TSZR2021-1485

“Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátása Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021”

Események, rendezvények - 2022

A részletekért kattintson az esemény címére!


2022. február 24-én 1000 órától szakmai műhely valósult meg a püspökladányi Napfényes Sziget Integrált Intézményben 17 fő részvételével.

A Napfényes Egyesület nevében Kiss Róza – egyesület elnöke – köszöntötte a résztvevőket, akik Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből a különböző fenntartásban működő szociális intézmények képviselőiként vettek részt a rendezvényen.

A köszöntést követően Hajdu Lajos intézményvezető prezentációjában be-mutatta a Napfényes Támogató Szociális Egyesület felépítését, az intézmény által képviselt módszertant, valamint az intézményi jogviszony létrejöttét megelőző felkészítési folyamatokat.

Az előadás után két csoportban mutatták be a házigazdák az intézmény tevékenységeit: a nappali ellátást, a támogatott lakhatást és a nagyon sokszínű fejlesztő foglalkoztatást.


A vendéglátás során a résztvevők az intézményük képviseletében bemutatkoztak egymásnak és egyeztettek az előadás és az intézménylátogatás alatt felmerült szakmai kérdésekben.


2022. március 17-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában rendeztük meg az idősek szakosított ellátása munkacsoport első szakami műhelytalálkozóját.


A megjelent vendégeket Szitai Tamás ügyvezető úr és Faragó Tiborné vezető szaktanácsadó köszöntötte. Rövid előadás keretében került sor a területi szakmatámogatási rendszer, szakma-támogatási feladatok Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, az az a TSZR2021 pályázat bemutatására. Ezt követő konzultáció során a jelen lévő intézmények képviselői egyeztettek az előadás alatt felmerült kérdésekkel kapcsolatban.

A szünet utáni műhelymunka témája a szakterületet érintő prioritások megfogalmazása és bemutatása volt, melyet kiscsoportokban végeztek el a szakemberek.

A csoportok képviseletében egy fő bemutatta saját csoportjában felvetett kérdéseket, problémákat és prioritásokat, valamint azok megoldásának javaslatait. Kárándi Erzsébet a Btesz idősek szakellátása munkacsoport vezetője moderálta a műhelymunkát és az azt követő nagyon aktív csoportmunkát.

A műhelytalálkozó során megfogalmazott szakmai véleményeket, javaslatokat táblázatban szerkesztve fogjuk megosztani a területen tevékenykedő partnerekkel, valamint alapját képezi a következő időszak pályázati tevékenységeinek szervezése és lebonyolítása tekintetében.

A TSZR 2021-1485 pályázat keretében 2022. március 24-én rendeztük meg az idősek alapellátása munkacsoport első szakmai műhelyét a területen tevékenykedő munkatársak részvételével.

A köszöntést követően Oláh Péter, a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió módszertani munkatársa mutatta be a területi szakmafejlesztés működési színtereit, a konzorciumi partnereket és a magalakult munkacsoportokat. Előadásában kitért a várható feladatokra és rendezvényekre is, melyek szervezését tervezi a Btesz a pályázat megvalósítása alatt.

Kárándi Erzsébet, az idősek szakosított ellátása munkacsoport vezetője, az előző módszertani pályázat megyei hálózati szakértője az „Idősellátás Országos Hálózata a mindennapokban” címmel tartotta meg előadását. Bemutatta azokat a tartalmakat, melyek kapcsolódást jelenthetnek a módszertani és szakmafejlesztési feladatok végre-hajtásában a területi szakembereket támogató módszerek tekintetében.

Szünetet követően a „Szociális alapszolgáltatások prioritásai az idősellátás területén” témában Töviskes Mária Magdolna, az idősek alapellátása munkacsoport vezető moderálásával klasszikus műhelymunkában vettek részt a szakemberek. Három munkacsoportot alakítottak, melyek egy-egy szolgáltatási területet dolgoztak fel.

Az alapellátást jelenleg foglalkoztató problémafelvetéseket és azok meg- illetve feloldását segítő javaslatokat a munkacsoportok bemutatták egymásnak. Azok összesítését a közeljövőben elkészítendő szakmai összegzés formájában ismertetjük meg a területen e szolgáltatásban tevékenykedő szolgáltatókkal és intézményekkel.


A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában 2022. március 31-én újabb szakmai műhelyt szerveztünk, melyre ezúttal Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék területén működő család- és gyermekjóléti központok és szolgálatok és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények munkatársait vártuk egy tartalmas szakmai egyeztetésre.

A TSZR 2021-1485 pályázat keretén belül a család és gyermekjóléti munkacsoport vezetője Töviskes Mária Magdolna, valamint a Btesz módszertani munkatársa izgalmas, nagy érdeklődésre számot tartott témára, a „GYVR aktuális kérdései” címmel a Magyar Államkincstár Szociális Ellátások Főosztályának munkatársát, Bulyáki Tünde szociális nyilvántartási referenst kérték fel interaktív előadás megtartására.

Az előadó transzparensen, a GYVR online felületét kivetítve gyakorlatias formában, pontról-pontra dolgozta fel a témát. Időközben lehetőséget biztosított a megjelent munkatársaknak a kérdéseik, problémáik felvetésére, melyre igyekezett szakmai és a napi feladatellátást támogató tanácsokat és módszereket adni.

Az interaktív előadás során sikerült beazonosítani azokat a feladatokat, melyek a rendszer működési zavarai miatt okoznak időközönként fennakadásokat. Ugyanakkor bemutatásra kerültek azok a programban megtalálható „buktatók” is, melyek azért okoznak napi működési zavarokat, mert a GYVR-t használó munkatárs nem kellő ismerettel rendelkezik a rendszer működésével kapcsolatban.

Ezúton is köszönjük Dr. Kása Karolina, a Magyar Államkincstár Szociális Ellátások Főosztálya főosztályvezetőjének segítő támogatását az előadás létrejöttében!


A munkacsoport II. szakmai műhelytalálkozóját Hajdúböszörményben a Szociális Szolgáltatási Központban rendeztük meg. Ez az intézmény a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió egyik konzorciumi partnere.

A regisztrációt követően Kiss Róza munkacsoport vezető köszöntötte a megjelent kollégákat. A köszöntés után Töviskes Mária Magdolna intézményvezető mutatta be a Szociális Szolgáltatási Központot, az ellátási terület sajátosságait és az intézmény szolgáltatásait.

Rimánné Kovács Tímea terápiás munkatárs „Ahogy mi csináljuk” címmel figyelemfelkeltő előadásával mutatta be az intézmény fogyatékos személyek nappali ellátásainak mindennapjait. Az előadást követően a jelenlévők megtekintették az épületet és a foglalkozások színtereit.

A szünetet klasszikus műhelymunka követte, ahol a Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből részt vevő munkatársak a fogyatékossággal élők ellátásának prioritásairól, a szolgáltatás nehézségeiről és annak megoldásairól tanácskoztak. Az összegyűjtött témajavaslatokat a később megrendezésre kerülő szakmai műhelyek során dolgozzuk fel, releváns előadók közreműködésével.

A szakmai műhelyt a két megyéből 30 kolléga tisztelte meg jelenlétével.


Az idősek szakellátása munkacsoport II. szakmai műhelytalálkozóját Debrecenben a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központi irodaházában rendeztük meg 38, a területen dolgozó munkatárs részvételével.

A tudásbővítő szakmai előadást Falkas Boglárka megyei vezető ápoló tartotta az „Infekciókontroll a szociális intézményekben” címmel. Az előadó lehetőséget biztosított a jelenlévő szakemberek számára interaktív kötetlen beszélgetésre, ahol a szakemberek nyíltan konzultálhattak a felmerülő kérdések kapcsán.

Szünetet követően jó gyakorlat ismertetésére került sor. Nagy Lajosné, az Idősek Háza Debrecen intézményvezetője a Nefelejts (cs) kávézó: A demenciával érintettek és hozzátartozóinak segítése című programját mutatta be.

Mindkét előadás bemutatója elérhető a BTESZ honlapján. (https://btesz.hu/tszr/ – Hírek, információk)


25 fő jelenlétében rendeztük meg a munkacsoport első szakmai műhelyét Debrecenben a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió irodaházában. A szakmai műhely központi témája a támogatott lakhatás volt, tekintettel arra, hogy a szakmatámogatási területi egységen belül egyre több szolgáltató munkáját segítheti a téma feldolgozása és a szakmai eszmecsere lefolytatása.

A találkozó lehetőséget biztosított a jelen lévő szolgáltatók/intézmények képviselőinek és a képviselt intézmények bemutatkozására, melyet Bognárné Rácz Erika munkacsoport vezető moderált.

A munkacsoport a támogatott lakhatás szolgáltatás témakörét több szakmai műhely során kívánja feldolgozni. Elsőként a Baptista Egyház Szociális Módszertani Központ módszertani vezetőjének, Serafin Józsefnek az előadása általánosan mutatta be a szolgáltatást, valamint szakmai gondolataival segítséget nyújtott azoknak, akik a bevezetés előtt állnak.

Oláh Péter a BTESZ munkatársa tájékoztatta a megjelent szakembereket a TSZR pályázat szakmai feladatellátásáról, bemutatta a konzorciumot, a módszertani munka színtereit, valamint a közeljövőben tervezett programokról is tájékoztatta a jelenlévőket.


„Családias légkörben”, 13 fő résztvevővel a REFOMIX Nonprofit Kft. Debrecen, Bégány utca 4 szám alatti központjában rendeztük meg a munkacsoport I. szakmai műhelyét.

Oláh Péter a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió munkatársa beszámolójában érintette a területi szakmatámogatási rendszert, a szakmatámogatás színtereit és feladatait, valamint ismertette a pályázat megvalósításának legfontosabb elemeit.

Szemerédy Zsolt ügyvezető bemutatta a Refomix Nonprofit Kft. tevékenységét, a debreceni, valamint Hajdú-Bihar megyei hajléktalanellátás intézményrendszerét. Munkatársaival érintették a hajléktalanellátás aktuális kérdéseit, a megoldásra váró szakmai feladatokat és a COVID ellátásra gyakorolt hatását, annak következményeit.

Dabasiné Zsoldos Mónika a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ hajléktalan ellátásért felelős munkatársa a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hajléktalanellátás aktuális kihívásairól és az arra adott szakmai válaszokról számolt be a jelen lévő szakemberek részére.

Hegyi Anita, a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ intézményvezetője (aki a munkacsoport vezetője is) moderálásával készült egy problématérkép, valamint a jelen lévők meghatározták a következő műhelymunka témaköreit.


Püspökladány és Hajdúböszörmény után a munkacsoport III. szakmai műhelyét Debrecenben a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában tartottuk meg 31 fő részvételével.

A program összeállításakor a munkacsoport tagjai egyetértettek abban, hogy a fogyatékosságügyi tanácsadók részére biztosítsunk egy bemutatkozási lehetőséget a területen dolgozó munkatársak részére. Ennek érdekében meghívtuk a DMJV Család- és Gyermekjóléti központ munkatársait: Kiss-Nagy Fruzsina szakmai vezetőt, a fogyatékosságügyi tanácsadás koordinátorát, aki előadásában kitért a pályázati előzményekre és a jogszabályi változásokra. Zakar Ferenc fogyatékosságügyi tanácsadó mutatta be a központ feladatellátását, azon belül a tanácsadók feladatellátását és szerepét a család- és gyermekjóléti feladatellátás során.

Baranyai György fogyatékosságügyi tanácsadó pedig a konkrét szakmai munkát mutatta be, azokat a tevékenységeket, amelyeket a pályázat során és azt követően – már, mint alkalmazott munkatársak – végeztek el.

Kiss Róza munkacsoport vezető a „Foglalkozási rehabilitációs információk a fogyatékos személyeket előgondozó szakemberek részére” című tudásbővítő előadásában a hasonló című kiadványt ismertette, amely konkrét szakmai segítséget nyújt a fogyatékkal élők gondozásában-segítésében szerepet vállaló szakemberek részére.

Műhelymunka keretében Hajdú Lajos a Napfényes Sziget Integrált Intézmény intézményvezetője az ellátotti és dolgozói motivációról, annak hiányáról vagy éppen kiemelkedő szerepéről tartott egy nagyon interaktív, és gondolatokat ébresztő előadást. A munkatársak saját élményeiknek és tapasztalataiknak átadásával segítették a közös gondolkodást, és ezáltal teremtettek egy őszinte feltáró szakmai légkört.

A kiadvány és az előadások anyaga elérhető a BTESZ honlapján (https://btesz.hu/tszr/ – Hírek, információk)


A munkacsoport II. szakmai műhelyét is a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjába tartottuk, melyre a két megyéből 61 munkatárs érkezett.

Témaválasztásunk a tudásbővítő előadás tekintetében a szociális diagnózis témakörére esett. Dr. Andráczi-Tóth Veronika főosztályvezető az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya részéről a téma szakértőjeként egy olyan interaktív előadással fejlesztette a megjelent szakemberek gyakorlati ismeretét és tudását, ami rávilágított ennek a szakmai feladatnak a jelentőségére, a szociális ellátáson belüli funkciójára.

A család-és gyermekjóléti munkacsoport is fontosnak tartotta a fogyatékosságügyi tanácsadók munkájának bemutatását. Ennek érdekében erre a műhelyre a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központ munkatársát, Ádám Mónika fogyatékosságügyi tanácsadót kérte fel a szakmai feladatainak bemutatására.

 

A műhelymunka során öt munkacsoportot alkottunk:

A Család és Gyermekjóléti Szolgálatok tekintetében a

  • felnőttekkel végzett szociális segítő munka témában;
  • a családokkal végzett segítő munka témában;

A Család- és Gyermekjóléti Központok tekintetében:

  • a hatósági intézkedéssel érintett gyerekekkel, családokkal végzett tevékenység témában;
  • speciális szolgáltatások témában;

A családok átmeneti otthona és a gyerekek átmeneti otthona szolgáltatás tekintetében:

  • az átmeneti elhelyezés és az intézményekkel történő együttműködés témában;

A munkacsoportokra a résztvevő szakemberek a szakmai műhely kezdetekor jelentkezhettek, ezért eltérő létszámú csoportokban fejtették ki azokat a kételyeiket, aggodalmaikat, ami most meghatározza a napi működésüket. Közösen keresték ezek meg- és feloldását segítő javaslatokat és ötleteiket. Minden munkacsoport „szószólója” a plenáris munkában ismertette a csoport problémafelvetéseit és a közös gondolkodásuk során születő javaslataikat is.

A fogyatékosságügyi tanácsadó előadásának anyaga elérhető a BTESZ honlapján (https://btesz.hu/tszr/ – Hírek, információk)

 


A munkacsoport második szakmai műhelyének a Baptista Tevékeny Szeretett Misszió – mint gesztor szervezet – adott otthont a központi irodaházának földszinti tárgyalójában 10 fő részvételével.

A műhelytalálkozón két fontos, konkrét szakmai témát ajánlottunk a résztvevő szakemberek számára: elsőként „A hajléktalan ellátás szerepe a diszpécserszolgálat és a család- és gyermekjóléti központok együttműködés tekintetében” címmel.

Hegyi Anita munkacsoport vezető az első téma moderátora – aki az országos munkacsoport tagja is – azzal a céllal is vezette a beszélgetést, hogy közben ötletekkel és konkrét javaslatokkal segítsék a kollégák az együttműködési megállapodás tervezetének elkészítését.

A műhelymunka másik témájaként „A hajléktalanellátásban jogszabály szerint kötelezettekkel történő kapcsolattartás javításának előkészítése” címmel folytattak a szakemberek kerekasztal beszélgetést. A közös gondolkodás témavezető-moderátora Pocsai Farkas Anikó, a Refomix Szociális és Egészségügyi Központjának intézményvezetője volt, aki a konkrét téma mellett a hajléktalanellátás aktuális kérdéseit és a szolgáltatás előtt álló feladatokat is „behozta” a szakmai beszélgetésbe.


55 fő részvételével rendeztük meg a munkacsoport III. szakmai műhelytalálkozóját a BTESZ Debrecen Simonyi úti központi irodaházában.

A munkacsoport tudástámogató célzatú előadására Gyula Zoltán élelmiszer-biztonsági szakügyintézőt (Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály) kérte fel. Előadásának témája: A bentlakásos intézmények élelmiszer-biztonsági ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatai, hibái, javaslatai és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása.

Az előadó a gyakorlati tapasztalatainak átadásával és közvetlen interaktív módon segítette a jelenlévő szakemberek témával kapcsolatos dilemmáinak feloldását.

A szünetet követően a betegszállítás három jó gyakorlatának bemutatására került sor.
Az első előadó Besenyeiné Dombrádi Anett vezető ápoló volt, aki az Idősek Háza Debrecen betegszállításának gyakorlati mechanizmusát mutatta be.

Második előadó Szarka-Kovács Tímea, a Fazekas Gábor Idősek Otthona (Hajdúböszörmény) vezető ápolója, aki bemutatóval egybekötött előadásában ismertette a „böszörményi gyakorlatot”, és az intézményben használt dokumentum sablonok közreadásával gyakorlati segítséget is nyújtott a jelenlévő szakemberek részére.

A harmadik jó gyakorlatot Tóth Pál intézményvezető úr (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei „Angolkert” Idősek Otthona, Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye) mutatta be.

Mindhárom gyakorlat bemutatása hasznos ismeretekkel és gyakorlati tanácsokkal szolgált a szolgáltatás nyújtó intézmények részére.

A szakmai műhely lehetőséget biztosított a Magyarországi Segítő Szeretetszolgálat Egyesület képviseletében Szabó Gábor ügyvezető úrnak arra, hogy bemutassa az egyesület munkáját és a nyújtott szolgáltatásaikat.

A jó gyakorlatok bemutatói elérhetőek a BTESZ honlapján (https://btesz.hu/tszr/ – Hírek, információk).

 


A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió debreceni központjában rendeztük meg az idősek alapellátása munkacsoport III. szakmai műhelyét.

A BTESZ részéről Faragó Tiborné vezető szaktanácsadó köszöntötte a megjelent munkatársakat, ismertette a szervezet alapértékeit, a jelen feladatellátását és a közeljövő szakmai célkitűzéseit.

A műhelytalálkozón jelen lévő 21 szakember, akik a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében látnak el idősek alapellátása keretében különböző alapszolgáltatásokat „Az otthoni szakápolási tevékenység bemutatása és az gyógyászati segédeszközök igénybevételi lehetőségei.” címen hallgatták meg Báthori-Tóthné Kerek Noémi otthonápolási koordinátor és munkatársának előadását. A két előadó ezen a szakterületen több piaci szereplő (Albaldap Otthonápolási Kft., Cívishelp Kft., Fohász 2000 Kft., Medical-Defend Kft., Géz’N’ Roses Kft.) képviseletében segítette és fejlesztette a munkatársak ismereteit és lehetőségeit az otthon ápolás tekintetében.

Az előadást egy nagyon aktív és jó hangulatú szakmai konzultáció és egyeztetés követett, ahol a jelen lévők megismertették és átadták egymásnak a szolgáltatási területen szerzett tapasztalataikat is.

A szünetet klasszikus műhelymunka követte, melyet a munkacsoport vezetője, Töviskes Mária Magdolna moderált. Téma az „Együttműködési lehetőség az otthoni szakápolás és a szociális alapellátások között.” címet kapta, ahol a részt vevő szakemberek tapasztalatokat cseréltek, jó gyakorlatokat ismertettek meg egymással.

A beszélgetés során a jelen lévők szakmai javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek egyfelől beépíthetőek a napi munkavégzésbe, másfelől pedig későbbi szakmai műhelytalálkozók és workshopok keretén belül kerül majd tovább gondolásra.


A pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ellátása munkacsoport folytatta a támogatott lakhatás témáját ezen a műhelytalálkozón is.  A Pszichiátriai és az Addiktológiai országos munkacsoportok gyakran ismételt kérdések témaköreiből két téma (megállapodások, térítési díjak) feldolgozását állítottuk a műhelytalálkozó fókuszába.

Az első előadó Nagy Éva a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet munkatársa volt, aki a Megállapodások (ellátott – szolgáltatók) témakörében bemutatóval egybekötött előadást tartott, melynek során érintette a téma szempontjából kiemelten fontos területeket. A beszélgetések során konkrét gyakorlati tanácsokkal segítette a munkatársakat, valamint felhívta több olyan területre a figyelmet, amely tapasztalatok alapján kiemelt figyelmet és gondos tervezést igényel.

A második előadó Kiss Róza az Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltség igazgatója a Térítési díj és szolgáltatási elemek kérdésköre címen tartotta meg előadását. A tudásbővítő előadás közben a jelenlévők interaktív beszélgetést folytattak a témával kapcsolatban és lehetőségük volt saját gyakorlati tapasztalatait is átadni egymásnak.

A műhelytalálkozót 18 fő szakember tisztelte meg jelenlétével.

 


A munkacsoport III. szakmai műhelyének ismételten ReFoMix Nonprofit Kft. (Debrecen, Bégány utca 4.) székhelye adott otthont, amelyen 11 fő szakember részvételével került sor.

Köszöntőt követően a hajléktalanok otthona működtetésének gyakorlati tapasztalatai és az azzal kapcsolatos szakmai konzultáció volt a vezető téma, amelyre meghívtuk Nagy Judit intézményvezető-helyettest az Oltalom Szeretetszolgálat részéről.
A jelen lévők részletesen bemutatták a téma kapcsán felmerülő nehézségeket és azok megoldásának lehetőségeit. Sem Hajdú-Bihar, sem Jász-Nagykun-Szolnok megyékben nem működik hajléktalanok otthona, ezért részletesen, gyakorlati tapasztalatok összegzésével vitatták meg a résztvevők az otthon létrehozásával kapcsolatos érveket, kételyeket és lehetőségeket.

