A fogyatékkal élők ellátása munkacsoport 2024. február 27-én Szolnokon a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió fenntartásában működő Tevékeny Gondozási Szolgálat intézményében tartotta meg első szakmai műhelytalálkozóját 49 fő részvételével. A rendezvényen – a Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei területi egység mellett – a szomszédos vármegyékből is érkeztek előadók:
• Nyári Amália igazgató asszony az SZGYF Csongrád-Csanád Vármegyei Kirendeltségről és Tiszaváry Péter Dr. Waltner Károly Integrált Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény Csongrád-Csanád Vármegye intézményvezető úr;
• Fellnerné Gálik Erika, igazgató asszony az SZGYF Nógrád Vármegyei Kirendeltségről;
• Zeke Adél – a TSZR Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye módszertani munkatársa.

A szakmai műhely a szemléletváltás az intézményi ellátásban témakört járta körbe, több szakmai aspektus (önérvényesítő csoportok, önálló életvitel támogatása, a szemléletváltás megjelenése a szakmai dokumentumokban) alapján.

A szakmai műhely házigazdája Cser-Kiss Róza munkacsoport vezető, az SZGYF Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kirendeltség igazgatója volt, aki köszöntötte a vendégeket és felkérte Faragó Tibornét a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió vezető szaktanácsadóját, hogy a gesztorszervezet nevében is köszöntse a szakmai rendezvényen megjelent szakembereket.
Az első előadó Gyene Piroska az ÉFOÉSZ elnöke előadásában a „Szemléletváltás az intézményes ellátásban” projekt előzményeit mutatta be.

Előadásában kiemelte, hogy a projekt keretében végzett munka még 2021 tavaszán Salgótarjánban indult el négy vármegyei kirendeltség 54 szakemberének részvételével. A munkacsoportok célja az ápoló-gondozó intézmények szakmai munkájának segítése volt, ezzel is növelve a szolgáltatást igénybe vevők elégedettségét, jóllétét és a partnerségi viszony megerősítését a mindennapok során. A szakemberek legfőbb feladata az volt, hogy felkutassák a lakók számára az adott intézményi környezetben az önálló életvitel, az intézményen belüli önérvényesítés, a döntések és a választások lehetőségének körét. A közös munkát a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet szakmai kiadványaival, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) pedig workshopjaival segítette.

Nyári Amália igazgató asszony (SZGYF Csongrád-Csanád Vármegyei Kirendeltség) és Tiszaváry Péter (Dr. Waltner Károly Integrált Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény Csongrád-Csanád Vármegye) intézményvezető úr közösen megtartott előadásában az önérvényesítő csoportok működtetésének bevezetéséről és annak szakmai tapasztalatairól osztották meg gondolataikat a jelenlévőkkel.

Nyári Amália kiemelte:

• 2021. tavaszán csatlakoztak ehhez a projekthez, az intézményeknek nagy szüksége van a projekt által nyújtott szakmai programokra;
• a vármegye területén Szentes, Kistelek, Hódmezővásárhely és Szeged településeken működtetnek Integrált Szociális Intézményeket;
• 120 férőhelyen biztosítanak Támogatott Lakhatás a vármegyében;
• tapasztalata alapján a dolgozók szemléletváltása által az ellátottak is változnak, a dolgozók nagyon lelkesek ebben a programban.

Tiszaváry Péter intézményvezető úr előadásában bemutatta, hogy a Szegeden működő intézményük lakói súlyos és halmozottan fogyatékossággal élők és ezért is tartották kiemelten fontos feladatuknak a projektben való részvételüket. A program elején kérdőívvel felmérték a dolgozókat, melyet a munkatársak 39 % töltött ki, az önérvényesítésről kérdezték meg a kollégákat. Gyakorlatilag az ÉFOÉSZ önérvényesítő programját vitték be az intézménybe, amelynek már látható és a mindennapi életre kiható pozitív tapasztalatai is vannak, például az, hogy jobban megismerhették a lakók „vágyait”, akik imádnak utazni, villamossal közlekedni és vásárolni.

Fellnerné Gálik Erika igazgató asszony (SZGYF Nógrád Vármegyei Kirendeltsége) az „önálló életvitel támogatása, az intézményi lakó önálló, szuverén szerepvállalása az intézmény napi rutinjában” címmel megtartott előadásában kiemelte:
• három szociális és egy gyermekvédelmi intézmény működik Nógrád Vármegyében;
• 2021-tavaszán találkozott munkatársaival együtt a projekttel;
• a projekt megvalósítása során az intézmények lehetőségeit is figyelembe vették;
• a jó gyakorlatok kialakításában az intézményvezetők vettek rész;
• fél évre volt szükség ahhoz, hogy a munkatársak beépítsék, elfogadják ezt a feladatot és a munkacsoport működését és két példát mutatott be:
o Ludányhalásziban: a hitélet gyakorlása nagy múltra tekint vissza, kollégák nagyon elhivatottak. Az intézmény területén van kápolna és felszentelt helyiségek is vannak, keresztelőt és egyéb eseményeket is szoktak tartani. Énekkar alakult a lakók részvételével és heti 40 órában 1 diakónus dolgozik az intézményben. A parkban van a megemlékezés keresztje és a vármegyében sok kegyhely található (pl. Mátraverebély, Szentkút), ami szintén indokolta a hitélettel kapcsolatos jó gyakorlat megerősítését, mint az önálló életvitel támogatása.
o Diósjenőn: infokommunikációs eszközök ismertetése nagyon sikeres volt. Az erdő mélyén található intézmény tekintetében – a távolság miatt – az eszközök nagyban segítik a kommunikációt, ügyintézést, kapcsolattartást és hozzájárulnak az önálló életvitel támogatásához is. Előadás részeként a szakemberek megnézhettek egy videót is az infokommunikációs eszközök használatával kapcsolatosan.

Zeke Adél – a TSZR Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye módszertani munkatársa a „Szemléletváltás megjelenése a szakmai és belső szabályozó dokumentumokban” címmel megtartott előadásában az alábbi gondolatokat osztotta meg a jelenlévőkkel:
• a munkacsoportban a kirendeltségek munkatársai, referensei, és az intézményi dolgozók vettek részt;
• kiemelten fontos szempont volt a munkacsoport feladatellátása során, hogy áttekinthető, egyedi, nyilvános legyen a szabályozók rendszere és szakmai dokumentáció is;
• szintén kiemelt szempont volt a dolgozók ellenállásának feloldása, ellenállás enyhítése az új dokumentációk megalkotása és majdani bevezetése során;
• a változás elindítása nehéz feladat volt;
• az ellátást igénybe vevők részéről, öröm, várakozás, de aggodalom is megjelent, szükség volt ennek fel-és megoldására is válaszokat keresni;
• a férőhelykiváltás több intézményben is megvalósult;
• a projekt során tankonyhát, szimulációs helyiséget tudtak kialakítani;
• kiadványt készítettek, Mándok és Kisléta pilot intézmény lett.

Sebán Zoltán – tréner és coach, okleveles andragógus, pedagógia szakos bölcsész, felnőttképzési programszakértő – tájékoztatta a szakembereket a közeljövő lehetőségeiről és terveiről. Elmondta, hogy négy szuper és színvonalas anyag áll rendelkezésre, amely mögött komoly szakmai tapasztalat és gyakorlat van, amelyet terjeszteni szeretnénk, tervezett – szervezett formában és a megvalósítás folyamatának monitorozását is tervezik.

2024. április 10-én első alkalommal lesznek bemutatva a szakmai anyagok Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében Szolnokon, a Megyeháza Dísztermében. Az SZGYS Főigazgató asszony előtt van a tervezet, amelynek jóváhagyását követően országos szinten szeretnénk terjeszteni ezeket a szemléletformálást előmozdító anyagokat annak érdekében, hogy napi szintű rutinná váljon, ezzel megteremtve a munkatársak gyakorlatias fejlesztését, amivel több jó gyakorlat létrehívását szeretnénk elérni.

2024. február 28-án Kunhegyesen, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Tiszaág Integrált Szociális Intézmény Szociális Szakápolási Központjában rendeztük meg az Idősek szakosított ellátása munkacsoport 2024. évi első szakami műhelytalálkozóját.
A megjelent szakembereket és a műhely szakmai témájának előadóit Kárándi Erzsébet, az idősek szakellátása munkacsoport vezetője köszöntötte.

Tudásátadó előadással kezdődött a tanácskozás. A Szakápolási Központ szociális ágazathoz való csatlakoztatásának folyamata címmel, Cser-Kiss Róza Kirendeltség Igazgató Asszony (SZGYF-Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kirendeltség) előadását hallgathatták meg a résztvevő kollégák.

A tudásátadó előadás betekintést nyújtott:
• az átállás előzményeiről,
• a jogszabályi háttérről,
• az eddig egészségügy égisze alatt működő szakápolás szociális ágra történő csatlakozásának módjáról,
• a szociális ágazathoz való csatlakozás folyamatáról.

Az előadás bővebb szakmai tartalma egy, az előadó által összeállított összefoglalóból ismerhető meg.

Az átállás, a működés/működtetés eddigi tapasztalatai intézményvezetői szemmel című előadást Antalné Krajcsi Ildikó szakmai vezető / Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Tiszaág Integrált Szociális Intézmény/ tolmácsolta a résztvevők számára.
Az előadás szakmai tartalma vázlatosan:
• Az integrált intézmény szervezeti felépítésének bemutatása.
• Az átállás, a működés/működtetés eddigi tapasztalatai intézményvezetői szemmel (nehézségek, pozitív fejlemények).

Az előadás bővebb szakmai tartalma egy, az előadó által összeállított összefoglalóból ismerhető meg.

A tudásátadó előadásokat követően szakmai eszmecsere alakult ki, melynek fő témája az integrált intézmény különböző szakellátásainak nehézsége, a megoldás lehetőségei.

A gyakorlati tudásátadó részt Nagy Szilvia, a Szociális Szakápolási Központ Kunhegyes vezető szakápolója prezentálta.
Előadásának szakmai tartalma:
• A szakápolás gyakorlati oldala. Miről szól a szakápolás?
• A gyakorlati rész ismertetése.
• A korábban egészségügyi dolgozó oldaláról az átállás tapasztalatai.

Az előadás bővebb szakmai tartalma egy, az előadó által összeállított összefoglalóból ismerhető meg.

Az előadást követően kerekasztal beszélgetésen, kötetlen formában vitattak meg szakmai kérdéseket a résztvevők.
A szakmai nap második felében megtekinthettük a szakápolási intézményt, betekintve a hétköznapok tevékeny életébe.
A szakmai nap, a szendvicsebéd elfogyasztásával, az étkezéssel összekötött 23 fő érdeklődő jelenlévő szakmai eszmecseréjével zárult.

A Szellőrózsa Integrált Szociális Intézmény Hajdú-Bihar Vármegye (4032. Debrecen, Böszörményi u. 148.) adott helyszínt a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ellátása munkacsoport I. szakmai műhelyének 2024. március 04-én.
A szakmai műhelynapon a regisztrációt követően Oláh Péter a TSZR gesztor szervezete részéről köszöntötte a felkért előadókat, a jelenlévő kollégákat.
Szakmai műhely egyik témája a Minnesota rehabilitációs modell bemutatása volt, melyre Dr. Gaál Erzsébet pszichiáter főorvost (Debreceni Egyetem Klinikai Központ) kértük fel.

A Covid időszak után 2023. augusztus hónapban újra indult az alkoholbetegek felépülését segítő Minnesota-program Debrecenben.
Egyénre szabott, élményalapú terápiával segítik az életmódváltásban, az absztinens és kiegyensúlyozott élet kialakításában az alkoholbetegeket a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában.
Az addikció nem más, mint a boldogságra törekvés patológiás megnyilvánulása. A mai, kihívásokkal, feszültséggel, stresszel teli világban túlhasználódnak az emberek, de mindenki szeretne boldog lenni, ezért próbál olyan szokást felvenni, ami tölt, energiát ad. Gyakori, hogy ha valaki lazítani, töltődni szeretne, akkor leggyakrabban az alkoholhoz nyúl. Egy idő után azonban az alkohol már nem segít, hanem rombol, egyéntől függően szorongás, depresszió, pánik, esetleg valamilyen pszichotikus állapot alakulhat ki.
Az intenzív terápiás program célja, hogy klienseik megértsék betegségük lényegét, illetve olyan készségeket sajátítsanak el, amelyek hozzásegítik őket az absztinens és kiegyensúlyozott, harmonikus élethez.
Debreceni Egyetem Klinikai Központ Felnőtt Pszichiátriai Osztályán augusztusban induló Minnesota-program egyénre szabott, élményalapú, absztinenciára orientált, átfogó és multiprofesszionális szemléletű, amely a beteget nem csak a nem ivásig segíti el, hanem megtanítja arra, hogy az életmódváltozást megelőzi a gondolkodás, a beszéd és a cselekedet változása is.
Ennek érdekében a Minnesota-modell klasszikus alap pilléréin túl, a pozitív élmények átélésére is nagy hangsúlyt fektetnek. Amennyiben szükséges, gyógyszerekkel is segítenek a résztvevőknek, de nem ez a program legfontosabb része.
A program során fontos szerepet kap az előadás, személyre szabott, egyéni betegvezetés, Anonim Alkoholista-gyűlés, csoportterápia, szocioterápiás foglalkozás, például autogén tréning, hit és felépülés, gyógytorna, érzéscsoport. Munkájuk fontos elemének tekintik az együttműködő családtagokkal való kapcsolattartást. Az eredményes rehabilitáció és megfelelő terápiás légkör kialakítása érdekében alapkövetelmény a kölcsönös tiszteletadás és segítés, az egymásra figyelés, egymás bátorítása és a terápia komolyan vétele – mondta a szakember.

A program Frecska Ede egyetemi docens és Móré E. Csaba osztályvezető főorvos szakmai irányításával zajlik. A terápiás stábot orvosok, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, nővérek, valamint szociálterapeuta, addiktológiai konzultáns, gyógytornász, lelkész és egy tapasztalati szakértő alkotja. A szakemberek együtt gondolkodva, egy egymásra épülő rendszerben dolgoznak a kliensért, betegért.
Előadása során kitért arra a 10 hibára is, amit a szenvedélybetegek hozzátartozói elkövetnek.
A második előadó Szabó László (Boldogkerti Támogatott Lakhatás szolgáltatást igénybevevő, aki a Minnesota programban részt vett, több éve absztinens), érintett tapasztalati segítő, szakértő volt.
Előadásában elmesélte az életútját, azt, hogy hogyan került az AA csoportba, majd munkanélküliként a Minnesota programba tapasztalati szakértőként. Nagyon fontos volt a sikeres programhoz, hogy egységes szemléletmód alakuljon ki a stáb részéről.

Előadásában kitért:
• Az első lépés csoportra (tehetetlenek vagyunk a betegséggel szemben) személyes tapasztalatát megosztotta a szakmai műhelyen részt vevő kollégákkal.
• A felvételi interjúra (2-3 fő szakember jelenlétében, illetve a hozzátartozó jelenlétében történik).
• Őszinteséget, nyitottságot, aktív hozzáállást kíván meg a program a résztvevőktől.
• Nagyon komoly önelemzésről van szó. (Józan élet c. könyv)
• Az irreális kapcsolatokat nem támogatják. (szerelem)
• Józanságmegtartó csoport 16 pontban került leírásra, hogy mi az, amit be kell tartaniuk. (pl.: viselkedés, türelem, együttélés szabályai)
• Heti terv készítése (reggel 6 órától este 10 óráig) a kliens megtanulja optimálisan beosztani az idejét, energiáját).
• Adaptációs szabadság (mikor, mennyi időközönként).
• AA szokás: józan napok száma. – Már nem a problémákkal foglalkoznak, hanem azzal, hogy milyen megoldások vannak a probléma kezelésére.
• Visszajáró csoport: (akik már nem betegként jönnek, hanem gyógyultként, absztinensként)
• Hiteles üzenetük: hogyan alakult az életük az elmúlt 4, 6, 8 évben.
• Nagyon fontos: elköteleződés a józanság irányában.
A szakmai nap összefoglalásaként elmondhatom, hogy egy nagyon interaktív előadás volt, a Minnesota program vonatkozásában széleskörű, tudásalapú, információ átadás történt. Dr. Gaál Erzsébet pszichiáter főorvos Asszony előadásában az alábbiakról beszélt:
• team munkáról, hozzátartozói csoportról, az önsegitő csoportokról, a Hitről, a felsőbb erőről, a betegségtudatról;
• hogyan lehet bekerülni a Minnesota programba;
• felismerés, kórházi kezelés, rehabilitációs osztály, félutasház, Támogatott Lakhatás;
• kettős diagnózis (pszichiáter által nem javasolt gyógyszerek);
• absztinencia= változás.
• szemléletmódváltás
A részt vevő kollégák részéről elhangzott, hogy már volt olyan szolgáltatás, ahonnan részt vettek ellátottak, kliensek a Minnesota modellben, több kevesebb sikerrel. Sok pozitív tapasztalatot is megosztottak a szakmai műhelynapon résztvevő munkatársak egymással.
A tapasztalati szakértő által tartott előadása során elmondta, hogy Ő mit kapott a segítőitől, fontos volt számára, hogy értették, miről beszél. Nagyon sok terápiás rendszerről, illetve csoportterápiás gyakorlatról beszélt.
Minden szakmai műhelyen megerősítést nyer, hogy nagyon fontos, hogy a szakmában dolgozó szakemberek találkozzanak egymással, kérdezhessenek, jelezhessék a problémáikat. A műhelytalálkozón 29 fő szakember vett részt.

A hajléktalan személyek ellátása munkacsoport ez évi első szakmai műhelyét a REFOMIX Nonprofit Kft. Debrecen Bégány utcai központjában rendeztük meg. A műhelytalálkozó fókuszában a segítő képzések és annak lehetőségei álltak.

A szociális ágazati képzésekről és vizsgakövetelményekről szóló 14/2022. (IV.29.) EMMI rendeletben szabályozott idős személyek segítője, fogyatékos személyek segítője, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek segítője (PSZH segítő) képzések a szakirányú végzettséggel nem rendelkező munkavállalóknak nyújtanak képzési alternatívát. A képzések célja, hogy a szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kompetenciája bővüljön, kialakulhasson a tevékenységek hatékony elvégzését segítő szemléletmód és tudás. A képzési kötelezettség mindazon munkavállalóra kiterjed, akik szakirányú szakképesítéssel nem rendelkeznek és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben meghatározott szolgáltatásokban segítő, ápoló vagy gondozó munkakörben kerülnek foglalkoztatásra.
Az érintett munkavállalóknak a képzési kötelezettséget 2024. december 31-ig kell teljesíteniük.
A segítő képzést végző szervezetek pályázati úton kerültek kiválasztásra. A pályázat nyílt felhívás formában került meghirdetésre, valamennyi felnőttképző szervezetnek és szociális intézménynek módjában állt pályázatot benyújtani, és képzőként is részt venni a segítő képzések megvalósításában.

A PSZH segítő képzés lebonyolításának jogosultságát a SAVIC Group Képzési és Humánszolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. nyerte el, így a cég képviselője, Bessenyei Brigitta nyújtott tájékoztatást a képzés lebonyolításáról.
A legnagyobb problémát, mind a munkáltatók, mind a képzést szervezők számára a gyakorlati órák nagyon magas száma okozza majd.
A program második felében Demeter Tibor utcai szociális munkás számolt be az utcai szociális munkás képzés eddigi tapasztalatairól. A legjelentősebb kritikai észrevétel, melyet megfogalmazott, hogy az akár évtizedek óta a terepen dolgozó munkatársak egyazon képzésen vesznek részt, mint a pályakezdők.

A TSZR2021-1485 azonosító számú “Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátása Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021” c. projekt keretében 2024. április 18-án a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió székhelyén (4028 Debrecen, Simonyi út 14.) került megszervezésre az idősek alapellátása munkacsoport idei első szakmai műhelye.
A szakmai műhelyen Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén működő, idősek számára szociális alapellátás keretében szolgáltatást nyújtó intézmények szakemberei vettek részt.
A megjelent szakembereket és a műhely szakmai témájának előadóját Töviskes Mária Magdolna, az idősek alapellátása munkacsoport vezetője köszöntötte.

A szakmai műhely kiemelt témája: a falu- és tanyagondoki szolgáltatás témaköre volt.
A szakmai műhely első részében elméleti betekintést kaphattak a szociális szakemberek „A falu- és tanyagondoki szolgáltatás keretei, szakmai tartalma és a gyakorlat sokszínűsége” címmel.
A téma szakértője: Matolcsi-Papp Zoltán – stratégiai munkatárs, falu- és tanyagondnoki szolgáltatás szakértő – Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet kollégája volt, aki ezen a területen nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik.
Előadásában tájékoztatta a szakmai műhelyen résztvevő szakembereket arról, hogy a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Módszertani Igazgatósága 2023. augusztus 2. és 23. között online kérdőív segítségével adatfelvételt végzett a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás tevékenységének áttekintéséhez, elemzéséhez.
Az országos adatfelvétel a falu- és tanyagondnoki szolgálatok teljeskörű bevonásával valósult meg. A kérdőív kitöltését a falu- és tanyagondnokoktól kérték. Az összes 2093 falu- és tanyagondnoki szolgáltatás közül 583 teljes kitöltés érkezett, mely 27,8%-os kitöltési arányt jelent. Így az eredmények bár fontos problémákra és folyamatokra világítanak rá, nem tekinthetőek reprezentatívnak.
A kitöltők nagyobb részt, 71,7%-ban férfiak, míg 27,3%-ban nők. Ez bár jól rámutat a férfiak erős dominanciájára a szolgáltatásban, fontos látni, hogy a válaszadók több mint egynegyede nő. A szolgáltatók korcsoportos megoszlása mutatja, hogy a kitöltők túlnyomó része a középkorú és idősebb korosztályhoz tartozik. A 40 feletti tanyagondnokok aránya 84,2%, míg a legjellemzőbb a 40 és 60 közti korosztály, mely összesen 69,4%-át teszi ki a kitöltőknek.
Az adatfelvétel alapján elemzésüket négy fő szempont alapján végezték. Megvizsgálták a szolgáltatás és szolgáltatók jellemzőit, az alap és kiegészítő feladatokra, valamint a közvetett szolgáltatásokra fordított időt, a helyettesítés megvalósulását, valamint a jelzőrendszeri tanácskozáson való részvételt.
A legfontosabb eredmények a következők:
– A falu- és tanyagondnokok végzettsége túlnyomórészt a középfokú kategóriába tartozik (falugondnoki szolgálatok: 89% és tanyagondnoki szolgálatok: 88,6%), azon belül pedig a szakképzési szint dominál. Emellett kisebb arányban vannak jelen az alapfokú végzettséggel rendelkezők: a falugondnokok esetében ez valamivel magasabb (8,3%), mint a tanyagondnokok csoportjában (5,2%). Mindkét csoport esetében megjelenik a felsőfokú végzettségűek kategóriája is, a tanyagondnokok esetében azonban jóval nagyobb arányban (6,2%), mint a falugondnokok esetében (2,7%).
– A kérdőívben rákérdeztek olyan feladatok végzésére, amelyeket a falu- és tanyagondnokok feltehetőleg végeznek, azonban a jogszabályban előírt feladatkörökön kívül esnek (pl.: közmunkásokkal való munka, közterületek karbantartása). Látható volt, hogy ezeket a tevékenységeket mind a két csoportban nagy arányban végzik, de különösen a falugondnokok érintettek. Míg a falugondnokok 90,3%-a végez ilyen feladatot, a tanyagondnokoknál ez lényegesen alacsonyabb, 54,5%.
– A kutatás vizsgálta azokat a feladatvégzéseket, tevékenységeket is, melyek a falu- és tanyagondnokok munkájának részei, azonban nem beilleszthetők az 1/2000 SzCsM rendelet 39. § (6) bekezdése által kötelezően biztosítandó három szolgáltatási elembe (szállítás, megkeresés, közösségi fejlesztés), hanem a háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás szolgáltatási elemben értelmezhetők. Az eredmények szerint ezeket a szolgáltatásokat mindkét csoport túlnyomó része, 99,3%-a végzi változó (havi, heti) rendszerességgel. Ez azt mutatja, hogy indokolt lehet a háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás szolgáltatási elem jogszabályba való beemelése a már létező elemek mellé.
– Az elemzés foglalkozik a jelzőrendszeri tanácskozáson való részvétellel. Az összes kitöltő 61,9%-a nem vesz részt a tanácskozáson, valamint csaknem fele, 46,6%-a nem is rendelkezik megfelelő információval a jelzőrendszeri tanácskozásról. A falugondnokok nagyobb része, 70,2%-a nem vesz részt a tanácskozáson, míg a tanyagondnokok esetében ez alacsonyabb, 41,4%. Azon válaszadók, akik nem vesznek részt a jelzőrendszeri ennek okaként jellemzően (78,6%-ban) azt a választ jelölték meg, hogy „nem tekintik ezt feladatuknak” a részvételt vagy „nincsen megfelelő információjuk róla”.

A kérdőíves kutatás adatainak ismertetése után a két vármegyére jellemző működés feltételekről is beszélhettek a szakemberek. Kiemelt téma volt a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás és a házi segítségnyújtás kapcsolódása: kompetencia határok, együttműködési lehetőségek.

Ezt követően a falu- és tanyagondnokok munkája a mindennapokban. Beszélgetés, jó gyakorlatok bemutatására került sor. Moderátor: Töviskes Mária Magdolna – idősek alapellátása munkacsoport vezetője volt.


Lehetőség volt még kérdések, problémák és javaslatok feltevésére, interaktív szakmatámogatási konzultációra is a szakmai műhelyen.

