak és nők);
• Reggeli kör: mozgásélmény, zenei élményszerzés, manuális foglalkozás, 18 év alatti, kiskorú ellátottak fiúk, lányok);
• Praktikus ismeretek: Tavaszi kerékpár karbantartás, 18 év alatti és feletti fiúk, férfiak;
• Multiszenzoros környezetben pszichés alapfunkciók (hallás, szaglás, tapintás) aktivizálása és játékfejlesztés, járó gyerekekkel, 2 és 4 éves ellátott;
• Zenei élményszerzés, 18 éven felüli ellátottak (férfi);
• Képesség fejlesztő felkészítő foglalkozás-szövés, gyöngyfűzés, festés, 30-45 év közötti ellátottak;
• Képesség fejlesztő foglalkozás: fonalfűrészelés, felületcsiszolás, papírfonás, 20, 32-40 év közötti ellátottak;
• Gyógymasszázs, mozgásterápia, 6-10 év és 30-40 év közötti ellátottak
• Tankonyhai foglalkozás: önállóság az önellátásban, tízórai készítése, 18 év alatti és feletti ellátottak;
• Multiszenzoros környezetben saját test megtapasztalása, zsákhinta, babzsákfotel segítségével, valamint kimozgatás, görcsök izmok oldása bazális stimulációval fekvő gyerekekkel. 2,5 és 4 éves ellátott;
• Mesedramatizálás: „5 tojás meséje” 18 év alatti és feletti ellátottak;
• Multiszenzoros környezetben taktilis és kinesztetikus ingerek biztosításával kézmozgások fejlesztése, felülés, forgás gyakorlása fekvő gyerekekkel. 1 és 2 éves ellátott;
• Zenei élményszerzés, 5 éven túli női ellátottak
A fejlesztő foglakozásokat követően az érdekérvényesítő csoportok működését mutatta be Borbélyné Kiss Ibolya ÉFOÉSZ Hajdú-Bihar Megyei Egyesület vezetője, azzal a céllal, hogy ismerjék meg a jelen lévő szakemberek az érdekérvényesítő csoportok működését, amely nagymértékben hozzájárul az együttműködések erősítéséhez.
A ÉFOÉSZ Hajdú-Bihar Megyei Egyesület az értelmi fogyatékos gyermekek, fiatalok, felnőttek érdekvédelmét látja el Hajdú-Bihar megyében:
• támogató szolgáltatásokat biztosít;
• közösségfejlesztő programokat, rendezvényeket szervez;
• tanácsadást, érdekvédelmet, segítségnyújtást biztosít;
• ÉFOÉSZ tagsági kártya igénylésére van lehetőség: az ÉFOÉSZ kártya által igénybe vehető kedvezményes szolgáltatások a teljesség igénye nélkül: Csodák Palotája (Budapest), Állatkert és Vidámpark (Debrecen), Pityerszer Skanzen (Őrség), Fővárosi Állat- és Növénykert (Budapest), Festetics Kastély (Keszthely), Aquincumi Múzeum (Budapest), Szépművészeti Múzeum (Budapest), Jeli Arborétum, Tropikárium, Balaton Felvidék Nemzeti Park minden látogató helye stb.
• A tagsági kártyával rendelkező tag az ország számos pontján kedvezményes belépésben részesülhet.
A szakmai műhely részt vevőit Hegyi Anita a hajléktalan személyek ellátása munkacsoport vezetője köszöntötte és a program első részében az alábbiakról tájékoztatta a megjelent szakembereket:
• 2023. február 01-jén került sor az idei év első gesztortalálkozójára, ahol meghatározásra kerültek a különböző országos munkacsoportok éves faladatai.
• 2023. február 9-én országos hajléktalanügyi munkacsoport megbeszélést tartottak, ahol a szaktárca munkatársa jelezte: országszerte az éjjeli menedékhelyek nagyon sokrétűen működnek, valamint nagyon változatos szolgáltatási palettával rendelkeznek az intézmények. Ezeknek valamiféle keretet lenne szükséges adni, melynek kidolgozásának fóruma a szakmatámogatási hálózat hajléktalanügyi munkacsoportja.
A feladat végrehajtása során kiemelten fontos prioritás, hogy a fenntartói, illetve az ellátotti oldalon jelentkező problémákat is figyelembe kell venni. A szakmai irányítás képviselői egy olyan dokumentum összeállítására tettek javaslatot, amely az utcai szociális munka ajánlásra építve, azokat az értékeket megtartva, de mégis holisztikus formában próbálja meg kezelni az éjjeli menedékhelyek nagyon széles spektrumú működését.
Első lépésben meg kell határozni, vagy újra kell definiálni az éjjeli menedékhely fogalmát, amelynek nagyon fontos eleme, hogy a területen dolgozó munkatársak egyeztessenek arról:
• Mit gondolunk, mit értünk éjjeli menedékhely alatt és milyennek kellene lennie?
• Milyen célból és hogyan működjön a jogszabályi kereteket figyelembevétele mellett?
A szakmai műhely programját azért szerveztük e téma köré, mert az Éjjeli menedékhely szakmai ajánlásának elkészítéséhez a területi egységen dolgozó munkatársak közös szakmai eszmecseréje jelentős segítséget nyújthat. Első és legfontosabb közös feladatunk az éjjeli menedékhely definíciójának meghatározása, illetve egy tartalomjegyzék összeállítása, melyet később meg lehet tölteni szakmai tartalommal.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az éjjeli menedékhely jogszabályban meghatározott keretei helyt állóak, a probléma az, hogy a gyakorlatban jelentkező anomáliák felülírják a jogi kereteket és messze nem azt a feladatot látják el a szolgáltatók, ami számukra elő van írva.
A hajléktalan ellátásban megjelenő személyek nagy hányadának az életkora egyre magasabb, egészségi állapotuk egyre rosszabb, így az éjjeli menedékhelyek sok esetben idősek otthonaként, elfekvőként, hospice szolgáltatásként működnek, megfelelő tárgyi és személyi feltételek nélkül. Emellett egyre jelentősebb a pszichésen terhelt fiatalok megjelenése, akik ellátására szintén nem alkalmasak a hajléktalan ellátás szolgáltatásai.
Az egyik legnagyobb problémát az idősek szakellátásának túlterheltségében látják a részt vevők, az elöregedő hajléktalan populáció számára nincs kimenet az ellátásból, nagyon nagy szükség lenne a hajléktalanok otthonainak bővítésére. A másik ok, ami nehezíti a hajléktalan ellátás helyzetét, az egészségügyi szolgáltatások kapacitásának hiánya.
A szociális szolgáltatások rendszerében az utolsó „láncszem” a hajléktalan ellátás, így ezen a területen „csapódik” minden olyan probléma is, melyre adekvát megoldást már nem tud nyújtani, azonban a szakmai elhivatottság okán igyekszik ellátni minden megjelenő személyt, akár jelentős férőhelyszám túllépéssel is.
A tapasztalatcserét követően a szakemberek egyelőre nem tudtak javaslatot tenni a megoldás érdekében. Abban mindenki egyet értett, hogy amennyiben a hajléktalan ellátás kizárólag csak a jogszabályokban meghatározott feladatokat látná el, és ténylegesen csak az önellátásra képes személyeket fogadná, úgy száz számra maradnának emberek teljes ellátás nélkül.
A család- és gyermekjóléti munkacsoport ebben az évben első alkalommal szervezett szakmai műhelyt 2023. március 14-én, melynek helyszíne ismét a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Debrecen, Simonyi út 14. szám alatti székhelye volt.
A szakmai rendezvényen a Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében működő család- és gyermekjóléti szolgálatok, család- és gyermekjóléti központok, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását nyújtó intézmények munkatársai vettek részt 47 fővel.
A szakmai műhely újból a GYVR aktuális kérdéseivel foglalkozott. A szakmai nap fő témájának címe: „A Gyermekeink védelmében informatikai rendszerrel (GYVR) kapcsolatban szerzett tapasztalatok a gyermekjóléti alapellátás területén.”
A téma szakértője és meghívott előadója Szarvák Mónika volt, a Belügyminisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályának gyermekjóléti alapellátási referense volt.
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján 2021. július 1-től a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek átmeneti gondozását igénybe vevőkre vonatkozó igénybevételi jelentés a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben való rögzítésen keresztül történik. A GYVR a rögzített adatokat elektronikus adatkapcsolat keretében küldi meg az Igénybevevői Nyilvántartás (KENYSZI) részére.
Az előadó a GYVR használata közben, új eset felvitelével szemléltette a rendszer használatát és hívta fel a figyelmet a tipikus hibákra, melyek megakadályozzák a további folyamatot.
Tájékoztatta a szakmai rendezvény résztvevőit arról is, hogy az elkövetkező fél évben 50 online képzést terveznek a GYVR használatával kapcsolatban.
Elmondta továbbá, hogy két hét múlva élesítik az „okos TAJ rendszer”-t, mely a TAJ rendszer a lakcímnyilvántartóirendszerrel való összekötését jelenti, megkönnyítve ezzel a szakemberek munkáját, segítve a pontosabb adatok felvételét. Az állandó lakcímet tartalmazza a rendszer, a tartózkodási helyet viszont nem. Felhívta a szakemberek figyelmét a pontos személyi adatok rögzítésre, mert csak ebben az esetben kínálja fel a rendszer automatikusan a lakcímnyilvántartásban szereplő adatokat.
A közel két éve bevezetett nyilvántartási rendszer használata a mindennapokban a szakemberek számára még mindig okoz problémát, ezért az előadás közben interaktívan, illetve a végén is kérdések feltevésére és azok megválaszolására is sor került.
A szakmai műhely szünet utáni második felében a szakemberek által előzetesen, írásban feltett kérdéseire kaphattak választ a résztvevők.