A témát Hegyi Anita munkacsoport vezető moderálta, aki ezt követően beszámolt az országos munkacsoportban folyó aktualitásokról, várható feladatokról és azok ütemezéséről.

Oláh Péter módszertani munkatárs a gesztortalálkozón történtekről nyújtott rövid tájékoztatást.


A munkacsoport által szervezett III. szakmai műhelyre Hajdúböszörményben a Szociális Szolgáltatási Központban került sor, a találkozó központi témája az időskorúak védelme volt.
A rendezvényt Töviskes Mária Magdolna a Szociális Szolgáltatási Központ intézményvezetője, az idősek alapellátása munkacsoport vezetője nyitotta meg és köszöntötte a megjelent 33 fő résztvevőt.

„Az időskorúak védelme és a gondnokság alá helyezés” címmel Dr. Csontos Tibor – címzetes törvényszéki bíró a Hajdúböszörményi Járásbíróság bírója adott elő. Bíró úr értékes bemutatóval egybekötött előadásában vázolta fel az időskorúak védelmét, melynek során megtörtént esetek felidézésével tette érthetőbbé az elhangzott jogi fogalmakat és lehetőségeket.

Az előadást strukturálta, minden blokk után lehetőséget adott a hallgatóságnak egyfelől arra, hogy reflektáljanak az elhangzott információkra, másfelől pedig további megtörtént esetek bemutatásával mélyítették az adott témakör elméleti alapját.

Ignáth Szilvia a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatal munkatársa mutatta be azt a jó gyakorlatot, amit Hajdúböszörményben az időskorúak védelmében végrehajtott intézkedések összehangolásával tesz a város összes, a témában érintett szervezete, intézménye és szolgáltatója annak érdekében, hogy csökkentse és megelőzze az időskorúakkal szembeni veszélyeztető tényezőket.

Az intézményvezető asszony ezt követően röviden mutatta be az intézmény struktúráját és az általa nyújtott szolgáltatások rendszerét és feladatait.


A Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központja (4027 Debrecen, Thomas Mann u. 2.) biztosította a helyszínt a család és gyermekjóléti munkacsoport III. szakmai műhelyéhez.

A területről érkező kérésnek eleget téve a téma ismételten a GYVR volt. Újra egy nagyon interaktív műhelymunka szervezését vállaltuk fel, azzal a hittel, hogy a jelenlévők magas létszámának (77 fő) ellenére a gyakorlati tudást segítő és azt támogató közvetlen hangvételű tudásátadásra számíthatnak a megjelent szakemberek.
Ennek érdekében kértük fel előadónak Szarvák Mónikát, a Belügyminisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya gyermekjóléti alapellátási szakreferensét a műhelymunkában lévő előadói szerepre. Előadásának címe: Hatósági döntések és ahhoz kapcsolódó tervek a GYVR-ben.

Szarvák Mónika szakreferens a GYVR-t kivetítve, egy, illetve több „képzelt alany” részvételével gyakorlatiasan és érthetően mutatta be a rendszert, a teendőket és hívta fel a jelenlévők figyelmét a rendszer működéséből fakadó „buktatókra”, azaz azokra a hiátusokra, melyek nem megfelelő kezelése milyen strukturális következményekkel jár/járhat.

Szarvák Mónika a műhelymunka során, a jelen lévő központok és szolgálatok részéről érkezett konkrét problémafelvetések egy részét azonnal megválaszolta, más részét pedig továbbította az illetékes szakember részére, ezzel segítve a területi egységen működő szolgáltatók szakmatámogatását.


A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió a TSZR pályázat keretében Szerepen szervezte meg a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ellátása munkacsoport III. szakmai műhelyét a DSZSZK telephelyeként működő Támogatott lakhatás intézményegységében.

A téma a támogatott lakhatás, mint szolgáltatási elem, annak gyakorlati és elméleti bemutatása volt, a „terepen” konkrét szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek részvételével.

A szerepi Támogatott lakhatás 2021. október 18-tól Debreceni Szociális Szolgáltató Központ telephelyeként működik, 72 férőhelyen pszichiátriai betegek részére nyújt szolgáltatást. Támogatott Lakhatás mellett a szolgáltatást igénybevevő részére a napközbeni tartózkodást a nappali intézmény, a közösségi pszichiátriai ellátás, és a fejlesztő foglalkoztatás keretében biztosítja.

A szakmai műhely egyfelől lehetőséget adott arra, hogy a szakemberek beszélgessenek a szolgáltatás beindításával kapcsolatos nehézségekről és az eltelt időszakban történt pozitívumokról-sikerekről egyaránt.

A szakmai műhely következő napirendi pontja a Támogatott lakhatás gyakran ismételt kérdései, és az azokra készített válaszok megbeszélése volt. Bodnárné Rácz Erika munkacsoport vezető ismertette a jelenlévőkkel, hogy ezzel az anyaggal több országos munkacsoport is dolgozott, de ezen az ülésen elsődlegesen a pszichiátriai és az addiktológiai munkacsoport részéről felvetődött kérdéseket és válaszokat beszélték át a jelenlévők.

A szakmai beszélgetés során további kérdések merültek fel, melyekre a műhelymunkában együttműködő szakemberek közösen keresték a szakmai válaszokat.

A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában egy nagyon „nehéz” téma, a gyerekeket ért szexuális abúzus feldolgozására vállalkozott a család és gyermekjóléti munkacsoport 4. szakmai műhelytalálkozóján részt vett 51 szakember.

Első előadóként, Dr. Kovács Krisztián az Országos Gyermekvédelmi Szolgálat Hajdú Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat területi igazgatója a szakszolgálat tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel, külön kitért a gyerekeket ért abúzussal kapcsolatos tapasztalatokra is. Igazgató úr a szakmai műhely témája mellett tájékoztatást adott az OGYSZ több mint egy éves működéséről és jogszabályokban meghatározott tevékenységeiről.

Joó-Szász Orsolya szolgálatvezető a Meghallgató és Terápiás Központ/Barnahus szolgálat létrehozásának előzményeit, nemzetközi tapasztalatait és a debreceni terápiás központ működését mutatta be. Kiemelkedő szakmai elhivatottsággal hívta fel a jelen lévők figyelmét a téma fontosságára és arra, hogy mennyire körültekintően és empatikusan kell eljárni ezekben az ügyekben.

A következő előadó, Minárcsik Ferenc rendőr alezredes a „Szexuális abúzus (gyerek) áldozata a rendőrség szemszögéből” címmel tartotta meg előadását. Azokat a tapasztalatait osztotta meg a szakmai műhelyen részt vevő gyermekjóléti központok és szolgálatok munkatársaival, amelyeket a nyomozói munkája során tapasztalt meg. A személyiségi jogok maximális betartása mellett olyan gyakorlati példákkal szemléltette az események feltárásának szakaszait, melyek segítségével rámutatott az ilyen természetű ügyek feltárásának nehézségeire.

Arról, hogy „mi történik” a Barnahus-ban, milyen feladatai vannak az ott dolgozó szakembereknek és milyen szakmai kihívásokkal kell szembe néznie egy szakembernek, amikor traumatizált gyerekkel találkozik Makónyi Judit – klinikai szakpszichológus, szaktanácsadó az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Hajdú-Bihar Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Meghallgató és Terápiás Központ/Barnahus Szolgálat munkatársa nyújtott betekintést a gyermekjóléti területen dolgozó munkatársaknak.

A hajdúböszörményi Szociális Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Központ klinikai szakpszichológusa a „Bántalmazás és trauma megjelenése a család- és gyermekjóléti központ pszichológusi gyakorlatában” című előadásában a területen dolgozó szakember szemszögéből szólt hozzá a témához. Rámutatott arra, hogy az abúzushoz vezető eseménysor, majd annak kezelése mennyire összetett és kiemelkedően érzékeny területe a család- és gyermekjóléti központok és szolgálatok feladatellátásának.

A Meghallgató és Terápiás Központ/Barnahus szolgálattal kapcsolatban az alábbi linken tájékozódhat: https://www.ogysz.hu/index.php/meghallgato-es-terapias-szolgalat.

 

Debrecenben a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központi irodaházában tartotta meg az idősek alapellátása munkacsoport a 4. szakmai műhelyét. A műhelytalálkozón a szociális alapszolgáltatásokat nyújtó intézmények vezetői vettek részt egy vezetői konzultáción.

A rendezvényen megjelent intézményvezetők az alábbi témák tekintetében cseréltek tapasztalatokat egymással:

• A szolgáltatásnyújtás dilemmái, nehézségei az energia-veszélyhelyzet miatti intézkedések végrehajtása során.
• Ellenőrzések tapasztalatai vezetői szemszögből.
• Jogszabályok gyakorlatban való alkalmazásának nehézségei. Közös gondolkodás, javaslatok a jogszabályok módosítására.

A szakmai beszélgetés moderátorai Töviskes Mária Magdolna munkacsoport vezető és German Gabriella munkacsoport tag voltak.

A találkozón 22 fő vezető munkakörben foglalkoztatott szakember vett részt, akik az alábbi intézményekből érkeztek:

• Bihari Szociális Szolgáltató Központ – Berettyóújfalu;
• DMJV Városi Szociális Szolgálat – Debrecen;
• Hajdúhadházi Mikrotérségi Szociális Gondozási Központ;
• Hajdúszoboszlói Református ANNA Idősek Otthona;
• Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ;
• Kálvin János Református Szociális Szolgáltató Központ – Hajdúböszörmény;
• Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központ;
• Szociális Szolgáltatási Központ – Hajdúböszörmény;
• Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ – Kaba;
• BTESZ Tevékeny Gondozási Szolgálat – Hajdúböszörmény;
• BTESZ Balmazújvárosi Szociális Szolgáltató Központ;
• BTESZ Központi Irodaház – Debrecen.


Kis Róza munkacsoport vezető köszöntőjével kezdődött a fogyatékkal élők ellátása munkacsoport IV. szakmai műhelytalálkozója, melyre 29 fő érkezett a Baptista Tevékeny Szeretett Misszió debreceni központjába.

Gyene Piroska az ÉFOÉSZ elnöke előadásának témája: az ÉFOÉSZ szervezet bemutatása és az Önálló Életvitel Centrumok működésének ismertetése volt. Elnök Asszony ismertette a résztvevőkkel, hogy a szervezet immár 41 éve működik, a második legnagyobb érdekvédelmi szervezet Magyarországon és mintegy 25 000 fő a tagja. Az Önálló Életviteli Centrumok 4 évvel ezelőtt jöttek létre. Sok képzést és workshopot tartanak, kiadványokat készítenek az önálló élet megteremtésével kapcsolatban.

Gyene Piroska köszönetét fejezte ki, Fülöp Attila Államtitkár Úrnak, hogy támogatja az értelmi fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását és mindenben segítséget nyújt, hogy önálló életet élhessenek.

Borbélyné Kiss Ibolya, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, Hajdú-Bihar Megyei Egyesület elnöke bemutatta szervezetüket. Egyesületük az értelmi fogyatékos gyermekek, fiatalok, felnőttek érdekvédelmét látja el Hajdú-Bihar megyében. Tevékenységünk kiterjed: Debrecen, Balmazújváros, Báránd, Berettyóújfalu, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Kaba, Komádi, Nyíradony, Szerep, Zsáka városokra. Támogató szolgáltatásokat biztosítanak, közösségfejlesztő programokat, rendezvényeket szerveznek. A segítés formái: csoportos beszélgetés különböző életviteli témákban, okos eszközök használata, kölcsönzése, informatikai képzések, önérvényesítő csoportok szervezése, információ nyújtás, egyéni tanácsadás.

Szünetet követően Kőszegi Norbert, KÉZMŰ, FŐKEFE, ERFO Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa az „Akkreditált foglalkoztatás a szociális intézményekben” címmel tartotta meg előadását..

A KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft célja, a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatása. Rehabilitációs szakemberekkel segítik elő a munkavállalók foglalkoztatását, képzési és szociális rehabilitációját, személyre szabott tanácsadás és mentorálás révén. Biztosítják az egészségi állapotnak és a speciális igényeknek megfelelő akadálymentes munkakörnyezetet, a 10 000 munkavállalónak, 145 telephelyen, melyek 54 intézményhez kapcsolódnak. A piaci igények figyelembevételével, valós piaci megrendelésekkel, értéket teremtő munkát végeznek. Napi 4 órás foglalkoztatással, minőségi és mennyiségi termelés folyik. Fő tevékenységek: divattermékek előállítása, naptár és papíráru gyártása, seprűkészítés.


Hegyi Anita munkacsoport vezető nyitotta meg a műhelytalálkozót, melyen 11 szakember vett részt.

A szakmai műhely első részében Faragó Tiborné a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió vezető szaktanácsadójának moderálásával a költségvetési törvény szerint ütköző szolgáltatások problematikáját tekintették át a műhelytalálkozó résztvevői.

A hajléktalan ellátást nyújtó szolgáltatók részéről érkezett jelzés szerint egyre nagyobb gondot jelent, hogy a hajléktalan személyek nem vehetnek igénybe egyszerre több olyan szolgáltatást, amire egyébként nagy szükségük lenne.
Ilyen szolgáltatás a hajléktalan személyek nappali ellátása, amely ütközik a szociális étkeztetéssel. Ez azért is indokolatlan, mert a nappali ellátás nem köteles étkeztetést biztosítani, amennyiben azonban a hajléktalan személy meg tudja fizetni a szolgáltatást, miért is ne juthatna hozzá?

Még nagyobb problémát jelent, hogy a nappali melegedő és az átmeneti szálló szolgáltatása nem vehető igénybe a pszichiátriai és a szenvedélybetegek nappali ellátásával annak ellenére, hogy a hajléktalan személyek között egyre nagyobb számban fordulnak elő olyanok, akiknek erre kifejezetten szükségük lenne. A hajléktalan ellátás erre sem szakértelemmel, sem kapacitással nem rendelkezik.
Tekintettel arra, hogy a népkonyha nem biztosít minden településen szolgáltatást, indokolt annak átgondolása, hogy a hajléktalan személyek igénybe vehessék a szociális étkeztetést.

A szakmai műhelyen elhangzott, hogy a fentiekben jelzett problémák nem okoznak gondot abban az esetben, ha az intézmények között megfelelő az együttműködés, azonban erre nem lehet alapozni a szociális ellátás biztonságát, a kérdést jogszabályi szinten kell rendezni.



A program második felében a hajléktalan ellátás aktuális feladatairól beszélgettek a jelenlévők: úgy, mint felkészülés a téli időszakra, a krízisautó szolgáltatás működtetése, az energiaválság miatt nehéz helyzetbe kerülő személyek/családok megsegítésének lehetőségei.

Zárásként Hegyi Anita tájékoztatta a részt vevőket az országos hajléktalanügyi munkacsoport már elvégzett és még az évben hátralévő feladatokról.
A következő szakmai műhely keretében beszélgetést szervezünk a Belügyminisztérium illetékes főosztályának képviselőjével az új szakmai irányítás megismerésének céljából.



2022. október 20-án rendeztük meg az idősek szakosított ellátása munkacsoport negyedik műhelytalálkozóját. Az előző műhelymunkáktól eltérően, most a Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálat Pallagi úti Idősek Házában találkoztunk az idős ellátás szolgáltatás vezetőivel, munkatársaival, 29 fő részvételével.

Oláh Péter a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió, mint gesztor szervezet módszertani munkatársa köszöntötte a megjelent szakembereket.
Ezt követően, az intézmény vezetője, Nagy Lajosné egy részletes és interaktív előadás keretében mutatta be a Városi Szociális Szolgálat szolgáltatásait.
Az előadásból megtudhattuk, hogy a Szolgálat az 1993. évi III. törvényben meghatározott szociális alap-, és szakosított ellátási formák széles skáláját lefedi. Ugyan itt most a szakellátás képviselői voltak jelen, azonban számukra is hasznos információkat hallhattunk arról, hogy a szociális alapellátások milyen formában valósulnak meg Debrecen városában. Továbbá hogyan kapcsolódik össze az alap és a szakellátás munkája az ellátottak igényeinek, szükségleteinek figyelembevételével.

Az informatív előadást követően lehetőségünk volt kis csoportokban, az ápolási osztályok, szolgáltatások megtekintésére.

Jó volt látni azt a fejlődést, melyet a fenntartó támogatásával, egyes ápolási osztályok korszerűsítése terén tettek.

Az átalakításkor már a fő szempontok egyike volt a járványügyi helyzetnek való megfelelés is. Konkrétan egy járványhelyzet esetén szükséges elkülönítéshez alkalmas rész/részleg kialakítása is megtörtént.


A felújítás során gondoltak a munkatársak komfortérzetének javítására is. Egy modern, jelen kor elvárásainak megfelelő dolgozói öltöző kialakítására is sor került.

Az Otthon lakói ötletes, érdekes, zenés, ülőtáncos bemutatóval készültek a szakemberek számára.


Az intézmény udvarán létrehoztak a demenciával élő személyek számára egy akadálymentes kertrészt, melyben buszmegálló, utcai telefonfülke is található. Az így kialakított kertrész ötletül szolgálhat más intézmények számára is, ahol demenciával élő személyeket is ápolnak, gondoznak.


Az intézménylátogatást követően konzultációra volt lehetőség, ahol a jelen lévő szakemberek gondolatot cserélhettek, választ kaptak a felmerült kérdésekre.

 


Szolnok egyik legszebb épületében, a Megyeházán tartotta meg a fogyatékkal élők ellátása munkacsoport az V. szakmai műhelyét.
A műhelytalálkozót Kiss Róza a munkacsoport vezetője nyitotta meg, köszöntötte a megjelent 40 fő Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyék területéről érkezett szakembereket.

A program ismertetését követően, Pálné Bereczki Éva, az ÉFOÉSZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei képviselőjének előadását hallgatták meg a jelen lévők a megyében folyó munkáról. Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete 1981-ben jött létre a fogyatékos gyerekeket nevelő szülők érdekvédelme céljából. Az előadásból megtudhattuk, hogy később a szervezet felvállalta a gyógypedagógiai intézmények dolgozóinak és a fogyatékos személyeket segítő szakemberek védelmét is.
A szervezet az évek során jelentős összegeket fordított a gyógypedagógiai intézmények támogatására, az ott folyó szakmai tevékenységek megvalósítására. A megyei szervezet részt vesz Szolnok város civil életében és reflektálnak a tagságukat érintő közügyekre is.
Ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak a kis csoportok támogatására is: támogató szolgáltatásokat, adó- és jogi tanácsadást biztosítanak, közösségfejlesztő programokat és rendezvényeket szerveznek. A segítség formái: életviteli témákban csoportos beszélgetést folytatnak, okos eszközök kölcsönzését és használatukkal kapcsolatos informatikai képzéseket biztosítanak, önérvényesítő csoportokat szerveznek és egyéni tanácsadást is biztosítanak.

A következő előadásban Nagyné Varga Ilona ismertette a jelenlévőkkel a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítvány történetét. A közalapítvány célja a szociális tevékenységek és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.
A Közalapítvány akkreditált felnőttképzéseket szervez a szociális alap- és szakellátásban dolgozók részére, ezek az oktató anyagok könyv formában is elérhetőek az irántuk érdeklődő szakemberek számára. A közalapítvány munkatársai tanácsadást nyújtanak munkaerő-piaci, álláskeresési, rehabilitációs, pszichológiai témákban.

A műhelytalálkozó következő témája a támogatott lakhatás volt. Máthé Miklós a püspökladányi Napfényes Támogató Szociális Egyesület lakója osztotta meg tapasztalatait a leghitelesebb formában, hiszen saját példáján keresztül mutatta be a támogatott lakhatás működését. Az előadás érintette a támogatott lakhatás célját, fontosságát, a mindennapi élet napirendjét, a közösségi programokat, családi napokat, a lakók munkáját, egészségügyi ellátását, mindezt életképeken keresztül bemutatva.

Hajdu Lajos a Napfényes Támogató Szociális Egyesület munkatársa az „Alapszolgáltatások illeszkedése a támogatott lakhatáshoz” címmel adott elő. Az intézmény feladata, a minőségi szolgáltatás nyújtása a 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló otthonukban élő fogyatékos, illetve autista személyek részére, mely szolgáltatás igazodik a fogyatékos emberek szükségleteihez. A szociális szolgáltatás tevékenységei szolgáltatási elemekre épülnek, azokat a szolgáltatás célcsoportjának szükségleteihez igazítva.

Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatta be a támogatott lakhatásban dolgozók és lakók közötti harmonikusabb együttműködés feltételeit, és fontosságát, melyek: a mérhető fejlesztés, kapcsolattartás, önálló életre nevelés, esetmegbeszélés, önálló döntés képessége, kompetencia határok tartása, őszinte kommunikáció, a közösen kialakított szabályrendszer, kölcsönös fejlesztés.


A család- és gyermekjóléti munkacsoport ötödik alkalommal szervezett szakmai műhelyt 2022. november 23-án, melynek helyszíne a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Debrecen, Simonyi út 14. szám alatti székhelye volt.

A szakmai rendezvényen a Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő intézmények munkatársai vettek részt 42 fővel.

A szakmai műhely kiemelt témája a gyermekjóléti alapellátások közül az átmeneti gondozás volt. A téma szakértője és a szakmai rendezvény első előadója Dósa Piroska, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intéztet Módszertani Igazgatóság szakterületi referense volt. Előadásának címe: „Kapcsolódási pontok a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók között”.

Gondolatébresztő előadásában kihangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem szereplőinek, vagyis a gyermekjóléti alap- és szakellátást nyújtó szolgáltatásoknak az átmeneti gondozás – legyen az gyermekek vagy családok átmeneti otthona – fontos láncszeme. Az együttműködés a különböző intézmények szakemberei között elengedhetetlen.


A szakmai műhely résztvevői ezt követően a két megyében, különböző fenntartásban működő, átmeneti gondozást nyújtó intézmények mindennapjaiba kaphattak betekintést.