2024. május 07-n a Mezőtúri Református Egyház Idősek Otthona, Mezőtúr, Szolnoki út 18. rendeztük meg az Idősek szakosított ellátása munkacsoport 2024. évi második szakami műhelytalálkozóját.
„Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét.” (Gal 6,2)
A szakmai találkozó Mihalina László elnök-lelkipásztor igei köszöntőjével kezdődött. A nagytiszteletű úr, a fenntartó presbitérium nevében imádsággal és áldáskívánással nyitotta meg a rendezvényünket.

Ezt követően, a megjelent szakembereket és a műhely szakmai témájának előadóit Kárándi Erzsébet, az idősek szakellátása munkacsoport vezetője köszöntötte.

Szakmai előadással kezdődött a tanácskozás. Kovács Anett Beáta intézményvezető a Mezőtúri Református Egyház Idősek Otthona szolgáltatásait mutatta be.

Az időseket ellátó szakosított ellátás két telephelyen működik. A Szendy Pál Idősek Otthona 2004-ben nyitotta meg kapuit lakói előtt. A kezdet óta bővült befogadóképessége, és ma már 50 lakó számára nyújt egy és két ágyas szobákban kényelmes lakhatási lehetőséget. Minden szobához külön előszoba és fürdőszoba tartozik.

A lakrészek akadálymentesítettek, többcsatornás televíziózás és telefonhasználati lehetőséggel. A teljes körű ellátás keretében folyamatos egészségügyi alapellátást és ápolás-gondozást biztosítanak. Lehetőség van a szabadidő tartalmas eltöltésére, illetve a szabad hitélet gyakorlására is.

Az étkezést saját főzőkonyha segítségével oldják meg a lakók és az étkeztetési szolgáltatásunkat igénybevevők számára egyaránt.

A szakellátás mellet házi segítségnyújtás szolgáltatásuk is van, melynek keretében az otthonukban élőknek igyekeznek mindennapjaikban segítséget szolgáltatni. Orvosi javaslatra otthonán kívül is.

Támogató szolgálatuk a fogyatékkal élő emberek folyamatos segítését szolgálja. Ezen belül személyi segítést, szállító szolgáltatást és információnyújtást is biztosítanak.
Az Otthont a Mezőtúri Református Egyházközség alapította.

Szakmai napunk a másik telephelyen, a Bíró Kálmánné Bakos Ilona Idősek Otthonában volt.
Az intézmény Mezőtúr város csendes, nyugodt részén helyezkedik el, 2000 m2-es parkosított területen. A lakók elhelyezése két, lifttel ellátott épületben (’A’ és ’B’ jelűben), 1-2-3-4 ágyas szobákban biztosított. A lakószobák kényelmesen, az idősek életkori sajátosságait figyelembe véve, akadály mentesítve kerültek kialakításra. Szintenként biztosított a társalkodó helyiség, amely meghitt légkört biztosít a szabadidő kulturált eltöltésére és látogatók fogadására is. Az itt élő idősek napjai hasznosan telnek a rendszeres foglalkozásoknak köszönhetően.

Az Intézmény, az alábbi profilokban nyújt ellátást 181 fő részére:
• 145 fő idősek ápoló- gondozó részlege;
• 20 fő mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó részleg;
• 2×8 fő szenvedélybetegek lakóotthona.

A gyakorlati tudásátadó rész témája: A gondozási terv készítésének, összeállításának gyakorlata volt, melyet Nagy Szilvia mentálhigiénés csoportvezető mutatott be, „A vidám szív a legjobb orvosság címmel.”

Az előadó kiemelte, hogy az idősek életminőségének alapjai intézményi keretek között:
• a biztonság–szeretet
• az állandóság
• a szakszerűség biztosíthatja.

A terv készítésekor és végrehajtásakor egyaránt fontos „Egységben látni az embert”!
Az előadás bővebb szakmai tartalma egy, az előadó által összeállított összefoglalóból ismerhető meg.

A „Jó gyakorlat”. Foglalkoztatás tervezés bemutatását Klenyárné Szabó Eszter mentálhigiénés munkatárs vállalta.

Céljuk: a meglévő képességek szinten tartása, a szellemi leépülés lassítása a demens részlegen, az egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon, a naponta tartott mese-, zenehallgatás és játék, a heti rendszerességgel manuális és mozgásos foglalkozásokkal.
Református egyház által fenntartott intézmény, ezért kiemelt figyelmet fordítanak a hitélet gyakorlásának biztosítására.
Az előadás bővebb szakmai tartalma egy, az előadó által összeállított összefoglalóból ismerhető meg.

Az előadásokat követően szakmai eszmecsere alakult ki.

A szakmai nap második felében megtekinthettük a Szolnoki út 18 sz. alatti Bíró Kálmánné Bakos Ilona intézményt, betekintve a hétköznapok tevékeny életébe.

A szakmai nap, a szendvicsebéd elfogyasztásával, az étkezéssel összekötött szakmai eszmecserékkel zárult.

A vidám szív a legjobb orvosság.
(Példabeszédek 17:22)
A gondozási terv készítésének, összeállításának gyakorlata.
Készítette: Nagy Szilvia – Mezőtúri Református Egyházközség Idősek OtthonaA gondozási terv készítését jogszabály írja elő,
ami a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 7.§ (1), továbbiakban Re

A gondozási tervhez kötött gondozási formák meghatározása:
• a szakosított intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan az idős, fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek részére átmeneti elhelyezést biztosító intézményi ellátásban részesülő személyre vonatkozóan, ha az ellátást legalább hat hónap időtartamra veszi igénybe, valamint a hajléktalan személyek átmeneti szállásán ellátásban részesülő személyre vonatkozóan, ide nem értve a külső férőhelyen nyújtott ellátást,
• az alapszolgáltatásban részesülő személyre vonatkozóan akkor, ha azt e rendelet kötelezővé teszi.
A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit.
Az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni.

A gondozási terv típusai
• az egyéni gondozási terv,
• az egyéni rehabilitációs program,
• az egyéni fejlesztési terv.
Az egyéni gondozási terv – az ápolást, gondozást nyújtó intézményben elhelyezett, valamint a Re (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alapszolgáltatásban részesülő személy ellátásához kapcsolódó, az e rendeletben meghatározott feladatokat rögzíti.
Az egyéni rehabilitációs program – a fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye kivételével – a rehabilitációs intézményben elhelyezett személy számára nyújtott életvezetési, pszichés, mentális, szociális, a foglalkoztatáshoz való segítségnyújtást tartalmazó dokumentáció.
Az egyéni fejlesztési terv a fogyatékos személyek rehabilitációs intézményében, valamint a fogyatékos személyek otthonában, illetve a lakóotthonban elhelyezett személy részére az egyénre szabott bánásmód leírását, az önellátási képesség fejlesztését tartalmazó dokumentáció. Az egyéni fejlesztési terv az ellátott személyről készített (gyógy)pedagógiai, egészségi és mentális állapotra vonatkozó jellemzés alapján készül.

A gondozási terv elkészítéséről és az abban meghatározott feladatok teljesítéséről tartós bentlakásos, illetve átmeneti intézményi ellátásban részesülő személy esetén az intézmény vezetője gondoskodik.
A gondozási tervet, annak módosítását az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése.
A gondozási terv kidolgozását munkacsoport végzi, amelyben az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember, valamint az intézményvezető által kijelölt szakemberek vesznek részt (pl. orvos, gyógypedagógus, foglalkoztatás vezető, mentálhigiénés szakember).
A gondozási terv orvosszakmai kérdéseiről az intézmény orvosa pontos és részletes tájékoztatást nyújt az ellátást igénybe vevő részére.

Az idősek életminőségének alapjai intézményi keretek között
• biztonság–szeretet
• állandóság
• szakszerűség

A gondozási terv tartalmi elemei
• az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét, foglalkoztatásra vonatkozó
• az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését,
• az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit.
Egységben látni az embert!

A gondozási terv felülvizsgálatának adminisztrációja
Évente vagy jelentős állapotromlás esetén szükség szerint többször is.

Amire figyelni kell
• Sablonos gondozási terv nem tükrözi a gondozott személyre szabott ellátását.
• Az elkészítés nem team munka eredménye.
• Tartalmi elemek keveredésére.
• Nem követik az ellátott valós állapotának változását.

Jó gyakorlat a foglalkoztatásban
Készítette: Klenyárné Szabó Eszter – mentálhigiénés munkatárs

A mentálhigiénés munka:
• mentálhigiénés csoport, mint önálló szakmai team
• sokrétű és szerteágazó feladatok
• elfoglaltságok biztosítás
• beosztás részlegenként
• eseménynapló vezetés
• programterv készítés
• szükségletekhez igazított foglalkozások
• közösségi programok

Jelenleg az alábbi foglalkoztatási lehetőségekkel rendelkezünk:
• aktivitást segítő fizikai tevékenység, munka jellegű elfoglaltság
• aktivitást segítő fizikai tevékenység, sport jellegű elfoglaltság
• kreatív tevékenységek
• szellemi és szórakoztató tevékenységek
• kulturális tevékenységek
• foglalkoztató terápiák
• hitélet gyakorlás

Aktivitást segítő fizikai tevékenység, munka jellegű elfoglaltság:
Célunk: a korábbi életforma megőrzésének és a fizikai terhelhetőség szinten tartásának biztosítása.
• kerti és udvari munka
• étkeztetési feladatokban való segítés
• varrás
• hétvégi portaszolgálat

Aktivitást segítő fizikai tevékenység, sport jellegű elfoglaltság:
Célunk: a fizikai terhelhetőség szinten tartása és fejlesztése, az életkornak megfelelő rendszeres mozgással a lelki egyensúly stabilizálása.
• közös ülőtorna
• mozgásos ügyességi játékok
• tánc és ritmusjátékok
• séta, kerékpározás.
• egyénre szabott mozgásterápia.

Kreatív tevékenységek:
Célunk: az alkotótevékenység biztosításával figyelemlekötés, képességfejlesztés, hasznosságtudat erősítés.
• évszaknak megfelelő, és ünnepi- illetve egyéb dekorációk
• önálló elfoglaltságként horgolás, kötés, hímzés, gobelinkép készítés.

Szellemi és szórakoztató tevékenységek:
Célunk: az érdeklődési szint megtartása és fejlesztése.
• csoportos felolvasások
• vetélkedők
• televízió, rádió, újság, könyvtár
• rejtvények
• filmvetítés
• közösségi játékok
• közös éneklés, zenehallgatás, zenei játékok
• zenés-táncos program

Kulturális tevékenységek:
Célunk: élmények, ismeretek gyarapítása.
• egyházi, nemzeti és egyéb ünnepek
• Szeretethíd-Református Önkéntes Nap
• kiállítás látogatás és kirándulás
• színházi előadás, hangverseny
• köszöntések
• szavalóverseny, találkozó, műsorok
https://www.youtube.com/watch?v=rFpC4_Nj3jE

Foglalkoztató terápiák:
Célunk: a meglévő képességek szinten tartása, a szellemi leépülés lassítása.
• demens részleg
• egyéni és kiscsoportos foglalkozások
• naponta mese, zenehallgatás és játék
• heti rendszerességgel manuális és mozgásos foglalkozás

Hitélet gyakorlás:
Célunk: a lakók szabad hitgyakorlásának biztosítása.
• Református Istentisztelet
• Katolikus Szentmise

Összegzés:
• foglalkozások kialakításának szempontjai
• részlegen, udvaron
• csoportosan és egyénileg
• közös programok, közösséghez tartozás
• fontos feladat a tevékenységszükséglet kielégítése
• cél a fejlődésre való törekvés
• változatos foglalkoztatás biztosítása

A fogyatékkal élők ellátása munkacsoport 2024. május 09-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában tartotta meg a második szakmai műhelyét. A szakmai műhely résztvevőit Cser-Kiss Róza munkacsoport vezető köszöntötte, aki rövid bevezetőjében elismerő szavakkal vezette fel az előadásokat, valamint rámutatott a szakmatámogatási rendszer szerepére is.
A szakmai műhelyt jelenlétével megtisztelte Gyene Piroska ÉFOÉSZ elnöke, valamint a területi egységen dolgozó 36 fő szociális szakember.
A szakmai műhelyen a szemléletváltás az intézményi ellátásban tématerület kapcsán a „Támogatott döntéshozatal, avagy a lehetőségek biztosítása döntések meghozatalában”, valamint „Az önálló életvitel támogatása, az intézményi lakó önálló, szuverén szerepvállalása az intézmény napi rutinjában” című előadásokat hallhatták a szakemberek.

Előadóink:
• Virányiné Szabó Zsuzsanna SZGYF Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kirendeltség igazgató;
• Beik Tibor szervezeti egység vezető;
• Májer Kinga vezető pedagógus;
• Dan Zsigmond Dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon, fejlesztő pedagógus.
A magas szakmai színvonalú előadások, az élménypedagógia eszközével történő fejlesztő tevékenységet, és az IKT eszközök használatának megismerési folyamatát mutatták be a szakemberek számára.

Színesítette az előadást az infokommunikációs eszközök használatának megismerési folyamatát bemutató film vetítése, mely egyértelműen ismertette a tanulási folyamatot és az intézményben élő lakók fejlődését. Az előadások az elméleti és a gyakorlati tudásátadás lehetőségét biztosította.

A szakmai műhely az EFOP-2.2.25-22 KÖZÖSSÉGI ALAPÚ SZOLGÁLTATÁSOKRA VALÓ ÁTTÉRÉS FEJLESZTÉSE – TÁMOGATOTT LAKHATÁS KIALAKÍTÁSA, SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSE – projektben résztvevő szolgáltatók tapasztalatainak a megosztásával folytatódott. A projektben résztvevő szervezetek képviselőit Cser-Kiss Róza köszöntötte, aki felajánlotta a szakmatámogatási rendszer segítségét és támogatását a szakmai munka megvalósítása érdekében.

A jelen lévő szakemberek öt szervezet tekintetében kaptak tájékoztatást a projekt által biztosított fejlődésről, lehetőségekről és nehézségekről.

Az alábbi szervezetek tájékoztatását hallhattuk:

• Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat – Dr. Horváth Zsolt igazgató
A projekt keretén belül 60 férőhelyen biztosítanak támogatott lakhatást Debrecen településen, összesen 8 házban. Emellett nappali ellátást és támogató szolgáltatást is működtetnek 24 órás szolgáltatásnyújtással. Jelenleg 5 lakó veszi igénybe a szolgáltatásukat, a nappali ellátást pedig 9 fő. Az új szolgáltatások beindítása kihívást jelent számukra, de megfelelő személyi feltételek biztosításán keresztül igyekeznek áthidalni a nehézségeket.

• Debrecen Nagytemplom Református Egyházközség Immanuel Otthona – Juhász Zsófia intézményvezető
10 fő számára hoztak létre támogatott lakhatást. SHF lakókat is fogadnak, ehhez speciális berendezéseket is beszereztek, mint pl. emelőgép. A férőhelyek egy részét egyszeri belépési hozzájárulással lehetett igénybe venni. A 10 férőhelyből 8 férőhely betöltésre került. A TL ház frekventált helyen található Debrecenben. Fontosnak tartják a vallásgyakorlás lehetőségének biztosítását, ezért a TL házat egy református templom közelében hozták létre.

• Dr. Suller Attiláné Fény Felé Alapítvány elnöke
A projektet megelőzően is működtettek már TL-t, nappali ellátást, fejlesztő foglalkoztatást, akkreditált foglalkoztatást. A projekt segítségével megduplázták korábbi kapacitásaikat. 20 férőhelyen hoztak létre TL házakt, összesen 3 ingatlanban. Az integrált intézmény többi épületének korszerűsítésére is sor került a támogatási összegből. Civilként rendkívül fontos, hogy tartalékot képezzen a szervezet, melynek egyik lehetséges eszköze a költségek csökkentése, melyet korszerű eszközök (napelem, hőszivattyú) beépítésével oldanak meg. Célcsoportjuk az enyhe-, és középsúlyos fogyatékossággal élő, valamint autizmus spektrumzavarral élő személyek.

• Fülöpné Mezei Anikó Társ Egyesület elnöke
24 férőhelyen hoztak létre TL-t, pszichiátriai betegek és fogyatékossággal élők részére. Jelenleg összesen 5 épületben nyújtanak szolgáltatást, TL-t, és nappali ellátást. A pszichiátriai betegek számára nyújtott támogatott lakhatásra fokozott az érdeklődés, már 2 házat sikerült feltölteni. Kihívást jelent az anyagi stabilitás biztosítása civilként, mely a rendkívül magas rezsiköltségek mellett nehezen kivitelezhető. A szolgáltatásnyújtás kezdete óta több munkavállalótól is meg kellett válni alkalmatlanság miatt. Több esetben a szemléletet nem tudták elsajátítani a dolgozók, egy esetben pedig magasabb vezető munkakörű személy nem rendelkezett megfelelő ismeretekkel az igénybe vevői nyilvántartásba történő jelentésről, emiatt 3 havi állami támogatástól estek el.

• Baptista Tevékeny Szeretet Misszió – German Gabriella intézményvezető
Hajdúböszörmény településen 3 házban, 24 férőhelyen támogatott lakhatás létrehozására nyílt lehetőség a támogatási összeg felhasználásával. Emellett egy nappali ellátás és támogató szolgáltatás is bejegyzésre került. Korszerű, energiahatékony, teljeskörűen akadálymentes házak kerültek kialakításra. A 12 férőhelyes TL ház súlyos fogyatékossággal élők részére nyújt lakhatási szolgáltatást, ezen a helyen állandó felügyelet is biztosított. További két házban az alacsonyabb támogatási szükségletű személyeket fogadja az intézmény. Jelenleg 9 fő költözött már be a házakba, az elkövetkezendő hetekben a férőhelyek 50%-a lesz feltöltve. Minden naposak a szakmai kihívások, azonban a szolgáltatásban dolgozó szakemberek igyekeznek elméleti anyagok, jó gyakorlatok, módszertani támogatás mellett végezni a munkájukat, és folyamatosan tanulni, fejlődni.

A projektben résztvevő kollégák részéről megfogalmazódott a szakmai támogatás igénye több tématerületen: dokumentáció vezetése, térítési díj számítás, szolgáltatási terv készítés.

A munkacsoport biztosítja számukra a szakma támogatást, akár kibővített munkacsoport, akár szakmai műhely keretében.

A szakmai műhelynapon a regisztrációt követően Oláh Péter a TSZR gesztor szervezete részéről köszöntötte a felkért előadókat, a jelenlévő kollégákat.
Első előadó Dr. Harangozó Judit pszichiátert főorvos, aki az Ébredések Alapítvány munkatársaként a közösségi pszichiátria jó gyakorlatairól a magyar és nemzetközi kutatások és azok eredményeiről tájékoztatta a megjelent munkatársakat.

A szakmai műhelyen Dr. Harangozó Judit az Ébredések Alapítvány vezető munkatársa elmondta, hogy az alapítvány 1991-ben alakult, 1995 óta számos innovatív programot szervezett. A szervezet általános missziója a pszichiátriai ellátás és a mentálhigiéné közösségi- és felépülés alapú paradigmaváltásának elősegítése Magyarországon. Annak, aki hozzájuk fordul, színvonalas szolgáltatást szeretnénk nyújtani, mindig a személyes szükségletekre alapozva. Abban segítenek, hogy klienseink és hozzátartozóik teljes életet élhessenek és maguk tartsák kézben az életüket. Ezt a folyamatot hívják felépülésnek. A felépülés-út során a szakemberek kísérők, de az érintettek határozzák meg az útvonalat. A kísérők közt tapasztalati szakértők és hozzátartozók is jelen vannak, akiket kísérő szakértőknek nevezünk. A folyamat alapja tehát az önsegítés. Különösen büszkék arra, hogy ők indították el hazánkban először önsegítő alapon a Hanghallók csoportját, amely a pszichotikus problémákkal élők számára a felépülés új dimenzióját nyitja meg.
A hanghallás, egy igazán új és rendkívül érdekes ÖNSEGÍTŐ alkalmazás mindazoknak, akik meg szeretnék ismerni, a Hanghallás Világát. Segítséget nyújt ahhoz, hogy megértsük milyen jelentésekkel bírhatnak az általunk hallott hangok. Segít mindazoknak, akik ezzel az esetenként valóban nehéz állapottal élnek, és azoknak is, akik olyan embert szeretnek, nevelnek, aki hangokat hall, vagy a pszichózis, talán a skizofrénia diagnózisával próbál együtt élni. Szakemberek, és olyan sorstársak “tapasztalati szakértők” fejlesztették közösen, akik már tudják van kiút a hanghallás legnehezebb pillanataiból is. A hanghallással kapcsolatos tapasztalataikat, nehézségeiket, motivációjukat, rövid, középtávú céljaik eléréséhez szükséges támogatásokról, melyet a team munkacsoport biztosított részükre.
Pszichiátriai problémákkal élők segítésének speciális kérdéseiről: egyéni esetkezelésről, csoportokról és önsegítésről témakörről részletesen beszélt Gecse Andrea és Gallai István tapasztalati szakértő.

Andrea 20 évig küzdött bipoláris depressziójával, mire megfelelő kezekbe került. Ha úgy hozza az élet, ma már bármilyen embert próbáló nehézséggel megbirkózik, de meglehetősen mélyről indult. „Én itt voltam lenn, a fehér köpenyes orvos ott fenn, és kimerült a gyógyítás abban, hogy felírta a receptet, én pedig vártam a javulást, mint a megváltót. Eleinte tényleg elhittem, hogy ha beveszem a gyógyszert, akkor megváltozik a világ, de erről szó sem volt.” Egy fél évig tartó, súlyos depressziós időszak következett, amikor az öngyilkosságot is megkísérelte, és Damoklész kardjaként lebegett felette, hogy elme-szociálisotthonba kerül. Végül a háziorvosa rátalált az Ébredések Alapítványra, aki ma már önsegítő csoportot vezet.
A tapasztalati szakértők elmondták, hogy minden eszközt megkaptak a felépüléshez.
A közösségi pszichiátriai ellátás lényeges eleme, hogy örömteli célok mentén haladjanak. Ezeket természetesen a kliens határozza meg, de a team közösen találja ki, mi mindent kell elérni ahhoz, hogy ezek megvalósulhassanak. A csapat számba veszi a nehézségeket, kidolgozza a stratégiákat, és ebben egyformán szerepet vállalnak a segítők, a hozzátartozók és maga az érintett is. Az úgynevezett gondozási terv általában 3 vagy 6 hónapra szól, a családot is bevonják.
Tapasztalati szakértők arról is beszéltek, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük a betegként, és hogy mindezt egy olyan ember (tapasztalati szakértő) mondja el, aki mindezt saját maga is megtapasztalta, átélte. Nagyon hiteles tájékoztatást kaptunk, kérdéseinkre minden esetben szívesen válaszoltak. Számukra nagyon fontos, hogy már nem a problémákkal foglalkoznak, hanem azzal, hogy milyen megoldások vannak.

Az Ébredések Alapítvány vezetője Dr. Harangozó Judit, valamint a tapasztalati szakértők a szociális ellátó rendszerben dolgozó kollégák részére nagyon sok hasznos dokumentumot, elérhető könyveket, szakmai filmek jegyzékeit osztott meg, melyet ezúton is nagyon köszönünk.
Összességében elmondható, hogy egy szakmailag nagyon tartalmas, színvonalas előadásokat hallhattak a szakmai műhelyen résztvevő kollégák.

A TSZR2021-1485 azonosító számú “Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátása Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021” c. projekt keretében 2024. június 11-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió székhelyén (4028 Debrecen, Simonyi út 14.) került megszervezésre a család- és gyermekjóléti munkacsoport szakmai műhelye.

A szakmai műhelyen Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén működő, alapellátás keretében családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények szakemberei vettek részt nagyon magas létszámmal, közel 90 fővel.
A szakmai műhely résztvevőit Oláh Péter módszertani munkatárs köszöntötte a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió részéről. Ezt követően Töviskes Mária Magdolna, a család- és gyermekjóléti munkacsoport vezetője ismertette a meghívó szerinti tervezett programot.

A szakmai műhely kiemelt témái:
– „A gyermekek közötti zaklatás, bántalmazás (bullying) iskolai térben”, valamint
– „Az igazolatlan iskolai hiányzások, pedagógusokkal való együttműködés formái-lehetőségei”

A témák előadójának Szarvák Mónika – gyermekjóléti alapellátási referens (Belügyminisztérium – Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya) lett felkérve, aki ezen a területen nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik.
A szakmai műhely első részében az óvodai és iskolai szociális segítés kialakításának indokoltságát és az elmúlt hat év tapasztalatait osztotta meg az előadó.
A család- és gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásaként 2018. szeptember 1-jétől került bevezetésre az óvodai és iskolai szociális segítés. Humánerőforrást tekintve 84,6 %-os a betöltött álláshelyek száma jelenleg. A munkakör betöltésének feltétele a szakirányú felsőfokú végzettség, valamint a munkakörhöz kötött kötelező továbbképzés elvégzése.

Az óvodai- és iskolai szociális segítő olyan segítő szakember, aki részt vesz a gyermekek:
– veszélyeztetettségének megelőzésében,
– szociális, kommunikációs és tanulmányi kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges készségeik fejlesztésében,
– egészségfejlesztésében.