Szarvák Mónika a szakmai műhelyen résztvevő szakemberekkel folytatott konzultáció, beszélgetés folyamán többször kiemelte, hogy a két vármegyéből jelenlévők milyen tájékozottak a GYVR használatában.
A szakmai rendezvény végén Töviskes Mária Magdolna, a család- és gyermekjóléti szolgáltatások munkacsoport vezetője tájékoztatta a szakmai műhely résztvevőit az országos munkacsoportban végzett eddigi munkáról és az idei évre tervezett feladatokat, vállalásokat.
Fogyatékkal élők ellátása munkacsoport szakmaközi egyeztetést szervezett 2023. március 28. (kedd) 10:30 órai kezdettel a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió – központi irodaházában.
Tématerület: Kiskorú fogyatékos személyek ellátása a szociális intézményekben
A szakmaközi egyeztetésen részt vett:
• a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye és Hajdú-Bihar Vármegye Kormányhivatal Hatósági
Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály képviselője;
• Hajdú-Bihar Vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Területi
Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatói;
• Integrált Jogvédelmi Szolgálat Hajdú-Bihar Vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok
Vármegye gyermekjogi képviselői;
• a kiskorú fogyatékos személyeket ellátó szociális intézmények szakemberei;
• a TSZR2021-1485 pályázat keretében működő fogyatékkal élők ellátása területi
munkacsoport tagjai;
A kiskorú fogyatékos személyek ellátása a szociális intézményekben speciális terület, hiszen a gyermekvédelem és a szociális ellátás jogszabályi előírásainak figyelembevételével kell biztosítani a teljes körű ellátás maradéktalan biztosítását.
Az intézmények jelzésének, igények eleget téve szerveztük az egyeztetést, innovatív jelleggel és óriási elvárással.
A szakmaközi egyeztetés célja: választ kapni a tématerülettel kapcsolatban felmerülő
kérdésekre.
A szociális intézmények szakemberei kérdéssort állítottak össze, mely a mindennapok során felmerülő dilemmákat, nehézségeket, akadályokat tartalmazták.
A kérdések a szociális intézményekben elhelyezésre kerülő gyermekvédelmi szakellátottak vonatkozásában kerültek összeállításra, az alábbi területekre vonatkozóan:
• Szakellátásba kerülés előtt vagy közvetlenül szakellátásba kerülés után felmerülő kérdések;
• Szakellátás tartama alatt felmerülő kérdések;
• Szakellátás megszűnéséhez kapcsolódó kérdések, észrevételek;
Az egyeztetés résztvevői mindannyian kinyilatkozták, hogy először vesznek részt szakmaközi egyeztetésen, várják a kérdéseikre a megfelelő válaszokat.
A szakmaközi egyeztetés kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a felmerülő problémákat egyidejűleg több szempontból tudtuk megvizsgálni, és megoldási javaslattal segíteni a szakemberek munkáját.
Miután minden kérdés megválaszolásra került, a résztvevők megfogalmazták, hogy nagy szükség van a szakmaközi egyeztetésekre, és a jövőben örömmel kapcsolódnak be hasonló szakmai munkába.
Köszönjük a szakemberek nevében a lehetőséget és a támogatást!
A két munkacsoport szakmai műhelytalálkozóját Szolnokon a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Szolnok, Levente utcai intézményében tartottuk meg.
Oláh Péter módszertani munkatárs köszöntötte a megjelent szakembereket. Külön köszöntötte az SZGYF Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei kirendeltség igazgatóját Kiss Rózát és munkatársát.
A napirendi pont első előadójaként Hegyi Anita intézményvezető részletesen bemutatta a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ széleskörű szolgáltatásait, úgymint: Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ, Drogkonzultációs és információs Központ, Hajléktalan segítés, Utcai szociális munka, Szállást biztosító ellátások, Kuckó Otthonház, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Nappali ellátása-Prizma Klub, Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása.
Az előadás fontos mondanivalója, a különböző szociális szolgáltatások együttműködésének, átjárhatóságának haszna az ellátottak, a segítségre szorulók szempontjából. A sokszínű szükségletek kielégítésének lehetősége gyorsabban és rugalmasabban működtethető az egy intézményi működés keretében.
Az intézményvezető előadását követően fő témánk, a hajléktalan ellátás dilemmái elővezetését Dabisné Zsoldos Mónika, a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Hajléktalan Ellátás vezetője vállalta.
Az ellátásvezető bemutatta a szolgáltatásaik formáit az utcai szociális munkától a hajléktalan személyek átmeneti ellátásáig. Megtudhattuk, hogy hajléktalan személyek bentlakásos ellátása nem működik az intézményben. Az ellátást nehezíti, hogy nem csak az intézményben, hanem a megyében sem működik. Tulajdonképpen ennek az ellátási formának (hajléktalan személyek ápoló-gondozó otthona) a hiánya az egyik oka a beteg, tartós ápolást-gondozást igénylő hajléktalan személyek ellátási problémájának.
Ez a tény hatásos vitaindítóként szolgált a résztvevő szakemberek számára.
Kerekasztal beszélgetés témája, a meghívó szerint „A hajléktalan személyek segítése a kórházi szociális munkás, a hajléktalan ellátórendszer és az idősek szakosított ellátása keretében. /Esetek, tapasztalatok, megoldások, javaslatok/”
A téma kapcsán kialakult szakmai beszélgetés bemutatása előtt fontos megemlíteni a résztvevő szakemberek összetételét. Elmondható, hogy interszektorális és interprofesszionális találkozó résztvevői lehettünk.
Interszektorális, mert jelen volt az egészségügy képviseletében a Szolnok Város Hetényi Géza Kórház szociális munkása. A másik szektor pedig a szociális terület volt. A szociális szektoron belül pedig két ágazat képviseltette magát, úgymint a hajléktalan ellátás és az idős szakellátás szakemberei. Mindkét szociális szakterület két megyéből volt jelen: Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok Megye.
Interprofesszionálisnak is nevezhetjük a találkozót, mert egészségügyi-, szociális szakemberek és fenntartók is képviseltették magukat.
Fontos a résztvevők színes összetétele, hiszen a beszélgetés kapcsán előtérbe került a szektorok közötti kommunikáció elégtelensége. Valójában nem csupán a szektorok, de a professziók között is javítani szükséges az információcserét, az együttműködést.
A szakmai beszélgetés egyik hozadéka, eredménye, hogy a szakmák képviselői bemutathatták egymásnak, milyen nehézségekkel küzdenek a mindennapi munkavégzésük során. Az egymás nehézségeinek ismerete, a személyes kapcsolat és a lokális együttműködés segítheti a hatékonyabb szakmai munkavégzést.
Ugyanakkor a Szakmai nap rávilágított olyan problémára is, amelyen ez a fórum nem tud változtatni. Ez pedig a helyhiány mindegyik szektor területén. Az, hogy a hajléktalan személyek ápoló-gondozó otthona mindkét megyéből (Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok) hiányzik, igen nagy kihívást jelent a hajléktalan emberek segítése terén. A legközelebb elérhető tartós bentlakásos intézmény hajléktalan személyek számára Nyíregyházán van.
Amit mégis tehetünk, az a probléma jelzése a döntéshozók felé.
A kórházi szociális munkás, Hende Edit beszél a hajléktalan személyek és a bentlakásos idősek otthonaival való kapcsolattartásról, annak nehézségeiről, tapasztalatairól. Jó példákkal is szolgált. Elmondta, hogy a beszélgetésen is résztvevő, Angolkert Idősek Otthona, Fegyvernek (a szakmafejlesztésben az idősek szakellátása konzorciumi partnere) gyakran segítő együttműködő magatartással viszonyul a kórházi szociális munkás feladatellátásához, a hajléktalan személyek elhelyezése kapcsán.
A hajléktalan ellátórendszer szemszögéből Dabisné Zsoldos Mónika osztotta meg szakmai tapasztalatait a résztvevőkkel. Ő is hiányolja az ápoló-gondozó otthoni ellátás szűkösségét. Tapasztalata, hogy az idősek bentlakásos ellátása is nehezen tudja befogadni az ápolásra szoruló hajléktalan embereket, hiszen az otthonukban élő idősek körében is nagy az igény az elhelyezésre. A várólista nem kedvez a hajléktalan személyek elhelyezésének az idősek otthonában. Továbbá szemben áll egymással, hogy a hajléktalan ellátás fő célja a gondozottjaik önellátó képességének elérése. Ugyanakkor az idősek otthonaiban az önellátó képesség csökkenése, a III. fokozatú gondozási szükséglet a szolgáltatás igénybevevésének alapja.
Az idősek szakosított ellátása szemszögéből Farkasné Csőke Anett vezette a beszélgetést. Elmondta, hogy az Angolkert Idősek Otthona jó gyakorlatát tudja ismertetni. Átérzik a probléma súlyát és lehetőségeikhez mérten megoldják a hozzájuk fordulók elhelyezését.
A hajléktalan ellátás Debrecenből érkező képviselői felvetettek egy a számukra nehézséget okozó témát. A gyakorlatban azt tapasztalják, hogy az idősek szakellátása nem fogadja azon ellátottaikat, akik „F” kóddal rendelkező diagnózissal bírnak.
A jelenlévő Szent Kamill Idősek Otthona vezetője elmondta, hogy az Ő intézményük nem zárkózik el az „F” kóddal szemben.
A hajléktalan ellátás képviselő szerint ez ritka hozzáállás. Szeretnék elérni, hogy az idősek bentlakásos ellátása szakemberei az előgondozás során ismerjék meg a leendő ellátottat és az alapján szülessen meg a döntés a jogosultságról. Mivel ezt a gyakorlatot a jogszabály is előírja, a figyelemfelhívás az egyetlen mód, amit tehetünk az ügy érdekében.