A szolnoki Családok Átmeneti Otthona komplex ellátási rendszerét mutatta be Sándorné Pólik Róza intézményvezető, a MÖSZ Szociális és Fejlesztési Központ Családok Átmeneti Otthonából.

A debreceni ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. által fenntartott „Fecske” Családok Átmeneti Otthonát Bulátkó-Leiter Mercédesz intézményvezető, valamint „Fészek” Családok Átmeneti Otthonát Fényes Annamária intézményvezető mutatta be „Átmeneti gondozás egy bérházban” címmel.

Ezt követően az Országos Szociális Intézményfenntartó Központ által működtetett Hajdú-Bihar megyei Családok Átmeneti Otthonainak bemutatása következett, melyet Ötvös Erika, a hajdúböszörményi „Katica” Családok Átmeneti Otthonának intézményvezetője ismertetett.

A szakmai műhely utolsó előadója Tatár Krisztina otthonvezető volt, aki DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekek Átmeneti Otthonát képviselte. Előadásának címe: „A gyermekek átmeneti otthona a szakellátás előszobája?”

Kérdések, problémák és javaslatok feltevése, interaktív szakmatámogatási konzultációra az előadások után és a szakmai rendezvény végén is lehetőség volt.

A szakmai műhelyen lehetőség volt a személyes szakmai kapcsolatok építésére is.


2022. november 24-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió debreceni központjában tartottuk meg a hajléktalan személyek ellátása munkacsoport 5. szakmai műhelyét.

A műhelytalálkozón a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyékben hajléktalan ellátásban tevékenykedő szervezetek, valamint a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió, mint gesztorszervezet munkatársai vettek részt.

Alagi Szilárd, a Belügyminisztérium szociális referense a szakterületet érintő ágazatirányítási struktúrát mutatta be a területi egységen működő szociális szolgáltatók képviselőinek. Hiánypótló előadásában bemutatta a Belügyminisztérium szervezeti ábráját és azon belül a gondoskodáspolitikai államtitkárság alá tartozó szakpolitikai egységeket és azok működési területét.


Előadásában kitért olyan releváns statisztikai adatokra és ábrákra, amely bemutatta a hajléktalan ellátás területi sajátosságait, a pályázatok aktuális helyzetét, valamint a krízisautó országos területi lefedettségét és a krízisidőszakra történő felkészülés jelenlegi helyzetét.

Ezt követően a hajléktalanellátás aktuális kérdéseiről és a feladatellátás dilemmáiról folytattak jó hangulatú és eredményes párbeszédet a tanácskozás résztvevői.

Köszönjük az előadó értékes gondolatait és a partnereink együttműködő jelenlétét!


Debrecenben, a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában tartotta meg a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ellátása munkacsoport az IV. szakmai műhelytalálkozóját.
A területi egységen szenvedélybetegek ellátásában működő intézmények 18 munkatársa töltött együtt egy tartalmas szakmai délelőttöt.



A szakmai műhely előadója Majzik Balázs volt, aki a Nemzeti Népegészségügyi Központ Drogmegelőzési Programok Osztályának osztályvezetője. Két témában tartott kiemelkedően érdekes előadást: egyfelől bemutatta a Nemzeti Népegészségügyi Központ drogmegelőzési tevékenységeit, melynek során kitért általánosságban a szerfogyasztásra és friss statisztikai adatokkal szemléltette előadását.

Másrészt kitért az elterelés és a prevenció lehetőségeire, hangsúlyozva, hogy e tekintetben további egyeztetésre van szükség a szakma és az ágazatirányítás között, amely érintheti egyes jogszabályok felülvizsgálatát is.

Az előadás utolsó harmadában a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokról, azok szerepéről és lehetőségeiről volt szó, melynek során egy tartalmas szakmai beszélgetés és tapasztalatcsere történt a jelenlévő szakemberek és az előadó között, ahol javaslatokat is megfogalmaztak a műhelymunka témáival kapcsolatban.


Az idősek alapellátása munkacsoport ötödik alkalommal szervezett szakmai műhelyt 2022. december 1-én, melynek helyszíne a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Debrecen, Simonyi út 14. szám alatti székhelye volt.

A szakmai rendezvényen a Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő idősek számára intézmények munkatársai vettek részt 25 fővel.

A szakmai műhely kiemelt témája „Az otthonukban élő idősek jelenlegi helyzete” volt, melynek során esetek, tapasztalatok, javaslatok-megoldások egyeztetésére mentén zajlott a beszélgetés.

A téma feldolgozása kerekasztal beszélgetés formájában valósult meg, melyet Töviskes Mária Magdolna munkacsoport vezető vezetett.

A témákban érintett, különböző területekről szakemberek felkérésével történt a beszélgetés irányítása.
Kavaleczné Ilyés Julianna, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ kórházi szociális munkása az egészségügy szemszögből, a kórházban végzett szociális munkájáról, a gondozószolgálattal való kapcsolattartásról, annak nehézségeiről, tapasztalatairól tájékoztatta a szociális szakembereket. Esetekkel, példákkal támasztotta alá a közös munka lényegét az egészségügy és a szociális ellátás tekintetében.

Vezető gondozó szemszögéből Lévai Mária Róza (Szociális Szolgáltatási Központ – Hajdúböszörmény) a házi segítségnyújtás területén tapasztalt tendenciákról az alábbi témákban folyatott beszélgetést a szakmai műhely résztvevőivel: Hogyan hatott a szolgáltatás nyújtására a COVID és a jelenlegi gazdasági helyzet? Miről mond vajon le az idős, ha önellátóképessége még részben megvan (rezsi, gyógyszer, élelmiszer, gondozás)? Szakmai tapasztalatok, dilemmák és esetek elemzésére is sor került.

Sajtos Antalné, a BTESZ Tevékeny Gondozási Szolgálat dolgozója a házi segítésnyújtás gondozója szemszögéből gyakorlati tapasztalatát osztotta meg a szolgáltatással kapcsolatban.

Faragó Kornélia intézményvezető (BTESZ – Debrecen), mint az étkeztetés vezető szakember szemszögéből arról beszélt, hogy milyen tendenciát tapasztalnak az étkeztetés tekintetében, melyet az ellátást igénybevevőkkel készült felméréssel támasztott alá. A beszélgetés során szó volt arról is, hogy kik mondják vissza inkább az étkeztetést, illetve a természetes támogató környezet mennyire segíti az időseket.

Az idősek szakellátása oldaláról Kárándi Erzsébet, az idősek szakellátás munkacsoport vezetője témafelvezetőjében a romló egészségi állapot és gazdasági helyzet hatása a szakellátást igénylők számára, illetve a kapacitások kérdésével foglalkozott.

Számos kérdés, probléma és javaslat feltevésére sor került a szakmai rendezvényen. Egy interaktív, a szakmai műhelyen résztvevők aktív konzultációjára nyílt lehetőség a nap folyamán.


2022. december 08-án rendeztük meg az idősek szakosított ellátása munkacsoport ötödik műhelytalálkozóját. A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában találkoztunk az idős bentlakásos ellátás szolgáltatás vezetőivel, munkatársaival, ahol 25 fő személyes jelenléttel, 3 fő online csatlakozással vett részt.


Oláh Péter módszertani munkatárs köszöntötte a megjelent szakembereket.
Ezt követően Farkas Boglárka vezető ápoló (Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály) köszöntötte a kollégákat, majd megtartotta előadását, melynek címe „Szakápolás bentlakásos szociális intézményben, hatósági engedély birtokában”.



Az előadásból megtudhattuk, hogyan tudunk jogszerűen szakápolási feladatokat biztosítani gondozottjaink részére.

alábbiakról hallhattunk:
Ki végezhet szakápolási feladatokat?
A megfelelő szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szakdolgozók végezhetik (60/2003. X.20. ESzCsM rendelet). Szakmakód: 7305.

Az engedélyezési eljárásról:
Hiánytalanul benyújtott kérelem esetén az ügyintézési határidő 8 nap. Az engedélyező hatóság a területileg illetékes járási hivatal.

A személyi feltételekről:
A szakápolók mellett minden intézményben alkalmazni kell orvost (ez az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet szerint mindenhol biztosított). Továbbá elérhetővé kell tenni gyógytornász, dietetikus, mentálhigiénés szakember tevékenységét. Az egészségügyi végzettségű szakdolgozónak igényelni kell szociális és egészségügyi nyilvántartási számot, majd kérnie kell a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarai tagfelvételt. Fontos a tagság és a kártya folyamatos monitorozása.

Szakápolási feladatokat ellátó intézményben ki kell jelölni egy intézeti szakmai vezetőt, aki felelős a feladatellátásért, valamint az előadás során megismerhettük a tárgyi feltételeket.
A szakápolási szakmai program tartalmazza:
• Az ellátási terület bemutatását.
• A szakmai tevékenységet.
• A tárgyi környezetet.
• A személyi feltételeket.
• A szakmai vezető megnevezését.
• A szakápolás célját, feladatát.

Ne felejtsünk el felelősségbiztosítási szerződést kötni, a szakápolásban résztvevő szakdolgozók számára.

Fontos megismerkednünk a szakápoló kompetenciáival is. A jogszabályban felsorolt kompetenciákon felül az orvos adhat írásban megbízást szakápolói feladat ellátására. Ilyen például az infúzió bekötése.

Az előadás végén lehetőség volt konzultációra az előadóval. Több résztvevő már évek óta biztosítja az általa vezetett intézményben a szakápolás lehetőségét. Ezért a jelenlévők egymás között is tudtak tapasztalatot cserélni.
Az együtt gondolkodás más égető témákat is felvetett. Ilyenek voltak pl.: a gondnokság alá helyezés kérdése, az aláírási jogosultság és a betegszállítás akadályai.

A mai napon is egy hasznos szakmai nap résztvevői lehettünk.


A rendezvényen a két megyéből közel 10, szakmában érintett intézmény képviseltette magát, melynek helyszínéül a Tevékeny Gondozási Szolgálat – Szolnok, újonnan, 2023-ban nyíló, fogyatékkal élők- és pszichiátriai betegek nappali ellátására szolgáló épületkomplexum adott otthont.


A vendéglátó intézményt Tóth Erzsébet intézményvezető mutatta be. Az általa vezetett intézmény több éves tapasztalattal rendelkezik szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, valamint a szenvedélybetegek ellátása területén. Valamennyi szolgáltatást az idei évben a nagyléptékű fejlesztés jellemzi, mely a jövő évben is meghatározó szerepet kap.



Szociális étkeztetésben – a korábbi pár száz igénybevevőhöz képest – jelenleg közel 3000 idős, és/vagy rászoruló személlyel van megállapodásuk, melyből 2200 fő napi rendszerességgel veszi igénybe a szolgáltatást, Szolnok, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas, Tószeg, Tiszajenő, Tiszavárkony, Vezseny és Tiszaföldvár településekről.

A házi segítségnyújtást 266 főnél 37 gondozó látja el többségében Szolnok területén. Ezen területen belső képzésekkel valósult meg a fejlesztés. A fenntartó megakadályozván a kiégést – mint a szociális ágazat fluktuációjának legnagyobb okozóját –, kompetenciafejlesztéssel és szupervízióval segítette a gondozókat.

A pszichiátriai és szenvedélybetegek feladatellátása kapcsán az intézményvezető asszony megosztotta a jelenlévőkkel múltbeli tevékenységüket és jövőbeli terveiket. A munkaműhely helyszíne ugyanis a jövő évtől otthont ad a pszichiátriai betegeket és fogyatékkal élők nappali ellátásának. Számos fejlesztő programmal készülnek az 50-50 fő befogadására alkalmas intézményrészben.

A TGSZ bemutatása során a szenvedélybetegek absztinencia útján való segítésének módjait, a szenvedélybetegek nappali intézményének bemutatását a szolgáltatás vezető ismertette. Körülbelül másfél, két évvel ezelőtt a szenvedélybetegek nappali szolgáltatásainak módjai újragondolásra kerültek. A pandémia időszaka a nehézségek mellet lehetőséget adott a fenntartónak, hogy megkezdje a szenvedélybetegek és mélyszegénységben élők segítésének professzionális szintre való emelését. Felmérte a klientúra specifikusságából adódó szolgáltatási igényeket, a visszaintegrálási lehetőségeket és módokat. Előtérbe helyezte a munkatársak személyes fejlődését, a kiégés megelőzését. Amíg a fenntartó egy tréner csapattal kompetenciafejlesztő – dolgozói és ellátotti – tréningsorozat megvalósításán dolgozott, addig a szolnoki intézmény új alapokra helyezte nappali szolgáltatását. A fenntartóval egyetértésben új célokat tűzött ki: kézzel fogható segítségnyújtást a szenvedélybetegek, családjaik és a mélyszegénységben élők részére; a szociális hálózatba való becsatlakozás, hogy a szigetszerű működés megszűnjön; nagyobb feladatvállalás a drog prevencióban. A célok megvalósításához először új helyre költöztette az intézményrészt, majd megújította a munkatársi gárdát és megkezdte képzésüket. Az idei év pedig a kapcsolatépítésről, a társszervezetekkel való együttműködési megállapodások kötéséről szól.

A fejlesztéseknek, képzéseknek köszönhetően a szenvedélybetegek nappali ellátása jelenleg 110 %-os telítettséggel dolgozik, folyamatos az egyéni és csoportos esetkezelések. Egyre nagyobb sikereket érnek el a szerhasználat csökkentésében, az absztinencia megtartásában. A kliensek fejlesztésére jelenleg 6 képzés (e-learning, blended learning és jelenlétet igénylő tréning) érhető el az intézményben, valamint számos, heti rendszerességgel ismétlődő további foglalkozások kerültek kidolgozásra. A képzések az önismeret, a kommunikáció, a stresszkezelés, az álláskeresési módok és egyéb kompetenciák fejlesztésére irányulnak. A heti foglalkozások között pedig megtalálható a kézműves foglalkozás, a művelődésre irányuló zenefoglalkozás és filmklub, a visszaintegrálódáshoz nélkülözhetetlen háztartásvezetéssel kapcsolatos foglalkozások (főzés, mosás, környezetünk tisztántartása, varrás, kertünk gondozása stb.), valamint lelkünk gondozása (Boros Lajos vezetésével). Utóbbi foglalkozáson való részvételre az intézmény valamennyi dolgozójának van lehetősége. Az intézmény havi rendszerességgel élelmiszeradományt is biztosít klienseik számára.
Említésre került, hogy az idei év a segítségnyújtás mellett a kapcsolatteremtés évében telik. Az ukrajnai háborús menekültek segítése kapcsán önkormányzatokkal, segély- és egyházi szervezetekkel dolgozott együtt az intézmény. Emellett a helyi rendőrséggel, a szolnoki Humánszolgáltató Központtal is szorosabb lett a kapcsolat, valamint az Áldozatsegítő Központtal. Az intézmény ellátotti szinten érintett a drog prevenció terén, így a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumba való tagfelvétele is szorgalmazásra került.

Az intézmény bemutatása után – a szünetről is megfeledkezve – számos kérdést kapott a vendéglátó főképp a szenvedélybetegek nappali ellátásában megvalósuló foglalkozásokkal, valamint a szociális étkeztetéssel kapcsolatban.


A szünet is tudásmegosztással telt, majd a két megye, meghívott ellátottjogi képviselőjének előadásával folytatódott. A két előadó gyakorlati példákon keresztül mutatta be a pszichiátriai és a szenvedélybetegek nappali, illetve támogatott- és bentlakásos ellátásban felmerülő ellátottjogi kérdéseket. A példák jól szemléltették, hogy az intézményeknek mire kell figyelniük, melyek azok a főbb irányvonalak, melyek a klientúra specifikusságából eredően nagyobb figyelmet érdemlőek. Előadásuk kiterjedt a tájékoztatás, a házirendek ismertetésének fontosságára, valamint a jogviszony megszüntetésének kérdéskörére, az adatvédelemre és számos, témában releváns területre. Ezek mellett támogatásukról és együttműködésükről biztosította a jelenlévőket, egy úttal megerősítést adtak a jelenlegihez hasonló szakmai műhelyek fontosságáról, szükségességéről. Az ellátottjogi képviselőkkel való személyes találkozó több résztvevő számára is kiemelten fontos volt, mivel ez idáig személyes kapcsolatuk nem volt. Az előadást követő idő szakmai beszélgetéssel, tapasztalatcserével telt a jelenlévő szakemberekkel, majd a Tevékeny Gondozási Szolgálat – Szolnok bejárásával zárult.


Események, rendezvények - 2023

A részletekért kattintson az esemény címére!

A Debreceni Szociális Szolgáltató Központ székhely intézménye adott a helyszínt a fogyatékkal élők ellátása munkacsoport által 2023. február 21-én szervezett szakmai műhelytalálkozónak. A megjelent szakembereket (50 fő) Kiss Róza munkacsoport vezető köszöntötte.


A szakmai napon gyakorlati alapú tudás átadás – „Jó gyakorlatok” bemutatása – keretében az intézményben működő szociális- és terápiás munkacsoport tagjai mindennapi fejlesztő munkájába kaphattak betekintést a részt vevő érdeklődő kollégák.

A Debreceni Szociális Szolgáltató központban 152 fő súlyosan- halmozottan sérült kiskorú (legfiatalabb 1 éves) – és felnőtt nagykorú ellátottak (legidősebb 60 éves) napi ápolását- gondozását biztosítják. Az egészségügyi feladatellátáson kívül fejlesztő foglalkoztatások is szervezésre kerülnek a szakdolgozók fejlesztő pedagógusok, mozgásterapeuták, terápiás munkatársak) közreműködésével. Az intézményt Kiss Zoltán mb. intézményvezető mutatta be.

A szakmai műhely napon a következő foglalkozásokba kaphattak betekintést 30 perces időintervallumokban az érdeklődők:

• Tankonyhai foglalkozás: kéz, ujjtorna,18 év felettiek (férfiak és nők);
• Reggeli kör: mozgásélmény, zenei élményszerzés, manuális foglalkozás, 18 év alatti, kiskorú ellátottak fiúk, lányok);
• Praktikus ismeretek: Tavaszi kerékpár karbantartás, 18 év alatti és feletti fiúk, férfiak;
• Multiszenzoros környezetben pszichés alapfunkciók (hallás, szaglás, tapintás) aktivizálása és játékfejlesztés, járó gyerekekkel, 2 és 4 éves ellátott;
• Zenei élményszerzés, 18 éven felüli ellátottak (férfi);
• Képesség fejlesztő felkészítő foglalkozás-szövés, gyöngyfűzés, festés, 30-45 év közötti ellátottak;
• Képesség fejlesztő foglalkozás: fonalfűrészelés, felületcsiszolás, papírfonás, 20, 32-40 év közötti ellátottak;
• Gyógymasszázs, mozgásterápia, 6-10 év és 30-40 év közötti ellátottak
• Tankonyhai foglalkozás: önállóság az önellátásban, tízórai készítése, 18 év alatti és feletti ellátottak;
• Multiszenzoros környezetben saját test megtapasztalása, zsákhinta, babzsákfotel segítségével, valamint kimozgatás, görcsök izmok oldása bazális stimulációval fekvő gyerekekkel. 2,5 és 4 éves ellátott;
• Mesedramatizálás: „5 tojás meséje” 18 év alatti és feletti ellátottak;
• Multiszenzoros környezetben taktilis és kinesztetikus ingerek biztosításával kézmozgások fejlesztése, felülés, forgás gyakorlása fekvő gyerekekkel. 1 és 2 éves ellátott;
• Zenei élményszerzés, 5 éven túli női ellátottak

A fejlesztő foglakozásokat követően az érdekérvényesítő csoportok működését mutatta be Borbélyné Kiss Ibolya ÉFOÉSZ Hajdú-Bihar Megyei Egyesület vezetője, azzal a céllal, hogy ismerjék meg a jelen lévő szakemberek az érdekérvényesítő csoportok működését, amely nagymértékben hozzájárul az együttműködések erősítéséhez.

A ÉFOÉSZ Hajdú-Bihar Megyei Egyesület az értelmi fogyatékos gyermekek, fiatalok, felnőttek érdekvédelmét látja el Hajdú-Bihar megyében:
• támogató szolgáltatásokat biztosít;
• közösségfejlesztő programokat, rendezvényeket szervez;
• tanácsadást, érdekvédelmet, segítségnyújtást biztosít;
• ÉFOÉSZ tagsági kártya igénylésére van lehetőség: az ÉFOÉSZ kártya által igénybe vehető kedvezményes szolgáltatások a teljesség igénye nélkül: Csodák Palotája (Budapest), Állatkert és Vidámpark (Debrecen), Pityerszer Skanzen (Őrség), Fővárosi Állat- és Növénykert (Budapest), Festetics Kastély (Keszthely), Aquincumi Múzeum (Budapest), Szépművészeti Múzeum (Budapest), Jeli Arborétum, Tropikárium, Balaton Felvidék Nemzeti Park minden látogató helye stb.
• A tagsági kártyával rendelkező tag az ország számos pontján kedvezményes belépésben részesülhet.


A szakmai műhely részt vevőit Hegyi Anita a hajléktalan személyek ellátása munkacsoport vezetője köszöntötte és a program első részében az alábbiakról tájékoztatta a megjelent szakembereket:
• 2023. február 01-jén került sor az idei év első gesztortalálkozójára, ahol meghatározásra kerültek a különböző országos munkacsoportok éves faladatai.
• 2023. február 9-én országos hajléktalanügyi munkacsoport megbeszélést tartottak, ahol a szaktárca munkatársa jelezte: országszerte az éjjeli menedékhelyek nagyon sokrétűen működnek, valamint nagyon változatos szolgáltatási palettával rendelkeznek az intézmények. Ezeknek valamiféle keretet lenne szükséges adni, melynek kidolgozásának fóruma a szakmatámogatási hálózat hajléktalanügyi munkacsoportja.