Tevékenységének célja:
– a gyermekek, tanulók sikeres előmenetelének támogatása,
– a családban történő nevelkedésük segítése,
– a veszélyeztetettség megelőzésében, felismerésében és megszüntetésében való közreműködés.
Segíti a gyermek családját nevelési problémák esetében és segíti a konfliktusok feloldását a gyermekek és szülők, a szülők és a pedagógusok között.
Az óvodai és iskolai segítő tevékenység körében, a veszélyeztetettség megelőzésének érdekében:
– segíti a gyermeket a beilleszkedésben, kompetenciáinak fejlesztésében, lehetőségeinek kibontakoztatásában,
– segíti az akadályozó tényezők észlelését, feltárását,
– segíti a gyermek családját (problémák, nehézségek, akadályok, konfliktusok stb.)
– prevenciós eszközöket használ (tanácsadás, programok, tréningek stb.),
– segíti a jelzőrendszer működését a szakmai team tagjaként.

Az óvodai és iskolai segítő tevékenység módszerei, munkaformái:

Egyéni esetkezelés:
• tanácsadás
• információnyújtás
• közvetítés más szolgáltatásba
• konzultációs lehetőség biztosítása
• ügyintézésben való segítségnyújtás
• krízisintervenció

Csoportmunka
• prevenciós tevékenység
• társas és érzelmi intelligencia fejlesztés
• igény szerint: gyermekek megfigyelése csoportban
• szülőcsoport munkájában való részvétel

Közösségi szociális munka
• kortársközösségek támogatása
• mentálhigiénés team létrehozása, vagy a meglévőbe való becsatlakozás
• konfliktuskezelés
• együttműködés kialakítása, megteremtése a partnerintézményekkel, intézményen belül működő csoportokkal, szervezetekkel
• programszervezésben való részvétel
• közösségépítés/fejlesztés

Gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok
• gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában segítségnyújtás, koordinálás
• a jelzőrendszer aktív tagja
Szarvák Mónika szerint fontos szerepük van az óvoda- és iskolai szociális segítőknek az iskolai térben történt bántalmazás feltárásában, a gyermekek közötti zaklatás felismerésében. Szó esett még az igazolatlan iskolai hiányzásokról és a pedagógusokkal való együttműködés lehetőségeiről is.

Összegzésként Szarvák Mónika elmondta:
– A köznevelés intézmények többségében elfogadott lett az új szolgáltatás, megismerték az ebben rejlő lehetőségeket és többnyire élnek is vele.
– Ahol állandó a segítő kolléga, ott kiépültek az együttműködések keretei, működik az egyes szakemberek munkájának összehangolása hatékonybeavatkozás érdekében.
– Sokféle tevékenység megjelenik a gyakorlatban a helyi együttműködések keretében, a beavatkozás érdekében.
– Rugalmasan reagál a szolgáltatás az újonnan megjelenő vagy felerősödő problémákra, mint a pszichés problémákkal küzdő gyermekek nehézségei vagy a cyberbullying.
– Hatékonyan segítséget nyújtanak a pedagógusok és a szülők között kialakult konfliktusok megoldásához, feloldásához és a köznevelési intézmény jelzési kötelezettségének teljesítéséhez.
– Sok helyen a csoportos foglalkozások is nagyon erőteljesen megjelennek és sok jó gyakorlatot találni.

Következtetések:
– A gyermekeket érintő nehézségek, problémák sokfélék, többféle felkészültséget igényelnek.
– Ehhez nagy segítséget ad egy jó szakmai team, ahol esetmegbeszélés, tudásátadás, a felkészültségre, felkészítésre segítséget kapnak a szakemberek.
– Nagyon sok a jó gyakorlat a területen.
– Nehézséget jelent, amikor a szakmai team kicsi, pl. 1 vagy 1-2 személyes.
– A Területi Szakmatámogatási Rendszer keretében elérhető a segítség.
– Szükség van célzott továbbképzési tartalmak elérhetővé tételére is.
– A társadalom számára láthatóbbá kéne tenni a tevékenységet.

Ezt követően interaktív szakmai beszélgetésre került sor a jelen lévő szakemberek problémafelvetései, tapasztalatai, megoldási javaslatai a témákkal kapcsolatban. Témavezető: Töviskes Mária Magdolna – munkacsoport vezető és Németh Margit – munkacsoport tag volt.

A jelenlévő szakemberek az alábbi problémákat vetették fel:
– nem mindig tudnak az iskolában történt bántalmazásról, mert nem kapnak jelzést a pedagógusoktól,
– az utóbbi időben azt tapasztalták, hogy egyre több olyan jelzés érkezett, ami az iskolai bántalmazás, zaklatás volt,
– dilemma, hogy kinek a feladata a jelzés bántalmazás esetében? az óvodai- és iskolai szociális segítőé vagy az oktatási intézményé?
– a gyermekjóléti szakemberek szerint jó lenne a pedagógusoknak is továbbképzés a gyermekvédelemről,
– a különböző fenntartású iskolákkal való kapcsolatfelvétel tapasztalata, hogy személyesen keresték fel az intézményvezetőket.

A szakmai műhely zárásaként a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány bemutatkozása, valamint a mai szakmai témák tekintetében az Alapítvány tapasztalatai, megoldási lehetőségek-javaslatok címmel Reményiné Csekeő Borbála– szakmai vezető, pszichológus tartott tájékoztatást a szakembereknek.
A névtelen, anonim és ingyenes szolgáltatásaink azoknak a gyerekeknek és fiataloknak is lehetőséget és esélyt adnak a változásra, akik nem tudnak a családjukra vagy tanáraikra számítani.
A szervezet 1993 óta vallott missziója szerint a gyerekeket meg kell hallgatni, és ha bajban vannak, segíteni kell nekik. A felnőtteket pedig támogatni kell abban, hogy erre képesek legyenek. A Kék Vonal minden munkatársa és önkéntese azért dolgozik, hogy a gyerekek valódi odafigyelést, elfogadást és a bajban segítséget kapjanak.
A Kék Vonal az országban az egyetlen 24 órában elérhető, célzottan a gyermekeket és a 24 év alatti fiatalokat, valamint az értük aggódó felnőtteket támogató lelkisegély-szolgáltatás.
Non-stop telefonszámuk: 116-111 és 116-000. Chat minden nap 1300-2100 óra között érhető el. Ukrán-orosz vonal telefonszáma: 06-80-984-590, melyet kedd és csütörtöki napokon 1600-2000 óra között lehet igénybe venni, ahol tolmácsok segítik a kommunikációt.
Kiktől érkezik a legtöbb megkeresés?
– legjellemzőbb korosztály a 14-18 év közötti fiatalok
– minden 5. megkeresés fiatal felnőttől érkezik (18-24 év közötti)
– a megkeresők 10 %-a gyermekekért aggódó felnőtt.
Gyakori témák: magány, szorongások, függőségek, depresszív tünetek, szexualitás, párkapcsolat, gyermekjog, érzelmi bántalmazás, sexting, eltűnés, szökés, családi krízisek, öngyilkosság, gyermekvédelem, cyberbullying, szexuális bántalmazás, gyász, bullying, önsértés, fizikai bántalmazás.
Reményiné Csekeő Borbála elmondta, hogy a fiatalok tömegei vannak krízisben.
– Naponta átlagosan 4 fiatal azért hívja őket, mert fél, hogy önmaga ellen fordul.
– 2023-ban 28 alkalommal kezeltek életveszélyes krízishelyzetet a rendőrség és a mentőszolgálat bevonásával.
– A bántalmazással, szorongással, depresszióval, öngyilkossággal kapcsolatos hívások száma folyamatosan nő.

A Kék Vonal www.kek-vonal.hu honlapján található a Bullyingról az alábbi szakmai anyag, mely nagyon hasznos információkat tartalmaz a szakembereknek.
Minden gyereknek joga van az oktatáshoz és mindenkinek joga van a biztonsághoz. Ennek ellenére gyakorlatilag nincs olyan iskola, ahol ne lenne jelen az erőszak.
Természetesen kortársak közötti agresszió nem csak az iskolában, hanem minden közösségben jelen lehet. Egy sportegyesületben, egy szakkörön, egy zenekarban vagy egy adott lakókörnyezetben élő fiatalok között is. Ezekben az esetekben is igaz, hogy ha nem érzed magadat biztonságban, jogod van a védelemhez!

Milyen módon jelenhet meg az erőszak?
Az agressziónak sok arca van. Ami fontos, hogy senki sérelme ne legyen lekicsinyítve, elbagatellizálva. Egyetlen meggondolatlan szóval is nagy károkat lehet okozni.
Az erőszak sokszor akkor lobban fel, amikor két ember vagy két csoport között érdekellentét van, tehát valamilyen megoldhatatlan konfliktus miatt. A konfliktus igények, érdekek, vélemények, értékek szembenállása, versengése vagy összeütközése. Nem elfogadható az erőszak akkor sem, ha két fél konfliktusa durvul el, vagy valaki hirtelen indulatból bántja a másikat és akkor sem, ha nincs is konfliktus, hanem valakit kiszemelnek, rászállnak, piszkálják, zaklatják. Utóbbi a bullying.

Mit is jelent pontosan a bullying kifejezés?
Általában kortárs vagy iskolai bántalmazásnak szoktuk fordítani, de természetesen nem csak iskolai kortárs közösségekben fordulhat elő, bár ott a legjellemzőbb, és magába foglalja a kortársak közötti szóbeli, fizikai, vagy akár szexuális bántalmazást, visszaélést offline és online.

A bullying olyan tudatos, ismétlődő viselkedés, melynek célja, hogy egy gyengébb, magát megvédeni általában nem tudó kortársnak szándékosan testi – lelki fájdalmat, kárt okozni
Fontos kiemelni, hogy mindenképpen szándékos sérelemokozás, tehát bántalmazás, de a bántalmazás nemcsak fizikai lehet. A szóbeli bántások, vagy éppen a másik látványos és szisztematikus levegőnek nézése, kiközösítése, az állandó kritizálás, megalázás, rágalmazás, csúfolás, vagy a másik holmijának tönkretétele éppúgy a fogalomba tartozik, mint a másik ugráltatása, „csicsákztatása”, mindenféle dolgokra való kényszerítse, fenyegetése. Nem véletlen, hogy a bullying szót szokták zaklatásnak is fordítani, ami jól kifejezi a bullying rendszeres, folyamatos jellegét; de míg a magyar zaklatás szónak általában van egy szexuális jellege, ez a bullyingra nem feltétlen jellemző, bár a bántásoknak része lehet a szexuális visszaélés, akár a konkrét nemi erőszak is. Hasonlóan érthető fordítás a megfélemlítés, ami a bullyingnak azt a nagyon fontos tényezőjét hangsúlyozza, hogy a folyamat mindig a hatalom gyakorlásról, a kontrollról szól. A bullying elkövetői csak úgy érzik magukat biztonságban, ha elhihetik másokkal, hogy felettük állnak, hogy nekik többet szabad. Jellemzően olyan áldozatot választanak a bullying elkövetői, akinek nincs hatalma visszatámadni és akiről a csoportban elfoglalt helyzete vagy akár valamilyen hozzá kapcsolható előítélet miatt azt feltételezik, hogy mások sem fogják megvédeni.

A bullying soha nem egyszeri helyzet. Nem egy adott konfliktusról vagy fenyegetettségről szól, hanem arról, hogy az egyik gyerek vagy gyerekcsoport úgy véli: az éppen áldozattá vált társukat „szabad bántani”, „ő ezt érdemli”, „ő nem számít”. Ilyenkor is az erőszak a bántalmazó saját frusztrációjáról szól, de ennek a frusztrációnak semmi köze nincs az áldozathoz. Nem azért bántja őt, mert ő is bántotta, fenyegette vagy érdekeit sértette, hanem mert úgy véli – vagy rosszabb esetben úgy tapasztalja, hogy az adott társát következmények nélkül bánthatja. Erre a típusú erőszakra a számító, stratégiát követő zaklatás, megfélemlítés, csicskáztatás jellemző és sokszor könnyebben rejtve marad a felnőttek előtt vagy kevésbé ítélik meg súlyosnak.

A bullying gyakran nem csak a személyes terekben játszódik, hanem online felületeken is. A neten zajló bántalmazás, a cyberbullying még nehezebben feltárható, időben-térben kiterjed és a megalázásoknak rögtön nagyobb közönsége van. Az áldozatnak így még több szenvedést és szorongást okoz, de mivel nincs visszajelzés és még kevésbé kell tartani a következményektől, az elkövetők gyakran még tovább mennek, mint a valós térben.

Kik vesznek részt a bullying folyamatában?
A bullying mindig közösségi történet. Fontos szereplői természetesen az elkövető, az áldozat, de sorsdöntő szereplői a szemlélők, az egész közösség is.

Kik az elkövetők?
A bullying elkövetőjének szüksége van valakire, akit viszonylag kis kockázattal bánthat, megalázhat, nevetségessé tehet, kiközösíthet. Ezzel tudja a saját frusztrációjának szintjét csökkenteni és a hatalmi helyzetét erősíteni a csoportban. Ehhez az áldozatnak nem kell tennie semmit! Éppen elég például, hogy bármilyen dimenzió mentén kicsit kilógjon a sorból, vagy hogy újként kerüljön be egy már kialakult hierarchiájú csoportba. A bántalmazó jellemzően kiszúrja a leggyengébb láncszemet, és hogy ki a leggyengébb, azt az adott csoport normái, sztereotípiái és előítéletei jelölik ki.
A kortárs bántalmazók elkövetői biztonságra vágynak.
Mint minden ember. Nagy valószínűséggel mire bántalmazókká váltak bántották már őket is, vagy soha nem lehetek igazán biztosak benne, hogy nem fogják őket bántani, megalázni, elnyomni.
Lehet, hogy azt tanulták, hogy erősebbnek kell lenni, és az erősebb bánthatja a gyengébbet. Nagy valószínűséggel akkor érzik magukat biztonságban, ha náluk van a kontroll, a hatalom és ők tudják irányítani a közegüket. Nagyon fontos nekik a társaik véleménye. Agressziójuk mögött ott lehet egy sor negatív érzés, düh, harag, fájdalom, kisebbrendűségi érzés, szégyen és frusztráció, amit nem tanultak meg úgy kezelni, hogy ne legyenek mások kárára. Gyakran nagyon éhezik az elismerést, a sikert.

Kik az áldozatok?
Áldozat mindenkiből lehet. Hogy éppen mikor, ki lesz áldozat, azt nagyban befolyásolja, hogy az adott közegben, csoportban milyen értékek vagy éppen hiedelmek, előítéletek határozzák meg, hogy kiről gondolhatják azt, hogy kisebb kockázattal bánthatják. Jellemzően az elkövetők azt a társukat szemelik ki, aki a közösség perifériáján van, akinek nincsenek barátai, aki kilóg a sorból.
Nagyon sokféle sorból, nagyon sokféleképpen ki lehet lógni.
Vannak iskolák, ahol a jó tanuló lóg ki, van ahol a bukott diák, van ahol az élsportoló, van ahol az, aki mindig utolsó az iskolakörben, van ahol a roma diák, van ahol az, aki az LMBT közösség tagja, de lehet elég a „mássághoz” az, ha valaki egy másik iskolából jött, ha ő az új gyerek.

Áldozat mindenkiből lehet, de a tanulók többsége, ha sérelem éri, meg tudja védeni magát vagy azonnal segítséget kér. Az első piszkálódásokból akkor lesz rendszeres bántalmazás, bullying, ha az áldozat nem tud, nem mer segítséget kérni, vagy kér, de nem kap megfelelő védelmet a közösségtől.
Különösen nagy veszélynek vannak kitéve azok a gyerekek, akiknek a családjuk nem tud egy meleg, biztonságos hátteret adni.
Ha valaki a családjában is rossz bánásmódot szenved el, később veszi észre, hogy ami vele történik a kortárs közösségben, az nincs rendben. Hajlamosabb lesz magát okolni, kevésbé fogja tudni jelezni a határait, meg sem mer próbálni védekezni és nehezebben fog segítséget kérni. Mindezek miatt egészen veszélyessé fajulhat a bántalmazása.

Kik a szemlélők?
A helyzet nem pusztán a bántalmazóról és áldozatáról szól. Egyrészt a bántalmazó ritkán van egyedül, jellemzőbb, hogy ha van is bántalmazók között egy hangadó, azt cinkosok, csatlósok hada követi. És ott vannak a többiek, a néma tanúk, a szemlélők.
A kortárs bántalmazás kezelésének kulcsa a szemlélők viselkedésének megváltoztatásában van!
Ha a szemlélők többségéből a bántalmazók cinkosa lesz, akkor a zaklatás, megfélemlítés jó eséllyel eszkalálódik, a bántalmazásnak egyre durvább eszközei lesznek, hiszen az elkövetők folyamatosan pozitív visszacsatolást kapnak kortársaiktól – ami, különösen tizenéves korban, a lehető legmotiválóbb. Viszont ha a szemlélők, az áldozat mellé állnak, védelmezőként, támogatóként, akkor a bántalmazók közönség nélkül maradnak, nem érezhetik továbbra is úgy, hogy népszerűséget, azaz hatalmat ad, ha másokat bántanak, megfélemlítenek. A bullying folyamatában mindig olyan áldozatot választ az elkövető, aki gyengébb nála, vagy legalábbis annak érzi magát, és aki nem tudja megvédeni magát. Viszont, aki érdekében mások összefognak, kiállnak, akár kockázatot vállalnak, az nem olyan gyenge, „szabad préda” többé.

Mit lehet tenni a bullying megelőzése érdekében?
Az, hogy a bullying mindig közösségi történet azt is jelenti, hogy a közösség normarendszerén múlik, hogy általában az erőszakhoz és a bullyinghoz való hozzáállás.
Egy toleráns, elfogadó légkörben, ahol nem csak üres frázis, hanem hétköznapi valóság, hogy minden gyerek egyenlő, kevesebb eséllyel válhat valaki áldozattá.
Ennek az alapja az, hogy legyen mindenki számára egyértelmű és elfogadott, hogy a mi iskolánk egy olyan hely, ahol nem bántjuk egymást.
Mi a felnőttek felelőssége a bullying megelőzésében és kezelésében?
Minden iskolai közösség értékadói a felnőttek!
A Kék Vonal szolgáltatásaiban elmondott történetek alapján fájdalmasan gyakori, hogy (akár szándékosan, akár tudattalanul) a felnőttek jelölik ki, hogy ki a “bántható”. A “stréber” vagy a rossz tanuló, a roma, vagy a meleg, vagy a túl lányos, a túl fiús, az aki “magyarul se tud”, az, aki mindig utolsó, aki túlsúlyos, aki zavarja az órát stb.
Mint olyan sok mindent, a bullying megelőzését is a közösség felnőtt tagjainak attitűdformálásával kell kezdeni.
Nagyon fontos az erőszak megelőzéséhez, hogy legyenek olyan konfliktusmegoldó stratégiái a gyereknek, amik nem agresszívak. Sokszor hallhattad már kicsi gyerekkorodtól kezdve, hogy egy felnőtt azt mondja a veszekedő gyerekeknek, “oldjátok meg egymás között”. Ez azonban nem mindig olyan egyszerű, jó hír viszont, hogy az erőszakmentes konfliktusmegoldás, az együttműködés, a kompromisszumkeresés mind a tanulható folyamatok. Egyre többet hallani az asszertív kommunikációról, aminek az a lényege, hogy a saját érzéseidet, szükségleteidet, határaidat jelzed, de közben képes vagy a másik igényeit is figyelembe venni.
Ahogy írtuk, az agresszió mögött gyakran nem konfliktushelyzet van. Az iskolai erőszak hátterében jellemzően bántalmazás, bullying-folyamat sejthető. Azok a módszerek, amik igazoltan segítik a bullying visszaszorulását, a kortárs segítésre alapoznak: arra, hogy az adott intézményben olyan elfogadó, barátságos légkör legyen, ahol nem menő a másik bántása. Sőt ennél több: ahol mindenki számíthat a többség védelmére, ha zaklatásnak, megfélemlítésnek van kitéve a kortársai részéről. Persze ehhez is kell a felelős felnőttek közreműködése! Elsősorban az, hogy a felnőttek is zéró toleranciával viszonyuljanak minden bántó gesztus felé, illetve maguknak se engedjék meg a lelki, szóbeli bántásokat sem.

Nagyon fontos üzenet, hogy az iskola nem tolerálja a bántalmazást, sem az iskolában, sem a falakon kívül vagy az online térben. Az üzenet akkor éri el célját, ha definiálva van,
• hogy mit jelent a bántás, bántalmazás
• kitől kérhetek segítséget, ha bántalmazás tanúja vagy áldozata vagyok
• mi a következménye, ha mégis bántalmazás történik

Nagyon fontos, hogy legyen átlátható és ismert következménye minden bántalmazásnak! Fontos, hogy a következmény nem egyenlő a büntetéssel! Az a megfelelő hozzáállás, ha a kérdés, nem az, hogy ki milyen bűnt követett el és milyen büntetést érdemel, hanem az, kinek mire, milyen segítségre lenne szüksége, ki mitől érezné magát biztonságban, és hogyan lehet az adott közösségben jóvátenni a már megtörtént bántásokat.

Mit tehetek, ha látom, hogy valakit bántanak?
• Kifejezheted felé, hogy nincs egyedül! Az a tudat, hogy nincs mindenki ellene, hogy mások együttéreznek vele és elítélik a bántalmazó magatartást, akkor is sokat jelent, ha nem tudod konkrétan megvédeni a másikat.
• A bullying mindig közösségi történet: ha a bántalmazónak nincsenek csatlósai és hálás közönsége, ha a többség elfordul tőle és jelzi, hogy nem oké, amit egy kortársával művel, önmagában leállíthat bántalmazó folyamatokat.
• Ha azt érzed, a helyzetet nem tudod te megfordítani, és minden olyan esetben, amikor valaki veszélyben van, szólj egy felnőttnek!

Jó tanácsok gyerekeknek

Kérj segítséget!
– Sajnos sokunkba beleégett a mondat: “Ne árulkodj!” Az árulkodásról valóban nem sok pozitív dolog jut az ember eszébe… A segítségkérés már sokkal jobban hangzik. Segítséget kérni gyakran bátor és bölcs döntés!
– Ha azt érzed, hogy egy társadat bántják, bajban van, és erről beszélsz egy felnőttnek, abban nem az a lényeg, hogy a bántalmazónak akarsz rosszat, őt “árulod el”, hanem az, hogy aggódsz egy veszélyben lévő társad miatt és az ő érdekében kérsz segítséget. A felnőttnek sem az a szerepe, hogy annak érdekében avatkozzon be a helyzetbe, hogy a bántalmazó kerüljön bajba! A bullying minden szereplőjének segítségre van szüksége, és nem a büntetés lesz a megoldása a helyzeteknek!

Mi tehetsz, ha nem érzed magad biztonságban?
– Ha biztonságosnak érzed, nagyon hasznos, hogy ki tudd jelölni a határaidat. Mondd meg, ha valami nem esik jól, ha fáj, ha a másiknak nincs joga ahhoz, amit csinál!
– Ugyanakkor fontos tudnod, hogy nem várható el tőled, hogy egyedül megvédd magad! Egy közösségben mindenki felelős a többiekért, és a biztonság garantálása a felnőttek feladata!
– Ha azt érzékeled, hogy ebben nem számíthatsz tanáraidra és az iskola egyéb dolgozóira, akkor jó eséllyel nekik is segítségre van szükségük a helyzetek kezeléséhez, és fontos, hogy kérj segítséget az iskolán kívül is!
– Ha nem ismersz olyan felnőttet, akivel kapcsolatban tudsz bízni abban, hogy jól reagál segítségkérés esetén, hívd a Kék Vonalat!
– Ha érintett vagy a fenti témában, vagy aggódsz valakiért, ha szeretnél velünk közösen gondolkodni, írj nekünk, hívj minket a 116-111-es díjmentesen hívható telefonszámon!

Ha érintett vagy a fenti témában, vagy aggódsz valakiért és nem tudod kihez fordulhatnál, a 116-111-es díjmentesen hívható telefonszámon lehet segítséget kérni.

2024. június 18-án a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió székhelyén (4028 Debrecen, Simonyi út 14.) került megszervezésre az idősek alapellátása munkacsoport II. szakmai műhelye.

A szakmai műhelyen Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén működő, idősek számára szociális alapellátás keretében szolgáltatást nyújtó intézmények szakemberei vettek részt.
A megjelent szakembereket és a műhely szakmai témájának előadóit Töviskes Mária Magdolna, az idősek alapellátása munkacsoport vezetője köszöntötte.
A szakmai műhely kiemelt témája a demencia témaköre volt.

A szakmai műhely első részében elméleti betekintést kaphattak a szociális szakemberek „Az idősödés és a demencia” címmel a demencia témájába. A téma szakértője Kárándi Erzsébet, az idősek szakellátása munkacsoport vezetője volt, aki ezen a területen nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik.

A demencia szellemi, értelmi leépülést jelent (az agysejtek pusztulása, az agyszövet sorvadása, az agykérgi sejtek elfajulása).
Ennek következtében:
– Károsodik az emlékezés, a gondolkodás, az önellátó-képesség, a körülményeknek megfelelő viselkedés, és az érzelmek kontrollálásának képessége is.
– Vissza nem fordítható állapotról van szó.
– A demencia szindróma, azaz tünetek összessége, mely számos betegségben megjelenhet. Lehet másodlagos, az idegrendszert károsító szisztémás betegség vagy trauma következménye és lehet elsődleges, degeneratív idegrendszeri betegség tünete.

Az időskori demenciák gyakorisága az életkor előre haladtával emelkedik.
– 65 év felett 10-15%
– 75 év felett 20-25%
– 85 év felett 30% körül az előfordulása.

A demencia első jelei:
– A rövid távú memória zavara: olykor elfelejt egyszerű szavakat, nem tud neveket, nem tudja kivel beszélget stb.
– A figyelem hanyatlása: gondot okozhat egy beszélgetés követése, összefüggések felismerése, előfordulhat, hogy ugyanazt többször ismétli stb.
– Szétszórtság: szokatlan helyre rakja a tárgyakat, bekapcsolva felejt háztartási gépeket stb.