A szakmai nap hasznos hozadékaként elkönyvelhetjük a szakemberek személyes ismeretség kötését, ami a továbbiakban elősegítheti a hajléktalan személyek segítésének folyamatát.
A pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ellátása munkacsoport 2023. évi első szakmai műhelyét 2023. április 20-án a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Központi irodaházában tartotta meg.
A műhelytalálkozón 28 fő szociális szolgáltatásban dolgozó, támogatott lakhatás szolgáltatás nyújtásában érintett szakember vett részt.
A szakmai műhely a TSZR 2021-1485 azonosító számú „Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátás Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021 c. projekt keretén belül valósult meg.
A szakmai műhelynapon a regisztráció, és a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió nevében Oláh Péter módszertani munkatárs köszöntötte az előadókat, illetve a jelenlévőket.
Bodnárné Rácz Erika munkacsoport vezető részéről egy rövid összefoglaló hangzott el a támogatott lakhatás szolgáltatással kapcsolatban. Beszélt arról, hogy mely intézmények voltak azok, akik az első körös pályázatban részt vettek, majd pedig arról, hogy a 2.2.2.-es projektek kapcsán szintén voltak újabb pályázók.
A megvalósítás során, illetve a már működtetett szolgáltatások vonatkozásában egyre több kérdés merült fel a támogatott lakhatások vonatkozásában, melynek megválaszolásában széles körben vettek részt a szakmai szervezetek.
A tavalyi évben a szakminisztérium az országos munkacsoportok (pszichiátriai-; addiktológiai-; fogyatékosügyi;) részére elsődleges prioritású feladatként a Támogatott Lakhatás szolgáltatással kapcsolatosan a felvetődött kérdések összegyűjtését, illetve a kérdések megválaszolásának előkészítését jelölte meg (TL GYIK).
A munkacsoportok részéről Bódy Éva országos pszichiátriai munkacsoport vezető volt az, aki összefogta a Támogatott Lakhatás gyakran ismételt kérdéseinek és válaszainak egybeszerkesztését. A területi munkacsoport ezért kérte fel Bódy Évát, hogy a szakmai műhely keretében tájékoztassa a jelenlévőket a TL GYIK-kel kapcsolatban.
Előadásában kiemelte, hogy a TL GYIK azzal a céllal lett elkészítve, hogy segítse a szolgáltatást nyújtókat az eddigi kérdések, illetve a kérdésekre adott válaszokkal.
A TL GYIK kapcsán a munkacsoport az alábbi témakörökkel dolgozott:
• Általános kérdések (szakmai program kérdései is)
• Megállapodások kérdései (ellátott-szolgáltatók)
• Komplex szükségletfelmérés és szolgáltatási terv ill. dokumentáció kérdései
• Térítési díj és szolgáltatási elemek kérdéskör
• Közös költség, belépési hozzájárulás, ellátmány, költőpénz kérdései
• Igénybevétel, együttélés szabályainak kialakítása kérdéskör
• Humánpolitikai kérdések
• Fenntartás és költségek kérdései
Előadásában érintette TL-ek vonatkozásában érvényben lévő jogszabályokat.
Az előadása során elsődlegesen a pszichiátriai betegek vonatkozásában beszélt a nappali ellátásról, pszichiátriai közösségi ellátásról és támogatott lakhatásról.
A támogatott lakhatás a kliens életkorának, egészségi állapotának és önellátási képességének megfelelően biztosít lakhatási, illetve egyéb szociális szolgáltatásokat a kliens önálló döntése, szükséglete, képességei, készségei maximális figyelembevételével.
Hiánypótlónak számít a pszichiátriai beteg személyek számára az olyan bentlakást nyújtó szociális szolgáltatási forma, amely épít az érintett személy természetes és professzionális támogató környezetére. Így legfőbb cél az igénybe vevők életkorának, az egészségi állapotának és az önellátási képességének megfelelően a szolgáltatást igénybe vevő önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése.
Az előadása második felében az elhangzottakkal kapcsolatban kérdéseket feltevésére és megválaszolására került sor interaktív beszélgetés formájában.
A következő előadó: Szabóné Kovács Eszter a Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegyei Viktória Egyesitett Szociális Intézmény intézményvezető helyettese a Támogatott Lakhatás szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos nehézségek, jó gyakorlatok bemutatása „Viktória Integrált Szociális Intézmény Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegye vonatkozásában” címmel adott elő.
Bemutatta, hogy az intézményükben hogyan jött létre a támogatott lakhatás szolgáltatás, mely ellátottak részére, illetve széleskörűen tájékoztatta a résztvevőket a TL szolgáltatást igénybe vevők vonatkozásában a foglalkoztatással kapcsolatban.
Hasznos ötleteket adott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet motiválni, és milyen motivációs eszközeik vannak, hogyan lehet minél több szolgáltatást igénybe vevőt bevonni a foglalkoztatásban. Az intézmény együttműködési megállapodást kötött egy civil szervezettel, melyen keresztül széles körben, többféle tevékenységi körben valósítják meg a foglalkoztatást.
Előadása végén elmondta, hogy szeretettel várják azokat a kollégákat, akik már működtetnek TL-eket, és azokat is akik, még ezután fognak pályázatot benyújtani a szolgáltatás kialakítására.
Összességében elmondható, hogy a szakmai műhelyen részt vevő szakembereknek tettszett, sőt hatékony segítséget nyújtott a további feladatellátásuk vonatkozásában a mai rendezvény. Többek részéről megfogalmazódott, hogy igen, szüksége van a szakmában dolgozó kollégák részére minél több ilyen, és ehhez hasonló találkozásokra.
Ezeken a szakmai napokon tudnak egymással találkozni a szociális szolgáltatásban dolgozó szakemberek, hasznos információkhoz juthatnak, véleményt cserélhetnek. És ami nagyon fontos, hogy nincsenek egyedül hagyva a problémájukkal.
A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában Oláh Péter módszertani munkatárs köszöntötte a megjelent szakembereket. Külön köszöntötte az előadókat: Dr. Egervári Ágnes főorvost és Hegedűs Viktória mentálhigiénés munkatársat, akik a biatorbágyi Gizella Otthonból érkeztek Debrecenbe.
A műhelytalálkozó első előadójaként Dr. Egervári Ágnes főorvos asszonytól hallottunk egy igen tartalmas és informatív előadást a demenciáról.
Az előadás témái az alábbiak voltak:
• a demencia új szemlélete;
• Frailty – kognitív frailty;
• a demencia fogyatékosság;
• BPSD kezelése- unmet needs;
• nem gyógyszeres beavatkozási lehetőségek;
• együttműködések: INDA, DIÓ;
• prevenció.
Az előadás fontos üzenete volt, hogy a demens beteg nyugtalanságának nem a demencia az oka, hanem a kielégítetlen szükségletek.
A demenciával élő személy nyugtalanságának okai:
• a környezeti ingerekre adott válasz;
• pszicho szociális problémák;
• a gondozók, a társak viselkedésére adott válasz.
A demenciával élő személy a viselkedésével kommunikál. A zavaró/nyugtalan/nehezen értelmezhető viselkedése minden esetben válasz valamire.
Főorvos asszony felhívta a figyelmet arra, hogy a demencia gyógyszerrel sem gyógyítható. A jelentkező viselkedés tünetek gyógyszeres kezelése is csak a végső esetben ajánlott. A nem gyógyszeres személyközpontú gondozás van előtérbe helyezve.
Az előadás ebben a szakaszában át is adta a szót mentálhigiénés munkatársának, a nem gyógyszeres kezelési lehetőségek ismertetésére.
Hegedűs Viktória mentálhigiénés munkatárs szemléletesen bemutatta, hogyan, milyen módszerekkel is dolgoznak a Gizella Otthonban, a demenciával élő személyek gondozása, foglalkoztatása, viselkedésváltozások kezelése terén. Előadásából két innovatív módszer alkalmazását emelem ki:
Újszerű volt az AAK alapú, kommunikációt elősegítő foglalkozás bemutatása.: az AAK szóképrendszer. Az augmentatív (helyettesítő) és alternatív kommunikáció – röviden AAK – azoknak a komplex kommunikációs igényű embereknek segít, akik a beszéd és/vagy írásos kommunikáció átmeneti vagy végleges zavara miatt valamennyi kommunikációs igényüket nem képesek kielégíteni. Az ő esetükben a kommunikációs nehézségek az AAK eszközeivel és módjaival enyhíthetők.
Az eddig ismert foglalkoztatási, stimulációt segítő módszerek között újszerű még a Snoezelen elemek alkalmazása a demenciával élők körében. A Snoezelen terápiát elsősorban az autizmussal élők körében alkalmazzák.
Milyen célt szolgál a Snoezelen terápia?
A társas kapcsolatok, a kommunikáció zavara és a viselkedés-szervezés rugalmatlanságának javítása, melyek hátterében központi idegrendszeri problémák állnak. A demenciával élők körében éppúgy, mint az autista személyeknél, nagyon fontos a szenzoros területekre fókuszáló terápiák.
A Snoezelen terápia egy Hollandiában kidolgozott program. Lényege, hogy az érzéki észleletet serkentsék különféle ingerek (fény, hang, aroma, tapintás) nyújtásával. A terápia során akusztikus, vizuális, taktilis és vesztibuláris csatornákat használva történik az érzékelő rendszer sokoldalú stimulálása, speciális környezetben (fény- és aromaterápiás eszközök, hang- illetve fénytechnikai berendezések, vízoszlop, mélynyomó, tapintóelemekkel díszített faliszőnyeg, sólámpa, párologtató lámpa, fénygömb). A saját test megtapasztalását, taktilis és kinesztetikus ingerek biztosítását segíti elő a vízágy és a babzsák-fotelalkalmazása. A Snoezelen terápia során stimulálható: hallás, ízlelés, szaglás, tapintás, szem-kéz koordináció, ok-okozat kapcsolatának felismerése, kommunikáció, pihenés, passzív stimuláció, szabadidő, játék.