A feladat végrehajtása során kiemelten fontos prioritás, hogy a fenntartói, illetve az ellátotti oldalon jelentkező problémákat is figyelembe kell venni. A szakmai irányítás képviselői egy olyan dokumentum összeállítására tettek javaslatot, amely az utcai szociális munka ajánlásra építve, azokat az értékeket megtartva, de mégis holisztikus formában próbálja meg kezelni az éjjeli menedékhelyek nagyon széles spektrumú működését.
Első lépésben meg kell határozni, vagy újra kell definiálni az éjjeli menedékhely fogalmát, amelynek nagyon fontos eleme, hogy a területen dolgozó munkatársak egyeztessenek arról:
• Mit gondolunk, mit értünk éjjeli menedékhely alatt és milyennek kellene lennie?
• Milyen célból és hogyan működjön a jogszabályi kereteket figyelembevétele mellett?

A szakmai műhely programját azért szerveztük e téma köré, mert az Éjjeli menedékhely szakmai ajánlásának elkészítéséhez a területi egységen dolgozó munkatársak közös szakmai eszmecseréje jelentős segítséget nyújthat. Első és legfontosabb közös feladatunk az éjjeli menedékhely definíciójának meghatározása, illetve egy tartalomjegyzék összeállítása, melyet később meg lehet tölteni szakmai tartalommal.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az éjjeli menedékhely jogszabályban meghatározott keretei helyt állóak, a probléma az, hogy a gyakorlatban jelentkező anomáliák felülírják a jogi kereteket és messze nem azt a feladatot látják el a szolgáltatók, ami számukra elő van írva.

A hajléktalan ellátásban megjelenő személyek nagy hányadának az életkora egyre magasabb, egészségi állapotuk egyre rosszabb, így az éjjeli menedékhelyek sok esetben idősek otthonaként, elfekvőként, hospice szolgáltatásként működnek, megfelelő tárgyi és személyi feltételek nélkül. Emellett egyre jelentősebb a pszichésen terhelt fiatalok megjelenése, akik ellátására szintén nem alkalmasak a hajléktalan ellátás szolgáltatásai.

Az egyik legnagyobb problémát az idősek szakellátásának túlterheltségében látják a részt vevők, az elöregedő hajléktalan populáció számára nincs kimenet az ellátásból, nagyon nagy szükség lenne a hajléktalanok otthonainak bővítésére. A másik ok, ami nehezíti a hajléktalan ellátás helyzetét, az egészségügyi szolgáltatások kapacitásának hiánya.

A szociális szolgáltatások rendszerében az utolsó „láncszem” a hajléktalan ellátás, így ezen a területen „csapódik” minden olyan probléma is, melyre adekvát megoldást már nem tud nyújtani, azonban a szakmai elhivatottság okán igyekszik ellátni minden megjelenő személyt, akár jelentős férőhelyszám túllépéssel is.

A tapasztalatcserét követően a szakemberek egyelőre nem tudtak javaslatot tenni a megoldás érdekében. Abban mindenki egyet értett, hogy amennyiben a hajléktalan ellátás kizárólag csak a jogszabályokban meghatározott feladatokat látná el, és ténylegesen csak az önellátásra képes személyeket fogadná, úgy száz számra maradnának emberek teljes ellátás nélkül.

 


A család- és gyermekjóléti munkacsoport ebben az évben első alkalommal szervezett szakmai műhelyt 2023. március 14-én, melynek helyszíne ismét a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Debrecen, Simonyi út 14. szám alatti székhelye volt.

A szakmai rendezvényen a Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében működő család- és gyermekjóléti szolgálatok, család- és gyermekjóléti központok, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását nyújtó intézmények munkatársai vettek részt 47 fővel.

A szakmai műhely újból a GYVR aktuális kérdéseivel foglalkozott. A szakmai nap fő témájának címe: „A Gyermekeink védelmében informatikai rendszerrel (GYVR) kapcsolatban szerzett tapasztalatok a gyermekjóléti alapellátás területén.”

A téma szakértője és meghívott előadója Szarvák Mónika volt, a Belügyminisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályának gyermekjóléti alapellátási referense volt.

A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján 2021. július 1-től a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek átmeneti gondozását igénybe vevőkre vonatkozó igénybevételi jelentés a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben való rögzítésen keresztül történik. A GYVR a rögzített adatokat elektronikus adatkapcsolat keretében küldi meg az Igénybevevői Nyilvántartás (KENYSZI) részére.

Az előadó a GYVR használata közben, új eset felvitelével szemléltette a rendszer használatát és hívta fel a figyelmet a tipikus hibákra, melyek megakadályozzák a további folyamatot.

Tájékoztatta a szakmai rendezvény résztvevőit arról is, hogy az elkövetkező fél évben 50 online képzést terveznek a GYVR használatával kapcsolatban.

Elmondta továbbá, hogy két hét múlva élesítik az „okos TAJ rendszer”-t, mely a TAJ rendszer a lakcímnyilvántartóirendszerrel való összekötését jelenti, megkönnyítve ezzel a szakemberek munkáját, segítve a pontosabb adatok felvételét. Az állandó lakcímet tartalmazza a rendszer, a tartózkodási helyet viszont nem. Felhívta a szakemberek figyelmét a pontos személyi adatok rögzítésre, mert csak ebben az esetben kínálja fel a rendszer automatikusan a lakcímnyilvántartásban szereplő adatokat.

A közel két éve bevezetett nyilvántartási rendszer használata a mindennapokban a szakemberek számára még mindig okoz problémát, ezért az előadás közben interaktívan, illetve a végén is kérdések feltevésére és azok megválaszolására is sor került.
A szakmai műhely szünet utáni második felében a szakemberek által előzetesen, írásban feltett kérdéseire kaphattak választ a résztvevők.

Szarvák Mónika a szakmai műhelyen résztvevő szakemberekkel folytatott konzultáció, beszélgetés folyamán többször kiemelte, hogy a két vármegyéből jelenlévők milyen tájékozottak a GYVR használatában.


A szakmai rendezvény végén Töviskes Mária Magdolna, a család- és gyermekjóléti szolgáltatások munkacsoport vezetője tájékoztatta a szakmai műhely résztvevőit az országos munkacsoportban végzett eddigi munkáról és az idei évre tervezett feladatokat, vállalásokat.

Fogyatékkal élők ellátása munkacsoport szakmaközi egyeztetést szervezett 2023. március 28. (kedd) 10:30 órai kezdettel a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió – központi irodaházában.

Tématerület: Kiskorú fogyatékos személyek ellátása a szociális intézményekben
A szakmaközi egyeztetésen részt vett:

• a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye és Hajdú-Bihar Vármegye Kormányhivatal Hatósági
Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály képviselője;
• Hajdú-Bihar Vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Területi
Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatói;
• Integrált Jogvédelmi Szolgálat Hajdú-Bihar Vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok
Vármegye gyermekjogi képviselői;
• a kiskorú fogyatékos személyeket ellátó szociális intézmények szakemberei;
• a TSZR2021-1485 pályázat keretében működő fogyatékkal élők ellátása területi
munkacsoport tagjai;

A kiskorú fogyatékos személyek ellátása a szociális intézményekben speciális terület, hiszen a gyermekvédelem és a szociális ellátás jogszabályi előírásainak figyelembevételével kell biztosítani a teljes körű ellátás maradéktalan biztosítását.
Az intézmények jelzésének, igények eleget téve szerveztük az egyeztetést, innovatív jelleggel és óriási elvárással.

A szakmaközi egyeztetés célja: választ kapni a tématerülettel kapcsolatban felmerülő
kérdésekre.

A szociális intézmények szakemberei kérdéssort állítottak össze, mely a mindennapok során felmerülő dilemmákat, nehézségeket, akadályokat tartalmazták.

A kérdések a szociális intézményekben elhelyezésre kerülő gyermekvédelmi szakellátottak vonatkozásában kerültek összeállításra, az alábbi területekre vonatkozóan:
• Szakellátásba kerülés előtt vagy közvetlenül szakellátásba kerülés után felmerülő kérdések;
• Szakellátás tartama alatt felmerülő kérdések;
• Szakellátás megszűnéséhez kapcsolódó kérdések, észrevételek;

Az egyeztetés résztvevői mindannyian kinyilatkozták, hogy először vesznek részt szakmaközi egyeztetésen, várják a kérdéseikre a megfelelő válaszokat.

A szakmaközi egyeztetés kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a felmerülő problémákat egyidejűleg több szempontból tudtuk megvizsgálni, és megoldási javaslattal segíteni a szakemberek munkáját.

Miután minden kérdés megválaszolásra került, a résztvevők megfogalmazták, hogy nagy szükség van a szakmaközi egyeztetésekre, és a jövőben örömmel kapcsolódnak be hasonló szakmai munkába.

Köszönjük a szakemberek nevében a lehetőséget és a támogatást!

A két munkacsoport szakmai műhelytalálkozóját Szolnokon a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Szolnok, Levente utcai intézményében tartottuk meg.

Oláh Péter módszertani munkatárs köszöntötte a megjelent szakembereket. Külön köszöntötte az SZGYF Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei kirendeltség igazgatóját Kiss Rózát és munkatársát.

A napirendi pont első előadójaként Hegyi Anita intézményvezető részletesen bemutatta a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ széleskörű szolgáltatásait, úgymint: Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ, Drogkonzultációs és információs Központ, Hajléktalan segítés, Utcai szociális munka, Szállást biztosító ellátások, Kuckó Otthonház, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Nappali ellátása-Prizma Klub, Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása.

Az előadás fontos mondanivalója, a különböző szociális szolgáltatások együttműködésének, átjárhatóságának haszna az ellátottak, a segítségre szorulók szempontjából. A sokszínű szükségletek kielégítésének lehetősége gyorsabban és rugalmasabban működtethető az egy intézményi működés keretében.

Az intézményvezető előadását követően fő témánk, a hajléktalan ellátás dilemmái elővezetését Dabisné Zsoldos Mónika, a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ Hajléktalan Ellátás vezetője vállalta.

Az ellátásvezető bemutatta a szolgáltatásaik formáit az utcai szociális munkától a hajléktalan személyek átmeneti ellátásáig. Megtudhattuk, hogy hajléktalan személyek bentlakásos ellátása nem működik az intézményben. Az ellátást nehezíti, hogy nem csak az intézményben, hanem a megyében sem működik. Tulajdonképpen ennek az ellátási formának (hajléktalan személyek ápoló-gondozó otthona) a hiánya az egyik oka a beteg, tartós ápolást-gondozást igénylő hajléktalan személyek ellátási problémájának.
Ez a tény hatásos vitaindítóként szolgált a résztvevő szakemberek számára.

Kerekasztal beszélgetés témája, a meghívó szerint „A hajléktalan személyek segítése a kórházi szociális munkás, a hajléktalan ellátórendszer és az idősek szakosított ellátása keretében. /Esetek, tapasztalatok, megoldások, javaslatok/”
A téma kapcsán kialakult szakmai beszélgetés bemutatása előtt fontos megemlíteni a résztvevő szakemberek összetételét. Elmondható, hogy interszektorális és interprofesszionális találkozó résztvevői lehettünk.

Interszektorális, mert jelen volt az egészségügy képviseletében a Szolnok Város Hetényi Géza Kórház szociális munkása. A másik szektor pedig a szociális terület volt. A szociális szektoron belül pedig két ágazat képviseltette magát, úgymint a hajléktalan ellátás és az idős szakellátás szakemberei. Mindkét szociális szakterület két megyéből volt jelen: Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok Megye.

Interprofesszionálisnak is nevezhetjük a találkozót, mert egészségügyi-, szociális szakemberek és fenntartók is képviseltették magukat.
Fontos a résztvevők színes összetétele, hiszen a beszélgetés kapcsán előtérbe került a szektorok közötti kommunikáció elégtelensége. Valójában nem csupán a szektorok, de a professziók között is javítani szükséges az információcserét, az együttműködést.
A szakmai beszélgetés egyik hozadéka, eredménye, hogy a szakmák képviselői bemutathatták egymásnak, milyen nehézségekkel küzdenek a mindennapi munkavégzésük során. Az egymás nehézségeinek ismerete, a személyes kapcsolat és a lokális együttműködés segítheti a hatékonyabb szakmai munkavégzést.

Ugyanakkor a Szakmai nap rávilágított olyan problémára is, amelyen ez a fórum nem tud változtatni. Ez pedig a helyhiány mindegyik szektor területén. Az, hogy a hajléktalan személyek ápoló-gondozó otthona mindkét megyéből (Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok) hiányzik, igen nagy kihívást jelent a hajléktalan emberek segítése terén. A legközelebb elérhető tartós bentlakásos intézmény hajléktalan személyek számára Nyíregyházán van.
Amit mégis tehetünk, az a probléma jelzése a döntéshozók felé.

A kórházi szociális munkás, Hende Edit beszél a hajléktalan személyek és a bentlakásos idősek otthonaival való kapcsolattartásról, annak nehézségeiről, tapasztalatairól. Jó példákkal is szolgált. Elmondta, hogy a beszélgetésen is résztvevő, Angolkert Idősek Otthona, Fegyvernek (a szakmafejlesztésben az idősek szakellátása konzorciumi partnere) gyakran segítő együttműködő magatartással viszonyul a kórházi szociális munkás feladatellátásához, a hajléktalan személyek elhelyezése kapcsán.

A hajléktalan ellátórendszer szemszögéből Dabisné Zsoldos Mónika osztotta meg szakmai tapasztalatait a résztvevőkkel. Ő is hiányolja az ápoló-gondozó otthoni ellátás szűkösségét. Tapasztalata, hogy az idősek bentlakásos ellátása is nehezen tudja befogadni az ápolásra szoruló hajléktalan embereket, hiszen az otthonukban élő idősek körében is nagy az igény az elhelyezésre. A várólista nem kedvez a hajléktalan személyek elhelyezésének az idősek otthonában. Továbbá szemben áll egymással, hogy a hajléktalan ellátás fő célja a gondozottjaik önellátó képességének elérése. Ugyanakkor az idősek otthonaiban az önellátó képesség csökkenése, a III. fokozatú gondozási szükséglet a szolgáltatás igénybevevésének alapja.
Az idősek szakosított ellátása szemszögéből Farkasné Csőke Anett vezette a beszélgetést. Elmondta, hogy az Angolkert Idősek Otthona jó gyakorlatát tudja ismertetni. Átérzik a probléma súlyát és lehetőségeikhez mérten megoldják a hozzájuk fordulók elhelyezését.

A hajléktalan ellátás Debrecenből érkező képviselői felvetettek egy a számukra nehézséget okozó témát. A gyakorlatban azt tapasztalják, hogy az idősek szakellátása nem fogadja azon ellátottaikat, akik „F” kóddal rendelkező diagnózissal bírnak.
A jelenlévő Szent Kamill Idősek Otthona vezetője elmondta, hogy az Ő intézményük nem zárkózik el az „F” kóddal szemben.

A hajléktalan ellátás képviselő szerint ez ritka hozzáállás. Szeretnék elérni, hogy az idősek bentlakásos ellátása szakemberei az előgondozás során ismerjék meg a leendő ellátottat és az alapján szülessen meg a döntés a jogosultságról. Mivel ezt a gyakorlatot a jogszabály is előírja, a figyelemfelhívás az egyetlen mód, amit tehetünk az ügy érdekében.

A szakmai nap hasznos hozadékaként elkönyvelhetjük a szakemberek személyes ismeretség kötését, ami a továbbiakban elősegítheti a hajléktalan személyek segítésének folyamatát.


A pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ellátása munkacsoport 2023. évi első szakmai műhelyét 2023. április 20-án a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Központi irodaházában tartotta meg.

A műhelytalálkozón 28 fő szociális szolgáltatásban dolgozó, támogatott lakhatás szolgáltatás nyújtásában érintett szakember vett részt.

A szakmai műhely a TSZR 2021-1485 azonosító számú „Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátás Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021 c. projekt keretén belül valósult meg.

A szakmai műhelynapon a regisztráció, és a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió nevében Oláh Péter módszertani munkatárs köszöntötte az előadókat, illetve a jelenlévőket.


Bodnárné Rácz Erika munkacsoport vezető részéről egy rövid összefoglaló hangzott el a támogatott lakhatás szolgáltatással kapcsolatban. Beszélt arról, hogy mely intézmények voltak azok, akik az első körös pályázatban részt vettek, majd pedig arról, hogy a 2.2.2.-es projektek kapcsán szintén voltak újabb pályázók.
A megvalósítás során, illetve a már működtetett szolgáltatások vonatkozásában egyre több kérdés merült fel a támogatott lakhatások vonatkozásában, melynek megválaszolásában széles körben vettek részt a szakmai szervezetek.

A tavalyi évben a szakminisztérium az országos munkacsoportok (pszichiátriai-; addiktológiai-; fogyatékosügyi;) részére elsődleges prioritású feladatként a Támogatott Lakhatás szolgáltatással kapcsolatosan a felvetődött kérdések összegyűjtését, illetve a kérdések megválaszolásának előkészítését jelölte meg (TL GYIK).
A munkacsoportok részéről Bódy Éva országos pszichiátriai munkacsoport vezető volt az, aki összefogta a Támogatott Lakhatás gyakran ismételt kérdéseinek és válaszainak egybeszerkesztését. A területi munkacsoport ezért kérte fel Bódy Évát, hogy a szakmai műhely keretében tájékoztassa a jelenlévőket a TL GYIK-kel kapcsolatban.

Előadásában kiemelte, hogy a TL GYIK azzal a céllal lett elkészítve, hogy segítse a szolgáltatást nyújtókat az eddigi kérdések, illetve a kérdésekre adott válaszokkal.

A TL GYIK kapcsán a munkacsoport az alábbi témakörökkel dolgozott:
• Általános kérdések (szakmai program kérdései is)
• Megállapodások kérdései (ellátott-szolgáltatók)
• Komplex szükségletfelmérés és szolgáltatási terv ill. dokumentáció kérdései
• Térítési díj és szolgáltatási elemek kérdéskör
• Közös költség, belépési hozzájárulás, ellátmány, költőpénz kérdései
• Igénybevétel, együttélés szabályainak kialakítása kérdéskör
• Humánpolitikai kérdések
• Fenntartás és költségek kérdései
Előadásában érintette TL-ek vonatkozásában érvényben lévő jogszabályokat.

Az előadása során elsődlegesen a pszichiátriai betegek vonatkozásában beszélt a nappali ellátásról, pszichiátriai közösségi ellátásról és támogatott lakhatásról.

A támogatott lakhatás a kliens életkorának, egészségi állapotának és önellátási képességének megfelelően biztosít lakhatási, illetve egyéb szociális szolgáltatásokat a kliens önálló döntése, szükséglete, képességei, készségei maximális figyelembevételével.
Hiánypótlónak számít a pszichiátriai beteg személyek számára az olyan bentlakást nyújtó szociális szolgáltatási forma, amely épít az érintett személy természetes és professzionális támogató környezetére. Így legfőbb cél az igénybe vevők életkorának, az egészségi állapotának és az önellátási képességének megfelelően a szolgáltatást igénybe vevő önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése.

Az előadása második felében az elhangzottakkal kapcsolatban kérdéseket feltevésére és megválaszolására került sor interaktív beszélgetés formájában.

A következő előadó: Szabóné Kovács Eszter a Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegyei Viktória Egyesitett Szociális Intézmény intézményvezető helyettese a Támogatott Lakhatás szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos nehézségek, jó gyakorlatok bemutatása „Viktória Integrált Szociális Intézmény Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegye vonatkozásában” címmel adott elő.

Bemutatta, hogy az intézményükben hogyan jött létre a támogatott lakhatás szolgáltatás, mely ellátottak részére, illetve széleskörűen tájékoztatta a résztvevőket a TL szolgáltatást igénybe vevők vonatkozásában a foglalkoztatással kapcsolatban.
Hasznos ötleteket adott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet motiválni, és milyen motivációs eszközeik vannak, hogyan lehet minél több szolgáltatást igénybe vevőt bevonni a foglalkoztatásban. Az intézmény együttműködési megállapodást kötött egy civil szervezettel, melyen keresztül széles körben, többféle tevékenységi körben valósítják meg a foglalkoztatást.
Előadása végén elmondta, hogy szeretettel várják azokat a kollégákat, akik már működtetnek TL-eket, és azokat is akik, még ezután fognak pályázatot benyújtani a szolgáltatás kialakítására.

Összességében elmondható, hogy a szakmai műhelyen részt vevő szakembereknek tettszett, sőt hatékony segítséget nyújtott a további feladatellátásuk vonatkozásában a mai rendezvény. Többek részéről megfogalmazódott, hogy igen, szüksége van a szakmában dolgozó kollégák részére minél több ilyen, és ehhez hasonló találkozásokra.
Ezeken a szakmai napokon tudnak egymással találkozni a szociális szolgáltatásban dolgozó szakemberek, hasznos információkhoz juthatnak, véleményt cserélhetnek. És ami nagyon fontos, hogy nincsenek egyedül hagyva a problémájukkal.


A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában Oláh Péter módszertani munkatárs köszöntötte a megjelent szakembereket. Külön köszöntötte az előadókat: Dr. Egervári Ágnes főorvost és Hegedűs Viktória mentálhigiénés munkatársat, akik a biatorbágyi Gizella Otthonból érkeztek Debrecenbe.

A műhelytalálkozó első előadójaként Dr. Egervári Ágnes főorvos asszonytól hallottunk egy igen tartalmas és informatív előadást a demenciáról.
Az előadás témái az alábbiak voltak:
• a demencia új szemlélete;
• Frailty – kognitív frailty;
• a demencia fogyatékosság;
• BPSD kezelése- unmet needs;
• nem gyógyszeres beavatkozási lehetőségek;
• együttműködések: INDA, DIÓ;
• prevenció.