A demencia tünetei:
– memóriazavar
– nehézségek a mindennapi megszokott tevékenységekben
– a nyelvi kifejezőkészség zavarai
– időbeli és térbeli dezorientáltság
– hibás vagy csökkent ítélőképesség
– a figyelem hanyatlása
– tárgyak rossz helyre tétele
– kedélyállapot- és viselkedésbeli változások
– a személyiség megváltozása
– a kezdeményezőkészség elvesztése

A demencia lefolyása
A szellemi leépülésnek 3 fő stádiuma van. Mindegyiket speciális problémák jellemzik. Az egyes fázisok között évek, évtizedek telnek el.

1. Enyhe fokú (korai stádium) demencia – az egyes tünetek enyhék, külön-külön akár jelentéktelennek is tűnhetnek.
2. Középsúlyos stádium – kifejezett tünetek jellemzik, melyek már a mindennapi életvitelt is korlátozzák.
3. Súlyos stádium – teljes függőség, mind szellemileg, mind fizikálisan súlyos hanyatlás.

Primer degeneratív demenciák
Az elsődlegesen idegrendszeri károsodással járó demenciákat primer degeneratív demenciáknak nevezzük. Ezek teszik ki az összes demencia túlnyomó részét. Ide olyan kórképek tartoznak például:
• Alzheimer-kór (50-60%)
• Diffúz Lewy-testes demencia,
• Frontotemporális demenciák (3-10%)
• Parkinson eredetű demencia

Nem degeneratív eredetű demenciák
• vaszkuláris demenciák (20-30%)
• toxikus eredetű demenciák,
• poszttraumás eredetű demencia,
• gyulladásos betegségekhez társuló demencia,

Az Alzheimer betegség és a vaszkularis demencia együttesen is előfordulhat, így jönnek létre az un. kevert formák. Együtt az összes demenciával járó betegségek kb. 90%-át teszik ki.

Mit jelent demenciával élni?
• viselkedészavarok
• biztonság hiánya
• egyre fokozódó dependencia (függőség)
• fizikai autonómia (önállóság)vesztés
• kognitív zavarok (gondolkodás, problémamegoldással, koncentrációs készséggel és emlékezéssel kapcsolatos problémák)
• alvászavarok
• inkontinencia

Mit jelent demens beteggel élni?
• időbeosztás átalakítása
• szokások átalakítása
• elfoglaltság, 24 órás készenlét
• a beteg ápolása
• a kommunikáció sérülése/hiánya
• anyagi gondok
• elszigetelődés

Demencia megelőzése 9 lépésben:
1. Rendszeres testmozgás
2. Társas kapcsolatok fenntartása
3. Agy torna
4. Minőségi alvás
5. Dohányzás mellőzése
6. Vérnyomás és a koleszterinszint ellenőrzés
7. Ideális testsúly
8. Óvatosan az alkohollal!
9. Egészséges táplálkozás

A demenciával élő személyek foglalkoztatása
Kiadvány: EMLÉKKERESŐ foglalkoztató füzet. – https://demencia.hu/kiadvany/emlekkereso/

A szünet után, a szakmai műhely második felében jó gyakorlatok bemutatására került sor.

Először „A demencia tanácsadó szerepe az érintett családok segítésében” címmel Lévai Mária Róza – demencia tanácsadó, a Szociális Szolgáltatási Központ nyugdíjas vezető gondozója tájékoztatta a jelenlévőket a tanácsadói tapasztalatairól, melyet Hajdúböszörményben 6 hónapon keresztül „A Szociális Ágazat Módszertani és Információs Rendszereinek Megújítása” című kiemelt projekt keretében végzett.

A demencia tanácsadó szakmai tevékenységét tekintve lakossági tájékoztató, szervezetközi koordinációt végző és ellátást segítő szakemberként a meglévő humán ellátórendszerbe épülve egyfajta koordináló, támogató szerepet tölt be a hozzáforduló beteg és családtagjai számára. Ugyanakkor szerepe fontos erőlelépés az időskorúak méltóságának megőrzésében, és a mindennapi gondozási feladatokat végzők munkájának megkönnyítésében.

Demencia tanácsadó feladatai
• Felméri a demenciával élő személy és család szükségleteit, az erősségeket gyengeségeket és a rendelkezésre álló erőforrásokat
• Felméri a demenciával élő személy fizikai, kognitív, és mentális állapotát
• Tájékoztatást ad a személynek hozzátartozóknak az elérhető szolgáltatásokról, intézményekről a lehetőségekről
• Ismeri és használja a demencia méréshez szükséges eszközöket és
• Teljeskörű tájékoztatást ad a kliensnek és hozzátartozónak a betegség jellemzőiről, lefolyásáról
• Elősegíti a mielőbbi orvosi diagnózis megszületését

Ezt követően a DMJV Városi Szociális Szolgálat által működtetett szolgáltatás bemutatására került sor „Demensek nappali ellátása a gyakorlatban” címmel. Előadó: Kosztáné Hadházi Tünde / osztályvezető/szociális munkatárs volt. Betekintést kaphattunk arról, hogy milyen foglalkoztatásokkal lehet a demens személyek esetében a betegségük előrehaladását lassítani.

Demens nappali ellátás célja:
A nappali ellátás egyszerre segíti az ellátott és a hozzátartozója biztonságát, nyugalmát és jó közérzetét. Ennek érdekében feladatunk a biztonságos és optimális környezet kialakítása, az ápolási – gondozási szükségletek kielégítése. Ez az ellátási forma a hozzátartozók tehermenetesítését is szolgálja. Az otthonukban gondozó hozzátartozóik itt biztonságban tudhatják betegüket.

A demencia prevalenciája Magyarországon
• Magyarországon 250-300 ezerre tehető a demenciával élők száma, ebből 160 ezer fő Alzheimer kórral él.
• 65 év feletti populációban minden 100. személy érintett
• 85 éves kor felett már a népesség 30%-a demenciával él.

Demencia lefolyása függ:
• a betegség jellemzőitől,
• a gondozó személy szaktudásától
• gondozási környezettől,
• a család kapacitásától,
• az elérhető egészségügyi és szociális ellátástól.
• Nem mindegy, hogy milyen életminőségben élik le a hátralévő éveket.

Hogyan javíthatjuk a demenciával küzdő életminőségét?
• biztonságos és optimális környezet kialakítása
• ápolási és gondozási szükségleteinek kielégítése időben, rend szerint
• biztonság szükségletének kielégítése
• állapotának megfelelő „adekvát” kommunikáció alkalmazása
• tevékeny, alkotó élet, biztosítása, én támogató hozzáállás
• szociális elszigetelődés csökkentése
• hasznosság érzés, önbizalom megerősítése
• az önellátó képesség megtartása a lehetőségekhez képest
• az érzelmi- hangulati élet kiegyensúlyozása
• meglévő képességek erősítése és javítása
• emberi méltóságának megőrzése mindvégig

A jól működő funkciók megerősítése
• A demenciával élők meglévő funkcióira sikeresen lehet építeni!
• A további állapotromlás késleltetéséhez különböző terápiákat, foglalkozásokat, játékos gyakorlatokat alkalmazhatunk.
• A feladatok és a játékok jelentős része szórakoztatja őket és leköti a figyelmüket. Hozzájárulhat a meglévő képességek és készségek megőrzéséhez, szinten tartásához.

A foglalkoztatás hatásai
• Erősítheti az öregedéssel kapcsolatos pozitív attitűdök kialakulását.
• Új készségek felfedezését segítheti elő.
• Oldódik a feszültség,
• Csökken a fáradtságérzés,
• Csökkenthetők a depresszív tünetek,
• Élménydúsabbá és tartalmasabbá válnak a mindennapok számukra.
• A napi rendszerességgel végzett tevékenységek biztonságot eredményeznek, csökkentik a zűrzavart a bizonytalanság elhatalmasodását.
• A szervezett eseménydús életmód, strukturálttá teszi mindennapjaikat
• Meg kell találnia azokat a tevékenységeket, amitől az idős ember hasznosnak érzi magát, bizonyos tudása értéket képvisel és átadhatja másoknak.
• A vezetés módszertanában egyik alkalmazott módszer és elv az „empowerment”, képessé tétel, hatalommal való felruházás.
• A demenciában szenvedőket is fel kell hatalmazni azzal a képességgel, hogy hanyatlásuk közepette is át tudnak adni valami értékes tudást másoknak.

Foglalkoztatás formai keretei
• Egyéni foglalkoztatás
• Kiscsoportos foglalkoztatás
• Nagycsoportos (közösségi) foglalkoztatás

Könyvajánló

Kosztáné Hadházi Tünde – Somorjai Ildikó – Török Emőke: Együtt töltött idő. Közösségi játékok és aktivitások demenciával élők számára (demencia@csm.gov.hu).

A Richter Gedeon Nyrt. támogatásával már 2 munkafüzetnyi foglalkoztató anyag jelent meg. Elérhető a www.felejtek.hu weboldalon.

Az Underground Kiadó gondozásában jelent meg a III. foglalkoztató munkafüzet. Elérhető a www.undergroundbolt.hu weboldalon

Lehetőség volt még kérdések, problémák és javaslatok feltevésére, interaktív szakmatámogatási konzultációra is a szakmai műhelyen.

A szakmai műhely témáját a téli krízis időszak tapasztalatainak összegzése adta, meghívott vendég volt a Periféria Egyesület által működtetett Diszpécserszolgálat, mint területileg illetékes szolgáltató képviselője is.

A rendezvény első részében Dabisné Zsoldos Mónika, a Humán Szolgáltató Központ keretében nyújtott hajléktalan ellátás vezetője számolt be a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei helyzetről.

A téli időszakban, 2023. november 1. és 2024. április 30 között a Hajléktalan-segítő Szolgálat 269 fővel vette fel és tartotta a kapcsolatot.
Igénybe vett ellátási forma szerinti megoszlás:

A téli időszakban ellátott ügyfelek demográfiai és statisztikai mutatói nem nagy mértékben térnek el az elmúlt teljes évek mutatóitól:
Az ügyfelek átlag életkora 50 év, kb. egynegyedük nő, és 50%-ot megközelíti azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen jövedelemmel.
Szolnokon a hajléktalan emberek ellátása érdekében a téli időszakban 122 napon biztosítottak utcai szociális munkát, melynek során naponta átlagosan 8 fővel találkoztak a munkatársak. A jogszabályi előírásoknak megfelelően hetente minimum egyszer az összes általuk gondozott ügyfelet felkeresték, azzal együtt, hogy voltak ügyfelek, akiket szinte naponta-kétnaponta felkerestek állapotuk, éjszakai alvóhelyük veszélyeztetettsége miatt.
A 40 férőhelyes nappali melegedő a hét minden napján biztosít szolgáltatásokat az ügyfelek részére. A 182 nyitvatartási napon átlagosan 48 ügyfél fordult meg az intézményben. A 8.737-es forgalom, a 120%-os kihasználtságát mutatja a nappali ellátásnak.
Az intézmény éjjeli menedékhelyet – 43 férőhellyel – és hajléktalan személyek átmeneti szállását – 23 férőhellyel – működtet, mindkettőt vármegyei ellátási területtel.
A téli időszak a szállást nyújtó intézmények kapcsán sokkal inkább érinti az éjjeli menedékhelyet, hiszen ebben az időszakban igénylik leginkább ügyfelek az éjszakai elhelyezést, akár csak egy-két napra is. Illetve ilyenkor azok is igénybe veszik a szolgáltatást, akik az év melegebb időszakaiban közterületen, vagy egyéb nem lakás céljára szolgáló – sokszor minden komfortot nélkülöző – ingatlanokban, épületekben töltik a napjaikat, éjszakáikat.
A két szállás típus együttes forgalma a téli időszak 182 napján 10.262, ami napi 56,4 fő elhelyezését jelenti, azonban külön-külön vizsgálva a szálláshelyeket tisztább kép alakul ki az időszakról.
Az átmeneti szállón összesen 13 fő kapott elhelyezést, és átlagosan 9,6 fő napi ellátottunk volt, ami 42,7%-os kihasználtságot jelent.
Az éjjeli menedékhely 8.475-ös forgalmából kiderül, hogy ott az átlagos elhelyezettek száma 46,6 fő volt, tehát majdnem 110%-os kihasználtsággal működött a szolgáltatás. Volt olyan éjszaka, amikor a 43 férőhelyes intézményben 57 fő éjszakai elhelyezését kellett megoldani.
Mindig is vizsgálat tárgyát képezte, hogy az ellátó rendszerbe új ügyfélként bekerülő hajléktalan emberek milyen ismérvekkel írhatók le (nem, kor, jövedelem), azonban 2021 óta azt is regisztrálják, hogy honnan (település) érkeznek.
A téli időszak alatt – amely nem esik egybe a krízisautó szolgáltatás biztosításának időszakával – 78 új ügyfelet regisztráltak, közöttük már magasabb a női ellátottak aránya és 77 %-uk semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, ami nagy mértékben csökkeni a reintegráció esélyét.

Ezt követően kötetlen beszélgetés formájában több kérdéskört is érintettek a résztvevők. Egyebek mellett szó esett az idei évben indult utcai szociális munkás képzés, illetve a többi munkakörhöz kötött képzés gyakorlati problémáiról, úgymint a jelentős költségek, a magas képzési óraszám.
Felmerült annak a szükségessége, hogy újra kellene gondolni a diszpécserszolgálatok, valamint a hajléktalan ellátást nyújtó szolgáltatók és egyéb bentlakásos intézmények együttműködését, illetve annak tartalmát. A jelenlegi rendszer nem változott az évek során, több évtizedes hagyományok szerint működik, pedig az ellátás, az elvárás, az igények már mást követelnének meg.
Végül igények megfogalmazására került sor a területi szakmatámogatási rendszer irányába, hogy mik azok a tevékenységek, amelyek valós, érdemi segítséget jelentenének a területen dolgozó szakemberek számára.

2024. július 16-án, a Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátása Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021 c. projekt és a Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyei Területi Szakmafejlesztési és Szakmatámogatási Központ közös szervezésében valósult meg online fórumunk, amelynek témája volt:
Szakmai továbbképzések, az Online Jelentkeztetési és Képzésszervezési Felület (OJKF) használatának bemutatása.
A Fórum helyszíne online platform volt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat videokonferencia felületén.
Kárándi Erzsébet idősek szakellátása munkacsoport vezető köszöntötte a résztvevőket, átadva Oláh Péter módszertani munkatárs üdvözletét.
Röviden tájékoztatta a résztvevőket a szakmai tartalomról és technikai tudnivalókról, majd átadta a szót az előadónak.
Szakmai előadással folytatódott a fórum.

Kollár András, a – Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyei Területi Szakmafejlesztési és Szakmatámogatási Központ főállású szakmatámogatási munkatársa, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Képzési Igazgatóság Szociális Továbbképzés- Szervezési Iroda referense volt az előadó.

Bemutatta a Szakmai továbbképzések, az Online Jelentkeztetési és Képzésszervezési Felület (OJKF) használatát. Az előadás tartalma röviden:
 Bemutatásra került a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet szervezeti felépítése.
 Az alapképzést szabályozó 81/2004(IX:18.) ESzCsM rendelet és a képzési tájékoztató elérhetősége az NSZI honlapján:
https://nszi.hu/szakmai-tevekenysegek/kepzes/kepzesszervezes/kepzesszervezes-szocialis-szolgaltatast-vegzoknek
 Felhívta a figyelmet a Működési Nyilvántartási csoport megváltozott feladataira. A csoport elérhetősége: mukodesi.nyilvantartas@nszi.hu
 Beszélt a segédletek, mellékletek, sablonok elérhetőségéről:
https://nszi.hu/szakmai-tevekenysegek/szemelyes-gondoskodast-nyujto-szocialis_-gyermekjoleti-es-gyermekvedelmi-intezmenyek-mukodesi-nyilvantartasa
 A Szociális Továbbképzési és Szervezési Iroda feladatairól.
Elérhető a képzési jegyzék az NSZI és a SZÁP honlapján:
https://nszi.hu/szakmai-tevekenysegek/kepzes/szocialis-szakmai-tovabbkepzesek/3-tovabbkepzesi-jegyzekek
 A továbbképzési kötelezettségek alóli mentességek:
o vezetőképzésre kötelezett
o öregségi nyugdíjkorhatár 5 évnél rövidebb idő van hátra
o heti 15 óránál kevesebb személyes gondoskodás
 Teljesíti a továbbképzési kötelezettségét az, aki az adott továbbképzési időszak alatt, a munkaköréhez kapcsolódó területen:
o aki szakképesítést, vagy felsőfokú képzésben oklevelet szerez,
o felsőfokú végzettség esetén kiegészítő alapképzésben, vagy szakirányú továbbképzésben második vagy további oklevelet szerez,
o tudományos fokozatot szerez,
o vezetői munkakörben dolgozik és vezetőképzésre kötelezett
 Ismertette a térségi irodák elérhetőségeit.
 Bemutatta az Online Jelentkezési és Képzésszervezési Felületét. A felület belépő oldala: https://ojkf.nszi.gov.hu
 Bemutatta a nyilvántartási számot, az OJKF regisztrációs azonosítót és a képzési azonosítót.
 Bemutatta a regisztráció folyamtát
https://www.youtube.com/watch?v=JDpJSjn8_0o
 Felhívta a regisztrációs folyamat során elkövethető figyelmet a típusibbakra.
 Bemutatta a továbbképzésre történő jelentkezés folyamatát, a képzési dokumentum generálását, az igazolás generálását.
 Felhívta a figyelmet arra, hogy minden elektronikusan történik, ne várjanak papír alapú dokumentumot.

A műhely lehetőséget adott a felmerülő kérdések, problémák megválaszolására. A résztvevők feltehették kérdéseiket, melyekre az előadó válaszolt. Ezen kívül felhívta a figyelmet arra, hogy célszerű a jövőben a kérdéseiket e-mailben megküldeni az NSZI munkatársai felé. Úgy gyorsabb, és pontosabb válaszokat kaphatnak.
Az online fórumot követően az előadó megküldte az előadás ppt-t a munkacsoport vezető részére, aki továbbította azt a résztvevők e-mail címére.

2024. szeptember 19 -n a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Tiszaág Integrált Szociális Intézmény Gólyafészek Otthon Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona, Karcag, Zöldfa u 48. sz. alatt rendeztük meg az Idősek szakosított ellátása munkacsoport 2024. évi harmadik szakami műhelytalálkozóját.

A szakmai találkozó elején Kárándi Erzsébet munkacsoport vezető köszöntötte a megjelent szakembereket, továbbá:
• Cser-Kiss Rózát, az SZGYF Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kirendeltség igazgatóját, Bíró Mónikát, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Tiszaág Integrált Szociális Intézmény intézményvezetőjét;
• Göncziné Harján Veronika ellátottjogi képviselőt, a Belügyminisztérium Integrált Jogvédelmi Szolgálattól;
• Tóth Mariann Ágnes terápiás csoportvezetőt, a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás Idősek Otthona és Háziorvosi Intézményből;
• Kristóf Péter betegjogi képviselőt, Belügyminisztérium Integrált Jogvédelmi Szolgálattól.

Köszöntötte a megjelenteket Cser-Kiss Róza igazgató asszony, Bíró Mónika intézményvezető és Oláh Péter módszertani munkatárs is.

Szakmai előadással kezdődött a tanácskozás.
Göncziné Harján Veronika ellátottjogi képviselő, Belügyminisztérium Integrált Jogvédelmi Szolgálattól ellátottjogi kérdésekről adott elő, az alábbiakra fókuszálva:
• a házirend részletessége, kiterjedése,
• kapcsolattartás szabályozása,
• látogatási idő szabályozása,
• gyógyszerek biztosítása,
• korlátozó intézkedések,
• a szabad mozgás korlátozása,
• az együttélés szabályai (pl.: alkoholfogyasztás)
• az intézményi jogviszony megszüntetésének esetei,
• ápolók viszonya az ellátottakhoz az ápolási-, gondozási tevékenység során,
• információáramlás, tájékoztatás.
Az előadás részletesebb anyaga a beszámoló mellékletét képező összefoglalóban található.

A gyakorlati tudásátadó rész témája az idősek otthonaiban élő gondnokolt személyeket érintő gyámügyi kérdések, ügyek.
Előadó Tóth Mariann Ágnes terápiás csoportvezető volt.
Főbb témái:
• Mi a gondnokság?
• Kik kérhetik a gondnokság alá helyezést?
• A gondnokság fajtái.
• A cselekvőképesség részleges korlátozása.
• A cselekvőképesség teljes korlátozása.
• A gondnok tevékenysége, annak felügyelete.
• A gondnokság alá helyezés folyamata.
• Az előadás bővebb szakmai tartalma egy, az előadó által összeállított összefoglalóból ismerhető meg, mely az emlékeztető melléklete.

Az előadás bővebb szakmai tartalma egy, az előadó által összeállított összefoglalóból ismerhető meg.

Szakmai előadás következett, melynek témája volt a betegjog.
Az előadó Kristóf Péter betegjogi képviselő volt.
Az előadás kiemelt témái voltak:
• Az egészségügyi ellátásra vonatkozó jogszabályok, rendelkezések.
• Az egészségügyi szakdolgozók jogai, kötelezettségei, a jogok érvényesítése.
• Betegjogok, betegtájékoztatás, hozzátartozók tájékoztatása.
Az előadás bővebb szakmai tartalma egy, az előadó által összeállított összefoglalóban található, mely az emlékeztető melléklete.

Az előadásokat követően szakmai eszmecsere alakult ki.
A szakmai nap második felében megtekinthettük a Gólyafészek Otthon Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthonát.
Köszönjük az intézmény vezetőinek a szakmai napunk megtartásához szükséges helyszín biztosítását!
A szakmai nap, a szendvicsebéd elfogyasztásával, az étkezéssel összekötött szakmai eszmecserékkel zárult.

A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar Vármegyék Területi Szakmatámogatási Rendszer gesztorszervezeteként 2024. október 3-án konferenciát szervezett Debrecenben közel 200, a területen dolgozó szakember részvételével
A konferencia központi témáját azok a lehetséges válaszok adták, melyeket a szociális és egészségügyi szféra tud adni a pszichiátriai és szenvedélybetegséggel élő embertársaink segítése, terápiás szükségleteinek minél hatékonyabb kezelése érdekében. Emellett a fogyatékkal élő és idős személyek ellátása és a gyermekvédelem kérdésköre is megjelent a minőségi fejlesztések, intézmények és jogszabályi változások bemutatása kapcsán.
A konferencián a BTESZ Új Esély Központjait és azok szolgáltatásait bemutató dokumentumfilmet is megtekinthették a jelenlévők.
A konferenciát a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió elnöke, Mile Ferenc nyitotta meg, aki köszöntőjében a TSZR-ben rejlő közös gondolkodást és hálózatos együttműködés lehetőségeit emelte ki.

Elsőként Dr. Andráczi-Tóth Veronika, a Belügyminisztérium (BM) Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályának főosztályvezetője az „Aktualitások a szociális gondoskodásban” címmel a szociális, a család- és gyermekjóléti szolgáltatások szempontjából osztott meg információkat és pályázati lehetőségeket a szakemberekkel.

Kiemelte, hogy a Minisztérium is azt látja, hogy a 2021-ben útjára indított Területi Szakmatámogatási Rendszer beváltja a hozzá fűzött reményeket. Évente 11.000 szakember elérésével a program képes arra, hogy a szakmai szabályozó dokumentumok a területen dolgozó szakemberek közvetlen részvételével készülhessenek el. Beszélt a következő pályázati ciklus feltételeinek azonosságairól és különbözőségeiről.
Ezt követően felhívta a figyelmet egy kísérleti program célzott pályázati lehetőségére, melyet a Svájci Alap támogatásával az emberkereskedelem áldozatává vált családban nevelkedő gyermekek segítésére írt ki a Minisztérium. A cél az újbóli áldozattáválás megelőzése, és annak elősegítése, hogy a gyermekeket nem kelljen a családjukból kiemelni.
Röviden tájékoztatást adott a Víziközmű szolgáltatási díjkedvezményről és az igénybevétel menetéről. Ennek lényege, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, amennyiben tudják igazolni, hogy központi támogatásban részesülnek, kedvezmény kapnak a szolgáltatótól.
A jogszabályváltozások között elsőként azt ismertette, hogy a szenvedélybetegeket és pszichiátriai betegeket ellátó nappali intézményeknek kötelező együttműködési szerződést kötnie a területileg illetékes egészségügyi gondozóval, melynek célja a magasabb szakmai működés. Második ilyen változás az, hogy a falu- és tanyagondnoki szolgálat jogosulttá vált parkolási igazolvány igénylésére. A következő változás, hogy a jogszabály már kimondja, hogy a támogatott lakhatásban nem kell előgondozást végezni, hiszen a komplex szükségletfelmérés teljeskörűen képes az ellátott helyzetét feltérképezni. Ezen szükségeltfelméréshez kapcsolódik a következő szabályozás, mely azt tartalmazza, hogy a duplikált vizsgálatok elkerülése érdekében a dokumentum egy példányával az igénybe vevő rendelkezzen. Végezetül örömmel számolt be arról, hogy újabb képesítések lettek beemelve azokba a rendeletekbe, melyek a szolgáltatások személyi feltételeiről rendelkeznek.
Az elmúlt évek intézménykiváltó fejlesztéseinek és új intézmények létrejöttének eredményeképpen ma már több, mint 5000 támogatott lakhatás férőhely van, és már kevesebb, mint 15.000 azon férőhelyek száma, melyeknek kiváltása még az elkövetkező 12 év kormányzati feladata, célja. A Főosztályvezető Asszony beszélt az EFOP-2.2.25 projektben megvalósult fejlesztésekről.
Végezetül a speciális idősek otthonát jelentő Szakápolási Központok tárgyi, személyi és szakmai feltételeit és szakmai programját mutatta be a résztvevőknek.