A konzultáció keretében Dr. Egervári Ágnes főorvos asszonyhoz elsősorban a viselkedésváltozások kezelésének lehetőségei témakörében kérdeztek a jelenlévő szakemberek.
A mentálhigiénés munka terén érdekes volt a MMSE teszt, az Órateszt és a Barthel index helyben történő kitöltése, értelmezése.
Fontos üzenetként emelem ki Hegedűs Viktória mondandójából az alábbiakat:
„Ha segíteni nem tudsz, legalább ne árts!”:
A műhelytalálkozón 48 fő idősek alap- és szakosított ellátásában dolgozó munkatárs vett részt.
A család- és gyermekjóléti munkacsoport ebben az évben immár második alkalommal szervezett szakmai műhelyt 2023. május 23-án, melynek helyszíne ismét a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Debrecen, Simonyi út 14. szám alatti székhelye volt.
A szakmai rendezvényen a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar Vármegyében működő család- és gyermekjóléti szolgálatok, továbbá család- és gyermekjóléti központok, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását nyújtó intézmények munkatársai vettek részt 52 fővel.
A szakmai műhely az óvodai és iskolai szociális segítő munkával foglalkozott. 2018. szeptember 1-jétől került bevezetésre az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység valamennyi köznevelési intézményben, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, illetve a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzése érdekében.
Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet a járási székhely önkormányzat által fenntartott család- és gyermekjóléti központok speciális szolgáltatásaik keretében kötelező jelleggel látják el. A feladatellátás jogszabályi alapját a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet nyújtja.
A szakmai nap első előadásának címe: „Az aranykör (Miért? Mit? Hogyan? – Az óvodai és iskolai szociális segítés módszertan)”. A téma szakértője és meghívott előadója Vajda Zsolt, szociális munkás, szupervizor volt.
Az előadás első részében az iskolai szociális munka rövid története került bemutatásra. Ezt követően módszertani kérdések felvetésére került sor.
Mi a cél? Miért csináljuk? Miért végzünk iskolai szociális munkát?
Az óvodai-iskolai szociális segítő tevékenység a család- és gyermekjóléti központ szolgáltatásaként a nevelési-oktatási intézményekben biztosított, elsősorban preventív jellegű megkereső és segítő tevékenység.
3 pillér – 3 prevenció:
Elsődleges (primer) prevenció, mely a klasszikus megelőzés szintje. Célja, hogy mérsékelje a gyermekek helytelen irányú és ütemű fejlődését, megelőzze a fenyegető ártalmak kialakulását. Enyhítenie kell a veszélyeztető körülményeket, csökkentenie azok hatását és új eseteiknek előfordulási arányát. Az erőfeszítést két területre kell összpontosulni: megváltoztatni a környezetet és erősíteni az egyén problémamegoldó készségeit.
Másodlagos (szekunder) prevenció, vagyis gyakorlatilag a korrekció. Célja, hogy csökkentse az elsődleges prevenció ellenére is elkerülhetetlenül előforduló zavarok, rendellenességek, ártalmak, veszélyeztető körülmények időtartamát. Ezzel ugyanis csökken a közösségen belüli rendellenességek előfordulási aránya. Magában foglalja az esetfeltáró, diagnosztikai és korrektív típusú szolgáltatások szervezését is abból a felismerésből kiindulva, hogy az időben feltárt rendellenességek hatékonyan kezelhetők.
Harmadlagos (tercier) prevenció, mely a rehabilitációt, reintegrációt foglalja magába. Célja, hogy a közösségen belül csökkentse az akut rendellenességek, zavarok, ártalmak, veszélyezetetőkörülmények következtében kialakult defektusok (devianciák) előfordulási arányát. Annak biztosítására törekszik, hogy a különféle rendellenességek, zavarok, ártalmak, veszélyeztető körülmények megszűnése után a múltbéli nehézségeik a lehető legkevésbé akadályozzák a gyermekeket a közösségükbe (iskola) családjukba való visszatérésükben, valamint a közösség társadalmi életébe való újbóli bekapcsolódásiban.
Mindhárom prevenció célja, tartalma, módszere az edukáció, szocializáció.
Tartalom: Mit csinálunk? Eszközök, módszerek. Hogyan csináljuk?
A szakmai munka legfontosabb célja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése. A szociális segítő tevékenysége során együttműködik az óvodáskorú gyermekekkel, az iskoláskorú fiatalokkal, családjukkal és az adott intézményben dolgozókkal.
A köznevelési intézményben dolgozó szociális segítő átfogó feladatrendszerének teljesítéséhez a szociális munka módszertanának, eszközrendszerének széles körű ismerete szükséges. Munkája során egyénekkel, családokkal, csoportokkal és közösségekkel egyaránt foglalkozik.
Szociális esetmunka
Az egyéni segítés munkafolyamatba beletartozik a gyermeknek vagy hozzátartozójának nyújtott közvetlen segítés, de a köznevelési intézményben a tanulóval (nevelési vagy segítő) kapcsolatban lévő más szakemberrel vagy szakembernek nyújtott támogatás is. Az egyéni segítés célja e munkaterületen is a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése vagy felismerése, illetve annak csökkentése, megszüntetése.
Szociális csoportmunka
Az óvodai-iskolai szociális segítő tevékenység fő megjelenési formája, legfőbb cselekvési területe a csoportokkal végzett szociális munka, amelyen keresztül leghatékonyabban gyakorolható adott korosztályban az elsődleges prevenció.
Az óvodai-iskolai szociális segítő munkában a csoportos segítés során alkalmazott eszközök, technikák lehetnek:
Gyermek megfigyelése csoporthelyzetben, tanórán, napközis foglalkozáson, óvodai játék közben, szabadidős programokon, általunk szervezett csoporthelyzetben;
Tanórai foglalkozások tartása szakmaterületbe illeszkedő témában: óvodai csoportban óvodapedagógiai eszközökkel, osztályfőnöki óra vagy egészségnevelési nap keretében, felkérésre, frontális előadásként vagy interaktív módszerekkel (pl.: gyermeki jogok, család- és gyermekjóléti ellátások, internetes kapcsolatok);
Speciális foglalkozási blokkok vezetése napközis foglalkozás keretében, vagy délutáni csoportfoglalkozással (közösségfejlesztő, prevenciós, szociális készség- fejlesztő stb. csoportok). Javasolt témák: szociális érzékenyítés, integráció, elfogadás, önismeret, barátság, kapcsolatok, szekálás, bántalmazás, döntések, szorongás, agresszió, értékek;
A csoportos segítés kiemelt céljai közé tartozik a tanulói közösségekben jelentkező nehézségek kezelésének támogatása, a szociális érzékenyítő foglalkozások megtartása, valamint a kommunikációs kompetenciák fejlesztésének támogatása. Fontos területként szükséges megemlíteni a pályaorientációs csoportfoglalkozásokon való közreműködést és a szülői kompetenciák fejlesztését is.
Közösségi szociális munka
Az óvodai-iskolai szociális segítő munkában a közösségi segítés során alkalmazott eszközök, technikák közé sorolható a szabadidős tevékenységek szervezése, vezetése, és a köznevelési intézmény által szervezett programokon való részvétel. Ennek formái lehetnek az egész óvodát, iskolát érintő – akár a gyermekek által kezdeményezett – programokon, kirándulásokon, sporteseményeken való részvétel, jeles napok rendezvényeinek segítése, vagy akár nyári napközis tábor szervezése is.
Az előadást követően lehetőség volt az előadóval való eszmecserére, kérdések feltevésére.
A szünetet követően jó gyakorlatok bemutatására került sor. „A közösségtől az egyénig” címmel kiselőadásokat hallhattunk a szolnoki SZKTTHSZK Család- és Gyermekvédelmi Központ vezetőjétől, Németh Margittól és óvodai és iskolai szociális segítő kollégáitól, Pintér Mónikától, Szacskó Józseftől és Danyiné Weszely Orsolyától. Az óvodai- és iskolai szociális segítő munkát egy országos pályázat keretében kezdték végezni, modellezve a 2018-ban kötelezően bevezetésre került speciális szolgáltatást. A hatékony együttműködésnek az oktatási, nevelési intézményekkel kiépített partneri kapcsolatot emelték ki. Az igényeknek megfelelő, változatos prevenciós programok szervezése kiemelt szakmai cél a szakembereknél.
A téma aktualitását a szakmai műhelyen résztvevő, többségében óvodai- és iskolai szociális segítő szakemberek magas létszáma is mutatta.
Az idősek alapellátása munkacsoport második alkalommal szervezett szakmai műhelyt 2023. június 8-án, melynek helyszíne a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Debrecen, Simonyi út 14. szám alatti székhelye volt.
A szakmai rendezvényen a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar Vármegyében működő tanya- és falugondnoki szolgáltatást működtető intézmények falu- és tanyagondnokai, munkatársai, fenntartók vettek részt 26 fővel.
A szakmai műhely kiemelt témája „A falu- és tanyagondoki szolgáltatás aktuális kérdései.”
Előadó Matolcsi-Papp Zoltán, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet stratégiai munkatársa, falu- és tanyagondnoki szolgáltatás szakértője volt.
A szakmai műhely a tanya- és falugondnoki szolgáltatás jogszabályi hátterének bemutatásával indult. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 60. § szabályozza tanya- és falugondnoki szolgáltatást az alábbiak szerint:
• A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja a falvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.
• A falugondnoki szolgáltatás ezer lakosnál kisebb településen működtethető (2021. január 1-jétől hatszáz főről ezer főre változott).
• A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú – külön jogszabályban meghatározott – külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető.
Az előadás során több témát is érintett a szakértő a falu- és tanyagondnoki szolgálatok működési keretei közül, úgy mint:
– finanszírozás:
• falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás támogatásának összege 2023-ban: 5.142.300 Ft/szolgálat.