Az előadás fontos üzenete volt, hogy a demens beteg nyugtalanságának nem a demencia az oka, hanem a kielégítetlen szükségletek.

A demenciával élő személy nyugtalanságának okai:
• a környezeti ingerekre adott válasz;
• pszicho szociális problémák;
• a gondozók, a társak viselkedésére adott válasz.

A demenciával élő személy a viselkedésével kommunikál. A zavaró/nyugtalan/nehezen értelmezhető viselkedése minden esetben válasz valamire.
Főorvos asszony felhívta a figyelmet arra, hogy a demencia gyógyszerrel sem gyógyítható. A jelentkező viselkedés tünetek gyógyszeres kezelése is csak a végső esetben ajánlott. A nem gyógyszeres személyközpontú gondozás van előtérbe helyezve.

Az előadás ebben a szakaszában át is adta a szót mentálhigiénés munkatársának, a nem gyógyszeres kezelési lehetőségek ismertetésére.

Hegedűs Viktória mentálhigiénés munkatárs szemléletesen bemutatta, hogyan, milyen módszerekkel is dolgoznak a Gizella Otthonban, a demenciával élő személyek gondozása, foglalkoztatása, viselkedésváltozások kezelése terén. Előadásából két innovatív módszer alkalmazását emelem ki:

Újszerű volt az AAK alapú, kommunikációt elősegítő foglalkozás bemutatása.: az AAK szóképrendszer. Az augmentatív (helyettesítő) és alternatív kommunikáció – röviden AAK – azoknak a komplex kommunikációs igényű embereknek segít, akik a beszéd és/vagy írásos kommunikáció átmeneti vagy végleges zavara miatt valamennyi kommunikációs igényüket nem képesek kielégíteni. Az ő esetükben a kommunikációs nehézségek az AAK eszközeivel és módjaival enyhíthetők.

Az eddig ismert foglalkoztatási, stimulációt segítő módszerek között újszerű még a Snoezelen elemek alkalmazása a demenciával élők körében. A Snoezelen terápiát elsősorban az autizmussal élők körében alkalmazzák.
Milyen célt szolgál a Snoezelen terápia?
A társas kapcsolatok, a kommunikáció zavara és a viselkedés-szervezés rugalmatlanságának javítása, melyek hátterében központi idegrendszeri problémák állnak.  A demenciával élők körében éppúgy, mint az autista személyeknél, nagyon fontos a szenzoros területekre fókuszáló terápiák.

A Snoezelen terápia egy Hollandiában kidolgozott program. Lényege, hogy az érzéki észleletet serkentsék különféle ingerek (fény, hang, aroma, tapintás) nyújtásával.  A terápia során akusztikus, vizuális, taktilis és vesztibuláris csatornákat használva történik az érzékelő rendszer sokoldalú stimulálása, speciális környezetben (fény- és aromaterápiás eszközök, hang- illetve fénytechnikai berendezések, vízoszlop, mélynyomó, tapintóelemekkel díszített faliszőnyeg, sólámpa, párologtató lámpa, fénygömb). A saját test megtapasztalását, taktilis és kinesztetikus ingerek biztosítását segíti elő a vízágy és a babzsák-fotelalkalmazása. A Snoezelen terápia során stimulálható: hallás, ízlelés, szaglás, tapintás, szem-kéz koordináció, ok-okozat kapcsolatának felismerése, kommunikáció, pihenés, passzív stimuláció, szabadidő, játék. 

A konzultáció keretében Dr. Egervári Ágnes főorvos asszonyhoz elsősorban a viselkedésváltozások kezelésének lehetőségei témakörében kérdeztek a jelenlévő szakemberek.

A mentálhigiénés munka terén érdekes volt a MMSE teszt, az Órateszt és a Barthel index helyben történő kitöltése, értelmezése.
Fontos üzenetként emelem ki Hegedűs Viktória mondandójából az alábbiakat:
„Ha segíteni nem tudsz, legalább ne árts!”:

A műhelytalálkozón 48 fő idősek alap- és szakosított ellátásában dolgozó munkatárs vett részt.


A család- és gyermekjóléti munkacsoport ebben az évben immár második alkalommal szervezett szakmai műhelyt 2023. május 23-án, melynek helyszíne ismét a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Debrecen, Simonyi út 14. szám alatti székhelye volt.
A szakmai rendezvényen a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar Vármegyében működő család- és gyermekjóléti szolgálatok, továbbá család- és gyermekjóléti központok, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását nyújtó intézmények munkatársai vettek részt 52 fővel.

A szakmai műhely az óvodai és iskolai szociális segítő munkával foglalkozott. 2018. szeptember 1-jétől került bevezetésre az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység valamennyi köznevelési intézményben, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, illetve a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzése érdekében.

Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet a járási székhely önkormányzat által fenntartott család- és gyermekjóléti központok speciális szolgáltatásaik keretében kötelező jelleggel látják el. A feladatellátás jogszabályi alapját a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet nyújtja.

A szakmai nap első előadásának címe: „Az aranykör (Miért? Mit? Hogyan? – Az óvodai és iskolai szociális segítés módszertan)”. A téma szakértője és meghívott előadója Vajda Zsolt, szociális munkás, szupervizor volt.

Az előadás első részében az iskolai szociális munka rövid története került bemutatásra. Ezt követően módszertani kérdések felvetésére került sor.

Mi a cél? Miért csináljuk? Miért végzünk iskolai szociális munkát?

Az óvodai-iskolai szociális segítő tevékenység a család- és gyermekjóléti központ szolgáltatásaként a nevelési-oktatási intézményekben biztosított, elsősorban preventív jellegű megkereső és segítő tevékenység.

3 pillér – 3 prevenció:
Elsődleges (primer) prevenció, mely a klasszikus megelőzés szintje. Célja, hogy mérsékelje a gyermekek helytelen irányú és ütemű fejlődését, megelőzze a fenyegető ártalmak kialakulását. Enyhítenie kell a veszélyeztető körülményeket, csökkentenie azok hatását és új eseteiknek előfordulási arányát. Az erőfeszítést két területre kell összpontosulni: megváltoztatni a környezetet és erősíteni az egyén problémamegoldó készségeit.

Másodlagos (szekunder) prevenció, vagyis gyakorlatilag a korrekció. Célja, hogy csökkentse az elsődleges prevenció ellenére is elkerülhetetlenül előforduló zavarok, rendellenességek, ártalmak, veszélyeztető körülmények időtartamát. Ezzel ugyanis csökken a közösségen belüli rendellenességek előfordulási aránya. Magában foglalja az esetfeltáró, diagnosztikai és korrektív típusú szolgáltatások szervezését is abból a felismerésből kiindulva, hogy az időben feltárt rendellenességek hatékonyan kezelhetők.

Harmadlagos (tercier) prevenció, mely a rehabilitációt, reintegrációt foglalja magába. Célja, hogy a közösségen belül csökkentse az akut rendellenességek, zavarok, ártalmak, veszélyezetetőkörülmények következtében kialakult defektusok (devianciák) előfordulási arányát. Annak biztosítására törekszik, hogy a különféle rendellenességek, zavarok, ártalmak, veszélyeztető körülmények megszűnése után a múltbéli nehézségeik a lehető legkevésbé akadályozzák a gyermekeket a közösségükbe (iskola) családjukba való visszatérésükben, valamint a közösség társadalmi életébe való újbóli bekapcsolódásiban.

Mindhárom prevenció célja, tartalma, módszere az edukáció, szocializáció.

Tartalom: Mit csinálunk? Eszközök, módszerek. Hogyan csináljuk?

A szakmai munka legfontosabb célja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése. A szociális segítő tevékenysége során együttműködik az óvodáskorú gyermekekkel, az iskoláskorú fiatalokkal, családjukkal és az adott intézményben dolgozókkal.
A köznevelési intézményben dolgozó szociális segítő átfogó feladatrendszerének teljesítéséhez a szociális munka módszertanának, eszközrendszerének széles körű ismerete szükséges. Munkája során egyénekkel, családokkal, csoportokkal és közösségekkel egyaránt foglalkozik.

Szociális esetmunka
Az egyéni segítés munkafolyamatba beletartozik a gyermeknek vagy hozzátartozójának nyújtott közvetlen segítés, de a köznevelési intézményben a tanulóval (nevelési vagy segítő) kapcsolatban lévő más szakemberrel vagy szakembernek nyújtott támogatás is. Az egyéni segítés célja e munkaterületen is a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése vagy felismerése, illetve annak csökkentése, megszüntetése.

Szociális csoportmunka
Az óvodai-iskolai szociális segítő tevékenység fő megjelenési formája, legfőbb cselekvési területe a csoportokkal végzett szociális munka, amelyen keresztül leghatékonyabban gyakorolható adott korosztályban az elsődleges prevenció.
Az óvodai-iskolai szociális segítő munkában a csoportos segítés során alkalmazott eszközök, technikák lehetnek:
Gyermek megfigyelése csoporthelyzetben, tanórán, napközis foglalkozáson, óvodai játék közben, szabadidős programokon, általunk szervezett csoporthelyzetben;
Tanórai foglalkozások tartása szakmaterületbe illeszkedő témában: óvodai csoportban óvodapedagógiai eszközökkel, osztályfőnöki óra vagy egészségnevelési nap keretében, felkérésre, frontális előadásként vagy interaktív módszerekkel (pl.: gyermeki jogok, család- és gyermekjóléti ellátások, internetes kapcsolatok);
Speciális foglalkozási blokkok vezetése napközis foglalkozás keretében, vagy délutáni csoportfoglalkozással (közösségfejlesztő, prevenciós, szociális készség- fejlesztő stb. csoportok). Javasolt témák: szociális érzékenyítés, integráció, elfogadás, önismeret, barátság, kapcsolatok, szekálás, bántalmazás, döntések, szorongás, agresszió, értékek;
A csoportos segítés kiemelt céljai közé tartozik a tanulói közösségekben jelentkező nehézségek kezelésének támogatása, a szociális érzékenyítő foglalkozások megtartása, valamint a kommunikációs kompetenciák fejlesztésének támogatása. Fontos területként szükséges megemlíteni a pályaorientációs csoportfoglalkozásokon való közreműködést és a szülői kompetenciák fejlesztését is.
Közösségi szociális munka
Az óvodai-iskolai szociális segítő munkában a közösségi segítés során alkalmazott eszközök, technikák közé sorolható a szabadidős tevékenységek szervezése, vezetése, és a köznevelési intézmény által szervezett programokon való részvétel. Ennek formái lehetnek az egész óvodát, iskolát érintő – akár a gyermekek által kezdeményezett – programokon, kirándulásokon, sporteseményeken való részvétel, jeles napok rendezvényeinek segítése, vagy akár nyári napközis tábor szervezése is.

Az előadást követően lehetőség volt az előadóval való eszmecserére, kérdések feltevésére.

A szünetet követően jó gyakorlatok bemutatására került sor. „A közösségtől az egyénig” címmel kiselőadásokat hallhattunk a szolnoki SZKTTHSZK Család- és Gyermekvédelmi Központ vezetőjétől, Németh Margittól és óvodai és iskolai szociális segítő kollégáitól, Pintér Mónikától, Szacskó Józseftől és Danyiné Weszely Orsolyától. Az óvodai- és iskolai szociális segítő munkát egy országos pályázat keretében kezdték végezni, modellezve a 2018-ban kötelezően bevezetésre került speciális szolgáltatást. A hatékony együttműködésnek az oktatási, nevelési intézményekkel kiépített partneri kapcsolatot emelték ki. Az igényeknek megfelelő, változatos prevenciós programok szervezése kiemelt szakmai cél a szakembereknél.

A téma aktualitását a szakmai műhelyen résztvevő, többségében óvodai- és iskolai szociális segítő szakemberek magas létszáma is mutatta.


Az idősek alapellátása munkacsoport második alkalommal szervezett szakmai műhelyt 2023. június 8-án, melynek helyszíne a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Debrecen, Simonyi út 14. szám alatti székhelye volt.

A szakmai rendezvényen a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar Vármegyében működő tanya- és falugondnoki szolgáltatást működtető intézmények falu- és tanyagondnokai, munkatársai, fenntartók vettek részt 26 fővel.
A szakmai műhely kiemelt témája „A falu- és tanyagondoki szolgáltatás aktuális kérdései.”
Előadó Matolcsi-Papp Zoltán, a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet stratégiai munkatársa, falu- és tanyagondnoki szolgáltatás szakértője volt.

A szakmai műhely a tanya- és falugondnoki szolgáltatás jogszabályi hátterének bemutatásával indult. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 60. § szabályozza tanya- és falugondnoki szolgáltatást az alábbiak szerint:
• A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja a falvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.
• A falugondnoki szolgáltatás ezer lakosnál kisebb településen működtethető (2021. január 1-jétől hatszáz főről ezer főre változott).
• A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú – külön jogszabályban meghatározott – külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető.

Az előadás során több témát is érintett a szakértő a falu- és tanyagondnoki szolgálatok működési keretei közül, úgy mint:

– finanszírozás:
• falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás támogatásának összege 2023-ban: 5.142.300 Ft/szolgálat.
– a tanya- és falugondnoki szolgáltatás működésnek személyi feltételei:
• tanya- és falugondnokok kiválasztása, besorolás, garantált illetmény, munkabér
• tanya- és falugondnokok képzése, továbbképzése, működési nyilvántartásba vétele
• tanya- és falugondnokok helyettesítése
– a tanya- és falugondnoki szolgáltatás működésnek tárgyi feltételei:
• falu- és tanyagondnoki gépjármű, telefon
• iroda, az ügyfelek számára nyitva álló helység
– a tanya- és falugondnoki munka dokumentációja
• tevékenységnapló
• munkaidő nyilvántartás
– a falu- és tanyagondnoki munka a szolgáltatások,
– együttműködési területek,
– kompetencia határok, adatvédelem,
A szakmai munkavégzés tekintetében még kiemelten foglalkoztak a szakmai műhely résztvevői a szakmai programmal, azon belül is a szolgáltatási elemekkel, az igénybevétel és szolgáltatásról való tájékoztatás helyi módjával.
Szolgáltatási elemek:
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. §. szabályozza a szakmai tevékenységet, szolgáltatási köröket. A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás szállítás, megkeresés és közösségi fejlesztés szolgáltatási elemet biztosít.
• megkeresés: szociális problémák által érintett vagy veszélyeztetett azon egyének közvetlen, illetve közvetett módon történő elérése vagy felkutatása (a releváns szolgáltatásokhoz való hozzájuttatás céljából), akik vélhetően jogosultak egy adott szolgáltatásra, de azt bármilyen okból elérni nem tudják,
• szállítás: javak vagy szolgáltatások eljuttatása az igénybe vevőhöz, vagy az igénybe vevő eljuttatása a közszolgáltatások, szolgáltatások, munkavégzés, közösségi programok, családi kapcsolatok helyszínére, ha szükségleteiből adódóan mindezek más módon nem oldhatóak meg,
• közösségi fejlesztés: egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító- ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg.
Matolcsi-Papp Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy nem fogadható el az a szakmai program, amiben az adott szolgáltatási elem meghatározásakor kizárólag a jogszabályban leírt, általános megfogalmazást, definíciót rögzítik. Kiemelendő tehát, hogy a szolgáltatási elemek szakmai programba történő illesztésénél azt határozzuk meg, hogy az adott szolgáltató, a saját ellátási területén, az igénybe vevői célcsoportnál miképpen, és milyen tevékenységek végzésével valósítja meg a különböző szolgáltatási elemeket a feladatellátás során.
Az igénybevétel módja:
Kizárólag a szakmai programból nem állapítható meg, hogy az adott szolgáltatás milyen minőségben valósul meg a gyakorlatban. Ha az igénybevétel módja, valamint annak pontos és részletes leírása megjelenik a programban, akkor a szakmai program e tekintetben megfelelő. Vagyis akkor beszélhetünk megfelelőségről, ha tartalmazza azt is, hogy a helyi szokásoknak megfelelően, hogyan történik ez a gyakorlatban, és a programban ez nem csak általánosságokban megfogalmazva jelenik meg. Az ellátás igénybevétele a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (IX. 24.) SZCSM rendelet 3. § (1) kérelemmel (szociális ellátás iránti kérelem) indul, mely jogszabály alapján a szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kérelmezni.

A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja:
Szolgáltatástípustól, valamint az adott település nagyságától, lélekszámától, infrastruktúrájától függően a tájékoztatás számtalan módon megvalósulhat (hirdetmény, internet, weboldal, helyi lapok, helyi tévé, helyi szociális vagy egészségügyi szolgáltatók útján stb.). A szakmai műhely szakemberei az előadó felvetése kapcsán a tájékoztatással kapcsolatban az alábbi kérdéseket is megvitatták:
• Mit tesz a szolgáltató annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz eljusson a szolgáltatásról az információ?
• Milyen módon kerül megismertetésre a potenciális igénybevevői körrel a szolgáltatás?
• Milyen tájékoztatási felületeket alkalmaznak?
• Infokommunikációs akadálymentesítés (hozzáférhetőek-e a tájékoztató anyagok fogyatékossággal élők számára is)?
• Hogyan kívánják elérni azokat a rászorulókat, akik info-kommunikációs eszközök használata szempontjából szeparálódtak?

A szakami műhely résztvevői kérdéseiket előadás közben és a végén is feltehették a téma szakértőjének.
A falu- és tanyagondnoki szolgálatok számára módszertani segítségét felajánlotta Matolcsi-Papp Zoltán szakértői módszertani referens az következő elérhetőségein keresztül:
• telefon.: 06-30-485-5768,
• e-mail: matolcsi-papp.zoltan@szgyf.gov.hu.

A szünetet követően a falu- és tanyagondnokok munkájáról kötetlen beszélgetés keretében jó gyakorlatok bemutatására is sor került Töviskes Mária Magdolna, az idősek alapellátása munkacsoport vezető moderálásával.
A műhely résztvevői szakmai tudásukon kívül kapcsolataikat is bővíthették a személyes találkozás alkalmával. Hiánypótló volt számukra ez a szakmai nap.
Közös célként fogalmazódott meg, hogy szeretnének újabb szakmai napokon részt venni, illetve bővíteni a résztvevők körét, melyhez pontos címlista összeállítására is szükség van.


2023. június 13-án Debrecenben a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában tartotta meg a fogyatékkal élők ellátása munkacsoport a II. szakmai műhelytalálkozóját.
A szakmai műhely témái:
• Intézményvezetők szakmai konzultációja, erősségekről, nehézségekről. Moderátor: Kiss Róza, munkacsoport vezető, kirendeltség igazgató;
• Munkacsoport megoldási javaslatai, lehetőségei. Előadó: Hajdu Lajos, munkacsoport tagja, intézményvezető.

Az intézményvezetők szakmai konzultációja jó hangulatban és rendkívül szakmai légkörben zajlott. A konzultáció során a megjelent szakemberek az alábbi erősségeket fogalmazták meg:
• „Csapat összetartása, egy irányba mozdulás. Csapatépítés: sok beszélgetés, problémamegoldó megbeszélések, napi, heti megbeszélés. Nyílt kommunikáció.”
• „TL-be költözés pozitívan érintett mindenkit.”
• „Megújulásra való képesség, terhelhetőség és elhivatottság.”
• „Motiváció minden eszközére nagy szükség van, alkalmazzuk is.”
• „Csak szívvel lélekkel lehet dolgozni, tudnunk kell, hogy miért csináljuk a munkánkat, nap mint nap.”
• „Kis létszámú intézmény, melyet TL –é szeretnénk alakítani, szakmailag egymásra épülnek a lakóotthonok, bentlakásos intézmények, átjárhatóság van.”
• „Munkajellegű foglalkoztatás, és a szabadidős foglalkoztatás is nagyon fontos.”
• „Önkormányzattal erős kapcsolatot alakítottunk ki.”
• „Kommunikáció-nyílt és őszinte legyen.”
• „Egyéni kondíciókra fontos figyelni, ventilálni kell. Én idő nagyon fontos.”
• „Stressz csökkentése nagyon fontos, egyéni technikákkal.”
• „Szakmai együttműködés az alapszolgáltatás és a szakellátás között.”
• „Integrálás: közös egységet erősítő programok szervezése, kirándulások, közös programok. Jó legyen az ellátottnak, dolgozóknak is. Otthonos barátságos légkör.”
• „Területi széttagoltság, erősség és gyengeség is.”
• „Jó szakmai csoport van a fogyatékos nappali ellátásban, jó kapcsolat van a családokkal, kölcsönösen erősítjük egymást. Munkalehetőséget biztosítunk, ez nagyon jó, 80%-os a részvétel. A fenntartó mindenben támogat minket, bérekről tájékoztattam őket. Helyi szinten előirányzat módosítást kaptunk. Az informatikai rendszer használatával kapcsolatban szerveztünk képzést a MÜK-által. Kis team segíti a hozzá nem értő kollégákat, eredményes.”
• „Munkaterápia, fejlesztő foglalkoztatás működik, fejlesztő pedagógusok dolgoznak, jó kapcsolat a fenntartóval.”
• „ÉFOÉSZ-szal jó kapcsolat, belső képzést nyújtanak, nagyon jó.”
• „Közös a szemlélet a fenntartóval, kirendeltséggel ez nagyon jó, szupervíziónk van.” „A szülőkkel jó a kapcsolat.”
• „Kirendeltség részéről párbeszéd, szakmai és emberi segítséget is kapunk, az együtt gondolkodás megvalósul.”
• „Önkéntes rendszer megszervezése fontos és jó üzenet, jó cél.”
• „Kollégák személyisége nagyon fontos.”
• „Digitalizáció: a kirendeltség segítségét kértem, nagyon jó volt, autodidakta módon is lehet tanulni, nem fontos tanfolyam.”