Dr. Tóth Tibor a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója „A Gondoskodáspolitikai Tanács tevékenysége, jövőbeni feladatai” című előadásában beszélt arról, hogy a Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanács mind elméletben mind gyakorlatban segíti azt a munkát, melynek lényege, hogy a szaktárca minél megfontoltabb és átgondoltabb döntéseket hozzon. A tudományos tanácson belül jelenleg három munkacsoport működik: a tankönyvíró munkacsoport, melynek feladata, hogy tudományos könyveket, publikációkat jelentessen meg, a gyermekvédelmi munkacsoporton belül kutatások, felmérések születnek, valamint a harmadik, a gondoskodáspolitikai munkacsoport.

A Tanács egyik kiemelt feladata, hogy megvizsgálja és orvosolja az utánpótlás problémáját, ugyanis egyre kevésbé népszerű a fiatalok körében a szociális munka szak, hivatás, továbbá a területen a szakemberek körében egyre magasabb a fluktuáció, a pályát elhagyók száma. Fókuszcsoportos kutatások eredményeként megfogalmazódott, hogy tanegységfrissítésre lenne szükség, valamint a szak új elnevezésére, új távlatok meghatározása. Ennek keretében elindult egy gondolkodás a Tanácson belül arról, hogy hogyan lehetne megújítani, innovációt belevinni a felsőoktatási szociális képzésekre.
Probléma továbbá, hogy a pályaelhagyások okán, egyre többen jelennek meg, más szaktudással rendelkező munkavállalók a területen. Például tanárok, gazdasági végzettséggel rendelkezők. Az ő átképzésük okán jött létre az Egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem által elindult gondoskodáspolitikai menedzser képzés. 15 férőhelyre, közel 100 jelentkező volt. 2023-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen gondoskodáspolitikai tanulmányok mester képzés indult, ahol 30-40 férőhelyre közel 200 fő hallgató jelentkezett.
Jövőbeli terv egy 3 éves gondoskodásmenedzsment alapképzés elindítása érettségivel rendelkező egyének részére. Ezen felül a gondolkodás részét képezi egy középiskolai tantárgy kialakítása is, amely kimondottan a gondoskodásról szól.

„A közösségi pszichiátriai gondozás, rehabilitáció” és annak módszereiről tartott előadást az Ébredések Alapítvány két munkatársa, Dr. Harangozó Judit pszichiáter, rehabilitációs és pszichoterapeuta főorvos, közösségi koordinátor, az Ébredések Alapítvány, SE Közösségi Pszichiátria Centrum vezetője és Kéri Péter tapasztalati szakértő.

Dr. Harangozó Judit beszélt a mentális betegséggel élőket érintő társadalmi megbélyegzés és diszkrimináció jelenségéről. A mentális zavarok hátterében álló okok közül kiemelte azokat a tényezőket, melyek a lakosság egyes célcsoportjait kiszolgáltatottabbá teszik a betegség kialakulása szempontjából. A környezeti és biológiai tényezők részletes bemutatásával vázolta azt a negatív spirált, ami a felépülés támogatása, a folyamat megfordítása szempontjából számos feladatot ad a szakembereknek, hiszen meglátása szerint az egyes tényezők nem csak összeadódnak, hanem beszorzódnak. A védő, protektív tényezőkkel kapcsolatban a WHO fenntartható fejlődés céljaihoz való kapcsolódást emelte ki.
A distressz élettanának elemző bemutatásával, a reziliencia hiányában bekövetkező negatív autoimmun folyamatok szerepére hívta fel a figyelmet. Ezért a stressz kezelése, az arra adott érett megoldásmódok fejlesztése meghatározó a felépülésben.
A közösségi team munkának és az esetmenedzseri munkának nagy lehetősége van abban, hogy az eltérő szükségletekre megfelelő válaszokat találjanak. Ennek a munkának a szemlélete kapcsán doktornő beszélt a koprodukció szerepéről és az úgynevezett jó gondozásról. A humánszolgáltatások kapcsán emelte ki, hogy nem hozható létre minőségi szolgáltatás a kliensek bevonása, szempontjai, megnyerése, kreativitása nélkül. A nekik-értük-velük dimenziójának kibontásával világította meg annak a jelentőségét, amit az egyenrangúság, a sorstárs segítők részvétele, az empowerment, az egyénre szabott terápiás célok és eszközök jelentenek a közösségi pszichiátriai gondozásban. A módszertan helyes alkalmazása azt jelenti, hogy koprodukcióban dolgozunk a klienssel, ami meglátása szerint a hatékonyság 60%-át adja. Ennek központi elemei a személyközpontúság, a felépülés-alapú gondolkodás, és a jogokra alapozott szolgáltatás, kiemelve az érintettek bevonásának szerepét.

Kéri Péter tapasztalati segítő az erőforrások és a közösség erejét hangosította ki előadásának felvezetéseként. Péter, akit korábban skizofréniával kezeltek, ma már az európai pszichiátriai betegek hangja, az Európai Pszichiátriai társaság vezetőségi tagja. Érdekvédelmi szervezetekben tevékenykedik, a GAMIAN Europe elnöke, tesz a stigmatizáció lebontása érdekében, publikációkban beszél arról, hogy mit jelent mentális betegséggel élni. Feltette azt a kérdést, hogy „Ki a jó páciens?”. Az egyéni sorsok különböző nézőpontokat adnak. Kiemelte annak fontosságát, hogy: „A különböző szakterületek horizontálisan és a páciensek vertikálisan ne érezzék azt, hogy különböző szigetek, különböző helyeken.” A sorstárs segítők szerepének kapcsán kiemelte a mentális betegséggel élők képzésben, betegségről való kommunikációban, intervízióban és integrációban való részvételét, melynek hatására a felépülők közvetlen és közvetett támogató hatást nyújtanak a társadalom és az egyén szintjén egyaránt. Transzparensen együtt tud működni az ellátóhely és a páciens annak érdekében, az ellátások hatékonyabban működjenek.

Dr. Szemelyácz János, pszichiáter, egyetemi oktató, intézetvezető főorvos, pszichoterapeuta, addiktológus, az INDIT Közalapítvány szakmai vezetője, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke a „Korai kezelésbe vétel lehetőségei az addiktológiai problémákkal élők vonatkozásában” című előadásában elmondta, hogy amikor a korai kezelésbevételről gondolkodunk, akkor fontos tisztáznunk, hogy az addikció hátterében bio-pszicho-szociális tényezők állnak. Az addikció gyógyíthatatlan, progresszív, családi betegség.

Az AA kimondja, hogy az addikció genetikai betegség. Ettől függetlenül nem találtuk meg az alkoholizmus génjét, azonban találtunk nagyon sok minden mást, ami hajlamosító tényezőket hoz össze. Ha van például 50 féle gén probléma, amiből hajlamosító tényező lesz és abból egy adott személynek van kb. 20 akkor kiemelten veszélyeztetett lesz az alkoholizmus szempontjából. Ilyenkor az egyén azt érezheti, hogy a szorongása, feszültsége az alkohol hatására elmúlik, így ennek okán alkalmazni fogja az alkoholt megoldásként.
Kérdés, hogy az absztinencia az egyedüli és üdvözítő út, vagy megoldható fogyasztás mellett egy jobb életminőség elérése. Ez pedig nem más, mint szemléletbeli különbség.
Korai kezelésbevétel, ártalomcsökkentés kapcsán említésre került a metadon szubsztitúciós kezelés, melynek során a kliens bár folyamatosan ópiátot szed, azonban szakemberrel konzultál, mely lehetőséget teremt a bizalom kialakulására és idővel akár az absztinencia elérésére. Kérdés, hogy minden áron az absztinencia-e a cél, vagy lehet-e minőségi életet élni fenntartó kezeléssel, vagy akár szociális szerhasználattal?
Az ártalomcsökkentés arról szól, hogy amíg a kliens a probléma mélyén van, addig önmagára és a környezetére minimalizálni tudja a károkat. Kiemelten fontos, hiszen nem mindegy, hogy mennyi maradandó kárt visz magával. Szemléletbeli különbség ezen ponton, hogy az ártalomcsökkentéssel valójában segítik a szakemberek a kliens addiktív működésének a fenntartását, a minél kevesebb károkkal való megtörténtét? Bizonyos szempontból igen, azonban mégis az van benne, hogy ez egy elérő program lehet. Arról szól, hogy kerüljünk kapcsolatba ezekkel az emberekkel és beszéljünk a problémákról.
Fontos, hogy a kliens mit hisz el, hogy vélekedik, mit akar Ő elhinni és a segítő hogyan vélekedik, mi a meglátása, mint szakember. Tudom-e nevelni, edukálni abba az irányba, amit én vallok?

Lénárd Júlia a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (NSZI) módszertani referense, a „Támogatott lakhatás szerepe a magyarországi szociális szolgáltatások rendszerében” című előadásában a támogatott lakhatás szerepét és jelentőségét mutatta be a magyar szociális szolgáltatások rendszerében. Az előadásban hangsúlyozta, hogy a támogatott lakhatás egyénre szabott segítséget nyújt azon sérülékeny csoportoknak, akik önálló életvitelre törekednek, ezzel elősegítve társadalmi integrációjukat és a szociális ellátórendszer rugalmasságát.

Lénárd Júlia bemutatta a támogatott lakhatások kialakulásának történetét, azt a folyamatot, ahogy az ellátottak meglévő képességeire és szükségleteire reagálva kialakult ez az önálló szociális szakosított ellátás. Elmondta, hogy a támogatott lakhatás intézményi jogviszonyát megalapozó komplex szükségletfelmérés, ugyan ettől a folyamattól függetlenül zajlott, azonban a törekvések összeértek, így ma már ez az alapdokumentuma a szolgáltatásnak.
Bemutatta a számok tükrében a jelenlegi helyzetképet is: eszerint ma már 222 helyen, összesen 5261 személy számára áll nyitva ez a lehetőség, melynek specialitása, hogy akár családok is élhetnek együtt a támogatott lakhatás céljául szolgáló ingatlanban. Az ellátotti kör összetételét tekintve a fogyatékkal élők számára létrehozott intézmények közel 70 %-át, ezt követi a pszichiátriai, majd a szenvedélybetegséggel élők köre.
Mindez a folyamat a Kormány 1023/2017. (I.24.) Kormányhatározatában rögzített tervezési folyamat része, mely jogszabály kimondja, hogy a 2017-2036. Tartó időszakban a férőhelykiváltási folyamatot véghez kell vinni, azaz az 50 férőhelynél nagyobb intézményeket ki kell váltania a támogatott lakhatási formának.
Kihívást jelentenek az alábbi kérdések:
• kettős/többes diagnózisú személyek ellátása,
• SHF személyek ellátása,
• alapszolgáltatások kapacitáshiánya,
• a térítési díj számítás bonyolultsága,
• az igénybevevők életkorának előrehaladásával járó változásokra való reagálás.
Előadását a távlati kérdések, lehetőségek, kockázatok bemutatásával és kifejtésével zárta.

Papp Krisztina, a Budapest Főváros II. kerületi Család- és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője a „Veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer fontossága, működtetésének tapasztalatai és törvényi változásai” című előadásában a gyermekvédelmi jelzőrendszer jelentőségét és gyakorlati működtetését elemezte.

Előadása az alábbi főbb pontokat ismertette:
• Az észlelő- és jelzőrendszer lényege: A rendszer célja, hogy a veszélyeztető tényezők, problémák, krízishelyzetek időben felismerhetők legyenek, és a megfelelő szakmai szolgáltatók gyors megoldásokat kínálhassanak a gyermekek és családok problémáira. Fontos szerepet játszanak a jelzőrendszer tagjai (intézmények, szakmák, állampolgárok) közötti együttműködésben.
• Módszertani útmutató: 2024. március 15-től új módszertani útmutató lépett hatályba, amely a jelzőrendszer szabályait és az intézmények közötti együttműködés részleteit tartalmazza. Ez váltotta fel a korábbi szakmai ajánlásokat, és új irányelveket adott a gyermekvédelmi munka javításához.
• Törvényi változások: 2024. szeptember 1-jén léptek életbe új törvényi szigorítások. Ezek megerősítették a jelzőrendszeri tagok felelősségét, ahol a kötelezettségek megszegése súlyos következményekkel járhat, beleértve a fegyelmi és munkajogi eljárásokon túl akár a büntetőeljárások megindítását is.
• Gyermekvédelmi szigorítások: Ha a gyermek sérelmére bűncselekmény gyanúja merül fel, a hatóságok büntetőeljárást kezdeményezhetnek, és a veszélyeztetést elkövető bántalmazóval szemben komoly jogi lépések tehetők.
Papp Krisztina előadásában kiemelte a gyermekvédelmi jelzőrendszer fontosságát, annak működtetési tapasztalatait és a jogi szabályozások változásait, amelyek még hatékonyabbá teszik a gyermekek védelmét.

A TSZR2021-1485 azonosító számú “Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátása Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021” c. projekt keretében 2024. október 9-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió székhelyén (4028 Debrecen, Simonyi út 14.) került megszervezésre a család- és gyermekjóléti munkacsoport szakmai műhelye.
A szakmai műhelyen Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén működő, alapellátás keretében családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények (család- és gyermekjóléti szolgálatok, a család- és gyermekjóléti központok és átmeneti elhelyezést nyújtó) intézményvezetői és szakmai vezetői vettek részt 41 fővel.
A szakmai műhely résztvevőit Oláh Péter módszertani munkatárs köszöntötte a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió részéről. Ezt követően Németh Margit, a család- és gyermekjóléti munkacsoport tagja ismertette a meghívó szerinti tervezett programot.

A szakmai műhely témája a „Vezetői konzultáció a területet érintő kihívásokról.”
A téma előadójának Tisztl Henrik – Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesület (MACSGYOE) – elnöke, az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ – Székesfehérvár – intézményvezetője lett felkérve, aki ezen a területen nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik. Az országos szakmai szervezet elnökétől a szakmai vezetők első kézből kaphattak tájékoztatást a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat érintő információkról, jogszabály módosítással kapcsolatos javaslatokról, az országos tapasztalatokról.

Tisztl Henrik elnök tájékoztatta a szakmai műhely résztvevőit az egyesület tevékenységéről. A MACSGYOE, mint országos szakmai képviseletet ellátó szervezet 2024. február 6-án „Javaslatok szociális és gyermekjóléti ágazatot érintő jogszabályok módosításaira” tárgyban levelet nyújtottak be Dr. Pintér Sándor belügyminiszter és Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár felé.
Levelünkben az alábbi problémakörök kezelésére és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok módosításaira tettek javaslatokat:
1. Az ágazat bérhelyzetének azonnali rendezése a szociális ágazati összevont pótlék változtatásával (melléklet: a szociális ágazati összevont pótlék összegének táblázata);
2. A pótlékalap és a vezetői pótlék mértékének módosítása a pótlékalap %-ában;
3. A munkahelyi pótlékban részesülő közalkalmazottak körének felülvizsgálata;
4. A „további szakképesítés” díjazás számítási alapjának felülvizsgálata;
5. A jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegének meghatározása;
6. Nyugdíjazáshoz és ezzel összefüggésben a felmentési időhöz kapcsolódó jogi anomáliák megszüntetése;
7. Garantált illetmény tartalmának meghatározása;

Elnök Úr tájékoztatta a vezetőket, hogy idén is a szokásos helyszínen Siófokon kerül megrendezésre a MACSGYOE Országos Szakmai Konferenciája 2024. október 16-18 közt.
Ezt követően a szakmai műhelyen a jelen lévő szakemberek problémafelvetései, tapasztalatai, megoldási javaslatai a témával kapcsolatban interaktív szakmai beszélgetés keretében valósult meg.
A szakmai műhelyen az alábbi témákban folyt párbeszéd a vezetők között:
• munkatársak képzettsége, rátermettsége, illetve a területet érintő létszámhiány;
• szociális területen tapasztalható alacsony bér, illetve bérfeszültségek;
• továbbképzések szervezése, teljesítése;
• kiégés megelőzése a kollégák között;
• munkáltatói jogokat érintő jogszabályok értelmezése, besorolások kérdései.

A vezetők közötti konzultáció lehetőséget adott arra, hogy a felvetett kérdéseikre választ kapjanak, ventiláljanak és egymás munkájának megismerésére is volt lehetőség.

Cser-Kiss Róza köszöntötte a szakmai műhely résztvevőit és meghívott vendégeket. Köszöntőjében kiemelte, hogy a területen dolgozó munkatársak szakmafejlesztése és szakmatámogatásának biztosítása továbbra is kiemelt feladata a TSZR-nek, ezáltal a fogyatékkal élők ellátása területi munkacsoportnak is.

A szakmai műhely egy valódi szakmatámogatási lehetőség bemutatásáról szólt, amelyen a Down Alapítvány kollégája ismertette a DAKAR informatikai irányítási rendszer moduljait:

• MUNKAÜGY
A program képes kezelni az összes előforduló foglalkoztatási forma (önkéntes, rehabilitációs foglalkoztatás, Mt. és Szt. szerinti fejlesztő felkészítő foglalkoztatás, normál, egyszerűsített, megbízási, ösztöndíj) szerződéseinek megkötését, módosítását, felbontását, valamint az úgynevezett HR naplóban az adott munkavállalóval kapcsolatos minden információt, legyen a speciális feladatokra való megbízás, képzés, dicséret, megrovás, értékelés, bármi, ami a szervezetnél történő munkavégzést illeti. A program egy úgynevezett vezérlőtábla segítségével lépésről-lépésre vezeti a munkatársat, és minden lépéshez rövid leírás (súgó) áll rendelkezésre a munkaügyi feladatokat ellátók számára.
A rendszer kialakításának fő szempontja, hogy minél hatékonyabban lehessen a munkaügyi feladatokat elvégezni és ez a lehető legkevesebb hibával történjen meg. Számos informatív megoldást tartalmaz, pl. a vizuál-menedzsment lehetőségeit használva színnel jelzi a rendszer az elvégzett feladatokat, de azokat is, melyek elkezdésre kerültek, de még nem lettek befejezve és azt is jelöli, mi az éppen aktuális elvégzendő tennivaló). Beépített automatikus kontrollok segíti a feladatok elvégzését, szükség esetén figyelmeztetést ad, vagy tájékoztat. A modulban megszülető több, mint 100 féle dokumentum szabályos elnevezésével sem kell törődni, mivel a program automatikusan teszi ezt. A belső és külső oktatások jegyzőkönyveit úgy lehetséges bevinni a rendszerbe, hogy azok mindegyik résztvevőnél megjelenjenek, nem szükséges a dokumentum egyesével történő időt rabló másolása a résztvevőkhöz.
Minden adat, ami bekerült a rendszerbe, az strukturált formában le is kérdezhető, ehhez témakörönként lekérdezési felületek állnak rendelkezésre, ilyen például képzés, iratlejárati idők, dokumentum rögzítési napló, iratfelviteli hiányosságok, havi adatváltozások, béradatok stb. A ’Munkatársi adatok’ egy rendkívül rugalmas lekérdezési felület, ahol tetszőlegesen megadhatók a lekérdezés szűrési feltételei, de megadhatók azok is, hogy mely adatokat szeretnénk látni kiegészítő információként, ezáltal nem szükséges külön nyilvántartásokat vezetni. Hasznos lekérdezés a ’Történet’, mely 23 szempont szerint megmutatja a munkaügyi adatokban történt változásokat (bér, telephely, foglalkoztatási forma, besorolás).
A program egyik erőssége, hogy szinte mindent magunk (a programozó külső szakemberek nélkül) tudunk ezt követően a bekövetkező változásokhoz igazítani, új adatokat rendszerbe vinni, vagy a meglévők neveit, jellemzőit módosítani. A másik erősség, hogy a megszokott Word és Excel programokat lehet használni a dokumentumok véglegesítéséhez, de talán a legnagyobb erénye, hogy a berögzített adatokat a megnyíló érvényes sablonokba automatikusan íródnak be, ezzel rendkívül sok időt takarítunk meg a munkaügyi feladatokat ellátó munkatársaknak.

Minden egyes adatváltozás naplózható, minden információ, amit a modulban elvégzésre kerül, az visszakereshető, az esetleges hibázások így könnyen azonosíthatók, melynek révén a korrekciók gyorsabban elvégezhetők, de a munkáért való felelősségérzet is növelhető. Az egyes almodulok használatát oktató videók segítik, így azon új munkatársak számára, akiknek feladata az ebben való dolgozás, azonnal lehetőség nyílik a program megismerésére, valamint a begyakorlás mindenkinek a saját ütemében történhet.
A modul adatait a bérszámfejtési program és az ezzel összekapcsolt E-jelenlét munkaidő-nyilvántartási rendszer is használja.

• DOKUMENTUMTÁR
Előre elkészített dokumentum struktúra áll rendelkezésre az elektronikus dokumentumok számára. Minden dokumentum úgynevezett címkéket (jelölő információkat) kap, és ezen címkék segítségével történik a fájl dokumentumtárba töltése, beazonosítása. A címkék egy része könyvtárképző funkcióval is bír. A könyvtárak megjelenését az admin joggal rendelkező személy informatikus bevonása nélkül tudja alakítani. A rendszer 11 címkét képes kezelni, melyek között 2 olyan van, amelye szabadon szövegezhető. Csoportos címkék elhelyezésére is lehetőség van, mely azt jelenti, hogy nem szükséges egyesével ellátni a dokumentumokat címkékkel, hanem kötegelve is lehet. Külön érdekes, hogy több címke kombinációt alkalmazására is lehetőség van, melynek eredményeként nem szükséges a fájlt átmásolni azokba a könyvtárakba, amelyekben látni szeretnénk, csupán a címkéket kell rögzíteni hozzá. Lehetőség van a fájlok nevében is keresni, sőt a feltöltött dokumentumok (Word, Excel) tartalmában is. A legyűjtött dokumentumok listázhatók, saját számítógépre lementhetők. A dokumentumok között archiválhatunk is, ha el akarjuk különíteni az ’élő’ dokumentumokat az archiváltaktól. Feltölthetők fotók is a rendszerbe, melyek ugyan csak címkékkel kerülnek ellátásra, és ezen címkék alapján bármikor legyűjthetők a témakörben keresett képek. A képnézegető segítségével nem csak a fájlok neve látható, hanem a kép tartalma is (kis kép formájában), és a kiválasztott képek gombnyomásra saját gépre lementhetők.

• ZSEBPÉNZKEZELÉS
A program személyenként és telephely bontásban kezeli az Ügyfelek zsebpénz befizetéseit és kiadásait. Az elkészülő bizonylatok sorszáma automatikusan képződik, lehet csoportos bizonylatot is készíteni, melyre olyan esetekben van szükség, amikor több Ügyfél kiadásait kell rögzíteni (pl. közös mozi látogatás, kulturális tevékenységek finanszírozása). A megadható bevételi jogcímek: Családi pótlék, Banki befizetés, FOT, Gondnoki kp befizetés, Járadék, Munkabér, Nyugdíj, Utalvány, Egyéb bevétel. A legyűjthetők az adatok személyenként, telephelyenként, jogcímenként akár ’tól-ig” időtartamra, valamint kimutatható az aktuális egyenleg. A lekérdezés eredménye természetesen Excel fájlba exportálható.

• TÉRÍTÉSI DÍJ
Az Ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó térítési díjak kezelést látja el a szoftver. telephelyenként bontásban minden Ügyfél alapadatának (név, cím, fizetésre kötelezett adatai, szolgáltatás kezdési időpontja, havi/napi önköltség összege, havi/napi térítési díj összege) megadása után automatikusan kiszámolja a program a tartozásokat, vagy túlfizetéseket. Ugyan ezen felületen hasonlóan nyilvántartásra kerül az egyéb szolgáltatások díja, befizetése, elszámolási adatai. A program kommunikál a számlázási programmal, így a térítési díj befizetéseket nem kell külön begépelni, hanem
a kiállított számlák alapján számolja a rendszer. Ügyfelenként és telephelyenként (összesítő táblázatban) megtekinthetők befizetések és az esetleges elmaradások, és lekérdezhetők a térítési díj változásai is.

• MÁTRIX
Tartalmazza az adott támogatott lakhatás ügyfeleinek részletes, személyenként térítési díj kimutatását, illetve egy összesítő (TL) táblázatban is láthatóak az adatok. Mivel a támogatott lakhatás egy személyre szabott szolgáltatás, ezért a térítési díj nem állapítható meg egységesen, számos egyénileg igénybe vett szolgáltatás díját tartalmazza. A mátrix az egyéni szolgáltatási terven (ESZT) alapul, mely a komplex szükségletfelmérés alapján készül el. Az ESZT tartalmazza mindazokat a szükségleteket, melyek indokolttá teszik egyes szolgáltatások igénybevételét. A program kezeli a szolgáltatási önköltséget, az intézményi térítési – szolgáltatási önköltséget, személyi térítési díjat, ehhez a kötelező szolgáltatási elemeket: Lakhatás; Étkezés; Külső és belső szolgáltatások kimutatását., valamint a szükségletek területeit: Személyi higiéné; Személyi függetlenség; Mobilitás; Életvezetéssel kapcsolatos támogatási szükséglet; Kapcsolatok; Közösségi részvétel; Egészségmegőrzés; Egészségügyi kockázatok, továbbá a szociális szolgáltatási elemeket: Tanácsadás; Esetkezelés; Pedagógiai segítségnyújtás; Gondozás; Étkeztetés; Gyógypedagógiai segítségnyújtás; Felügyelet; Háztartási vagy háztartást pótló tevékenység; Szállítás; Készségfejlesztés. A program számol ezen felsorolt témakörökben a ráfordítási idővel és költségekkel, melyből a térítési és szolgáltatási díj összege adódik.

• BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE
A program képes kezelni a Munkatársi, Vezetői, Intézményi beszámolók készítését, minden lépéshez egy mondatos leírás adható meg, melynek eredményeként betanításra sincs szükség a program használatához. A beszámolókhoz egyéb dokumentumok, pl. fotók csatolhatók. A beszámoló elkészültekor a rendszer automatikus értesítést küld azon személyeknek, akik a rendszerben beállításra kerültek, valamint a kész beszámoló automatikusan bekerül a Dokumentumtárba, nem szükséges külön gondolkodni a feltöltésről, megőrzésről.

• FELADATMENEDZSER
A munkatársaknak, vagy akár saját magunknak kiadott feladatokat kezeli, közvetlen e-mailküldési biztosított a programból. Lehetőség van egy fő feladaton belüli alfeladatok kiadására is, melyeknél más-más személy a felelős. A berögzített és el nem végzett feladatok megjelennek a felhasználó számára mikor belép a DAKAR rendszerbe, így nem felejtődnek el, figyelmeztetésként jelzi a rendszer. A feladatokhoz fájlok csatolhatók, közvetlen e-mail küldés lehetséges (levelező rendszer használata nélkül). Lehetőség van tömeges feladatkiadásra is, ez olyan Excel beolvasását jelenti, mely tartalmazza a szervezeti egység munkatársainak heti, havi, éves ismétlődő feladatait. A lekérdezésben szűrhetünk személyre, telephelyre, elvégzett és elvégzetlen feladatokra, sürgősségi státuszra, tetszőleges ’tól-ig’ tartományt megadva az elvégzési határidőket.

• SZÁMLÁZÁS
Partnerek (Ügyfelek) törzsadatából a jogcímek kiválasztása után ’NAV álló’ számla készíthető. Lehetőség van a számlák tömeges előkészítésére is, hogy abból csak nyomtatni kelljen, amikor esedékesség válik a számla elkészítése és nyomtatása, vagy e-mailben való elküldése. Több telephely esetén a telephelyekhez tartozó ügyfelek külön kezelhetők. A számla elkészítése során a Partnerhez korábban berögzített számlák adati beolvashatók, ezzel is jelentős idő és energia spórolható meg. A lekérdezésben megadhatók telephelyek, szolgáltatás csoportok, ’tól-ig’ időtartomány, partnernév, szolgáltatásnév, számlaösszeg. A modul törzskezelőjében az arra jogosultak önállóan tudják aktualizálni az adatokat, újakat tudnak felvinni, vagy a meglévőket korrigálni.
• PÉNZTÁR – BANK
A program telephelyenként kezelni tudja mind a bevételi, mind a kiadási oldalt, a modul lelke a címke rendszer, melyet a könyvelési modul, de a többi DAKAR modul is használ. A Partnerek adatai bekerülnek egy törzsadatba, mely a berögzítéskor történő begépelés elkezdésekor azonnal jelzi a már bent lévő adatokat és gombnyomásra betölti a mezőkbe. A rögzítendő adatokhoz megjegyzés fűzhető, a szükséges bizonylatokat automatikusan generálja a rendszer. A lekérdezés szűrhető telephelyekre, Partnerekre, számlaszámokra, jogcímekre, ’tól-ig’ időtartamra, összegekre. A legyűjtött adatok Excelbe exportálhatóak. A bankkivonatok rögzítése külön almenüben lehetséges, és ezen adatokat az utalás modul, illetve a könyvelő modul fel tudja használni.

• KÖNYVELÉS
A modul tartalmazza a banki és pénztárkezelési, valamint a vevői, és a szállítói adatokat, ezek kezelését. A könyvelés által használt adatok a DAKAR egyes moduljaiban keletkeznek, de a program képes a külső bérszámfejtő program általi adatok átvételére is, ezen program segítségével a bérátvétel ideje töredéke a manuális bérutalás előkészítésének. Természetesen a főkönyvi lekérdezések könnyen előállíthatók, az adatok bizonylatszint mélységben lekérhetők. A program támogatja a bevallásokat beadását, adatokat szolgáltat a tartozásokról, követelésekről.

• SZÁMLA IKTATÁS
Az utalandó számlák kezelését könnyíti meg, mely alkalmas az utalás előkészítésére is. A számla berögzítése során a számla/partner adatai automatikusan betöltődnek, melynek alapját a NAV adatbázisból lekért adatok, mely 3 óránként automatikusan frissül (de természetesen más frissítési idő is beállítható), így sok időt lehet megtakarítani az adminisztráció során. Lehetőség van Pdf számla, vagy akár ahhoz tartozó teljesítés igazolás vagy szerződés/megrendelés csatolására is. A számla beérkezéséről közvetlen emailküldés lehetséges, vagy amennyiben belső postán szükséges másik telephelyhez továbbítani, úgy gombnyomásra legenerálható a hozzá tartozó dokumentum kísérő, melyben a kért intézkedés is rögzítésre kerül. A modulban kiépítésre került az utalás engedélyezése, így maga az utalás innen át tudja venni az adatokat, nem szükséges az utaláshoz kézzel berögzíteni. Az elektronikus számlák külön nyilvántartására nincs szükség – mely törvényi előírás –, mivel ez automatikusan lekérhető. Minden adat, amit beviszünk a rendszerbe egy külön almodulban lekérdezhető, majd Excelbe exportálható. Mivel a program kommunikálni képes a könyvelő programmal, így a Számla iktatásban lekérdezhető az utalt/utalásra váró számlák is. A lekérdezés során legyűjthetők a csatolt fájlok, és azok saját gépre gombnyomásra letölthetők.

Egy külön almodul lehetőséget biztosít az elkészített számlák postázási információinak rögzítésére, vagy akár a visszaküldött tértivevény Pdf formátumban való feltöltésére.

A szakmai műhely 32 fő a területi egységen dolgozó munkatársnak volt lehetősége személyesen érdeklődni a DAKAR rendszerről, illetve egyéb szakmai kérdésekben is konzultáltak egymással a jelenlévők.

A szakmai műhely a TSZR 2021-1485 azonosító számú „Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátás Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021 c. projekt keretén belül valósult meg.
A szakmai műhelyen 26 fő pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátásban dolgozó, TL. szolgáltatás nyújtásában érintett szakember vett részt.
A szakmai műhelynapon a regisztrációt követően Bodnárné Rácz Erika köszöntötte az előadókat, illetve a jelenlévőket.
Kiss József előadásában beszélt arról, hogy mennyire fontos szerepe van a szükségletek sokszínűségének, hogyan épül fel a rendszer, illetve a fenntartók tekintetében is mennyire sokszínű az ellátó rendszer.

Kitért az együttműködés feltételeire, az együttműködés szintjeire, az intézményesült formákra.
Bemutatta a hálózatok általános ismérveit, a megfelelő hálózati működés feltételeit, működés általános előnyeit, szintjeit, kialakításának legfontosabb feltételeit, közös munkát akadályozó tényezőket. Cél: a kliensutak/betegutak biztosítása szakma- és ágazatközötti együttműködés kialakítása és megszilárdítása. Részletes, tartalmas előadást hallhattak a szakmai napon résztvevő kollégák.

A Hajdúböszörményi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum célja, programjai, illetve a jó gyakorlatok kerültek bemutatásra: Szabóné Rácz Tímea – elnök előadásában.

Hajdúböszörményi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum keretében megvalósuló színes program sorozatok, amelyekkel szinte minden korosztályt megtudnak szólítani.
A szakemberek elkötelezettek abban, hogy helyi szinten segítsék a kábítószer-megelőző és szenvedélybeteg-kezelő munkát a szükségletek feltárásával. Fontos, hogy az addiktológiai problémával szemben nem egyedül, hanem egy városi szintű, koordinált rendszerben van lehetőség fellépni.
Az előadás végén interaktív beszélgetés formájában – hasznos hozzászólások, gondolatok, vélemények hangzottak el.

Összességében elmondható, hogy egy szakmailag nagyon tartalmas, jól előkészített, színvonalas előadásokat hallhattak a résztvevő kollégák. Nagyon hiteles tájékoztatást kaptunk, kérdéseinkre minden esetben szívesen válaszoltak.

A rendezvény első részében Dabisné Zsoldos Mónika, a Humán Szolgáltató Központ keretében nyújtott hajléktalan ellátás vezetője számolt be az országos hajléktalanügyi munkacsoport legutóbbi ülésén elhangzottakról.
Tájékoztatta a megjelent szakembereket, hogy a BM szociális szolgáltatások főosztályához véleményezésre és véglegesítésre megküldött, a munkacsoport által egészségügyi témában elindított kérdőív jelenleg véleményezés alatt áll.

A kiküldött kérdőívekkel kapcsolatos észrevételeket összegyűjtötték és megküldték a főosztálynak. Természetesen várható visszajelzés, talán két héten belül, de nem tudják pontosan.
Következő téma az Utcai Szolgálatok Szakmai Ajánlása módszertani útmutatóvá alakítása kapcsán felmerülő kérdések voltak, amivel kapcsolatban az alábbi tájékoztatás hangzott el: az Utcai munka szakmai ajánlása Módszertani útmutatóként fog megjelenni, mivel a jövőben minden ellátási formának elkészül az útmutatója.
Az Éjjeli menedékhely módszertani útmutató és mellékletei kapcsán felmerült kérdések tekintetében a szakmai műhely résztvevői összegezték az eddig beérkezett észrevételeket:
• Van, aki hiányolt belőle mélyebb szakmai kérdéseket;
• Van, akinek segítséget jelentett pl. a szolgáltatás korlátozásról szóló rész;
• Mindenképp fontos, hogy az ellenőrzés során fel legyen hívva az ellenőrök figyelme, hogy vannak az anyagban „csak” javasolt leírások, melyek nem kötelezőek (Útmutató 4. oldal: Az Útmutató, összhangban az utcai szociális szolgáltatást biztosítók és végzők számára készült szakmai dokumentummal két részre osztható:
1. a fenntartónak, a szolgáltatást megszervezőnek szóló, kötelező feladatok, előírások („normál” betűvel),
2. a tényleges, gyakorlati szociális munkát segítő szakmai javaslatokat, értelmezéseket, kiegészítő magyarázatokat és az egyes tevékenységekhez kapcsolódó szakmai tartalmakat dőlt betűvel jelöltük. Természetesen ezek – jellegükből adódóan – nem kötelezőek.)

Az elmúlt három év értékelése kapcsán felmerült gondolatok:
• Jó a rendszer felépítése, jól működött a TSZR.
• Jó lenne, ha szerveznének tréningeket a TSZR keretein belül, mert azok tetszenek a kollégáknak
• Hogyan lehetne emelni a kollégák aktivitását a szakmai munkában?
• Hasznos volt más intézményekbe elmenni, látni a munkájukat, ötleteiket.
• Azokról a témákról volt szó, amiket feladatba kaptunk, azonban ezek mindig eltolódtak a főváros irányába. A vidéki városok, egyedüli (kisebb) szervezetek problémái nem találtak nyitott fülekre. Hiányzik az érdekképviselet a szakmából.
• A TSZR keretében megvalósuló programok érjenek kredit pontokat
• Vannak megyék, ahol nagyon kevés az ellátó szervezet, szakember, akiket meg lehet szólítani.

A műhely második részében a krízis időszakkal felmerülő problémákról beszélgettek a jelen lévők, elemezték a két megye közötti különbségeket, illetve hasonlóságokat, a részt vevők megosztották egymással a jó gyakorlatokat, melyek már eredményre vezettek a szakmai munka jobbítása terén.

A TSZR2021-1485 azonosító számú “Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátása Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021” c. projekt keretében 2024. november 7-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió székhelyén (Debrecen, Simonyi út 14.) került megszervezésre az idősek alapellátása munkacsoport szakmai műhelye, idén harmadik alkalommal.

A szakmai műhelyen Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén működő, idősek számára szociális alapellátás keretében szolgáltatást nyújtó intézmények szakemberei vettek részt.
A megjelent szakembereket és a műhely szakmai témájának előadóját Töviskes Mária Magdolna, az idősek alapellátása munkacsoport vezetője köszöntötte.
A szakmai műhely kiemelt témája „Az idősek alapellátása – házi segítségnyújtás, étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – szolgáltatásainak gyakorlati nehézségei, szakmai dilemmák” témaköre volt.
A felkért előadó Druskóczi Tünde, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet szakértője volt.

Az alábbi szakmai kérdések mentén került a szakmai rendezvény megszervezésre, melyben a jelenlévő szakemberekkel együtt közösen gondolkodhattunk:
 Étkeztetés:
– Az étkeztetés formái különösen a szociális konyha és a népkonyha keretében nyújtott ellátás. Melyik ellátási forma milyen célcsoportot céloz meg?
– „Minőségi éhezés?” Az idős ember szükségletének megfelelő szolgáltatást vesz igénybe? Szociális konyhát vagy népkonyhát?
– „A népkonyha alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással legalább napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe. Népkonyhát elsősorban olyan településen (településrészen) indokolt létrehozni, ahol a rászorulók életformája miatt elsősorban alkalmi étkeztetés iránt van igény.” (1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet 23.§). Jelenleg ez a szolgáltatás nem a törvényi szabályozás szerint történik. Egyrészt nem alkalmi, hanem folyamatosan, másrészt nem helyben fogyasztással történik. Mivel térítésmentes, ezért nincs rászorultsági vizsgálat, ezért jövedelmi helyzettől függetlenül szinte minden 18 év feletti személy igénybe veheti. Mennyire célzott így ez a szolgáltatás?
– Szociális alapon vagy gazdasági alapon dönt a szolgáltató az ellátottak felvételénél? A jövedelemmel nem rendelkező, rászorult személynek ki biztosítja az étkeztetést? Önkormányzat vagy más fenntartójú szolgáltató intézmény?
– Térítési díjas vagy „ingyenes” szolgáltatás igénylése? Az ellátott szociális helyzete, egészségi állapota vagy a szolgáltató érdeke a döntő?
– Minőség, mennyiség, választhatóság (A-B-C menü) és árérték arány az étkeztetésben.

 Házi segítségnyújtás:
– Az idősek életkora kitolódik, ezért egyre többen és több gondozást igényelnek – kapacitás hiány.
– A demens személyek gondozására egyre nagyobb igény van, de a gondozók nem felkészültek az ilyen betegekkel való segítségnyújtásban.
– Szakemberek hiánya. Egyre nehezebb jól felkészült szakembereket találni.
– Az egészségügyben és a szociális területen tapasztalható bérkülönbségek miatti feszültségek.
– Képzések hiánya (pl. szociális ápoló, gondozó, demens gondozó), illetve nehezen elérhető és sok időbe telik a megszerzése, gyakorlat végzése munka mellett nehéz.
– Jogszabályi szinkronizáció hiánya.
– Finanszírozási különbségek (önkormányzati vagy egyházi szolgáltató), ugyanazért az ellátottért miért fizet az állam kevesebbet, illetve többet?
– A házi segítségnyújtás a személyi gondozás keretében gondozás és háztartási segítségnyújtás, a szociális segítés keretében háztartási segítségnyújtás szolgáltatási elemet biztosít. A normatív támogatás ezen két szolgáltatás esetében nagy különbséget mutat. Ki látja el a csak szociális segítést igénylő idős személyt évi 25.000 Ft/fő támogatásért?
– Házi segítségnyújtás és a szakellátás kompetencia határai?
– Jogszabály értelmezési különbségek.

 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás:
– Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és/vagy gondosóra? Kinek, melyik szolgáltatás jó?
– Térítésmentes vagy térítés díjas legyen a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás?
– Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozása nem jó, ezért a készenlétben dolgozó szakképzett gondozók megbízási díja alacsony. Nehéz erre a feladatra vállalkozó személyt találni!
– A készülékek gyakori meghibásodása miatt mennyire biztosított a szolgáltatás? Ki a felelős, ha a készülék hibája miatt nem jut el a jelzés a központba, illetve az ügyeletes gondozóhoz?
A szolgáltatások jogi szabályozása, működési jellemzői

1. Étkeztetés – Jogosultság: Szt. 62. § (1)-(2); Helyi rendelet
62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.
(3) Az étkeztetés szolgáltatási formái (2021-től):
a) a szociális konyha és
b) a népkonyha.
A rászorultsági kritériumokat (pl. életkor, egészségi állapot) helyi rendeletben kell konkrétan leszabályozni. Az utóbbi időben dinamikusan nő az ellátást igénybe vevők száma, több mint 200 000 fő veszi igénybe a szolgáltatást.
A népkonyha engedélyek száma Hajdú-Bihar (40), Borsod-Abaúj-Zemplén (31) és Jász-Nagykun-Szolnok (17) vármegyékben országos szinten is a legmagasabb. A szolgáltatást alkalmanként és helyben fogyasztva kell biztosítani, de ez a mindennapokban nem így működik.
2. Házi segítségnyújtás – Jogosultság – Szt. 63. §
(9) A települési önkormányzat a 86. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feladata keretében az e § szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. A gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható.
Gondozási szükségletet:
• vizsgálni kell – aki igényli a szolgáltatást
• ismételten vizsgálni kell – ha szociális segítés helyett személyi gondozás indokolt
• felülvizsgálható – működést engedélyező szerv
A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a 340/2007. (XII.15.) Korm. rendelet szerint.
A házi segítségnyújtást igény szerint nyújtani kell, naponta akár többször és hétvégén is. Az I-II-III. fokozatnak megfelelően, az ellátott szükséglete szerint kell biztosítani a szolgáltatást.
Jelenleg 100 000 fő veszi igénybe a házi segítségnyújtást. Az állami és önkormányzati szolgáltatást nyújtók száma csökkent, míg főleg az egyháziak száma jelentősen nőtt, illetve a civil szolgáltatók is jelen vannak a területen.

3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – Jogosultság – Szt. 65. § (4)
2013-tól állami feladat lett, megállapodás alapján történik a szolgáltatás biztosítása (Szt. 65. § (7)).
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult
a) az egyedül élő 65 év feletti személy,
b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális szolgáltatás, melyet kérni kell, meg kell állaptani a jogosultságot, vizsgálni kell a jövedelmet és megállapodást kell kötni. A Gondosóra viszont jóléti szolgáltatás, 65 év felett alanyi jogon jár, melyet kérni kell, de nem kell fizetni érte és rászorultság vizsgálat nélküli. A két szolgáltatás azonos műszaki rendszeren van biztosítva.
A szakmai műhelyen a jelen lévő szakemberek (28 fő) problémafelvetései, tapasztalatai, megoldási javaslatai a témával kapcsolatban interaktív szakmai beszélgetés keretében valósult meg.

2024. november 21-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió 4028 Debrecen, Simonyi út 14. sz. alatt rendeztük meg az Idősek szakosított ellátása munkacsoport 2024. évi negyedik szakami műhelytalálkozóját.
A szakmai találkozó elején Kárándi Erzsébet munkacsoport vezető köszöntötte a megjelent szakembereket, továbbá,
• Papp Mária klinikai szakpszichológust és
• Gál Judit református lelkipásztort, kórházlelkészt.
A megjelenteket köszöntötte a megjelenteket Oláh Péter módszertani munkatárs is.

Papp Mária klinikai szakpszichológus „Ha meg akarod tudni, hogyan élj, elmélkedj a halálon.” – Gondolatok a hospice-palliatív ellátás pszichológiai vonatkozásairól című előadásával kezdődött a szakmai napunk.
Az előadás a hospice-palliatív ellátás történetét, alapelveit, fogalmait, valamint a pszichológiai vonatkozásokat járta körbe.
Az első egység a hospice történetének fontosabb állomásait, előzményeit, úttörő személyiségeit mutatta be. Az ókortól követte végig a súlyos, haldokló betegekkel való foglalkozás különféle formáit. Hangsúlyt fektetett az előadó a XIX. században elindult kezdeményezésekre, melyek megteremtették a feltételt a modern hospice és palliatív ellátás szélesebb körű fejlődéséhez. Említésre került számos nő, akik nevéhez az első intézményesült ellátások fűződnek. Jeanne Garnier, Mary Aikenhead, Frances Davidson és Rose Hawthorne bár egymást nem ismerték, de közös céllal tevékenykedtek.
A XX. század nagy alakjai is bemutatásra kerültek, akik inspirálódva az ismertetett hölgyek munkáiból, valamint saját tanulmányaikat, személyes ápolási gondolataikat felhasználva hozták létre a modern hospice ellátási formát. Cicely Saunders, Elisabeth Kübler-Ross valamint Teréz anya pályafutását, személyiségét részletesen ismerhettük meg.
Hazai vonatkozásban megismerhettük Polcz Alain és Muszbek Katalin szerepét. Szó esett a hazai hospice történet főbb mérföldköveiről, intézményesülésének lépéseiről, törvénybe, oktatásba való bekerüléséről.
Hangsúlyos volt az előadásban, hogy a bemutatott nők személyiségében, élettörténetében megtalálhatók olyan közös vonások, amelyek e pálya felé terelték őket. Veszteségek, gyász, szembesülés a szegény, periférián, olykor nyomorban élő, beteg, haldokló emberekkel vagy éppen a társadalom egészét érintő történelmi jelentőségű borzalmakkal való megküzdés az, ami szinte minden intézményalapító nő életében megtalálható.
A középső egységben a fogalmak tisztázásának szükségességéről esett szó. Az Európai Palliatív Szövetség nemzetközi kutatása alapján kiadott Fehér Könyv ajánlása szerint több fontos fogalom bemutatására is sor került: hospice, palliatív ellátás, szupportív kezelés, életvégi gondozás, terminális ellátás, áthidaló gondozás.
A hospice filozófiájának kapcsán szó esett az autonómia, méltóság, a személyiség erőforrásai, az életminőség, a multidiszciplináris team és az életigenlő szemlélet fogalmairól is.
A harmadik egység a pszichológia témájának volt szentelve. Filmrészlettel indult, melyet gondolatindítónak szánt az előadó. Sok irányból mesélt a halálról, halálfélelemről és a kapcsolódó szorongásról, az ember életében betöltött szerepéről és az azokkal való megküzdésről, és a szembenézés szükségességéről. Számos könyvajánló kapcsolódott a témához, mind a szépirodalom, mind a szakirodalom oldaláról. Különösen kiemelte az előadó Irvin D. Yalom pszichoterapeuta gondolatait és könyveit a témával kapcsolatban.
A minden emberben jelenlévő halállal való foglalkozás után áttért arra a speciális esetre, amikor valaki gyógyíthatatlan betegségben szenved. Bemutatásra kerültek a legfontosabb reakciók, érzések, melyek megjelenhetnek ekkor a betegben és a hozzátartozóban. Végezetül ajánlásokat fogalmazott meg a megjelenő érzések, kérdések és dilemmák kezelésére.
A gyakorlati tudásátadó rész témája egy Esetfeldolgozás (Esetkezelés egy daganatos betegségben szenvedő beteggel.) volt.
Az esetfeldolgozást koordinálta: Papp Mária klinikai szakpszichológus

Szakmai előadás következett, melynek témája volt „A kórházlelkész segítő, támogató lehetőségei az élet végén.”
Előadó: Gál Judit Református lelkipásztor, DEKK Kórházlelkészi Szolgálattól.
Az előadás alatt az alábbi témák lettek kibontva, megbeszélve:
• Pap, lelkész a haldoklók mellett.
• Spirituális szükségletek.
• Lelkigondozás, lelkészi jelenlét.
• A rítus funkciói.
• A család és a segítők.
• A spirituális segítségnyújtás lehetősége.

Az előadásokat konzultáció követte. Az előadásokat követően a résztvevő kollégák sok kérdést vetettek fel és vitattak meg mindkét előadónkkal.
A szakmai nap, a szendvicsebéd elfogyasztásával, az étkezéssel összekötött szakmai eszmecserékkel zárult.

2024. november 26-án került megrendezésre a TSZR területi fogyatékkal élők ellátása munkacsoport által szervezett szakmai műhelye, amely a hároméves pályázat utolsó rendezvénye volt. Az esemény célja az elmúlt időszak eredményeinek összegzése és a jó gyakorlatok megosztása volt. A rendezvényen számos szakmai előadás hangzott el, amelyek a munkacsoport tevékenységeit ismertették. A szakmai műhelynek a Csupaszív Közösség hajdúböszörményi intézménye adott helyszínt.

Cser-Kiss Róza munkacsoport vezető köszöntőjében kiemelte, és megköszönte a munkacsoport tagok, valamint a területen dolgozó szakemberek aktív és eredményes munkáját, mely hozzájárult az elmúlt 3 évben elért eredményekhez. A TSZR hiánypótló támogatási feladatot látott el, melyet mind a visszajelzések, mind a részvevők számában megmutatkozott.

A köszöntőt követően a „Fogyatékkal élők munkacsoport tevékenységei” a szakmai műhelyek tükrében címen tartotta meg előadását, amely a fogyatékkal élők ellátására szakosodott munkacsoport tevékenységeit mutatta be, kiemelve az elméleti és gyakorlati tudásátadás fontosságát. Az előadó hangsúlyozta, hogy az intézménylátogatások és előadások révén sikerült megvalósítani azokat a célokat, amelyek a fogyatékosságügy területén élők életminőségének javítását szolgálták.
A munkacsoport tagjai különböző intézményeket kerestek fel, mint például a Napfényes Sziget Integrált Intézmény, a Szellőrózsa Integrált Szociális Intézmény Hajdúböszörményben, a szolnoki Tevékeny Gondozási Szolgálat, valamint a Csupaszív Közösség Hajdúböszörmény. Ezek a látogatások lehetőséget teremtettek a nappali ellátás és a fejlesztő foglalkoztatás gyakorlatainak megismerésére.
Az elméleti tudásátadás keretében a foglalkoztatási rehabilitáció, az ÉFOÉSZ programjai, valamint az intézményi szemléletváltás jelentősége került előtérbe. Az EFOP-2.2.25 projekt támogatásával megvalósult közösségi alapú szolgáltatások a fogyatékkal élők számára új perspektívát nyújtottak az önállóbb életvitel megvalósításában.