– a tanya- és falugondnoki szolgáltatás működésnek személyi feltételei:
• tanya- és falugondnokok kiválasztása, besorolás, garantált illetmény, munkabér
• tanya- és falugondnokok képzése, továbbképzése, működési nyilvántartásba vétele
• tanya- és falugondnokok helyettesítése
– a tanya- és falugondnoki szolgáltatás működésnek tárgyi feltételei:
• falu- és tanyagondnoki gépjármű, telefon
• iroda, az ügyfelek számára nyitva álló helység
– a tanya- és falugondnoki munka dokumentációja
• tevékenységnapló
• munkaidő nyilvántartás
– a falu- és tanyagondnoki munka a szolgáltatások,
– együttműködési területek,
– kompetencia határok, adatvédelem,
A szakmai munkavégzés tekintetében még kiemelten foglalkoztak a szakmai műhely résztvevői a szakmai programmal, azon belül is a szolgáltatási elemekkel, az igénybevétel és szolgáltatásról való tájékoztatás helyi módjával.
Szolgáltatási elemek:
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. §. szabályozza a szakmai tevékenységet, szolgáltatási köröket. A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás szállítás, megkeresés és közösségi fejlesztés szolgáltatási elemet biztosít.
• megkeresés: szociális problémák által érintett vagy veszélyeztetett azon egyének közvetlen, illetve közvetett módon történő elérése vagy felkutatása (a releváns szolgáltatásokhoz való hozzájuttatás céljából), akik vélhetően jogosultak egy adott szolgáltatásra, de azt bármilyen okból elérni nem tudják,
• szállítás: javak vagy szolgáltatások eljuttatása az igénybe vevőhöz, vagy az igénybe vevő eljuttatása a közszolgáltatások, szolgáltatások, munkavégzés, közösségi programok, családi kapcsolatok helyszínére, ha szükségleteiből adódóan mindezek más módon nem oldhatóak meg,
• közösségi fejlesztés: egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító- ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg.
Matolcsi-Papp Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy nem fogadható el az a szakmai program, amiben az adott szolgáltatási elem meghatározásakor kizárólag a jogszabályban leírt, általános megfogalmazást, definíciót rögzítik. Kiemelendő tehát, hogy a szolgáltatási elemek szakmai programba történő illesztésénél azt határozzuk meg, hogy az adott szolgáltató, a saját ellátási területén, az igénybe vevői célcsoportnál miképpen, és milyen tevékenységek végzésével valósítja meg a különböző szolgáltatási elemeket a feladatellátás során.
Az igénybevétel módja:
Kizárólag a szakmai programból nem állapítható meg, hogy az adott szolgáltatás milyen minőségben valósul meg a gyakorlatban. Ha az igénybevétel módja, valamint annak pontos és részletes leírása megjelenik a programban, akkor a szakmai program e tekintetben megfelelő. Vagyis akkor beszélhetünk megfelelőségről, ha tartalmazza azt is, hogy a helyi szokásoknak megfelelően, hogyan történik ez a gyakorlatban, és a programban ez nem csak általánosságokban megfogalmazva jelenik meg. Az ellátás igénybevétele a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (IX. 24.) SZCSM rendelet 3. § (1) kérelemmel (szociális ellátás iránti kérelem) indul, mely jogszabály alapján a szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kérelmezni.
A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja:
Szolgáltatástípustól, valamint az adott település nagyságától, lélekszámától, infrastruktúrájától függően a tájékoztatás számtalan módon megvalósulhat (hirdetmény, internet, weboldal, helyi lapok, helyi tévé, helyi szociális vagy egészségügyi szolgáltatók útján stb.). A szakmai műhely szakemberei az előadó felvetése kapcsán a tájékoztatással kapcsolatban az alábbi kérdéseket is megvitatták:
• Mit tesz a szolgáltató annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz eljusson a szolgáltatásról az információ?
• Milyen módon kerül megismertetésre a potenciális igénybevevői körrel a szolgáltatás?
• Milyen tájékoztatási felületeket alkalmaznak?
• Infokommunikációs akadálymentesítés (hozzáférhetőek-e a tájékoztató anyagok fogyatékossággal élők számára is)?
• Hogyan kívánják elérni azokat a rászorulókat, akik info-kommunikációs eszközök használata szempontjából szeparálódtak?
A szakami műhely résztvevői kérdéseiket előadás közben és a végén is feltehették a téma szakértőjének.
A falu- és tanyagondnoki szolgálatok számára módszertani segítségét felajánlotta Matolcsi-Papp Zoltán szakértői módszertani referens az következő elérhetőségein keresztül:
• telefon.: 06-30-485-5768,
• e-mail: matolcsi-papp.zoltan@szgyf.gov.hu.
A szünetet követően a falu- és tanyagondnokok munkájáról kötetlen beszélgetés keretében jó gyakorlatok bemutatására is sor került Töviskes Mária Magdolna, az idősek alapellátása munkacsoport vezető moderálásával.
A műhely résztvevői szakmai tudásukon kívül kapcsolataikat is bővíthették a személyes találkozás alkalmával. Hiánypótló volt számukra ez a szakmai nap.
Közös célként fogalmazódott meg, hogy szeretnének újabb szakmai napokon részt venni, illetve bővíteni a résztvevők körét, melyhez pontos címlista összeállítására is szükség van.
2023. június 13-án Debrecenben a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában tartotta meg a fogyatékkal élők ellátása munkacsoport a II. szakmai műhelytalálkozóját.
A szakmai műhely témái:
• Intézményvezetők szakmai konzultációja, erősségekről, nehézségekről. Moderátor: Kiss Róza, munkacsoport vezető, kirendeltség igazgató;
• Munkacsoport megoldási javaslatai, lehetőségei. Előadó: Hajdu Lajos, munkacsoport tagja, intézményvezető.
Az intézményvezetők szakmai konzultációja jó hangulatban és rendkívül szakmai légkörben zajlott. A konzultáció során a megjelent szakemberek az alábbi erősségeket fogalmazták meg:
• „Csapat összetartása, egy irányba mozdulás. Csapatépítés: sok beszélgetés, problémamegoldó megbeszélések, napi, heti megbeszélés. Nyílt kommunikáció.”
• „TL-be költözés pozitívan érintett mindenkit.”
• „Megújulásra való képesség, terhelhetőség és elhivatottság.”
• „Motiváció minden eszközére nagy szükség van, alkalmazzuk is.”
• „Csak szívvel lélekkel lehet dolgozni, tudnunk kell, hogy miért csináljuk a munkánkat, nap mint nap.”
• „Kis létszámú intézmény, melyet TL –é szeretnénk alakítani, szakmailag egymásra épülnek a lakóotthonok, bentlakásos intézmények, átjárhatóság van.”
• „Munkajellegű foglalkoztatás, és a szabadidős foglalkoztatás is nagyon fontos.”
• „Önkormányzattal erős kapcsolatot alakítottunk ki.”
• „Kommunikáció-nyílt és őszinte legyen.”
• „Egyéni kondíciókra fontos figyelni, ventilálni kell. Én idő nagyon fontos.”
• „Stressz csökkentése nagyon fontos, egyéni technikákkal.”
• „Szakmai együttműködés az alapszolgáltatás és a szakellátás között.”
• „Integrálás: közös egységet erősítő programok szervezése, kirándulások, közös programok. Jó legyen az ellátottnak, dolgozóknak is. Otthonos barátságos légkör.”
• „Területi széttagoltság, erősség és gyengeség is.”
• „Jó szakmai csoport van a fogyatékos nappali ellátásban, jó kapcsolat van a családokkal, kölcsönösen erősítjük egymást. Munkalehetőséget biztosítunk, ez nagyon jó, 80%-os a részvétel. A fenntartó mindenben támogat minket, bérekről tájékoztattam őket. Helyi szinten előirányzat módosítást kaptunk. Az informatikai rendszer használatával kapcsolatban szerveztünk képzést a MÜK-által. Kis team segíti a hozzá nem értő kollégákat, eredményes.”
• „Munkaterápia, fejlesztő foglalkoztatás működik, fejlesztő pedagógusok dolgoznak, jó kapcsolat a fenntartóval.”
• „ÉFOÉSZ-szal jó kapcsolat, belső képzést nyújtanak, nagyon jó.”
• „Közös a szemlélet a fenntartóval, kirendeltséggel ez nagyon jó, szupervíziónk van.” „A szülőkkel jó a kapcsolat.”
• „Kirendeltség részéről párbeszéd, szakmai és emberi segítséget is kapunk, az együtt gondolkodás megvalósul.”
• „Önkéntes rendszer megszervezése fontos és jó üzenet, jó cél.”
• „Kollégák személyisége nagyon fontos.”
• „Digitalizáció: a kirendeltség segítségét kértem, nagyon jó volt, autodidakta módon is lehet tanulni, nem fontos tanfolyam.”
A megjelent nem állami fenntartású intézményvezetők által megfogalmazott erősségek:
• „Foglakoztatás fontos, csak egy ellátott nem dolgozik.”
• „Saját boltunk van a kézműves termékek árusításának, több lábon állunk.”
• „Bátrak vagyunk, mertünk fejleszteni, napelemeket vettünk.”
• „Innovatívak vagyunk, újításokat vezetünk be.”
• „Kollektívának erős küldetéstudata van, ez nagyon erős pont.”
• „Dolgozók mikro csoportos munkában dolgoznak, személyes feladatokat kapnak, plusz feladatokat kapnak, ami kimozdítja őket a hétköznapokból.”
• „Családokkal nagyon jó a kapcsolatunk.”
• „Pályázatírási képességünk nagyon jó.”
• „Nemzetközi kapcsolatok fontosak számunkra, Wellsben lesz szakmai kapcsolatunk.”