A megjelent nem állami fenntartású intézményvezetők által megfogalmazott erősségek:
• „Foglakoztatás fontos, csak egy ellátott nem dolgozik.”
• „Saját boltunk van a kézműves termékek árusításának, több lábon állunk.”
• „Bátrak vagyunk, mertünk fejleszteni, napelemeket vettünk.”
• „Innovatívak vagyunk, újításokat vezetünk be.”
• „Kollektívának erős küldetéstudata van, ez nagyon erős pont.”
• „Dolgozók mikro csoportos munkában dolgoznak, személyes feladatokat kapnak, plusz feladatokat kapnak, ami kimozdítja őket a hétköznapokból.”
• „Családokkal nagyon jó a kapcsolatunk.”
• „Pályázatírási képességünk nagyon jó.”
• „Nemzetközi kapcsolatok fontosak számunkra, Wellsben lesz szakmai kapcsolatunk.”
• „Mindig igyekszünk segíteni, fontosak a szakmai kapcsolataink.”

Fejlesztendő területek, kihívások:

• „Információk késése nagy nehézség. Információ áramlás probléma, nem időben kapjuk meg az információt, azonnali adatszolgáltatás nehezíti a munkát.”
• „Nap mint nap hatalmas az adminisztrációs teher.”
• „Szakmai tudás hiánya, nehéz szakembert találni, egészségügy elszippantotta a kollégákat. A 3 hónapos gondozó-ápoló képzés sem ideális.”
• „Addiktológiai konzultáns végzettséggel rendelkező szakemberhiány, sajnos nincs képzés.”
• „Terepen a sok adatszolgáltatás nehéz, ez fejlesztendő terület. A szociális ágazat szenzitivitását kell erősíteni. Határidők ellehetetlenítik a normális adatszolgáltatást. Kiégéshez vezet.”
• „Az integráció értelmét meg kellene vizsgálni, nagy terhet jelent.”
• „Az elmúlt 2 évben fluktuáció indult, pénz és az ágazatok (egészségügy, szociális szféra) közötti erős különbség miatt, 2023. 07. 01-től a bérek felzárkóztatást elkezdi a kormány az egészségügyben, szociálisban ez nem várható. Az ellátás veszélybe fog kerülni.”
• „Állami és a nonprofit ellátás között nincs kapcsolat, nincs rálátásunk egymásra. Az ellátottak elhelyezés kapcsán egy közös adatbázis jó lenne.”
• „Sajnos nem látjuk az EESZT felületet, hátráltató tényező. Szakápolást próbáljuk megvalósítani, szakemberhiány miatt nehéz feladat.”
• „Gondozók életkora-generáció váltás, kimenet van – bemenet biztosított –e?”
• „Központilag segítség lesz -e a digitális tudás megszerzésére?”
• „Autista nappali ellátás biztosítása, nem megoldott, komoly nehézségek vannak.”
• „1/2000 alapján-mozgásterapeuta jó lenne, speciális fejlesztő eszközök jók lennének.”
• „Információ áramlás, felnagyítják vagy lekicsinyítik a problémát és ez nem az ellátottak érdekét szolgálja. Fejlesztések nem valósulnak meg.”
• „Kihívásokkal teli a szakma, szemlélet formálást kell megvalósítani.”
• „Megoldandó feladat: a szülők elöregednek, szabadidős programok átalakulnak.”
• „Pályázati lehetőségek hiánya.”
• „Állami függőség, normatíva alacsonyabb a civileknél, nincs együttműködés, civil, egyház és állami szektor között, nem tudunk egymásról.”
• „Fejlesztő foglalkoztatás működik, de nehéz pótolni a dolgozó ellátottakat, akik elmennek akkreditált foglalkoztatásba.”
• „Megyehatáron a szakemberhiány, fluktuáció nagyon nagy. Tömegközlekedés nehezített.”
• „Gyámhivatallal gyengült a kapcsolat.”

Hajdu Lajos intézményvezető a „Munkacsoport megoldási javaslatai, lehetőségei” címen tartotta meg előadását. Az előadás során a problémamegoldás 5 lépését vázolta fel az érdeklődő szakembereknek, ezek:
• Meghatározás
• Ötletelés
• Kiválasztás
• Végrehajtás
• Monitorozás

Az eseményen 28 fő intézmény- és telephelyvezető szociális szakember vett részt és tisztelte meg gondolataival, véleményével és tapasztalataival a közös gondolkodást.


A pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ellátása munkacsoport a II. szakmai műhelytalálkozóját 2023. június 20-án tartotta meg, melyen 30 fő pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek szociális szolgáltatásban dolgozó szakember vett részt.

A szakmai műhely a TSZR 2021-1485 azonosító számú „Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátás Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021 c. projekt keretén belül valósult meg.
A szakmai műhelynapon a regisztrációt követően Bodnárné Rácz Erika munkacsoport vezető köszöntötte a felkért előadókat, résztvevőket. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a mai szakmai műhely a Területi Szakmatámogatási rendszer keretében valósul meg.
Az első előadásra Dr. Móré Csaba Elek a DE Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus Felnőtt Pszichiátriai Osztályának főorvosát kérte fel a munkacsoport vezetője.

Az előadásának címe: A beteg ellátás és a szociális ellátórendszer szakmai együttműködésének lehetőségei.
Előadásában kitért a WHO által megfogalmazottak szerint mit nevezünk életminőségnek, mit értünk az orvosi rehabilitáció fogalmán, a pszichiátriai rehabilitáción, mit tartalmaznak a pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. Beszélt a felépülés folyamatáról, a rehabilitációt befolyásoló tényezőkről, a rehabilitáció módszereiről. Bemutatta, hogy hogyan változott a rehabilitációs modell- ezen belül is az orvosi – egészségügyi modell, a képzési modell, a szolgáltatói modell, szükségleten alapuló modell, egészségismereti modell. Hangsúlyozta, hogy milyen fontos a team munka. Részletesen szemléltette a rehabilitációs team tagjait, feladatait. Beszélt a várható eredményekről szervezett és outputokat definiáló együttműködés az egészségügy és a szociális ellátó rendszer között. Egyedül az egészségügy nem elegendő, a hatékony rehabilitáció eléréshez a kliens, az érintett szakemberek: az egészségügyi a szociális és a döntéshozók, valamint a finanszírozó közös együtt gondolkodása és együttműködésének szándéka szükséges.
Második előadó: Dr. Zombor Erika a DE Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus Drog-Ambulancia főorvos Asszony volt.

Az előadásának címe: A drogambulancián folytatott kezelések formái, a terápiás lehetőségek, és a prevenció terén az együttműködés lehetőségei:
A Debreceni drogambulancia 1990-óta végzi a szenvedélybetegségekkel küzdő személyek járóbeteg ellátását, gondozását.
Tájékoztatásként elmondta, hogy információt nyújtanak a szenvedélybetegségekről, a drogokról, az aktuális törvényi szabályozásról a szerhasználókon kívül minden érdeklődőnek is (hozzátartozók, diákok, orvosok, segítő szakemberek).
Szakmailag felkészült szakemberekkel dolgoznak együtt (pszichiáter, addiktológus szakorvos, addiktológiai és klinikai pszichológus, szociális munkás, mentálhigiénés szakember) akik segítik a hozzájuk fordulókat.
Ezen kívül információt nyújtunk a szenvedélybetegségekről, a drogokról, az aktuális törvényi szabályozásról a szerhasználókon kívül minden érdeklődőnek is (hozzátartozók, diákok, orvosok, segítő szakemberek).
Szakmailag felkészült szakembergárda (pszichiáter, addiktológus szakorvos, addiktológiai és klinikai pszichológus, szociális munkás, mentálhigiénés szakember) segíti az idefordulókat.
Ennek köszönhetően színes, integrált ellátás keretében az alábbi egyénre szabott lehetőségeket vehetnek igénybe a kliensek:
• Állapotfelmérés: első interjú, pszichiátriai vizsgálat, orvosi vizsgálat, pszichológiai és labor tesztek, műszeres vizsgálatok, drogteszt.
• Terápia-kezelés: gyógyszeres, egyéni pszichoterápia, pár- ill. családterápia, csoportterápiák, kórházi és rehabilitációs otthoni beutalás.
• Addiktológiai és jogi tanácsadás
• Rehabilitációs intézményi előgondozás
• Reintegráció, munkaügyi, foglalkoztatási tanácsadás
Ellátási Tevékenységek Szenvedélybetegséggel küzdő személyek és hozzátartozóik járóbeteg ellátása, gondozása; állapotfelmérés; méregtelenítésre történő irányítás; rehabilitációs előgondozás, beutalás, családterápia- családterápiás konzultáció, önsegítés, absztinencia-fenntartó csoport; szűrővizsgálatok; életvezetési tanácsadás, konzultáció; motivációs beszélgetések, absztinencia fenntartó terápia-kezelés; társuló pszichiátriai betegségek terápiája, utógondozás; munkaügyi és pályaorientációs tanácsadás, elterelés: kábítószer-függőséget gyógyító kezelés; kábítószer használatot kezelő más ellátás; prevenció: iskolai és közösségi programok szervezése, attitűd formái.
Az előadások után a kerekasztal megbeszélést moderátorként Berényi András a pszichiátriai munkacsoport tagja vezette. A kerekasztal megbeszélésen részt vettek a meghívott előadóink is.

A kerekasztal elsődleges témaköre arra irányult, hogy hogyan is tudna közelebb kerülni az egészségügy és a szociális ellátórendszer. Hogyan lehetne hatékonyan együttműködni az ellátottak, kliensek érdekében. Mindkét szakma megfogalmazta, hogy nyitottak az együttműködésre, és vannak jó kezdeményezések is. A szociális ellátórendszer jelzőrendszerként is működhet, a klienst célirányosan irányíthatja az egészségügy felé, és az egészségügyi ellátás igénybevétele után, pedig a szociális ellátó rendszer tölthetné be a segítői szerepet.
Abban maradtunk, hogy ebben a témában még fogunk egyeztetni, és egy hasonló szakmai nap, vagy egy szakmaközi megbeszélés keretében meghívjuk a kórházi szociális munkásokat is.

Összegzésként elmondható, hogy a szenvedélybetegségek kezelésében, gyógyításában nem elegendő csupán az orvosi beavatkozás. A kialakult függőségek gyógyítási aránya messze nem olyan magas, mint a rájuk fordított költségek és energia. E költségek elsősorban a következő területeken jelentkeznek: egészségügy, bűnüldözés és büntetés-végrehajtás, a munka világa és a szociális kiadások.
Az addiktológiai ellátás két fő területe, számos határterület mellett, az egészségügyi és a szociális rendszer. Az intézmények mind céljaikban, mind a rendelkezésre álló humán- és anyagi erőforrások tekintetében jelentős eltéréseket mutatnak. A gyógyítás nagy, hierarchikusan szervezett intézményekben folyik, amelyekre erős szakmai rétegzettség és a máig meghatározó medikális szemlélet a jellemző. Az egészségi állapot és a szociális helyzet kölcsönös meghatározottsága általánosan elfogadott tény, de a kialakult problémák kezelésére a két rendszer eltérő megoldásokat kínál. A rendszerváltás társadalmi következményeként a szociális problémák halmozódása érezteti hatását az egészségügyben is. Ugyanakkor a szociális feszültségek – amelyek akár betegségkeltő hatásuk miatt, akár a betegségek következményeként vannak jelen – gyakran úgy csapódnak le az egészségügyi intézményrendszer különböző szintjein, hogy az ellátásban résztvevő szakemberek megoldási készség, lehetőség, szakértelem, esetleg érdekeltség hiányában tehetetlenül állnak ezekkel szemben. A beteg többnyire egyedül marad szociális problémáival, az egészségügyi intézményrendszer nem tekinti magát illetékesnek azok kezelésében.
A szakmai műhelyen részt vevő szakembereknek tettszett, sőt hatékony segítséget nyújtott a további feladatellátásuk vonatkozásában a mai rendezvény. Többek részéről megfogalmazódott, hogy igen, szüksége van a szakmában dolgozó kollégák részére minél több ilyen, és ehhez hasonló találkozásokra. A két előadás és a kerekasztal megbeszélésen elhangzottakkal kapcsolatban megegyeztünk, hogy lesz folytatás újabb egészségügyi szakemberek bevonásával.

Téma: Jó gyakorlat: „Idősek gyermekterápiája”

2023. július 25-én rendeztük meg az idősek szakosított ellátása munkacsoport negyedik műhelytalálkozóját. A program helyszíne a Tiszaág Integrált Szociális Intézmény Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye tagintézménye, az Angolkert Idősek Otthona volt Fegyverneken.

Már az érkezés kellemes volt, hiszen a jó gyakorlatként bemutatandó program már zajlott az Otthon parkjában. Az Angolkert Idősek Otthona épülete anno Szapáry gróf családja tulajdonában volt. Az Intézmény épülete és parkja még ma is tükrözi a korai hangulatot. A szép park szerencsés helyszín az idősek és a gyermekek találkozásának, a közös programok lebonyolításának.

Kárándi Erzsébet munkacsoport vezető köszöntötte a megjelent szakembereket és az előadókat. A program elején Dr. Juhász Ilona pszichiáter főorvos asszony előadása hangzott el. Az előadásban a demencia megbetegedésről orvosi szemmel hallhattak a szakemberek. Az előadást követő konzultáció központja a demencia diagnózis korai és szakszerű felállításának és a tünetek gyógyszeres kezelésének lehetősége állt. A betegség gyógyszeres kezelési lehetőségei mellett a főorvos asszony kiemelte a foglalkoztatás, ezen belül az Angolkert Idősek Otthonában jelenleg is folyó jó gyakorlat pozitív hatását a demenciával élő személyek életminőségére.

A főorvos asszony előadását követően lehetőség volt egy hosszabb időt tölteni az „Idősek gyermekterápiája” program, foglalkozások megtekintésére.

Az intézmény parkjában, nagyon szép környezetben láthattuk a táborozó gyermekek és az otthon lakóinak közös programjait. Beszélgetés, éneklés, arcfestés, tetoválás, sorverseny és más, közösen végrehajtott feladatokat láthattunk. A napközis táborban pedagógusok, fiatal önkéntesek és az otthon szakemberei dolgoztak. Egy igazi interprofesszionális team munkának lehettünk szemtanúi.

A gyakorlat megtekintését követően meghallgattuk Farkasné Csőke Anett terápiás munkatárs előadást.

Az előadása első részében, Farkasné Csőke Anett bemutatta a jelenlévő szakembereknek az intézményt, amely egyben a szakmafejlesztési projektben konzorciumi partnerként van jelen.

Az „idősek gyermekterápiája” című projektjük bemutatása következett. Megtudhattuk, hogy a tábort egy, a programszervezésre jogosult szerv szervezi. Az együttműködés keretében az Idősek Otthona adja a helyszínt. Van egy szépen felújított épületük, mely rossz idő esetén is biztosítja a program megvalósításának lehetőségét. Jó időben az intézmény parkjában bonyolítják az eseményt, melyet mi is láthattunk. A program lényege, hogy a gyermekek és az idősek közösen vesznek részt a délelőtt és a délután is folyó foglalkozásokon. Az előadó részletezte a tábor jelentőségét és pozitív hatását az idős ellátottak közérzetére, továbbá a gyermekekre egyaránt.

Előadásában hallhattunk:

  • A generációk integrálásával elérhető pozitív hatásokról: életöröm és vidámság, aktivitás és mozgás, megosztott értékek és bölcsesség, fejlődés és felelősségérzet, öröm és érték.
  • Az integrációs tanulásról.

Az informatív, hasznos tájékoztatás részleteit az érdeklődők megtalálják egy külön megírt, hosszabb cikkben.

Az előadás végén lehetőség volt konzultációra az előadóval. Többen érdeklődtek a megvalósíthatóság realitása iránt.

A mai szakmai napot is hasznosan töltöttük és lelkileg feltöltődve búcsúztunk a szép környezetben lévő intézménytől. Távozóban még láthattuk a délután folyó tábor életét. Gratulálunk és további sikerekben gazdag szakmai életet kívánunk az Intézménynek és a jó gyakorlat programjában résztvevőknek!

Jó gyakorlat az Angolkert Idősek Otthonában Fegyverneken

Angolkerti Gyermektábor

Készítette: Farkasné Csőke Anett – terápiás munkatárs

 

Az intézmény bemutatása

A kastélyt Szapáry gróf építette, pontos építésének időpontja nem ismert, az 1861-es térképeken már szerepelt. A Schwarcz család tulajdonába 1871-ben került, 1883-84 után lebontották és helyére új kastélyt építettetek. A II. világháború után pedig állami tulajdonba került.

A Földműves Szövetkezet traktoriskolája működött a falai között. Majd 1955-ben csecsemőotthont alakítottak ki az épületben, amelyhez később egy új, L-alakban toldalékszárnyat építettek. 2006-ban a csecsemőotthon megszűnt. A megyei fenntartású Angolkert Idősek Otthonát pedig a törökszentmiklósi Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézményébe integrálták 2007-ben, akkor már a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában. 2022. novemberében átfogó integráció keretében a Tiszaág Integrált Szociális Intézmény Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye tagintézménye lett.

Az intézmény működési területe: Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye, illetve legfeljebb a működési engedélyben foglalt férőhelyszám 10%-a mértékéig országos.

 

Idősek gyermekterápiája – előzmények

Az intézmény életében sok-sok változás következett be.

Visszatekintve az eddigi évtizedekre, az otthonban az idősgondozás egyik legmeghatározóbb időszaka az volt, amikor az épületen belül együtt élt két korosztály is, idősek és gyermekek. Azt, hogy ez a közös együttélés milyen jó hatással volt gyermekre és idősre egyaránt, már akkor felismerték, de az átszervezések miatt nem tudták ezt fenntartani. A gyermekotthon megszűnése után már csak az idősrészleg maradt a telephelyen.

A régmúlt szellemiségéből táplálkozva azonban igyekeztek a generációkat egy-egy alkalommal összehozni. A dolgozók gyermekei családi programok keretében szívesen látogatnak el az intézménybe, illetve közös kirándulásokat szerveznek a családoknak és időseiknek.

A lakók visszajelzése nagyon pozitív, rájöttek arra, hogy hatalmas igény van a gyermekek látogatásaira, így nyitottak a helyi iskolák és óvodák felé is. Minden neves ünnepükön vendéggént itt szerepel egy-egy csoport, osztály.

A közös programok egyfelől serkentően hatnak az idősekre, akik észrevehetően optimistábbak, aktívabbak lettek a foglalkozásoktól, ennek következtében pedig a memóriájuk is javult és az önellátó képességük is pozitívan irányba mozdult.

Másfelől az idősek részéről tanúsított figyelem a gyermekek szociális készségeire van jó hatással, az pedig, hogy szembesülnek az idősek életét meghatározó problémákkal, az öregedés jelenségére készíti fel őket.

Ezek az együttlétek kölcsönösen előnyösek mindkét generáció számára, melyben nem csak az interakció lehetősége adott, hanem mentális fejlődés is.  Számos tanulmány igazolta a társas kapcsolatok előnyét fizikális szinten is (pl. alacsonyabb vérnyomás, kellemesebb közérzet).

 

Külsős szervezetek, melyek jelen vannak az „Angolkert” mindennapjaiban

Az együttműködés színterei:

  • Folyamatos kapcsolattartás
  • Közös programok
  • Új lehetőségek jelzése
  • Jelzőrendszeri aktív részvétel
  • Tapasztalat csere
  • Kölcsönös támogatás

 

Közös programok:

Több éve szoros kapcsolatot alakítottak ki a Szapárfalui Szent Rita Katolikus óvodával, iskolával és a Móra Ferenc Általános Iskolával.

A terápiás munkatársak már az éves foglalkoztatási terv elkészítésénél is nagy hangsúlyt fektetnek a minél több közös program lebonyolítására irányuló tervezésre. Az elmúlt évek folyamán számtalan olyan közös időtöltést sikerült megvalósítani, mely nem csak az idősek számára, hanem az óvónők visszajelzései alapján a gyermekeknek is építő jellegű volt (ünnepségek, gesztenye szedés az intézmény parkjában, farsang, tavaszi vetélkedők, nyári közös játékok).

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kirendeltsége olyan kreativitásra ösztönző pályázatokat hirdet a fenntartásában működő intézmények ellátottjai és gondozottjai részére, melyek az Angolkert Idősek Otthonában élő időseket is lázba hozzák és csodák születnek. Az egyik ilyen pályázat az “Advent fényei” elnevezésű videópályázat volt. 

 

 

A generációk integrálásával elérhető pozitív hatások

Életöröm és vidámság:

Az idős korosztály gyakran szembesül az egyedüllét és a társas kapcsolatok hiányával. A gyermekek jelenléte azonban megtöri a magányt és a szomorúságot. A gyerekek által hordozott életöröm, vidámság és nevetés jó hatással van az idős emberekre. A gyermekek ártatlan nevetése és játékossága oldja az időseket ért stresszt, és lehetővé teszi, hogy boldogságot éljenek át.

Aktivitás és mozgás:

A gyermekek általában nagy energiával és mozgás igénnyel rendelkeznek. Ez elősegíti az idős emberek aktivitását és mozgási kedvének előcsalogatását. Az idősebbeknek együtt játszani és tevékenykedni a gyermekekkel segít fenntartani a fizikai és szellemi frissességet. A közös séta vagy kertészkedés nemcsak az idős emberek egészségét javítja, hanem a játékos kapcsolat építést, mélyülését is segíti.

Megosztott értékek és bölcsesség:

Az idősebb generáció tapasztalatokkal és élettapasztalatokkal rendelkezik, melyeket értékes lehet átadni a következő generációknak. A gyermek örökös kíváncsisága lehetőséget biztosít az idősebbeknek, hogy megosszák a bölcsességüket, a történeteiket és a hagyományaikat. Ez nemcsak erősíti a kapcsolatot, hanem a gyermekek számára is értékes tanulási lehetőségeket nyújt, amikor meghallgathatják az idős emberek élettapasztalatait.