A munkacsoport vezető előadását követően Hajdu Lajos munkacsoport tag „A munkacsoport szerepe a szakmatámogatási rendszerben” című előadásban visszatekintést kaptunk a munkacsoport kezdeti lépéseire, hangsúlyozva, hogy támogató szerepet kellett betölteni, reflektálva a területen dolgozó szakemberek kihívásaira. Számos nehézséggel is meg kellett küzdeni, mint pl. a távolság, vagy intézményi specifikumok, de a munkacsoport céljait sikerült elérni. Az elméleti és gyakorlati tudásátadás mellett a munkacsoport és a rendezvények pozitív hozadéka az a kialakult kapcsolati háló, melynek segítségével az intézmények izolációja csökkent, és hidak épültek közöttük, támogatva egymás szakmai munkáját a fogyatékossággal élő személyek érdekében.

German Gabriella intézményvezető, munkacsoport tag az „EFOP-2.2.25 projekt – Közösségi alapú szolgáltatások fejlesztése” címen tartotta meg előadását.
Az EFOP-2.2.25 projekt célja a közösségi alapú szolgáltatások fejlesztése volt, különös tekintettel a támogatott lakhatás megvalósítására. A projekt eredményeképpen számos intézmény és szakember részesült olyan képzésben és támogatásban, amely elősegítette a fogyatékkal élők társadalmi integrációját és önálló életvitelét.

A projekt keretében a lakók szemszögéből is bemutatásra került a támogatott lakhatás előnye, amely lehetőséget biztosít számukra a döntéshozatal gyakorlására, valamint a társadalmi szerepvállalásuk erősítésére.
Az EFOP-2.2.25 projekt hozzájárult a fogyatékkal élők számára nyújtott szolgáltatások minőségének emeléséhez, valamint az érintettek életminőségének jelentős javításához.
A munkacsoport mindvégig támogatta a projekt kedvezményezettjeit, a megvalósítás folyamatában, és szakmai kérdésekben egyaránt.

Nagy Krisztina a Gólyafészek Otthon képviseletében számolt be arról, hogy a munkacsoport célkitűzései hogyan valósultak meg az intézményben. Az előadás kiemelte az önálló életvitel biztosításának lehetőségeit, valamint a döntéshozatal támogatását a lakók mindennapi életében.
Az intézmény célja az volt, hogy a lakók számára biztosítsák az önérvényesítés, a választások és döntések lehetőségét, figyelembe véve az egyéni szükségleteiket és érdekeiket. Nagy Krisztina hangsúlyozta, hogy a fogyatékkal élő személyeket egyenrangú társadalmi szereplőként kell kezelni, akik a megfelelő támogatással képesek a lehető legnagyobb önállóságot elérni.
A Gólyafészek Otthon két alkalommal adott otthont a szakmai műhelyeknek, amelyek során lehetőség nyílt az intézmények közötti jógyakorlatok megosztására. Az előadó reményét fejezte ki, hogy a jövőben is folytatódhatnak ezek az értékes szakmai együttműködések.

A rendezvény résztvevői megtekintették az eseménynek helyet adó intézmény nappali ellátás, támogató szolgáltatás, támogatott lakhatás szolgáltatásait, ahol betekintést kaphattak az ott folyó szakmai munkába.
Az esemény végén a résztvevők köszönetet mondtak a munkacsoport és az intézmények szakembereinek, akik a három év során aktívan hozzájárultak a célok megvalósításához.
A TSZR projekt záró műhelye értékes tapasztalatokkal és tanulságokkal gazdagította a résztvevőket. Az előadások rámutattak arra, hogy a fogyatékkal élők önállóságának támogatása nemcsak az egyéni jóllét szempontjából lényeges, hanem a társadalmi integrációjuk kulcsa is. A közösségi alapú szolgáltatások és az intézményi szemléletváltás elősegítik, hogy a fogyatékkal élők teljesebb életet élhessenek. A szakmai műhelyen 27 fő szakember vett részt.

A TSZR2021-1485 azonosító számú “Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátása Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021” c. projekt keretében 2024. november 27-én, melynek helyszíne a SZKKT Humán Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központja (Szolnok, Levente u. 1.) adott otthont a család- és gyermekjóléti munkacsoport szakmai műhelyének.

A szakmai műhelyen Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén működő, alapellátás keretében családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények szakemberei vettek részt 80 fővel.
A szakmai műhely résztvevőit Töviskes Mária Magdolna, a család- és gyermekjóléti munkacsoport vezetője köszöntötte, majd ezt követően ismertette a meghívó szerinti tervezett programot.
A szakmai műhely témája: „A Gyermekeink védelmében informatikai rendszer (GYVR) változásai, gyakorlati tapasztalatok a gyermekjóléti alapellátás területén.”

A gyermekjóléti és a gyermekvédelmi ágazat működésének átláthatósága, a hatékonyság javítása, a gyorsabb, hatékonyabb szakmai kommunikáció és feladatellátás érdekében, valamint az adminisztrációs terhek és a papíralapú kommunikáció csökkentését szolgálva a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján kerül bevezetésre a Gyermekeink Védelmében Informatikai Rendszer (GYVR) a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtók és részére is. A téma ismételt aktualitását a gyermekeink védelmében informatikai rendszer napi szintű használata adta.
A téma szakértői és meghívott előadói ezen a területen nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek. Szarvák Mónika – gyermekjóléti alapellátási referens (Belügyminisztérium – Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya) és Bulyáki Tünde – szociális nyilvántartási referens (MÁK Szociális Ellátások Főosztálya, Hatósági Rendszerek Osztálya) gyakorlati alapú tájékoztatójukban az elmúlt időszak verzió változásokról beszéltek részletesebben.

Az elmúlt hónapokban a Gyermekeink Védelmében elnevezésű Informatikai Rendszerben (GYVR) történt verzióváltások:
• 2024. október 21. – A rendszer aktuális verziószáma: 2.4.1.
• 2024. október 28. – A rendszer aktuális verziószáma: 2.4.1-patch1.
• 2024. november 13. – A rendszer aktuális verziószáma: 2.5.1.

Az előadók jelezték, hogy ismét verzió változás fog történni még decemberben. A szakmai műhelyt követően már megjelent az újabb verzió, melyet 2024. december 11.-től lehet alkalmazni. A rendszer aktuális verziószáma: 2.5.2.
Az előadók hangsúlyozták, hogy a gyermekvédelemben egy rendszert használunk, ezért fontos, hogy a gyermekjóléti alapellátás, a gyermekvédelmi szakellátás, az átmeneti gondozást nyújtó szakemberek kommunikáljanak egymással a gördülékenyebb munkavégzés érdekében. Ezzel egymás munkáját is segítjük, illetve hátráltathatjuk, ha nincs, vagy ha nem megfelelő az információ áramlás a szakemberek között.

Bulyáki Tünde tájékoztatta a jelenlévőket, hogy országosan 750 szolgáltató, közel 5000 felhasználó napi szinten használja az informatikai rendszert. Az esetleges rendszerproblémákat telefonon, illetve emailben történő jelzést követően kijavítják. Felhívta a szakmai rendezvényen résztvevő gyermekvédelmi szakemberek figyelmét arra is, hogy a GYVR használatával kapcsolatban kiadott tájékoztatókat gondosan tanulmányozzák át. A területen tapasztalt szakemberek változása miatt fontos, hogy az új kollégáknak a rendszerhasználatával kapcsolatos információkat, tapasztalatokat átadják a régi kollégák. Az előzetesen feltett kérdések többsége is a verzió változásokra irányult, melyre igyekeztek a rendelkezésre álló idő alatt maximálisan megválaszolni.

Az előadók felé javaslatok is érkeztek a szakemberek részéről a GYVR használatával kapcsolatban:
– A jelenlegi 2000 karakterlimitet emeljék meg az együttműködési megállapodások és a GYSZ-6 adatlapok esetében legalább 5000 karakterszámra.
– Cselekvési terv intézkedései esetében több lehetőség együttes kiválasztása az értékkészletből, mivel egy napon többféle intézkedést is végeznek a szakemberek (pl. családlátogatás és esetkonzultáció), jelenleg egyszerre csak egyet lehet berögzíteni.
– Esetkonzultáció és esetmegbeszélés esetében jelenleg a cselekvési terv intézkedéseinek rögzítésekor csak esetmegbeszélést lehet kiválasztani értékként, ezért legyen esetkonzultáció érték is a legördülő menüben.
– Legyen különálló érték a legördülő menüben a telefonos beszélgetésekre, pl. „telefonhívás” vagy „telefonos beszélgetés” névvel. Jelenleg, ha telefonon történik a beszélgetés a családdal, csak a „Kapcsolatfelvétel egyéb módon” opciót lehet kijelölni. Az „egyéb” kategória például a Microsoft Teams-en, Facebook Messengeren vagy e-mailben történő kapcsolatfelvételt jelenti.
– Legyen „egyéb” opció az értékkészletben, ugyanis előfordulhat olyan intézkedés, amelyik a jelenlegi értékkészletből egyik értékkel sem írható le. Ilyenkor a „Kapcsolatfelvétel egyéb módon” értéket lehet csak választani, azonban ez sem fedi le a valóságot, hiszen nem biztos, hogy történt kapcsolatfelvétel.
– Jelenleg a környezettanulmány csak úgy tölthető ki, ha az adott lakcímen élő minden érintett gyermek esetében megjelölésre kerül egyrészt vezető, másrészt kapcsolódó problémát, ezért legyen lehetőség arra, hogy amennyiben a családsegítő a környezettanulmány felvétele, a családlátogatás, a pedagógiai jellemzések stb. alapján egy-egy gyermeknél nem talált semmilyen problémát, ami a családsegítő vagy más szolgáltatás igénybevételét indokolná, ki tudjon jelölni az értékkészletből egy olyan értéket, ami ennek felel meg. Pl. „nem tapasztaltam vezető problémát”; „nem tapasztaltam kapcsolódó problémát”., mivel nem minden gyermeknél tapasztalható probléma/veszélyeztetettség.
– Nagykorúvá vált gyermek esetében is változtatásra lenne szükség, mert ha egy személy gyermekként bekerült a GYVR rendszerbe, de időközben felnőtté válik, a GYVR továbbra is gyermekként kezeli őt pl. a környezettanulmány blokknál.
– A jelzéseket jelenleg úgy lehet összekapcsolni, hogy a nyitott – tervkészítéses jelzést kell megnyitni, és arról a felületről kell elvégezni az összekapcsolást az új jelzéssel, ezért javasolták, hogy a két jelzés összekapcsolása mindkét oldalról indítható legyen, vagy a szakmai vezetőnek legyen jogosultsága ahhoz, hogy két jelzés összekapcsolását megszüntethesse, visszavonhassa.

A két Vármegye tekintetében elmondták a szakértők, hogy nagyon jó tapasztalatuk és véleményük van a gyermekjóléti alapellátásban dolgozók GYVR-rel kapcsolatos munkájukkal kapcsolatban.

A téma aktualitását és a felkészült, hiteles szakértők kiválasztását tekintve a szakmai műhelyen résztvevő gyermekjóléti alapellátásban dolgozó szakemberek magas létszáma is mutatta.

A szakmai műhelyen közel 30 fő pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátásban dolgozó, TL. szolgáltatás nyújtásában érintett szakember vett részt. A szakmai műhely a TSZR 2021-1485 azonosító számú „Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátás Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021 c. projekt keretén belül valósult meg.
A szakmai műhelynapon a regisztrációt követően az Országos Addiktológiai munkacsoport nevében Faragó Tiborné köszöntötte az előadókat, illetve a jelenlévőket.

Márton Andrea szakmai referens a felvezető előadása előtt a BTESZ munkatársainak megköszönte az országos addiktológiai munkacsoportban végzett munkájukat, majd egy rövid bemutatkozás történt a résztvevők részéről.

Felvezető előadásban Márton -Andrea szakmai referens rámutatott arra, hogy a függőség mindig pótol, illetve eltakar valamit: aki függő, annak nincs meg az autonómiája, amelyben vállalni tudná önmagát, élményeit, véleményét, igényeit, szükségleteit. Nincs kommunikációs eszköze, amellyel ki tudná fejezni a körülötte élők számára. A gyermekkori mintázat itt is nagyon jelentős, az általunk fontosnak megélt gondozói attitűdök a későbbiekben befolyásolják az életünket, ezt fogjuk tovább vinni a közeli kapcsolatainkban, ez a kötődési mintázat lesz mérvadó, amikor belekerülünk egy párkapcsolatba.
A társfüggőségnek is vannak különböző szintjei. Van olyan, aki nagyon háttérbe szorítja magát. Ezek az emberek önmagukat alulértékelő, minden realitást elkerülő, sérült személyek, akik rengeteg félelmet, terhet cipelnek, így nagyon önbizalomhiányosak.

Mit tehet, aki társfüggő?
Az előadó elmondta, hogy amíg a társfüggő nem érzi úgy, hogy igazságtalan, hogy ő többet tesz bele minden téren a kapcsolatba, és ez így nem jó, addig nem igazán lehet ezen változtatni. Akárcsak más függőségek esetében, amíg be nem valljuk, hogy függők vagyunk, addig nem lesz változás. Amint ez megtörténik, onnantól lehet dolgozni a függővel erre szakosodott emberek segítségével. Nehéz megérteni, hogy mit gondol magáról az adott ember, miként éli meg ezeket a dolgokat. Ha traumatizált személyről van szó, akit sokat bántottak, sok traumát átélt, esetleg bántalmazó kapcsolatban van, akkor a társfüggőség szinte borítékolható. Ez az ember a bántalmazói múlthoz is kötődik, így még bonyolultabb függőségi helyzetbe kerül.
A kerekasztal megbeszélést a Boldogkerti Támogatott lakhatás munkatársai Marton Krisztina és Tőkés Tibor koordinálta.

A társfüggő személy másoktól teszi függővé önértékelését, véleményét, hangulatát vagy tetteit, élete nehézségei miatt másokat okol, ahelyett, hogy felvállalná a felelősséget. Nem érzékeli a határt önmaga és mások között, könnyen befolyásolható, ugyanakkor akaratos és manipulatív, kapcsolataiból hiányzik a kölcsönös szabadság és az önállóság. A társfüggőség következménye és lételeme az emberi játszmák útján történő manipuláció. A társfüggőséghez két ember kell, egy társfüggő kapcsolat kialakulásáért mindkét fél felelős.
Tapasztalati szakértőként meghívott vendég:
Azért csatlakozott a CODA-hoz, hogy többet tudjon meg az alkoholizmusról, hogy igazán tudja támogatni józanodó férjét a felépülése során. Eleinte teljesen elutasította azt, hogy esetleg ő maga is segítségre szorul, és a saját nehéz érzelmi megéléseiről inkább múlt időben beszélt: igen, kemény volt, de ezen már túl van, most tiszta lappal kezdenek, szeretne mindent megtenni azért, hogy megmentse házasságát.
Elmondta azt, hogy hiába józanodott párja, ugyanúgy futották köreiket és játszották mérgező játszmáikat; ülésről ülésre hozta napi vitáikat, sértettségét, csalódottságát és indulatait.
Kimondta, hogy házassága zátonyra futott, és párja sem motivált abban, hogy helyrehozzák kapcsolatukat, mégsem merült fel benne a válás lehetősége, a gondolatát is hárította. Logikusan következett a kérdés: miért van hát még egyáltalán vele? „Én magam sem tudom, de ahogy a szám is szól: szeretni valakit valamiért…”
Felelősséget vállalni csakis saját magunkért tudunk – bármennyire is szeretnénk, nem változtathatjuk meg a másikat. A felépülés kulcsa az, hogy letesszük a másiktól átvett felelősséget, és elkezdünk magunkra figyelni, ami amennyire egyszerűen hangzik, pont annyira nehéz.

A program végén összegezték, hogy mit visznek magukkal a mai nap végén. Majd interaktív beszélgetés formájában – hasznos hozzászólások, gondolatok, hangzottak el. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy a tapasztalati szakértő igy ismeretlenül beavatta a jelenlévőket a problémáiba, megismerhettük erőségeit, gyengeségeit, nyíltan beszélt arról, hogy hogyan éli meg a társfüggőségét.
Összességében elmondható, hogy egy szakmailag nagyon tartalmas, színvonalas előadásokat hallhattak a résztvevő kollégák. Nagyon hiteles tájékoztatást kaptunk, kérdéseinkre minden esetben szívesen válaszoltak.

A TSZR2021-1485 azonosító számú “Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátása Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021” c. projekt keretében 2024. december 9-én a Szociális Szolgáltatási Központ székhelyén (Hajdúböszörmény, II. Rákóczi Ferenc u. 42.) került megszervezésre az idősek alapellátása munkacsoport szakmai műhelye.

A szakmai műhelyen Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén működő, idősek számára szociális alapellátás keretében szolgáltatást nyújtó intézmények szakemberei vettek részt.
A negyedik szakmai műhely témája „Az idősek és demens személyek nappali ellátásában nyújtott szolgáltatási elemek a gyakorlatban, a tevékenységek besorolásának dilemmái” volt. A téma szakértője, meghívott előadónk Ráczné Németh Teodóra regionális szakmai vezető – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Nyugat-dunántúli Régióközpont szakembere volt, aki egyben a TSZR Országos Idősek Munkacsoport vezetője is.

A szakmai műhely első részében a jogszabály által meghatározott a szolgáltatási elemekbe kaphattak betekintést a szociális szakemberek, melyeket elsősorban az idősek és demensek nappali ellátásában alkalmaznak. A gyakorlati dilemmákat, a határterületi kérdéseket konkrét példákkal szemléltette a szakértő.

A szolgáltatási elemek önálló egységek. A szakmai program megtervezése során fel kell ismerni, hogy egyes szolgáltatási elemeknek hol találhatók a határterületei. A szolgáltatási elemek nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz, de vannak elemek, amelyeknek egymáshoz való kötésük elengedhetetlen, vagy egy bizonyos tevékenységi folyamatnak egy adott szakasza „X” szolgáltatási elem, másik szakasza „Y” szolgáltatási elem. (tanácsadás – esetkezelés! felügyelet-gondozás; készségfejlesztés – közösségi fejlesztés).
Ezek eldöntésében a segítő bevonódásának mértéke lehet az alapegység (önállóan, felügyelettel, segítséggel), amely segítheti minden egyes elem megértését, besorolását. Egy adott szolgáltatási elem egyszerre több szolgáltatás palettáján is megjelenik, más-más tevékenység tartalommal. (pl. felügyelet jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás). A szolgáltatási elemeket szükség szerint kell biztosítani.

Nappali ellátásban alkalmazott szolgáltatási elemek:
– tanácsadás,
– készségfejlesztés,
– háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás,
– idősek nappali ellátása kivételével étkeztetés, (demensek nappali ellátásánál igen)
– esetkezelés,
– felügyelet,
– gondozás,
– közösségi fejlesztés

 Tanácsadás
Az igénybe vevő bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő, kérdésére reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamat, a megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely valamilyen cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul.
A tanácsadás eseti problémamegoldáshoz kapcsolódó információk átadására szolgál, így támogatva az igénybevevő személy önrendelkező, önsegítő és öngondoskodó attitűdjének kialakulását. Általános információnyújtás, tájékoztatás, amely legfeljebb néhány alkalmat ölel fel. Speciális szakemberek bevonása, célszervezetek felé történő átirányítás is lehetséges. A tanácsadás leggyakrabban szóban megvalósuló tevékenységet jelent. Lehet még papír alapú levélben, közvetítő személyen, informatikai eszközökön keresztül: – telefonon, levélben, skype-on történő.

 Készségfejlesztés
Az igénybe vevő társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására.
Idős emberek szociális készségei a mindennapi életben állapot rosszabbodás miatt csökkenhetnek. Gyakorlásra, az elakadásokon való átsegítésre, aktivitásra van szükség, hogy a képességek, készségek hanyatlását késleltessük, megfékezzük, ezért fontos, hogy az idős embert felkészítsük az öregedés fizikai és lelki változásaira, az erősségekre építő és fókuszáló ellátásban.
A készségfejlesztés célja, hogy az igénybe vevő a lehető legnagyobb mértékben megőrizze testi, szellemi, lelki, szociális és spirituális életminőségét, hogy olyan ellátást kapjon, amely meglévő önállóságának megtartását támogatja, késlelteti állapotának romlását és ez által meg tudja őrizni emberi méltóságát.
A készségfejlesztés alapelvei közt szerepel, hogy az önálló, önrendelkező életvitelt minél további fenntartsuk, őrizzük meg az igénybe vevő társadalmi aktivitását, személyközpontú ellátás biztosításával, segítve ezzel a lehetőségek szerint aktív, méltóságteljes időskor megélését, az autonómia megőrzését.
A meglévő kompetenciák megőrzése, fenntartása, lehetőség szerint bővítése a cél, a minél nagyobb önállóság érdekében a következő területeken:
– önkiszolgálási képességek,
– kommunikációs készségek,
– döntéshozatali képességek és a közösségi tudat,
– személyes kapcsolatok kialakításának és fenntartásának fejlesztése.

A szolgáltatási elem megvalósítása, kivitelezése kapcsán elérjük, hogy a nappali ellátásban résztvevő személyek aktivitása úgy növekedjen, hogy önrendelkezési döntései alapján önállósága a legtöbb területen biztosítva legyen, miközben biztonságban érzi magát. Ez járuljon hozzá egészséges életéhez és erősítse társadalmi részvételét.
 Háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás
Az igénybe vevő segítése mindennapi életvitelében, személyes környezete rendben tartásában, mindennapi ügyeinek intézésében, valamint a személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló lehetőségek és eszközök biztosítása, ha ezt saját háztartásában vagy annak hiányában nem tudja megoldani. Mindennapi ügyek lehetnek:
– Közüzemi ügyintézés: azon ügyek intézésében való segítségnyújtás, amely az ellátott háztartásához kapcsolódik és elengedhetetlen a mindennapi élet során, az önálló életvitel megtartásához: figyelemmel kíséri a közüzemi számlák befizetési határidejét, valamint segítséget nyújt a befizetésben, leolvasni és bejelenteni az óraállásokat, biztonságérzet elősegítése egyes szolgáltató cégek szerelési, karbantartási munkálatainak elvégzése során.
– bevásárlás a megfelelő infrastrukturális háttér esetén, megrendelés alapján házhozszállítással, on-line rendelés segítése, mint mindennapi ügyintézésben való segítségnyújtás
– pénzgazdálkodás segítése
– fizikai alapszükségletek biztosítása
– személyi higiéné biztosításában való közreműködés
– tisztálkodási lehetőség biztosítása
– ruházat rendben tartásában való segítségnyújtás: mosás, vasalás, ruhajavítás
– közüzemi tartozások miatt háztartása fűtés, világítás stb. nélkül marad – visszakapcsolásos ügyintézés
– háztartásvezetés kapcsán felmerült problémák megoldásában való segítségnyújtás (pl.: hó eltakarításának megszervezése, tüzelő behordásának megszervezése) – házi segítségnyújtásban nem részesül, de segít a szervezésben, hogy valaki részére megcsinálja ezeket a feladatokat.

 Étkeztetés
Gondoskodás meleg ételről csak a demens nappali ellátásnál biztosított, míg az idősek nappali ellátásánál nem tartozik a szolgáltatási elemek közé. Ezek az ellátottak külön szociális szolgáltatás, étkeztetés keretében vehetik igénybe az étel elvitelével, de helyben fogyasztást is biztosítanak számukra az étel kiszállításával a nappali ellátást nyújtó intézménybe.

 Közösségi fejlesztés
Egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító- ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg.
Célja az idős ellátotti célcsoport speciális életkori, fiziológiás lelki, szellemi, szociális és spirituális sajátosságait figyelembe vevő, arra interaktívan építő, értékeket adó, kooperatív tevékenység lesz, mely egyaránt szolgálja a helyi tudások (tapasztalati tudások), attitűdök, emberképek, társas, közösségi együttműködések, hagyományok, helyi ünnepi kultúra megőrzését, valamint új tudások, attitűdök, hagyományok teremtését, kulturális programokhoz történő hozzáférést a helyi közösség tudásainak, emberi értékeinek megőrzése és kreatív, öntevékeny megújítása érdekében.
Eszközeivel képessé teszi az egyént a közösségi részvételre, az aktív időskor megtapasztalására és a közösség tagjait az aktív idős kor pozitív szemléletű befogadására.
A közösségi fejlesztés színterei lehetnek intézményen belüli és intézményen kívül megszervezett programok, mint
– jeles napok, ünnepkörökhöz kötődő rendezvények megtartása, hagyományteremtés és őrzés facilitálásával,
– film- és könyvklubok, szakkörök, múzeumbaráti körök,
– amatőr tánc -és színjátszó csoportok, kórusok, kulturális hozzáférés segítése,
Ezen szolgáltatási elem lehetséges tevékenységeit tekintve nagyon fontos, hogy a programok szervezésénél figyelni kell arra is, hogy azok nyitott formában, a lakosság számára is elérhető módon kerüljenek meghirdetésre, lebonyolításra.
A régi szabályozás „szabadidős programok szervezése” tevékenysége ezen szolgáltatási elem keretei között is alkalmazható, de jó kibővíteni a meghívottak körét és úgy szervezni egyre több szabadidős programot, hogy a helyi idős, idősödő korosztályból is hívunk, megszólítunk embereket. A korábbi „speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése” tevékenység szintén ezen szolgáltatási elem része.