• „Mindig igyekszünk segíteni, fontosak a szakmai kapcsolataink.”
Fejlesztendő területek, kihívások:
• „Információk késése nagy nehézség. Információ áramlás probléma, nem időben kapjuk meg az információt, azonnali adatszolgáltatás nehezíti a munkát.”
• „Nap mint nap hatalmas az adminisztrációs teher.”
• „Szakmai tudás hiánya, nehéz szakembert találni, egészségügy elszippantotta a kollégákat. A 3 hónapos gondozó-ápoló képzés sem ideális.”
• „Addiktológiai konzultáns végzettséggel rendelkező szakemberhiány, sajnos nincs képzés.”
• „Terepen a sok adatszolgáltatás nehéz, ez fejlesztendő terület. A szociális ágazat szenzitivitását kell erősíteni. Határidők ellehetetlenítik a normális adatszolgáltatást. Kiégéshez vezet.”
• „Az integráció értelmét meg kellene vizsgálni, nagy terhet jelent.”
• „Az elmúlt 2 évben fluktuáció indult, pénz és az ágazatok (egészségügy, szociális szféra) közötti erős különbség miatt, 2023. 07. 01-től a bérek felzárkóztatást elkezdi a kormány az egészségügyben, szociálisban ez nem várható. Az ellátás veszélybe fog kerülni.”
• „Állami és a nonprofit ellátás között nincs kapcsolat, nincs rálátásunk egymásra. Az ellátottak elhelyezés kapcsán egy közös adatbázis jó lenne.”
• „Sajnos nem látjuk az EESZT felületet, hátráltató tényező. Szakápolást próbáljuk megvalósítani, szakemberhiány miatt nehéz feladat.”
• „Gondozók életkora-generáció váltás, kimenet van – bemenet biztosított –e?”
• „Központilag segítség lesz -e a digitális tudás megszerzésére?”
• „Autista nappali ellátás biztosítása, nem megoldott, komoly nehézségek vannak.”
• „1/2000 alapján-mozgásterapeuta jó lenne, speciális fejlesztő eszközök jók lennének.”
• „Információ áramlás, felnagyítják vagy lekicsinyítik a problémát és ez nem az ellátottak érdekét szolgálja. Fejlesztések nem valósulnak meg.”
• „Kihívásokkal teli a szakma, szemlélet formálást kell megvalósítani.”
• „Megoldandó feladat: a szülők elöregednek, szabadidős programok átalakulnak.”
• „Pályázati lehetőségek hiánya.”
• „Állami függőség, normatíva alacsonyabb a civileknél, nincs együttműködés, civil, egyház és állami szektor között, nem tudunk egymásról.”
• „Fejlesztő foglalkoztatás működik, de nehéz pótolni a dolgozó ellátottakat, akik elmennek akkreditált foglalkoztatásba.”
• „Megyehatáron a szakemberhiány, fluktuáció nagyon nagy. Tömegközlekedés nehezített.”
• „Gyámhivatallal gyengült a kapcsolat.”
Hajdu Lajos intézményvezető a „Munkacsoport megoldási javaslatai, lehetőségei” címen tartotta meg előadását. Az előadás során a problémamegoldás 5 lépését vázolta fel az érdeklődő szakembereknek, ezek:
• Meghatározás
• Ötletelés
• Kiválasztás
• Végrehajtás
• Monitorozás
Az eseményen 28 fő intézmény- és telephelyvezető szociális szakember vett részt és tisztelte meg gondolataival, véleményével és tapasztalataival a közös gondolkodást.
A pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ellátása munkacsoport a II. szakmai műhelytalálkozóját 2023. június 20-án tartotta meg, melyen 30 fő pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek szociális szolgáltatásban dolgozó szakember vett részt.
A szakmai műhely a TSZR 2021-1485 azonosító számú „Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátás Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021 c. projekt keretén belül valósult meg.
A szakmai műhelynapon a regisztrációt követően Bodnárné Rácz Erika munkacsoport vezető köszöntötte a felkért előadókat, résztvevőket. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a mai szakmai műhely a Területi Szakmatámogatási rendszer keretében valósul meg.
Az első előadásra Dr. Móré Csaba Elek a DE Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus Felnőtt Pszichiátriai Osztályának főorvosát kérte fel a munkacsoport vezetője. 
Az előadásának címe: A beteg ellátás és a szociális ellátórendszer szakmai együttműködésének lehetőségei.
Előadásában kitért a WHO által megfogalmazottak szerint mit nevezünk életminőségnek, mit értünk az orvosi rehabilitáció fogalmán, a pszichiátriai rehabilitáción, mit tartalmaznak a pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. Beszélt a felépülés folyamatáról, a rehabilitációt befolyásoló tényezőkről, a rehabilitáció módszereiről. Bemutatta, hogy hogyan változott a rehabilitációs modell- ezen belül is az orvosi – egészségügyi modell, a képzési modell, a szolgáltatói modell, szükségleten alapuló modell, egészségismereti modell. Hangsúlyozta, hogy milyen fontos a team munka. Részletesen szemléltette a rehabilitációs team tagjait, feladatait. Beszélt a várható eredményekről szervezett és outputokat definiáló együttműködés az egészségügy és a szociális ellátó rendszer között. Egyedül az egészségügy nem elegendő, a hatékony rehabilitáció eléréshez a kliens, az érintett szakemberek: az egészségügyi a szociális és a döntéshozók, valamint a finanszírozó közös együtt gondolkodása és együttműködésének szándéka szükséges.
Második előadó: Dr. Zombor Erika a DE Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus Drog-Ambulancia főorvos Asszony volt.
Az előadásának címe: A drogambulancián folytatott kezelések formái, a terápiás lehetőségek, és a prevenció terén az együttműködés lehetőségei:
A Debreceni drogambulancia 1990-óta végzi a szenvedélybetegségekkel küzdő személyek járóbeteg ellátását, gondozását.
Tájékoztatásként elmondta, hogy információt nyújtanak a szenvedélybetegségekről, a drogokról, az aktuális törvényi szabályozásról a szerhasználókon kívül minden érdeklődőnek is (hozzátartozók, diákok, orvosok, segítő szakemberek).
Szakmailag felkészült szakemberekkel dolgoznak együtt (pszichiáter, addiktológus szakorvos, addiktológiai és klinikai pszichológus, szociális munkás, mentálhigiénés szakember) akik segítik a hozzájuk fordulókat.
Ezen kívül információt nyújtunk a szenvedélybetegségekről, a drogokról, az aktuális törvényi szabályozásról a szerhasználókon kívül minden érdeklődőnek is (hozzátartozók, diákok, orvosok, segítő szakemberek).
Szakmailag felkészült szakembergárda (pszichiáter, addiktológus szakorvos, addiktológiai és klinikai pszichológus, szociális munkás, mentálhigiénés szakember) segíti az idefordulókat.
Ennek köszönhetően színes, integrált ellátás keretében az alábbi egyénre szabott lehetőségeket vehetnek igénybe a kliensek:
• Állapotfelmérés: első interjú, pszichiátriai vizsgálat, orvosi vizsgálat, pszichológiai és labor tesztek, műszeres vizsgálatok, drogteszt.
• Terápia-kezelés: gyógyszeres, egyéni pszichoterápia, pár- ill. családterápia, csoportterápiák, kórházi és rehabilitációs otthoni beutalás.
• Addiktológiai és jogi tanácsadás
• Rehabilitációs intézményi előgondozás
• Reintegráció, munkaügyi, foglalkoztatási tanácsadás
Ellátási Tevékenységek Szenvedélybetegséggel küzdő személyek és hozzátartozóik járóbeteg ellátása, gondozása; állapotfelmérés; méregtelenítésre történő irányítás; rehabilitációs előgondozás, beutalás, családterápia- családterápiás konzultáció, önsegítés, absztinencia-fenntartó csoport; szűrővizsgálatok; életvezetési tanácsadás, konzultáció; motivációs beszélgetések, absztinencia fenntartó terápia-kezelés; társuló pszichiátriai betegségek terápiája, utógondozás; munkaügyi és pályaorientációs tanácsadás, elterelés: kábítószer-függőséget gyógyító kezelés; kábítószer használatot kezelő más ellátás; prevenció: iskolai és közösségi programok szervezése, attitűd formái.
Az előadások után a kerekasztal megbeszélést moderátorként Berényi András a pszichiátriai munkacsoport tagja vezette. A kerekasztal megbeszélésen részt vettek a meghívott előadóink is.
A kerekasztal elsődleges témaköre arra irányult, hogy hogyan is tudna közelebb kerülni az egészségügy és a szociális ellátórendszer. Hogyan lehetne hatékonyan együttműködni az ellátottak, kliensek érdekében. Mindkét szakma megfogalmazta, hogy nyitottak az együttműködésre, és vannak jó kezdeményezések is. A szociális ellátórendszer jelzőrendszerként is működhet, a klienst célirányosan irányíthatja az egészségügy felé, és az egészségügyi ellátás igénybevétele után, pedig a szociális ellátó rendszer tölthetné be a segítői szerepet.
Abban maradtunk, hogy ebben a témában még fogunk egyeztetni, és egy hasonló szakmai nap, vagy egy szakmaközi megbeszélés keretében meghívjuk a kórházi szociális munkásokat is.
Összegzésként elmondható, hogy a szenvedélybetegségek kezelésében, gyógyításában nem elegendő csupán az orvosi beavatkozás. A kialakult függőségek gyógyítási aránya messze nem olyan magas, mint a rájuk fordított költségek és energia. E költségek elsősorban a következő területeken jelentkeznek: egészségügy, bűnüldözés és büntetés-végrehajtás, a munka világa és a szociális kiadások.