Fejlődés és felelősségérzet:

Az idős embereknek a gyermekekkel való kapcsolat kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermekek fejlődését és nevelését támogassák. Az idősebbek mentoráló szerepet tölthetnek be, segítve a gyermekeket az értékrend kialakításában, a problémamegoldásban és a szociális készségek fejlesztésében. Ezáltal az idős emberek szerepe növeli az önbizalmat és a felelősségérzetet a gyermekekben.

Öröm és érték:

Az idős korosztály számára a gyermekek jelenléte örömforrást jelent. A gyermekekkel való időtöltés során a régebbi értékek előjöhetnek és új célt találhatnak az életükben. A gyerekek szeretete és megbecsülése megerősíti az idős emberek önértékelését és boldogságérzetét. Az idős emberek tudják, hogy értékesek és szükségesek a gyermekek számára, ami jó érzéssel tölti el őket.

Az idős emberek és gyermekek közötti integráció előnyeit és fontosságát felismerik szerte a világon.

A külföldi tanulmányok és kutatások több területen vizsgálják ezt a témát, ideértve az oktatási intézményeket, közösségi programokat, szociális intézményeket és más kezdeményezéseket.

Néhány fontos megfigyelés és eredmény:

  • Az oktatási intézményekben végzett kutatások azt mutatják, hogy az intergenerációs tevékenységek bevezetése az iskolákba előnyös mind az idős emberek, mind pedig a diákok számára.
  • Az ilyen megoldások az idősebb generáció és a fiatalabb generáció közötti kölcsönös megértés és támogatás kialakításában.
  • Az idősebb emberek tapasztalata és bölcsessége inspirálhatja a diákokat, míg a fiatalabb generáció friss szemlélete és energiája örömet és vidámságot hozhat az idős emberek életébe.
  • Ezen programok sikere, pedagógiai és lélektani hozadéka megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a szociális hálózatokat is kibővítik, amelyek nemcsak az idősebbek, hanem a kisgyermekek szülei számára is előnyösek, akik jobban összekapcsolódhatnak egy település más csoportjaival.

 

Intergenerációs tanulás

Az intergenerációs tanulás interdiszciplináris és multiszektorális tevékenység, amely számos területen megjelenik: óvodákban, iskola utáni szolgáltatásokban, idősek nappali ellátásában, gondozó intézményekben és közösségi házakban. Az Európai Hálózat (ENIL) úgy határozta meg a generációk közötti tanulást, mint kölcsönösségen és közösségen alapuló tanulási partnerséget, amely magában foglalja a különböző korcsoportok együttműködését a tudás, a készségek és értékek megszerzése érdekében (ENIL 2011).

Céljai a következők lehetnek:

  • emberi kapcsolatok kiépítése és fenntartása;
  • a társadalmi kohézió fokozása a közösségekben;
  • elismerni az idős embereket, mint a tudás őrzőit;
  • a nagyszülők szerepének felismerése a kisgyermekek életében.

A tanulás révén a gyermekeknek lehetőségük van kapcsolatokat kialakítani vegyes életkorú, más-más képességekkel, kultúrával és tapasztalatokkal rendelkező idősebb emberekkel, mely egészen más lehet, mint a kora gyermekkori nevelésen belül megtapasztalt kapcsolatok. Kétségkívül szociális, érzelmi és intellektuális előnyökkel jár, ha a gyermekek meleg, reagáló, játékos és örömteli kapcsolatokat élnek meg az idősebb felnőttekkel folytatott együttlét során (NSCDC 2004).

A játékos, reagáló interakciók révén az idősebb felnőtteknek gyakran van lehetőségük a sikeres gondoskodó szerepek újra játszására, pozitív érzelmek megújítására és életük értelmének megerősítésére (Davis 2002). Kétségtelen, hogy az élet értelmességének konstrukciója kiválóan tud társadalmi cselekvéseken, többek között önkéntességen keresztül megvalósulni. Hiánya esetén a generációk beágyazódnak saját világukba, a fiatalok és idősek tapasztalati élményei között alapvető különbségek lesznek, melyek generációk közötti gátakat eredményeznek.

Két vagy több nemzedék képviselőinek tanulási folyamatba történő bevonását jelenti, különböző generációs perspektívákat, gondolkodásmódokat ismerhetnek meg így a résztvevők. Továbbá az egymásrautaltság érzését is kelti, csökkenti az öregedésről kialakult negatív sztereotípiákat.

Nem jelent csupán tudásátadást, sokkal inkább: együtt tanulást és egymástól tanulást. Cél, hogy az öregedés pozitív tapasztalat legyen mindannyiunk számára. A generációk közötti tanulás, mint pedagógiai megközelítés további kutatásokat igényel. Egy biztos: az intézmények falain túl, kölcsönösen kifizetődő kapcsolatokon keresztül, valamint a közös tereken és közös tevékenységeken keresztül folytatott generációk közötti tanulást el kell ismerni minél szélesebb körben, hiszen társadalmi, nevelési, lélektani, gazdasági és erkölcsi hozadéka vitathatatlan (Nahalka 2003). Az intergenerációs nevelés elvének óvodai és iskolai gyakorlati alkalmazása még meglehetősen kezdeti stádiumban van, ugyanakkor intézmény és a település pedagógusai vállalkoztak arra a nagy feladatra, amit a multikultúralitás, a globális problémák gondolatkörének óvoda, iskola világába való beemelése jelent.

 

Jó gyakorlat – a kezdetek

A Fegyverneki telehelyen lévő Idősotthonban igyekeznek nyitni minél szélesebb körben a településen és környékén található egyházi és civil szervezetek felé.

Az Otthon és a Katolikus Karitász kapcsolata több éves múltra tekint vissza, mely kapcsán mindig igyekeznek kölcsönösen segíteni egymás munkáját. A Magyar Vöröskereszt fegyverneki képviselőivel pedig ez 2022 év elejétől lett szorosabb az együttműködésük.

Az ott dolgozók, az éves foglalkoztatási terv kidolgozása alkalmával, mindig szem előtt tartják a gyermekterápia minél gyakoribb alkalmazását, hiszen ez a fajta társas kapcsolat váltotta ki a leglátványosabb és változatosabb interakciókat.

Számos közös eseményt tudhatnak maguk mögött a gyerekekkel, melyeken mind a gyerekek, mind pedig az idősek különleges kapcsolatot alakítottak ki. Ezek a kapcsolatok nem csak az ellátottak számára hatott maximálisan pozitívan, hanem a nevelők visszajelzései alapján, a gyermekek is szociálisan érzékenyebbek lettek, elfogadóbbá váltak. Ezért a megszokott programokon túl is szerettek volna tenni valamit a gyerekek és az idősek kapcsolatának fenntartásáért. A Katolikus Karitásszal és a Magyar Vöröskereszttel együttműködve született meg a gyermektábor ötlete.

2023-ban, a táborba való jelentkezők száma minden várakozást felülmúlt, az eredetileg tervezett 20 fős tábor létszámát végül 30 főre kellett emelniük. A túljelentkezés miatt a leghátrányosabb helyzetben lévő gyermekek élveznek prioritást azért, hogy a nyár folyamán azok a gyerek is különleges élményekhez, programokhoz juthassanak, akik mélyszegénységben élnek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek.

Természetesen az Otthonban dolgozó kollégák gyermekeit is szívesen fogadják, hiszen ők már otthonosan mozogtak az intézményben, és így szüleik is maximálisan tudtak koncentrálni feladataikra a nyár folyamán is.

A gyermekek felügyeletét a tábor főszervezői, illetve önkéntesek biztosítják, mint egy 8 nevelő, (óvónők, tanítók, végzős egyetemisták) és közösségi szolgálatot töltő diákok segítségével.

Az idősek aktív bekapcsolódását, terápiás munkatársak, szociális munkatárs és a nővérkék is ösztönzik, folyamatos jelenlétükkel biztosítják a zavartalan időtöltést.

„Hidat csak úgy verhetek a mában, ha a múltat a jövővel összekötöm. Megszülettem, tehát Híd vagyok – ez biztos!”

Fachet Magdolna: Tettenérés (részlet)


A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központja adott otthont a Gesztorszervezet által megrendezett szakmai műhelytalálkozónak. Az esemény szervezésének indokát az szolgáltatta, hogy ebben az évben az EKAT rendszerhez történő szociális területen dolgozó munkatársi regisztráció meglétét ellenőrzi a Kormányhivatal, valamint szükségessé vált a munkatársak szakmafejlesztése is ezen a szakmaterületen.


Dr. Jakab-Elek Anikó a Debreceni Áldozatsegítő Központ koordinátora „Az áldozatsegítés hazai rendszere, áldozatsegítő támogatások és az Áldozatsegítő Központok feladatellátása” címmel tartotta meg rendkívül érdekes, élményszerű előadását.
Az előadás közben a részt vevő szociális munkatársak az előadó közreműködésével interaktívan dolgozták fel a területről hozott eseteket és szakmai helyzeteket.



A következő előadó Dr. Hudák Péter az Igazságügyi Minisztérium, Parlamenti Államtitkárság, Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály, Szolgáltatásfejlesztési Osztály kormány-főtanácsosa, „Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása, valamint az EKAT rendszerrel kapcsolatos információk” címmel tartott rendkívül hiánypótló információkat tartalmazó előadást.


Az előadó a tudásfejlesztő-tudásbővítő előadását követően az EKAT rendszert informatívan mutatta be a technikai lehetőségek kiaknázásával, rendkívül gyakorlatias tanácsokkal segítette a munkatársak szakmafejlesztését.


2023. október 3-án Szolnokon, a SZKTT Humán Szolgáltató Központ Levente u. 1. szám alatti székhelyén került megrendezésre a család- és gyermekjóléti munkacsoport idei harmadik szakmai műhelye.
A szakmai rendezvényen a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar Vármegyében működő család- és gyermekjóléti szolgálatok, továbbá család- és gyermekjóléti központok, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását nyújtó intézmények munkatársai vettek részt 79 fővel.
A téma szakértői és meghívott előadói:
• Szarvák Mónika – gyermekjóléti alapellátási referens (Belügyminisztérium – Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya)
• Bulyáki Tünde – szociális nyilvántartási referens (MÁK Szociális Ellátások Főosztálya, Hatósági Rendszerek Osztálya)


A meghívott előadók elmondták, hogy a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi ágazat működésének átláthatósága, a hatékonyság javítása, a gyorsabb, hatékonyabb szakmai kommunikáció és feladatellátás érdekében, valamint az adminisztrációs terhek és a papíralapú kommunikáció csökkentését szolgálva a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján kerül bevezetésre a Gyermekeink Védelmében Informatikai Rendszer (GYVR) a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtók és a gyermekek átmeneti gondozását biztosítók részére is.
Az informatikai rendszert minden család- és gyermekjóléti szolgáltatást és gyermekek átmeneti gondozását nyújtónak (gyermekjóléti alapellátás) használnia kell.
A téma ismételt aktualitását a gyermekeink védelmében informatikai rendszer napi szintű használata adta. Az előadók kiemelték, hogy a gyermekvédelemben egy rendszert használunk, ezért fontos, hogy a gyermekjóléti alapellátás, a gyermekvédelmi szakellátás, az átmeneti gondozást nyújtó szakemberek kommunikáljanak egymással a gördülékenyebb munkavégzés érdekében. Ezzel egymás munkáját is segítjük, illetve hátráltathatjuk, ha nincs, vagy ha nem megfelelő az információ áramlás a szakemberek között.

Bulyáki Tünde tájékoztatta a jelenlévőket, hogy országosan 750 szolgáltató, közel 5000 felhasználó napi szinten használja az informatikai rendszert. Az esetleges rendszerproblémákat telefonon, illetve emailben történő jelzést követően kijavítják. Felhívta a szakmai rendezvényen résztvevő gyermekvédelmi szakemberek figyelmét arra is, hogy a GYVR használatával kapcsolatban kiadott tájékoztatókat gondosan tanulmányozzák át. A területen tapasztalt szakemberek változása miatt fontos, hogy az új kollégáknak a rendszerhasználatával kapcsolatos információkat, tapasztalatokat átadják a régi kollégák.
A szakmai vezetők a GYVR-ben a kollégák által végzett dokumentációs munkát, a szakmai tartalommal együtt átnézés után hagyják jóvá, így lehetőség van az esetleges hibák, hiányosságok kijavítására, mielőtt rögzítésre, illetve továbbításra kerülne.

A két Vármegye tekintetében elmondták a szakértők, hogy nagyon jó tapasztalatuk és véleményük van a gyermekjóléti alapellátásban dolgozók GYVR-rel kapcsolatos munkájukkal kapcsolatban.



A szakmai műhelyen felmerült még az adatkezelés, adatvédelem fontossága. Az intézményvezető hatásköre, milyen adatot adhat ki. Ezt fontos leszabályozni az iratkezelési szabályzatban.

Az előadás közben és azt követően is lehetőség volt az előadóval való eszmecserére, kérdések feltevésére, így gyakorlati tanácsokat kaphattak a résztvevők.

A téma aktualitását és a felkészült, hiteles szakértők kiválasztását tekintve a szakmai műhelyen résztvevő gyermekjóléti alapellátásban dolgozó szakemberek magas létszáma is mutatta.


2023. október 11-én Újszászon, a Zagyvaparti Idősek Otthonában rendeztük meg az idősek szakosított ellátása munkacsoport 2023/ötödik szakami műhelytalálkozóját.
A megjelent vendégeket Pikula Zoltán intézményvezető köszöntötte.


A szakmai tanácskozás elején Dobozi Róbert, Újszász polgármestere mutatta be az Önkormányzat által fenntartott, 150 férőhelyes intézményt. Megismerhettük az otthon történetét. Az Idősek Otthona két nagy épületben működik. A régi, kastélyépület az Orczy család tulajdona volt, mely a történelem során az Újszászi Önkormányzat tulajdonába került. Itt kezdődött el a szociális munka, mely az idősek bentlakásos ellátását vállalta fel, majd épült egy új épület és így bővülhetett a tevékenység. A fenntartó, az otthon dolgozói szakmai munkájának elismeréseként minden évben úgynevezett „MEGBECSÜLÉS NAPJA” t szervez. Erre az alkalomra meghívják a szociális területen dolgozó munkatársakat és családtagjaikat. Az egész napos program keretében előadások, játék, szórakozás, megvendégelés szerepel.


A tudásátadó előadás innovatív módon került bemutatásra. Egy több évtizede a szakmában dolgozó kolléganő, Talmácsiné Tihanyi Magdolna a szakmai életútján keresztül mutatta be, hogyan került kapcsolatba a demencia témával, a demens emberekkel munkája során. Sokat beszélünk a szakmában az egészségügy és a szociális terület szükséges együttműködéséről. Az előadás egy jó példa volt arra, hogy rávilágított, mennyire átfedi a két terület egymás tevékenységét. Az egészségügyi szakdolgozóból lett szociális szakember hiteles képet mutatott nekünk az interprofesszionális együttműködés fontosságáról.
A kávészünet utáni gyakorlati tudásátadás három részből állt.
Elsőként Szaszkóné Samu Tünde osztályvezető ápoló mutatta be a demens osztály működését.

Előadásában részletesen tájékoztatta a jelenlévőket az osztály feladatnak megfelelő kialakításáról; az új beköltözővel és a hozzátartozókkal való kommunikáció módszereiről; a demenciával élő személyek ápolási-gondozási feladatairól; a speciális ápolási feladatokról; az osztály napi munkarendjéről; a szakorvosi ellátásról; a gondnokság kérdésköréről.

A demens részlegen történő foglalkoztatásról pedig Ságiné Turza Melinda terápiás munkatárs beszélt.

Előadásában interaktív módon mutatta be a „foglalkozáson kívüli érzékenyítő” programjaikat, melynek fő szereplői a különböző korosztályú gyermekek és az idősek. Előadásában kiemelte a hozzátartozókkal való kapcsolattartás fontosságát.

A jelenlévő szakemberek aktív közreműködésével, a „kötetlen beszélgetés” keretében, egy intenzív szakmai beszélgetés alakult ki.

A szendvicsebéd után lehetőség nyílt az intézmény megtekintésére. Megcsodálhattuk a kastélyépület szépségeit és a kiaknázott lehetőségeket. A Zagyva folyó partján elterülő gyönyörű parkban úgy az idősek, mint a demenciával élő gondozottak feltöltődhetnek, pihenhetnek. Terápiás munkát is végeznek a kastélykert adta lehetőségek körében.

A demens osztály megtekintése során megismerhettük az előadásokban hallott ápolási-gondozási és terápiás tevékenység gyakorlati helyszínét.

A szakmai napot Oláh Péter, a BTESZ módszertani munkatársa zárta. Megköszönte a lehetőséget a szakmai nap Újszászon való megtartására. Továbbá tájékoztatta a résztvevőket a szakmafejlesztésben igénybe vehető szakmai segítség további lehetőségeiről.




2023. október 17-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Tevékeny Gondozási Szolgálat intézményében (5000 Szolnok, József Attila u.83.), a TSZR2021 – 1485 azonosító számú „Területi szakmatámogatási rendszer létrehozása, szakmatámogatási feladatok ellátása Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2021” c. projekt keretében tartottuk meg a 3. szakmai műhelytalálkozót.
A szolnoki Tevékeny Gondozási Szolgálat, fogyatékos személyek nappali intézményének a bemutatásával kezdődött a szakmai műhely. Egy Csupaszív Közösség életébe, mindennapjaiba volt lehetősége belepillantani a találkozón részt vevő 30 fő munkatársnak.


Az EFI munkatársa, Vízkeleti-Hegedűs Judit „Ép testben ép lélek” címmel adott elő. Hasznos tanácsokat kaptunk, hogy mit tehetünk lelki egészségünkért, aki odafigyel az étkezésére és a napi mozgásra, jóval boldogabb és sikeresebb életet élhet, hiszen az egészséges életmód a lelki életre is jó hatással van.


German Gabriella, a Hajdóböszörményi Intézmény vezetője beszélt a Fogyatékos személyeknek a nappali ellátásban töltött napjaikról, tevékenységeikről. A bemutatott képek alapján bepillantást kaphattunk a Csupaszív Közösség életébe.


Hajdu Lajos intézményvezető igen értékes munkáról számold be, melyet évek óta sikeresen és folyamatosan fejlődve tesznek, a püspökladányi Napfényes Sziget Integrált intézményükben, ahol szociális foglalkoztatás keretében fogyatékos személyeket foglalkoztatnak.
Előadásából megtudhattuk, mit is jelent a fejlesztő foglalkoztatás.


A dolgozóknak még több munkát jelent, de el kell azt érni, hogy ez ne legyen teher. Legyen motivált az ellátott. Fontos a dolgozók érzékenyítése, a dolgozói húzó erő, de nagy hangsúlyt kap a munka során a 2 perces fókusz is, hiszen a túlgondoskodás legalább annyit árthat, mint az elhanyagolás. Fontos, a pozitív megerősítés, le kell kommunikálni a sikerélményt, el kell mondani, hogyan jó, ki kell nyitni a világot az ellátottak számára.


2023. október 19-én a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központi irodaházában 6 szervezet 13 munkatársának részvételével tartottuk meg a hajléktalan személyek ellátása munkacsoport 3. szakmai műhelyét.


Az eseményen Hegyi Anita munkacsoport vezető, az országos hajléktalanügyi munkacsoport tagja számolt be az országos munkacsoport feladatellátásáról. Ismertette az éjjeli menedékhely szakmai ajánlás elkészítésének előzményeit, valamint az országos munkacsoport e témában tett eddigi tevékenységeit mutatta be. Jelenleg a munkaanyag további egyeztetés alatt áll.
A szakmai műhely másik témáját a krízisszolgálat indulásának feltételei, lehetőségei és a feladatellátás dilemmái szolgáltatta. Mivel három vármegye hajléktalan ellátásában érintett szakemberei vettek részt a beszélgetésben, Hegyi Anita moderátor közreműködésével mindhárom vármegyében tevékenykedő szervezet mutatta be saját felkészülésük jelenlegi állását és más szervezetekkel történő együttműködések lehetőségeit.


Dabisné Zsoldos Mónika moderálásával a jelen lévő szervezetek munkatársai ismertették a felkészülésük folyamatát az őszi-téli időszak feladatellátására. Ennek során érintettek olyan szakmai nehézségeket (pl.: beteg, legyengült hajléktalan személyek elhelyezése, az ágazatban dolgozó munkatársak leterheltsége és megbecsülésük hiánya, a hajléktalan otthon hiánya), amely megoldása igazi kihívást jelent a hajléktalanellátásban dolgozó munkatársak számára.


Az idősek alapellátása munkacsoport harmadik alkalommal szervezett szakmai műhelyt 2023. november 9-én, melynek helyszíne a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Debrecen, Simonyi út 14. szám alatti székháza volt.

A szakmai rendezvényen a Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében működő idősek alapellátásának intézményeiben dolgozó munkatársak vettek részt 26 fővel.
A megjelent szakembereket és a műhely szakmai témájának előadóit Töviskes Mária Magdolna, az idősek alapellátása munkacsoport vezetője köszöntötte.

A szakmai műhely kiemelt témája „Az egyészségügy és az idős alapellátás együttműködésének tapasztalatai” volt.
Debreceni Egyetem Klinikai Központ szociális munkásai, Kavaleczné Illyés Julianna és Lenténé Éles Róza az egészségügy szemszögéből közelítették meg a témát. A szakmai rendezvényen résztvevőkkel megismertették munkájukat, kompetencia határaikat.