 Esetkezelés
Az igénybe vevő, vevők szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló, megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybe vevő, vevők saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe.
Fontos az ellátás kezdetén annak feltérképezése, hogy mennyire képes az idős önmagát „menedzselni”, mik azok a területek, ahol segítségre szorul, mekkora ennek a mértéke. A segítő intervenciók a nehézségek biológiai, pszichológiai és szociális tényezőinek vizsgálatán alapulnak, melynek során a szociális kontextus figyelembevétele kiemelt hangsúlyt kap. A segítő intervenciók irányulhatnak személyen belüli változásokra, az egyénnek az életterében jelentős személyekkel való kapcsolatára és/vagy a szociális környezet változtatására. Idősek nappali ellátás nyújtása során különösen hangsúlyos ez a szolgáltatási elem.

 Felügyelet
Az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén, illetve a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll.
Személyesen, technikai eszköz segítségével biztosítható.
A felügyelet szolgáltatási elem célja az igénybe vevő fizikai biztonságának fenntartása a szolgáltatás adott színterén, illetve viselkedési kockázat fennállása esetén a lelki támogatást is szolgálja. Nappali intézményi ellátás esetén a felügyelet megvalósulhat az intézményben, egyéb közszolgáltatásokhoz kapcsolódó helyszíneken.
Felügyeletnek minősül a közösségi közlekedési szolgáltatások igénybevétele során a szociális gondozó jelenléte is.

 Gondozás
Az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek
elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása, fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését.
A gondozás holisztikus, specifikus, egyénre szabott, az egyéni szükségletekre reagáló. A gondozás komplex tevékenység, több gondozási elem együttes alkalmazásával érhető el.
Gondozásba végezehető tevékenységek:
– kéz-és körömápolás, hajápolás biztosítása/segítése, fürdés segítése,
– folyadékpótlás segítése, ellenőrzése,
– vérnyomásmérés, pulzusszámolás, testhőmérséklet mérése,
– támogatás terápia követésben: gyógyszerekkel kapcsolatos tevékenységek: gyógyszerek kiadagolása, gyógyszerek szájon át történő beadása, gyógyszer bevételének ellenőrzése
– testközeli és test távoli gyógyászati segédeszközök használatának segítése, gyakoroltatása, tisztántartás segítése,
– fizikai aktivitás segítése – fizikai aktivitás ösztönzése, passzív, aktív, vezetett vagy támogatott/irányított mozgatás formájában,
– pihenés biztosítása,
– öltözködés segítése, ruházat felsegítése, gombolás, zipzár elhúzása, az ellátott ruházatának épségének ellenőrzése, évszaknak és időjárásnak való megfelelőségének megtekintése, apróbb javítás elvégzése a ruhán (pl. gomb felvarrása). (Az ápolt külső pozitív hatással van az emberi kapcsolatokra is, ez nagyon fontos/ Sérült végtag esetében a ruhaneműt mindig a sérült végtagra húzzuk fel először, azután következik az ép végtag. A ruházat levétele ennek ellenkező sorrendben történik.

A szakmai nap folyamán a kérdésekre is választ kaphattak a nappali ellátásban dolgozó szakemberek.

2024. december 11-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában találkoztak a Gesztorszervezet és a Konzorciumot alkotó partnerintézmények képviselői, valamint a pályázat megvalósításában közreműködő munkacsoport vezetők és az ő munkájukat segítő munkatársak. A személyes jelenléttel megtartott találkozón részt vett Kun Gábor az NSZI módszertani igazgatója is.

A megjelent 18 fő szakembert először Szitai Tamás a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió ügyvezetője köszöntötte, aki hálás szívvel köszönte meg az elmúlt több mint három év pályázati programelemek megvalósítását és a területi egységen dolgozó munkatársak szakmafejlesztése tekintetében elvégzett feladatokat.

Sillingné Balogh Anita a BTESZ ügyvezető-helyettese visszatekintett az elmúlt három év pályázati tevékenységeire, hiszen a gesztorszervezet részéről ő és Szabóné Czellár Anita az ellenőrzési csoport vezetője voltak, akik a pályázat benyújtásának időszakában szervezték a konzorciumot és tevékenyen részt vettek a pályázat szakmai programjának elkészítésében. Anita rendkívül sikeresnek értékelte a szakmai feladatokat és a pályázat keretében szervezett szakmai műhelyeket.

Kun Gábor módszertani igazgató (NSZI) is hálás szívvel köszönte a gesztorszervezet és a konzorciumi partnerek sikeres együttműködését, a hálózatépítést és a szakmai munka megvalósítását.

Ezt követően a területi munkacsoport vezetők és tagok értékelték az együttműködést és a munkaebédet követően kötetlen, jó hangulatú szakmai beszélgetéssel zárult az esemény.

A TSZR2021-1485 azonosító számú “Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátása Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021” c. projekt keretében 2024. december 12-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió székhelyén (Debrecen, Simonyi út 14.) került megszervezésre a család- és gyermekjóléti munkacsoport szakmai műhelye.

A szakmai műhelyen Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén működő, alapellátás keretében családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmények vezetői és szakemberei vettek részt 40 fővel.

A negyedik szakmai műhely kiemelt témái és előadói:
1. A gyermekjóléti szolgáltatásokat érintő törvényi és végrehajtási rendelet módosításai
Előadó: Magyar Margit gyámügyi osztályvezető – Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal
2. A felügyelt kapcsolattartás tapasztalatai bírói szemszögből, valamint a Család- és Gyermekjóléti Központokkal való együttműködés lehetőségei a kapcsolattartási ügyekben.
      Előadó: Dr. Varga Nelli Edina elnökhelyettes – Debreceni Járásbíróság
A szakmai műhely első részében betekintést kaphattak a szakemberek a 2024. július 1-jétől és szeptember 1-jétől életbe lépett jogszabály módosításokról.
Az alábbi témákat érintette az Osztályvezető Asszony:
– jelzőrendszerrel,
– védelembe vétellel (pl. védelembevételt segítő személy bevonása, illetékesség, kapcsolattartás akadályozása, eredménytelen védelembevétel esetei és eljárásrendje, felülvizsgálat kezdeményezése, kiemelt veszélyeztetésre utaló körülmények stb.)
– ideiglenes hatályú elhelyezéssel kapcsolatos változások.
 Az észlelő- és jelzőrendszert érintő változások:
2024. szeptember 1. napjától észlelő- és jelzőrendszert érintő módosítások lépnek hatályba a Gyvt-ben, az NM rendeletben és a Btk-ban. A jelzőrendszer működésében, a veszélyeztető helyzetek megítélésében nem történt változás. A jogszabálymódosítás a jelzőrendszeri tagok felelősségét, kötelességeik ellátását – illetve azok elhanyagolását – érinti.
Most már minden jelzőrendszeri tagra vonatkozik, hogy ha nem teljesíti jelzési, kezdeményezési és/vagy együttműködési kötelezettségét, felelősségre vonható. Ha a Kormányhivatal ellenőrzéskor azt tapasztalja, vagy ha erről más módon értesül, és vizsgálatában megállapítja, hogy a jelzőrendszeri tag elmulasztja kötelezettségeit, akkor értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. Súlyosabb veszélyeztetés jelzésének elmulasztása esetén a Kormányhivatal büntetőeljárást is kezdeményezhet.

A Gyvt. és az NM rendelet megnevezi a legsúlyosabb veszélyeztetettségre utaló körülményeket.
Kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmények:
• gyermek szexuális bántalmazása (Gyvt. 17. § (4d) bek. a) pont, NM rend. 11/A. § a) pont)
– a gyermek testnyílásainak nem baleseti eredetű, külső behatás okozta sérülése
– a 14. életévét be nem töltött gyermek várandóssága, ha a születendő gyermek fogantatására a 14. életév betöltése előtt került sor
– ha a gyermek vagy közeli hozzátartozója 18. életévét betöltött személy által a gyermek sérelmére elkövetett szexuális abúzusról számol be
• gyermek fizikai bántalmazása (Gyvt. 17. § (4d) bek. b) pont, NM rend. 11/A. § b) pont)
– a nem baleseti eredetű sérülések, az érintettek által elmondottakkal nem összeegyeztethető eredetű, külső behatás okozta
– súlyos sérülés
– többszörös, különböző időben keletkezett, a gyógyulás különböző stádiumait mutató sérülés
– többszörös törések egyidejű jelenléte
• gyermek súlyos elhanyagolása (Gyvt. 17. § (4d) bek. c) pont, Gyvt. 130/A. § (3) bek., NM rend. 11/A. § c) pont)
– ha a gyermek törvényes képviselője kifejezetten megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval (háziorvossal, házi gyermekorvossal, védőnővel)
– kötelező védőoltás beadásának megtagadása
– a gyermek súlyos fokú alultápláltsága
– 0-3 éves gyermek egészségét veszélyeztető ellátatlansága
• a gyermek által megkísérelt öngyilkosság – ha a gyermek még nem részesül egészségügyi ellátásban, gyermekjóléti alapellátásban vagy gyermekvédelmi szakellátásban, illetve pszichés megsegítésben (Gyvt. 17. § (4d) bek. d) pont, NM rend. 11/A. § d) pont)
Btk-ban hatályba lépő jogszabályváltozás a Gyvt-ben és az NM rendeletben leírt kötelezettség megszegését szankcionálja. Ha a jelzőrendszeri tag, aki kiemelt veszélyeztető okra utaló körülményt észlel, és legkésőbb három munkanapon belül nem tesz jelzést a család- és gyermekjóléti szolgáltató felé, vagy nem kezdeményez hatósági eljárást a gyámhatóság vagy a rendőrség felé, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez a szankció kiterjed a család- és gyermekjóléti szolgáltatóra és a gyámhatóságra is, vagyis, ha ők három munkanapon belül nem kezdik meg az eset vizsgálatát, ugyanúgy büntetőjogi felelősségre vonásnak van helye.
Fontos kiemelni, hogy a jelzőrendszer működésében, a veszélyeztető helyzetek megítélésében nincsen változás, a jogszabályváltozás azt a célt erősíti, hogy gyermek nem kerülhet, illetve nem maradhat veszélyeztetett helyzetben!

 Védelembe vétellel kapcsolatos változások (149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról)

• Milyen esetekben dönthet a gyámhivatal a védelembe vétel elrendelése mellett? – bővült az esetek köre, bővült a hivatalból történő eljárásindítások köre is: kapcsolattartás akadályozása (perindítás is lehet!) + IH felülvizsgálat után bizonyos feltételek mellett
• Eredménytelen védelembe vétel következményei – perindítás szülői felügyelet megváltoztatása iránt vagy súlyos szankció = feljelentés (Btk)
• Védelembe vételi tárgyalás mellőzésének lehetősége
• Kit köteles védelembe vételi tárgyaláson meghallgatni a gyámhivatal? – bővült a kör
• Az előzőek miatt bővül a védelembe vételi határozat tartalma
• védelembe vételt segítő személy:
84. § (2) e) A család- és gyermekjóléti központ a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárás során javaslatot tesz a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján szükséges intézkedésekre (= magatartásszabályok, kötelezettségek), illetve, ha a védelembe vétel már ezen szakaszában indokoltnak tartja védelembe vételt segítő személy közreműködését, és azt az érintett vállalja, úgy ezen személy feladataira.

Gyvt. – védelembe vétellel kapcsolatos változások (2024. 07. 01.-től hatályos)
68. § (1) Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket azonnal végrehajtható határozatával védelembe veszi.
(2) A gyámhatóság – a gyermekjóléti központ javaslatának figyelembevételével – azonnal végrehajtható határozatával védelembe veheti továbbá
d) a gyermeket, ha a bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásában megkeresi amiatt, hogy a gyermeket gondozó szülő önhibájából maradt el a kapcsolattartás.

• kapcsolattartás akadályozása
84. § (1) A gyámhivatal a Gyvt. 17. § (1) és (2) bekezdésében (= jelzőrendszeri tagok), valamint a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdésében (= ügyészség, nyomozó hatóság) foglalt szervek, személyek jelzése, kezdeményezése vagy javaslata, valamint a bíróságnak a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/D. § (2) bekezdés a) pontja szerinti megkeresése alapján ( = 22/D. § (1) A bíróság a [kapcsolattartás[ végrehajtást elrendelő végzést azzal a felhívással küldi meg a kérelmezőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után 15 napon belül, annak teljesítéséről vagy elmaradásáról értesítse a bíróságot.
(2) A teljesítés önhibából történő elmaradása esetén a bíróság megkeresi a gyámhatóságot a gyermek védelmében szükséges intézkedések megtétele érdekében) köteles a védelembe vétel iránti eljárást hivatalból lefolytatni.

85. § 1a) A gyermek veszélyeztetettsége fennáll, ha a bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásban jogerősen megállapítja, hogy a kapcsolattartás a gyermeket gondozó szülő önhibájából maradt el. (4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a gyámhivatal a gyermeket az (1a) bekezdésben foglalt ok miatt akkor veszi védelembe, ha a bíróság a gyermeket gondozó szülő önhibáját jogerős döntésében ismételten megállapította.

• kötelezettségek és eredménytelenség esetén feljelentés (Gyvt. 2024. 07. 01.-től hatályos)

68. § (3) A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyámhatóság felhívja a gyermekjóléti központot a védelembe vételhez kapcsolódó gyermekjóléti szolgáltatási feladatok esetmenedzselésének ellátására és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen
k) figyelmezteti a kapcsolattartást akadályozó, a gyermeket gondozó szülőt, hogy a gyámhatóság a szülői felügyelet rendezése, illetve a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése érdekében pert indíthat,
l) figyelmezteti a szülőt, hogy eredménytelen védelembe vétel esetén a gyámhatóság feljelentéssel élhet kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt.

• tárgyalás mellőzésének lehetősége (149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet)
86. § (1) A gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart. A tárgyalás tartása mellőzhető, ha a gyámhivatal rendelkezésére álló információk, így különösen a család- és gyermekjóléti központ 84. § (2) bekezdése szerinti javaslata alapján a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.

Védelembe vétellel kapcsolatos további változások
• Felülvizsgálat kezdeményezése: mely esetben és kinek kötelező kezdeményeznie?
• Eredménytelen védelembe vétel esetei és az eljárásrend
• Gyámhatóság: illetékességi változások! (tényleges tartózkodási hely és annak megváltozása esetén az eljárásrend)

• felülvizsgálat kezdeményezése mikor és kinek kötelező? (149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet)
90. § (1a) A család- és gyermekjóléti központ köteles a védelembe vétel felülvizsgálatát kezdeményezni, ha a védelembe vételről vagy annak felülvizsgálata eredményéről rendelkező határozatban elrendelt intézkedések a döntés véglegessé válásától számított hat hónap elteltével nem mutatnak eredményt.
(1b) A család- és gyermekjóléti központ a felülvizsgálat kezdeményezésével egyidejűleg javaslatot tesz a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján új intézkedés elrendelésére, más védelembe vételt segítő személy közreműködésre való felkérésére vagy a védelembe vételt segítő személy feladatainak megváltoztatására.

• eredménytelen védelembe vétel esetei és az eljárásrend (149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet)
91/E. § (2) Ha nincs olyan személy, aki védelembe vételt segítő személyként közreműködésre felkérhető, vagy arra már a védelembe vétel elrendelésekor sor került, és ennek ellenére a gyermek veszélyeztetettsége továbbra is fennáll, valamint a két éven túli védelembe vétel esetén a gyámhivatal a) megkeresi a család- és gyermekjóléti központot, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzon arról, hogy aa) van-e olyan további közszolgáltatás, amelynek igénybevételétől a gyermek veszélyeztetettsége megszüntetésében eredmény várható, és ab) milyen, a Gyvt. 15. § (4) bekezdése szerinti hatósági intézkedés megtétele javasolt a gyermek érdekében, és b) felülvizsgálja a védelembe vételt segítő személy feladatait.
(3) Ha a gyermek veszélyeztetettségét a (2) bekezdés szerinti intézkedésekkel, azok végrehajtását követő hat hónapon belül sem lehet a szülőnek felróható okból megszüntetni, és az a gyermek érdekében áll, a gyámhivatal megteszi a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti intézkedéseket (= más hatósági intézkedés).

A szakmai műhely második felében felügyelt kapcsolattartás tapasztalatait osztotta meg bírói szemszögből Dr. Varga Nelli Edina, a Debreceni Járásbíróság elnök-helyettese. Kitért a Család- és Gyermekjóléti Központokkal való együttműködés lehetőségeire a kapcsolattartási ügyekben.

 Kapcsolattartás (Ptk. 4:178. §)
– gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn
– különélő szülőnek joga és kötelezettsége
– gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani
– ha a szülői felügyelet szünetel van kapcsolattartás kivétel.: távoltartás
– ha a szülői felügyeletet megszüntették nincs kapcsolattartás
– járulékos kérdés a házasság közös megegyezéssel történő felbontása során
– formái: folyamatos, időszakos, felügyelt
– költségei: a gyermek elvitelével kapcsolatos költségek főszabály szerint a jogosultat terhelik

A kapcsolattartásra jogosultak (Ptk. 4:179. §)
– különélő szülő
– nagyszülő és testvér
– szülő testvére és szülőjének házastársa
– volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét megdöntötték

A kapcsolattartás rendezése
1. A felek megállapodása
2. Gyámhatóság vagy bíróság dönt
– Ha házassági vagy szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti per van folyamatban akkor a bíróság dönt. Ptk. 4:181. § (1) bek.
– Ha a kapcsolattartás kérdésben a bíróság döntött, annak megváltoztatását a bíróságtól lehet kérni.
Ptk. 4:181. § (4) bek. – 2021. január 1. napjától nincs két éves korlát.

A kapcsolattartás bíróság általi szabályozása Ptk. 181. § (2)
A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik (bírói mérlegelés).

A kapcsolattartást szabályozó határozat
– kellően részletezettnek, pontosnak és végrehajthatónak kell lennie
– minden apró részletre azonban nem nyújthat szabályozást
– a feleknek a gyermek érdekében a kapcsolattartás során együtt kell működniük
– sokszor abból származnak a viták, hogy a kapcsolattartást szabályzó határozat nem pontos, nem kellően részletes, eltérő értelmezésre ad okot
– ez vonatkozik az ideiglenes intézkedésre is
– Ptk. meghatározza a tartalmi elemeket

A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell:
1. a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról,
2. folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor,
3. továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról,
4. gyermek személyes okmányai átadásáról és visszaadásáról
5. a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és
6. az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

A szülői felügyelet kizárólagos gyakorlása esetén, megállapodás hiányában a kapcsolattartás ítélettel nem szabályozható olyan módon, hogy az a különélő szülőt a gondozó szülővel azonos időtartamban illesse meg. Az ilyen rendezés a közös szülői felügyeletnek a kapcsolattartás jogintézményével való pótlását, tartalmában burkolt közös szülői felügyeletet jelent [2013. évi V. tv. 4:165. §, 4:178. § (1)–(2) bek., 4:180. § (1) bek., 4:181. § (1)–(2) bek.].

Az Alkotmánybíróság egyértelműen rámutatott arra, hogy a kapcsolattartás zavartalansága nem biztosított, ha a különélő szülő nem rendelkezik a gyermek szükséges hatósági igazolványaival, vagyis a kapcsolattartás zavartalanságának része, hogy az elvitel jogát jogszerűen gyakorló szülő a gyermek szükséges hatósági igazolványainak a birtokában legyen a kapcsolattartás ideje alatt. (3351/2022. (VII. 25.) AB határozat).
Az Alkotmánybíróság határozatában arra is utalt, hogy az, hogy a személyes okmányok a gyermekkel együtt átadásra kerüljenek „a személyazonosító okmány és a TAJ-kártya esetében ez általánosan érvényes, hiszen ezek a gyermekhez tartoznak, ezekre a gyermeknek bármikor szüksége lehet, míg más okmányok (lakcímkártya, diákigazolvány, útlevél stb.) esetében a körülményektől függően mérlegelendő az átadás szükségessége.”

A kapcsolattartásra kötelezett szülő kötelezettsége a gyermek kapcsolattartásra történő felkészítése, ezzel biztosítva a kapcsolattartást rendező határozat teljesítését. A kapcsolattartásra kötelezett szülő kötelezettsége a kiskorú gyermeket a kapcsolattartásra felkészíteni, ezzel biztosítani a kapcsolattartást elrendelő gyámhatósági vagy bírósági döntés teljesítését. Nem teheti attól függővé a kapcsolattartás biztosítását, hogy a jogosult be kíván-e menni a lakásba vagy sem. A gyermek érdeke azt szolgálja, hogy szülők együttműködő magatartást tanúsítsanak.

 Felügyelt kapcsolattartás
Gyer. 27. § (6) – A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel, és – különösen, ha a kapcsolattartásra jogosult szülő szokásos tartózkodási helye külföldön van – a meghatározott időtartamú külföldre vitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg. – gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagy – felróható magatartás esetén
Gyer. 27. § (4b) – A gyermek és a kapcsolattartásra jogosult a család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett – felügyelt kapcsolattartás eredményeként a felügyelt kapcsolattartás helyszínén szakember jelenléte nélküli, kivéve, ha ezt a lehetőséget a kapcsolattartásra vonatkozó döntés kizárta.

• A felügyelt kapcsolattartás szintjei a kapcsolattartási ügyeleteken
1. Felügyelt (ellenőrzött) kapcsolattartás – folyamatos jelenléttel segített
2. Segített (támogatott) kapcsolattartás
3. Semleges helyszín biztosítása – átadás-átvétel az ügyeleten
(15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 22. §)

• A felügyelt kapcsolattartás szabályozása a Gyer.-ben
29/A. (7) A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározza a kapcsolattartás helyszínét, gyakoriságát és azt, hogy a kapcsolattartás helyszínén történő találkozásra a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett vagy anélkül kerülhet sor. (8) A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartásra vonatkozó döntésében kizárhatja a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenléte nélküli találkozás lehetőségét, ha a gyermek biztonsága, érdeke ezt indokolttá teszi.
(9) A gyámhivatal nem felügyelt kapcsolattartás esetén is előírhatja, hogy a gyermek kapcsolattartásra történő átadása és átvétele a felügyelt kapcsolattartás helyszínén történjen, ha a gyermek biztonsága ezt szükségessé teszi.

• Kapcsolattartás megváltoztatása (Ptk. 4:181. § (4) bek.)
A Ptk. 4:181. § (4) bekezdése a kapcsolattartás rendezésének megváltoztatásánál feltételeket nem tartalmaz. A jogszabályi előírás hiánya azonban nem jelenti azt, hogy a kapcsolattartás módjának és mértékének megváltoztatása bármilyen indokkal vagy akár indok nélkül is előterjeszthető, azt a szülők a konfliktusok folyamatos generálása, illetve fenntartása érdekében egymással szemben fegyverként használják (Pfv.II.20.104/2019/5.).
Az anyagi jogi előírás hiányában az ítélkezési gyakorlat a szülői felügyelet megváltoztatása [Ptk. 4:170. § (1) bekezdés] törvényi feltételeit alkalmazza. A megváltoztatást kérő félnek tehát azt kellett kétségtelenül bizonyítania, hogy a jogerős ítélet meghozatala óta a körülmények megváltoztak és a korábbi rendezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll (Pfv.II.20.502/2020/12.).

• A kapcsolattartási jog korlátozása, megvonása, a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása
Felróható magatartás esetén a bíróság vagy a gyámhatóság a kapcsolattartási jogot korlátozhatja vagy megvonhatja. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása 2020. március 1. napjától a bíróság és nem a gyámhatóság hatáskörébe tartozó bírósági nemperes eljárás. (2017. évi CXVIII. tv. 22/A22/E. §)

A határozat tartalma gyakoriság, időtartam, helyszín – Ptk. 4:181. § (3), Gyer. 29/A (7)-(8)
– helyszín: család- és gyermekjóléti központok – fontos az előzetes kapcsolatfelvétel, szabad idősávban, ott, ahol kapcsolattartási ügyelet van, határozatot is meg kell küldeni
– időtartam, gyakoriság: időtartam igazodjon a gyermek életkorához, esetleges betegségéhez
– kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében vagy anélkül
– kapcsolatfelvétel a kapcsolattartási ügyelettel: megállapodás megkötése, házirend elfogadása érdekében, nulladik találkozás,
– zsilipelt rendszer szükséges-e
– pótlás rendje
– kapcsolattartási ügyelet értesítése az akadályról
– utánkövetés

• Határozott vagy határozatlan időre?
Cél: Kapcsolat újjáépítése, felépítése – fokozatosság elve, határozott idő – átmeneti jellegű.
De: életkörülménytől függően (pl. mentális zavar, bántalmazás, betegség esetén) határozatlan idő. Mikor következik be a változás? Nem lehet tudni! Kapcsolattartási ügyeletnek nincs perindítási jogosultsága – feleknek kell kérni a bíróságtól.

• Felügyelt kapcsolattartás felülvizsgálata
– Gyer. 27. § (4c) gyámhivatal számára felülvizsgálat lehetősége
– Ptk. 4:181. § (4): bíróság előtt kapcsolattartás megváltoztatása iránti külön perben

Ezt követően interaktív szakmai beszélgetésre került sor a jelen lévő szakemberek problémafelvetései, tapasztalatai, megoldási javaslatai a témákkal kapcsolatban. Témavezető: Töviskes Mária Magdolna – munkacsoport vezető és Németh Margit – munkacsoport tagja volt.