Az addiktológiai ellátás két fő területe, számos határterület mellett, az egészségügyi és a szociális rendszer. Az intézmények mind céljaikban, mind a rendelkezésre álló humán- és anyagi erőforrások tekintetében jelentős eltéréseket mutatnak. A gyógyítás nagy, hierarchikusan szervezett intézményekben folyik, amelyekre erős szakmai rétegzettség és a máig meghatározó medikális szemlélet a jellemző. Az egészségi állapot és a szociális helyzet kölcsönös meghatározottsága általánosan elfogadott tény, de a kialakult problémák kezelésére a két rendszer eltérő megoldásokat kínál. A rendszerváltás társadalmi következményeként a szociális problémák halmozódása érezteti hatását az egészségügyben is. Ugyanakkor a szociális feszültségek – amelyek akár betegségkeltő hatásuk miatt, akár a betegségek következményeként vannak jelen – gyakran úgy csapódnak le az egészségügyi intézményrendszer különböző szintjein, hogy az ellátásban résztvevő szakemberek megoldási készség, lehetőség, szakértelem, esetleg érdekeltség hiányában tehetetlenül állnak ezekkel szemben. A beteg többnyire egyedül marad szociális problémáival, az egészségügyi intézményrendszer nem tekinti magát illetékesnek azok kezelésében.
A szakmai műhelyen részt vevő szakembereknek tettszett, sőt hatékony segítséget nyújtott a további feladatellátásuk vonatkozásában a mai rendezvény. Többek részéről megfogalmazódott, hogy igen, szüksége van a szakmában dolgozó kollégák részére minél több ilyen, és ehhez hasonló találkozásokra. A két előadás és a kerekasztal megbeszélésen elhangzottakkal kapcsolatban megegyeztünk, hogy lesz folytatás újabb egészségügyi szakemberek bevonásával.
Téma: Jó gyakorlat: „Idősek gyermekterápiája”
2023. július 25-én rendeztük meg az idősek szakosított ellátása munkacsoport negyedik műhelytalálkozóját. A program helyszíne a Tiszaág Integrált Szociális Intézmény Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye tagintézménye, az Angolkert Idősek Otthona volt Fegyverneken.
Már az érkezés kellemes volt, hiszen a jó gyakorlatként bemutatandó program már zajlott az Otthon parkjában. Az Angolkert Idősek Otthona épülete anno Szapáry gróf családja tulajdonában volt. Az Intézmény épülete és parkja még ma is tükrözi a korai hangulatot. A szép park szerencsés helyszín az idősek és a gyermekek találkozásának, a közös programok lebonyolításának.
Kárándi Erzsébet munkacsoport vezető köszöntötte a megjelent szakembereket és az előadókat. A program elején Dr. Juhász Ilona pszichiáter főorvos asszony előadása hangzott el. Az előadásban a demencia megbetegedésről orvosi szemmel hallhattak a szakemberek. Az előadást követő konzultáció központja a demencia diagnózis korai és szakszerű felállításának és a tünetek gyógyszeres kezelésének lehetősége állt. A betegség gyógyszeres kezelési lehetőségei mellett a főorvos asszony kiemelte a foglalkoztatás, ezen belül az Angolkert Idősek Otthonában jelenleg is folyó jó gyakorlat pozitív hatását a demenciával élő személyek életminőségére.
A főorvos asszony előadását követően lehetőség volt egy hosszabb időt tölteni az „Idősek gyermekterápiája” program, foglalkozások megtekintésére.
Az intézmény parkjában, nagyon szép környezetben láthattuk a táborozó gyermekek és az otthon lakóinak közös programjait. Beszélgetés, éneklés, arcfestés, tetoválás, sorverseny és más, közösen végrehajtott feladatokat láthattunk. A napközis táborban pedagógusok, fiatal önkéntesek és az otthon szakemberei dolgoztak. Egy igazi interprofesszionális team munkának lehettünk szemtanúi.
A gyakorlat megtekintését követően meghallgattuk Farkasné Csőke Anett terápiás munkatárs előadást.
Az előadása első részében, Farkasné Csőke Anett bemutatta a jelenlévő szakembereknek az intézményt, amely egyben a szakmafejlesztési projektben konzorciumi partnerként van jelen.
Az „idősek gyermekterápiája” című projektjük bemutatása következett. Megtudhattuk, hogy a tábort egy, a programszervezésre jogosult szerv szervezi. Az együttműködés keretében az Idősek Otthona adja a helyszínt. Van egy szépen felújított épületük, mely rossz idő esetén is biztosítja a program megvalósításának lehetőségét. Jó időben az intézmény parkjában bonyolítják az eseményt, melyet mi is láthattunk. A program lényege, hogy a gyermekek és az idősek közösen vesznek részt a délelőtt és a délután is folyó foglalkozásokon. Az előadó részletezte a tábor jelentőségét és pozitív hatását az idős ellátottak közérzetére, továbbá a gyermekekre egyaránt.
Előadásában hallhattunk:
- A generációk integrálásával elérhető pozitív hatásokról: életöröm és vidámság, aktivitás és mozgás, megosztott értékek és bölcsesség, fejlődés és felelősségérzet, öröm és érték.
- Az integrációs tanulásról.
Az informatív, hasznos tájékoztatás részleteit az érdeklődők megtalálják egy külön megírt, hosszabb cikkben.
Az előadás végén lehetőség volt konzultációra az előadóval. Többen érdeklődtek a megvalósíthatóság realitása iránt.
A mai szakmai napot is hasznosan töltöttük és lelkileg feltöltődve búcsúztunk a szép környezetben lévő intézménytől. Távozóban még láthattuk a délután folyó tábor életét. Gratulálunk és további sikerekben gazdag szakmai életet kívánunk az Intézménynek és a jó gyakorlat programjában résztvevőknek!
Jó gyakorlat az Angolkert Idősek Otthonában Fegyverneken
Angolkerti Gyermektábor
Készítette: Farkasné Csőke Anett – terápiás munkatárs
Az intézmény bemutatása
A kastélyt Szapáry gróf építette, pontos építésének időpontja nem ismert, az 1861-es térképeken már szerepelt. A Schwarcz család tulajdonába 1871-ben került, 1883-84 után lebontották és helyére új kastélyt építettetek. A II. világháború után pedig állami tulajdonba került.
A Földműves Szövetkezet traktoriskolája működött a falai között. Majd 1955-ben csecsemőotthont alakítottak ki az épületben, amelyhez később egy új, L-alakban toldalékszárnyat építettek. 2006-ban a csecsemőotthon megszűnt. A megyei fenntartású Angolkert Idősek Otthonát pedig a törökszentmiklósi Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézményébe integrálták 2007-ben, akkor már a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában. 2022. novemberében átfogó integráció keretében a Tiszaág Integrált Szociális Intézmény Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye tagintézménye lett.
Az intézmény működési területe: Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye, illetve legfeljebb a működési engedélyben foglalt férőhelyszám 10%-a mértékéig országos.
Idősek gyermekterápiája – előzmények
Az intézmény életében sok-sok változás következett be.
Visszatekintve az eddigi évtizedekre, az otthonban az idősgondozás egyik legmeghatározóbb időszaka az volt, amikor az épületen belül együtt élt két korosztály is, idősek és gyermekek. Azt, hogy ez a közös együttélés milyen jó hatással volt gyermekre és idősre egyaránt, már akkor felismerték, de az átszervezések miatt nem tudták ezt fenntartani. A gyermekotthon megszűnése után már csak az idősrészleg maradt a telephelyen.
A régmúlt szellemiségéből táplálkozva azonban igyekeztek a generációkat egy-egy alkalommal összehozni. A dolgozók gyermekei családi programok keretében szívesen látogatnak el az intézménybe, illetve közös kirándulásokat szerveznek a családoknak és időseiknek.
A lakók visszajelzése nagyon pozitív, rájöttek arra, hogy hatalmas igény van a gyermekek látogatásaira, így nyitottak a helyi iskolák és óvodák felé is. Minden neves ünnepükön vendéggént itt szerepel egy-egy csoport, osztály.
A közös programok egyfelől serkentően hatnak az idősekre, akik észrevehetően optimistábbak, aktívabbak lettek a foglalkozásoktól, ennek következtében pedig a memóriájuk is javult és az önellátó képességük is pozitívan irányba mozdult.
Másfelől az idősek részéről tanúsított figyelem a gyermekek szociális készségeire van jó hatással, az pedig, hogy szembesülnek az idősek életét meghatározó problémákkal, az öregedés jelenségére készíti fel őket.
Ezek az együttlétek kölcsönösen előnyösek mindkét generáció számára, melyben nem csak az interakció lehetősége adott, hanem mentális fejlődés is. Számos tanulmány igazolta a társas kapcsolatok előnyét fizikális szinten is (pl. alacsonyabb vérnyomás, kellemesebb közérzet).
Külsős szervezetek, melyek jelen vannak az „Angolkert” mindennapjaiban
Az együttműködés színterei:
- Folyamatos kapcsolattartás
- Közös programok
- Új lehetőségek jelzése
- Jelzőrendszeri aktív részvétel
- Tapasztalat csere
- Kölcsönös támogatás
Közös programok:
Több éve szoros kapcsolatot alakítottak ki a Szapárfalui Szent Rita Katolikus óvodával, iskolával és a Móra Ferenc Általános Iskolával.
A terápiás munkatársak már az éves foglalkoztatási terv elkészítésénél is nagy hangsúlyt fektetnek a minél több közös program lebonyolítására irányuló tervezésre. Az elmúlt évek folyamán számtalan olyan közös időtöltést sikerült megvalósítani, mely nem csak az idősek számára, hanem az óvónők visszajelzései alapján a gyermekeknek is építő jellegű volt (ünnepségek, gesztenye szedés az intézmény parkjában, farsang, tavaszi vetélkedők, nyári közös játékok).
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kirendeltsége olyan kreativitásra ösztönző pályázatokat hirdet a fenntartásában működő intézmények ellátottjai és gondozottjai részére, melyek az Angolkert Idősek Otthonában élő időseket is lázba hozzák és csodák születnek. Az egyik ilyen pályázat az “Advent fényei” elnevezésű videópályázat volt.
A generációk integrálásával elérhető pozitív hatások
Életöröm és vidámság:
Az idős korosztály gyakran szembesül az egyedüllét és a társas kapcsolatok hiányával. A gyermekek jelenléte azonban megtöri a magányt és a szomorúságot. A gyerekek által hordozott életöröm, vidámság és nevetés jó hatással van az idős emberekre. A gyermekek ártatlan nevetése és játékossága oldja az időseket ért stresszt, és lehetővé teszi, hogy boldogságot éljenek át.
Aktivitás és mozgás:
A gyermekek általában nagy energiával és mozgás igénnyel rendelkeznek. Ez elősegíti az idős emberek aktivitását és mozgási kedvének előcsalogatását. Az idősebbeknek együtt játszani és tevékenykedni a gyermekekkel segít fenntartani a fizikai és szellemi frissességet. A közös séta vagy kertészkedés nemcsak az idős emberek egészségét javítja, hanem a játékos kapcsolat építést, mélyülését is segíti.
Megosztott értékek és bölcsesség:
Az idősebb generáció tapasztalatokkal és élettapasztalatokkal rendelkezik, melyeket értékes lehet átadni a következő generációknak. A gyermek örökös kíváncsisága lehetőséget biztosít az idősebbeknek, hogy megosszák a bölcsességüket, a történeteiket és a hagyományaikat. Ez nemcsak erősíti a kapcsolatot, hanem a gyermekek számára is értékes tanulási lehetőségeket nyújt, amikor meghallgathatják az idős emberek élettapasztalatait.
Fejlődés és felelősségérzet:
Az idős embereknek a gyermekekkel való kapcsolat kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermekek fejlődését és nevelését támogassák. Az idősebbek mentoráló szerepet tölthetnek be, segítve a gyermekeket az értékrend kialakításában, a problémamegoldásban és a szociális készségek fejlesztésében. Ezáltal az idős emberek szerepe növeli az önbizalmat és a felelősségérzetet a gyermekekben.
Öröm és érték:
Az idős korosztály számára a gyermekek jelenléte örömforrást jelent. A gyermekekkel való időtöltés során a régebbi értékek előjöhetnek és új célt találhatnak az életükben. A gyerekek szeretete és megbecsülése megerősíti az idős emberek önértékelését és boldogságérzetét. Az idős emberek tudják, hogy értékesek és szükségesek a gyermekek számára, ami jó érzéssel tölti el őket.
Az idős emberek és gyermekek közötti integráció előnyeit és fontosságát felismerik szerte a világon.
A külföldi tanulmányok és kutatások több területen vizsgálják ezt a témát, ideértve az oktatási intézményeket, közösségi programokat, szociális intézményeket és más kezdeményezéseket.
Néhány fontos megfigyelés és eredmény:
- Az oktatási intézményekben végzett kutatások azt mutatják, hogy az intergenerációs tevékenységek bevezetése az iskolákba előnyös mind az idős emberek, mind pedig a diákok számára.
- Az ilyen megoldások az idősebb generáció és a fiatalabb generáció közötti kölcsönös megértés és támogatás kialakításában.
- Az idősebb emberek tapasztalata és bölcsessége inspirálhatja a diákokat, míg a fiatalabb generáció friss szemlélete és energiája örömet és vidámságot hozhat az idős emberek életébe.
- Ezen programok sikere, pedagógiai és lélektani hozadéka megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a szociális hálózatokat is kibővítik, amelyek nemcsak az idősebbek, hanem a kisgyermekek szülei számára is előnyösek, akik jobban összekapcsolódhatnak egy település más csoportjaival.
Intergenerációs tanulás
Az intergenerációs tanulás interdiszciplináris és multiszektorális tevékenység, amely számos területen megjelenik: óvodákban, iskola utáni szolgáltatásokban, idősek nappali ellátásában, gondozó intézményekben és közösségi házakban. Az Európai Hálózat (ENIL) úgy határozta meg a generációk közötti tanulást, mint kölcsönösségen és közösségen alapuló tanulási partnerséget, amely magában foglalja a különböző korcsoportok együttműködését a tudás, a készségek és értékek megszerzése érdekében (ENIL 2011).
Céljai a következők lehetnek:
- emberi kapcsolatok kiépítése és fenntartása;
- a társadalmi kohézió fokozása a közösségekben;
- elismerni az idős embereket, mint a tudás őrzőit;
- a nagyszülők szerepének felismerése a kisgyermekek életében.
A tanulás révén a gyermekeknek lehetőségük van kapcsolatokat kialakítani vegyes életkorú, más-más képességekkel, kultúrával és tapasztalatokkal rendelkező idősebb emberekkel, mely egészen más lehet, mint a kora gyermekkori nevelésen belül megtapasztalt kapcsolatok. Kétségkívül szociális, érzelmi és intellektuális előnyökkel jár, ha a gyermekek meleg, reagáló, játékos és örömteli kapcsolatokat élnek meg az idősebb felnőttekkel folytatott együttlét során (NSCDC 2004).
A játékos, reagáló interakciók révén az idősebb felnőtteknek gyakran van lehetőségük a sikeres gondoskodó szerepek újra játszására, pozitív érzelmek megújítására és életük értelmének megerősítésére (Davis 2002). Kétségtelen, hogy az élet értelmességének konstrukciója kiválóan tud társadalmi cselekvéseken, többek között önkéntességen keresztül megvalósulni. Hiánya esetén a generációk beágyazódnak saját világukba, a fiatalok és idősek tapasztalati élményei között alapvető különbségek lesznek, melyek generációk közötti gátakat eredményeznek.
Két vagy több nemzedék képviselőinek tanulási folyamatba történő bevonását jelenti, különböző generációs perspektívákat, gondolkodásmódokat ismerhetnek meg így a résztvevők. Továbbá az egymásrautaltság érzését is kelti, csökkenti az öregedésről kialakult negatív sztereotípiákat.
Nem jelent csupán tudásátadást, sokkal inkább: együtt tanulást és egymástól tanulást. Cél, hogy az öregedés pozitív tapasztalat legyen mindannyiunk számára. A generációk közötti tanulás, mint pedagógiai megközelítés további kutatásokat igényel. Egy biztos: az intézmények falain túl, kölcsönösen kifizetődő kapcsolatokon keresztül, valamint a közös tereken és közös tevékenységeken keresztül folytatott generációk közötti tanulást el kell ismerni minél szélesebb körben, hiszen társadalmi, nevelési, lélektani, gazdasági és erkölcsi hozadéka vitathatatlan (Nahalka 2003). Az intergenerációs nevelés elvének óvodai és iskolai gyakorlati alkalmazása még meglehetősen kezdeti stádiumban van, ugyanakkor intézmény és a település pedagógusai vállalkoztak arra a nagy feladatra, amit a multikultúralitás, a globális problémák gondolatkörének óvoda, iskola világába való beemelése jelent.
Jó gyakorlat – a kezdetek
A Fegyverneki telehelyen lévő Idősotthonban igyekeznek nyitni minél szélesebb körben a településen és környékén található egyházi és civil szervezetek felé.
Az Otthon és a Katolikus Karitász kapcsolata több éves múltra tekint vissza, mely kapcsán mindig igyekeznek kölcsönösen segíteni egymás munkáját. A Magyar Vöröskereszt fegyverneki képviselőivel pedig ez 2022 év elejétől lett szorosabb az együttműködésük.
Az ott dolgozók, az éves foglalkoztatási terv kidolgozása alkalmával, mindig szem előtt tartják a gyermekterápia minél gyakoribb alkalmazását, hiszen ez a fajta társas kapcsolat váltotta ki a leglátványosabb és változatosabb interakciókat.
Számos közös eseményt tudhatnak maguk mögött a gyerekekkel, melyeken mind a gyerekek, mind pedig az idősek különleges kapcsolatot alakítottak ki. Ezek a kapcsolatok nem csak az ellátottak számára hatott maximálisan pozitívan, hanem a nevelők visszajelzései alapján, a gyermekek is szociálisan érzékenyebbek lettek, elfogadóbbá váltak. Ezért a megszokott programokon túl is szerettek volna tenni valamit a gyerekek és az idősek kapcsolatának fenntartásáért. A Katolikus Karitásszal és a Magyar Vöröskereszttel együttműködve született meg a gyermektábor ötlete.
2023-ban, a táborba való jelentkezők száma minden várakozást felülmúlt, az eredetileg tervezett 20 fős tábor létszámát végül 30 főre kellett emelniük. A túljelentkezés miatt a leghátrányosabb helyzetben lévő gyermekek élveznek prioritást azért, hogy a nyár folyamán azok a gyerek is különleges élményekhez, programokhoz juthassanak, akik mélyszegénységben élnek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek.
Természetesen az Otthonban dolgozó kollégák gyermekeit is szívesen fogadják, hiszen ők már otthonosan mozogtak az intézményben, és így szüleik is maximálisan tudtak koncentrálni feladataikra a nyár folyamán is.
A gyermekek felügyeletét a tábor főszervezői, illetve önkéntesek biztosítják, mint egy 8 nevelő, (óvónők, tanítók, végzős egyetemisták) és közösségi szolgálatot töltő diákok segítségével.
Az idősek aktív bekapcsolódását, terápiás munkatársak, szociális munkatárs és a nővérkék is ösztönzik, folyamatos jelenlétükkel biztosítják a zavartalan időtöltést.
„Hidat csak úgy verhetek a mában, ha a múltat a jövővel összekötöm. Megszülettem, tehát Híd vagyok – ez biztos!”
Fachet Magdolna: Tettenérés (részlet)