A kórházi szociális munka a szociális munka azon területe, melynek során a szociális munkás segítséget nyújt a kórházban fekvő beteg szociális problémáinak kezelésében, információt nyújt azok megoldásához. Felveszi és tartja a kapcsolatot a beteg hozzátartozóival, annak érdekében, hogy a kórházi kezelést követően a kórházból otthonába távozó személy minél hamarabb részesülni tudjon az állam által nyújtott szociális ellátási formák valamelyikében.
Ellátott feladatok:
• A beteg otthonába történő visszahelyezésének előkészítése, – pl. házi segítségnyújtás, étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
• Az ápolási szükséglettől, családi támogató háttértől függően elhelyezések ügyintézése. pl.: krónikus és ápolási osztályokon, idős otthonokba.
• Végtag amputáció miatt fogyatékossá vált emberek lelki segítése, s az igénybe vehető juttatásokról, fogyatékossági támogatásról történő felvilágosítás.
• Hajléktalan személyek esetkezelése, információnyújtás ellátásokról, juttatásokról, szükség szerint tiszta ruha biztosítása.
• A daganatos betegek részére pszichés támogatás, szociális ellátásokról és hospice otthonápolás és hospice elhelyezés lehetőségeiről információnyújtás.
• A családtagok segítése temetéssel kapcsolatosan felmerült kérdéseiben, valamint köztemetések intézése.
• Mindezen teendők ellátásához elengedhetetlen a külső intézményekkel az együttműködés. pl. gondozási központok, hajléktalan ellátó intézmények, háziorvosok, gyámhivatalok, családsegítő intézmények.
• Adminisztratív feladatok, kérelmek készítése, formanyomtatványok kitöltése az esetvitelhez kapcsolódóan.

A feladat sokszor attól függ, hogy milyen kórházba és milyen osztályra került a beteg. Ez lehet egy Kardiológia, Drogambulancia, Gyermekkórház, Pszichiátriai Klinika, Szülészeti – Nőgyógyászati Klinika, Baleseti Központ, Rehabilitációs Kórház, Onkológiai Intézet stb. Mindig az adott betegséggel kapcsolatosan, az adott problémára összpontosít a kórházi szociális munkás.

A szociális munkás a kórház alkalmazottjaként dolgozik. Ennek fő előnye az állandó jelenlét és részvétel a kórház életében. Ezáltal ismertté válik mind a személye, mind a munkája a betegek és a kórházi dolgozók előtt egyaránt. Mindig elérhető, személyes kapcsolatban áll az egészségügyi ellátó személyzettel, nemcsak telefonon, ismeretlenül. Folyamatosan értesül a problémákról, a potenciális kliensek felvételéről. Ha személyesen ismerik és elfogadják, nagyobb esélye van változásokat elérni a kórház működés módjában. Fontos feladata, hogy a kórház és a kórházon kívüli szociális ellátórendszer kapcsolatát ápolja, gondoskodjon arról, hogy bizonyos kórházi intézkedéseket jogszerűen és etikailag is helyesen hajtsanak végre (pl. betegek hazabocsátásánál).

A területen dolgozó szociális alapellátások szakembereivel jó munkakapcsolatról számoltak be a kórházi szociális munkások. Egy-egy eset megoldására, a beteg szükségletének megfelelő elhelyezésére csak néhány nap áll rendelkezésükre, ezért kérik a településeken dolgozó szintén szociális szakemberek segítségét környezettanulmány elvégzésére, családi kapcsolatok felkutatására, kapcsolatfelvételre, szociális alap vagy szakellátáshoz jutás megszervezéséhez.

Javaslat született arra vonatkozóan, hogy egy frissített adatbázis, nevekkel, címekkel, elérhetőségekkel nagyban segítené a kórházban dolgozó szociális munkások napi munkavégzését.
A szakmai műhely második felében lehetőség volt kérdések, problémák és javaslatok feltevése. A jelenlevők között interaktív szakmatámogatási konzultáció alakult ki.


A szakmai műhelyt a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában tartottuk meg, ahol a regisztrációt követően Bodnárné Rácz Erika munkacsoport vezető köszöntötte a felkért előadókat, résztvevőket. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a mai szakmai műhely a Területi Szakmatámogatási Rendszer keretében valósul meg.

A műhelytalálkozó első részében az Ótemplomi Szeretetszolgálat (Szarvas) – mint a TSZR keretén belül új konzorciumi partner – szolgáltatásait mutatta be Czifra Szabolcs az Ótemplomi Szeretetszolgálat terápiás segítője.

Az intézmény 2007. január 1-je óta szenvedélybetegek közösségi ellátását működtet Szarvas Város közigazgatási területén. 2009-től a felmerülő igényekre reagálva ellátási területünket kibővítette Csabacsűd és Békésszentandrás településekkel is.

Az intézmény szakmai célja, hogy a szenvedélybetegeket a saját lakókörnyezetükben megkeresve motiválják az életmód-változtatásra, segítsék, valamint folyamatosan nyomon kövessék ennek folyamatát. Segítséget nyújtanak a szenvedélybetegek számára problémáik megoldásában, meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében, a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában, a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban.

Feladataik közé tartozik a tanácsadás, szabadidős programok szervezése, szociális problémák kezelése, a szenvedélybetegek családjának segítése, a szenvedélybetegek rehabilitációja, a közösségbe való reintegrációja. Szenvedélybetegségüket tekintve a hozzájuk segítségért fordulók zöme alkohol-, gyógyszer-, vagy nikotinfüggő, de játékszenvedéllyel küzdők, valamint illegális kábítószer használók is találhatóak a kliens körükben. A közösségi gondozóik leginkább segítő beszélgetéseket és személyes célok felmérését végzik az ellátottak lakókörnyezetében, de sokan kérik segítségünket ügyeik intézésében is.

A 2010. március 1-jétől bekapcsolódtak a szenvedélybetegek nappali ellátásába, és megnyitották a Napraforgó-Második Esély Klubot. Szolgáltatásaikat a szarvasi, békésszentandrási és csabacsűdi szenvedélybetegek számára biztosítják.

Az új szolgáltatás indításának fő célja az volt, hogy a nappali ellátás az eddiginél nyitottabb, a szükségletekre gyorsabban reagáló, integráló szerepet betöltő ellátási forma, amely hátterét adhatja az alapszolgáltatások összekapcsolásának.

Alapvető céljuk komplex szakmai segítséget nyújtani a hozzájuk forduló szenvedélybetegeknek, egyénre szabott gondozással segíteni őket életmódváltozásuk elindításában és fenntartásában, nyomon követni és támogatni visszailleszkedésüket a társadalomba. A szenvedélybetegek nappali intézménye az önkéntességre és a speciális segítő programokra épülve biztosítja az ellátást igénybe vevők igényei alapján a felvilágosító, tájékoztató, kulturális, szabadidős, képzési, átképzési, állásközvetítő, védett lakhatást elősegítő, lakhatási és családi programok szervezését és lebonyolítását.
Szociális szakembereik otthonukban keresik fel az ellátást igénybe vevőket. Szolgáltatásaik önkéntesen és térítésmentesen vehetők igénybe.

Mikor tudnak segítséget nyújtani:
• ha káros szenvedélye gondot okoz családjában, munkahelyén, tágabb környezetében (alkohol, dohányzás, internet függőség, játékszenvedély);
• ha elveszettnek érzi magát, nem talál kiutat a problémáiból;
• ha társas, illetve családi gondokkal küzd;
• ha egészségesebb életet szeretne élni;

Miben tudnak segíteni:
• Életvezetési tanácsadás biztosításával;
• Probléma elemzéssel és feltárással;
• Stresszkezeléssel;
• Önellátásra való képesség javításával, fenntartásával;
• Segítségnyújtás álláskeresésben (internet-, telefonhasználat lehetősége);
• Szabadidő szervezett eltöltésének segítése;
• Szociális és egészségügyi ellátások igénybevételében való segítségnyújtással;
• Ruhaadomány osztásával;
• Lelki megerősítés, támogatásával;
• Tisztálkodási, mosási, szárítási lehetőség biztosításával;
• Pihenés, kikapcsolódás, szabadidős csoportfoglalkozások tartásával;

Az általuk nyújtott szolgáltatás minden esetben ingyenes.
A szakmai műhely második részében az egészségügy és a szociális ellátó rendszer együttműködését járták körbe a szakemberek.
A kórházi szociális munka, mint professzionális segítő tevékenység bemutatása, a kórházi szociális munkás feladata, – kompetenciái- kapcsolódása a szociális ellátó rendszerhez -téma feldolgozását segítette Tóthné Kmetty Erika Debreceni Egyetem Klinikai Központ kórházi szociális munkása.
Tóthné Kmetty Erika kórházi szociális munkás tájékoztatta a szociális ellátó rendszerben dolgozó munkatársakat az ellátott feladatairól, illetve bemutatta a kórházi szociális munkát.

A kórházi szociális munka a szociális munka azon területe, melynek során a szociális munkás segítséget nyújt a kórházban fekvő beteg szociális problémáinak kezelésében, információt nyújt azok megoldásához. Felveszi és tartja a kapcsolatot a beteg hozzátartozóival, annak érdekében, hogy a kórházi kezelést követően a kórházból otthonába távozó személy minél hamarabb részesülni tudjon az állam által nyújtott szociális ellátási formák valamelyikében.

Ellátott feladatok:
• A beteg otthonába történő visszahelyezésének előkészítése, – pl. házi segítségnyújtás, étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
• Az ápolási szükséglettől, családi támogató háttértől függően elhelyezések ügyintézése. pl.: krónikus és ápolási osztályokon, idősotthonokba.
• Végtag amputáció miatt fogyatékossá vált emberek lelki segítése, s az igénybe vehető juttatásokról, fogyatékossági támogatásról történő felvilágosítás.
• Hajléktalan személyek esetkezelése, információnyújtás ellátásokról, juttatásokról, szükség szerint tiszta ruha biztosítása.
• A daganatos betegek részére pszichés támogatás, szociális ellátásokról és hospice otthonápolás és hospice elhelyezés lehetőségeiről információnyújtás.
• A családtagok segítése temetéssel kapcsolatosan felmerült kérdéseiben, valamint köztemetések intézése.
• Mindezen teendők ellátásához elengedhetetlen a külső intézményekkel az együttműködés. pl. gondozási központok, hajléktalan ellátó intézmények, háziorvosok, gyámhivatalok, családsegítő intézmények.
• Adminisztratív feladatok, kérelmek készítése, formanyomtatványok kitöltése az esetvitelhez kapcsolódóan.

Ezután beszélt arról is, hogy hol vannak kapcsolódási pontok, hogyan tudjuk egymás munkáját hatékonyan segíteni. Javasolta, hogy
• készüljön és/vagy aktualizáljuk egy címlistát a Hajdú-Bihar Vármegyében működő szociális szolgáltatásokról, intézményvezető elérhetőséggel, (telefonszám) illetve pontos cím megadásával;
• a szociális szolgáltatók együttműködési megállapodást kössenek az egészségügyi ellátóval, igy jobban tudnak felvilágositást adni egy kórházban lévő kliens vonatkozásában. (Tekintettel arra, hogy az adatvédelmi törvényre hivatkozással nem adhatnak felvilágositást.)

A szakmai műhelyen részt vevő részéről megfogalmazódott, hogy igen, szüksége van a szakmában dolgozó kollégák részére minél több ilyen, és ehhez hasonló találkozásokra. Ezeken a szakmai napokon tudnak egymással találkozni a szociális szolgáltatásban dolgozó szakemberek, őszintén beszélhetnek a felmerülő problémákról hasznos információkhoz juthatnak, véleményt cserélhetnek.
A szakmai műhelyen 25 fő szakember vett részt.


2023 november 21-én szakmai műhelyt tartottunk a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Központjában. Az érdeklődő kollégák kimagasló létszámmal (36 fő) jelentek meg a rendezvényen.

Kiváltó oka lehetett a remek témaválasztás, ugyanis nem tudjuk kimeríteni a támogatott lakhatás témakörébe tartozó kérdéskört. A területen dolgozók személyes igényeire fókuszálva választottuk meg a témákat.

Hajdu Lajos előadásában hallhattunk a támogatott lakhatáson belül a közösségépítési stratégiákról. Célmeghatározásról, értékekről, valamint szükségleti perspektívából lett megközelítve a lakóközösség. A csoportszerepek kiemelésével olyan szakmai anyagot biztosított a kollégák részére, amit bátran használhatnak munkájuk során. A továbbiakban a Frézia Otthon Báránd, a Szellőrózsa Integrált Szociális Intézmény telephelyének bemutatását hallhattuk Horváthné Kemecsei Erika előadásában.

Megismerhettük a dolgozók szemléletének formálását, a vele járó nehézségeket. Hallhattunk a szenvedély betegekre jellemző érzelmi sivárságról, izolációról, érdektelenségről, motiválatlanságról. Megismerhettük mindazt a kihívást, amik leküzdésével egy jól működő támogatott lakhatást tudtak létrehozni Bárándon.

Végül, de nem utolsó sorban, Mosdóczi Tibor előadását hallhattuk, aki a Napraforgó Támogatott Lakhatási Központ indulását ismertette meg a kollégákkal. Mélyebb betekintést kaptunk a lakhatásban élő emberek múltjába. Milyen életkörülmények közül hova kerültek. Mennyire nehezen viselték a változást és milyen módszereket alkalmaztak annak érdekében, hogy közöséggé formálódjanak. Kiváló példák hangzottak el a szakmai műhely alkalmával. Minden alkalommal nagyon tanulságos hallani a minden napokat képző küzdelmeket, kihívásokat és megoldásokat.

A jelen lévő kollégák olyan szakmai tudással gazdagodtak, ami minden bizonnyal rutint ad majd az elvégzendő feladatokhoz. Reméljük a következő évben is találkozunk azokkal a kollégákkal, akikkel a fejlődés érdekében értékes szakmai tapasztalatot cserélhetünk.


A család- és gyermekjóléti munkacsoport ebben az évben negyedik alkalommal szervezett szakmai műhelyt 2023. november 27-én, melynek helyszíne a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Debrecen, Simonyi út 14. szám alatti székhelye volt.
A szakmai rendezvényen 48 fő vett részt, akik a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar Vármegyében működő család- és gyermekjóléti szolgálatok, továbbá család- és gyermekjóléti központok, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását nyújtó intézmények munkatársai voltak.

A megjelent szakembereket és a műhely szakmai témájának előadóit Töviskes Mária Magdolna, a család- és gyermekjóléti munkacsoport vezetője köszöntötte.

A szakmai műhelyen először tájékoztatást hallhattak a résztvevők a MACSGYOE 2023. évi XXXIII. Országos Konferenciájáról, mely 2023. október 11-13. között került megrendezésre Siófokon. Nagy Beatrix, a Jászberényi Család- és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője ismertette a három napos konferencia programjait.
Első nap plenáris előadások voltak. Az ágazatirányítás részéről Fülöp Attila, a Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkára köszöntője után Dr. Andráczi- Tóth Veronika, a Belügyminisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Főosztályvezetője „A Szociális Törvény három évtizede” címmel mondta el gondolatait.

„Töréspontok a családsegítésben, Család és gyermekjóléti szolgáltatás az elmúlt harminc évben” című előadás keretében Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének tiszteletbeli elnöke előadását követően „A CSALÁDOK SEGÍTÉSÉÉRT” Díjak átadására került sor.

A MACSGYOE elnöksége a családsegítés kialakításában, fejlesztésében kiemelkedő munkát végzők, valamint a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatások területén huzamosabb ideje kiemelkedő és példaértékű szakmai tevékenységet, szakmafejlesztést végző kollégák elismerése érdekében 2023 nyarán megalapította „A CSALÁDOK SEGÍTÉSÉÉRT” Díjat, melyet első ízben 6 főnek a siófoki Országos Konferencián adtak át.


Díjazottak nevei:
• Erdős Zsuzsanna, a Református Szeretetszolgálat szakmai főigazgató-helyettese
• Szabó Katalin, a DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja, nyugdíjba vonult szakmai vezetője
• Mester Sándor, a Kiskunhalas Család- és Gyermekjóléti Központ nyugdíjba vonult munkatársa
• Takács Imre, a MACSGYOE tiszteletbeli (korábbi) elnöke
• Bálint Gabriella, a hódmezővásárhelyi szociális szakember, a Kapcsolat Központ korábbi főigazgatója
• Gúr Péter Attila, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény igazgatója

A konferencia második napján szakmai szekció ülésekre került sor az alábbi témakörökben:
• Felnőttekkel végzett szociális segítő tevékenység
• Emberkereskedelem áldozataival kapcsolatos szakmai munkavégzés
• Zárt adatkezelés, iratbetekintés kérdésköre a segítő munkában
• Gyermekeink Védelmében Elnevezésű Informatikai rendszer

A szakmai szekció ülések idén is a várakozásokon felüli népszerűségnek örvendtek, 3-as és 4-es témák voltak a leglátogatottabbak.

A harmadik napon a gyermeki jogok kerültek a főszerepbe az alábbi témákban:
• Gyermeki jogokat érintő vizsgálati tapasztalatok
• Gyermeki jogok érvényesülése

Ezen a napon még a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet szakmai blokkjára is sorra került a következő témákban:
• A szociális ágazat módszertani és információs rendszereinek megújítása” elnevezésű EFOP – 1.9.4. – VEKOP-16 számú projekt.
• A veszélyeztetettséget észlelő-, és jelzőrendszer működésének meghatározott szempontú tapasztalatai egy országos lekérdezés tükrében (A 2020-as és 2021 adatgyűjtés fontosabb eredményeinek bemutatása).
• A Gyermekvédő hívószámhoz érkező hívások tapasztalatai, kiválasztott változók szerinti bemutatása, valamint a készenléti jelzőrendszer elérhetőségének tapasztalatai.

A három napos szakmai rendezvény tapasztalatai:
• A szakmai tartalom mellett nagyon fontos a szakemberek közötti kapcsolatépítés, a kötetlen beszélgetések, a szakmai párbeszédek.
• MACSGYOE nyitott a javaslatokra: megkérdezik a közösségi média által biztosított felületeteken a kollégákat, hogy milyen szakmai témákban szeretnének előadókat és ismereteket hallani.
• Az idei évben különösen nagy érdeklődés övezte a rendezvényt (első napon:150, második napon 250 és a harmadikon: 180 fő vett részt).
• A visszajelzések alapján ismét tartalmas és jó hangulatú rendezvényt sikerült megrendezni.

A szakmai műhely kiemelt témája: „Adatvédelem, adatkezelés a gyermekjóléti alapellátás területén” volt.

A téma szakértője és meghívott előadóija dr. Anda Péter ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő volt. A tájékoztatóját az általános adatvédelmi rendelet, hivatalosan Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (angolul: General Data Protection Regulation, röviden: GDPR) az Európai Unió rendelete, amely az Európai Gazdasági Térség területén tartózkodó természetes személyek személyes adatait védi és rendelkezik a tagállamok közötti szabad információáramlásról.

A rendelet 2016. május 24-én lépett hatályba, és kétéves türelmi időszak után 2018. május 25-től kell alkalmazni.
A következő fogalmak ismerete elengedhetetlen, melyek az adatvédelemben használatosak: személyes adat, különleges személyes adat, adatkezelés, adatkezelő, adatfeldolgozó, érintett.
Személyes adat: Azonosított vagy azonosítható természetes személyre (Érintett) vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító, vagy a természetes személy testi-, fiziológiai-, genetikai-, szellemi-, gazdasági-, kulturális és szociális azonosságára vonatkozó egy, vagy több tényező alapján azonosítható.

Különleges személyes adat: A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok.
Adatkezelés: A személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Adatkezelő: Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.
Adatfeldolgozó: Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi.

Érintett: Az adatkezelés alanya, bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül, vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
A fogalmak tisztázása után az adatvédelmi tisztviselő kijelöléséről, továbbá feladatairól kaptak tájékoztatást. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki.
Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése minden olyan esetben szükséges, amikor:
• az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;
• az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél és/vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé.
Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő alkalmazottja is lehet, vagy akár szolgáltatási szerződés keretében láthatja el a feladatait.
Az adatvédelmi tisztviselő a következő feladatokat látja el:
• tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére az adatvédelmi rendelet szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban;
• ellenőrzi az általános adatvédelmi rendeletnek, továbbá az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést, ideértve a feladatkörök kijelölését, az adatkezelési műveletekben vevő személyzet képzését, valamint a kapcsolódó auditokat is;
• kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését;
• együttműködik a felügyeleti hatósággal; és
• az adatkezeléssel összefüggő ügyekben kapcsolattartóként szolgál a felügyeleti hatóság felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben konzultációt folytat vele.

Dr. Anda Péter felhívta a figyelmet a Belső Adatvédelmi Szabályzat készítésének fontosságára is.
Ezt követően az érintettek jogairól esett részletesen szó, melyet az adatvédelmi rendelet tartalmaz. Ezek a következőek:
• Átlátható tájékoztatáshoz való jog
• Hozzáféréshez való jog
• Helyesbítéshez való jog
• Törléshez és elfeledtetéshez való jog
• Korlátozáshoz való jog
• Adathordozhatósághoz való jog
• Tiltakozáshoz való jog
• Automatikus döntéshozatal elutasításához való jog

Az előadás közben és azt követően is lehetőség volt az előadóval való eszmecserére, kérdések feltevésére, így gyakorlati tanácsokat kaphattak a résztvevők.


A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió fenntartásában működő Tevékeny Gondozási Szolgálat, mint gesztorintézmény a partnerszervezetekkel kialakított együttműködés révén, Konzorciumot létrehozva Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét lefedő területi egységen látja el a szakmatámogatási feladatokat.

Az elmúlt évben a szakmai kapcsolatok szélesítése és erősítése érdekében a szakmai műhelyek munkájába bekapcsolódott a nyíregyházi székhelyű Oltalom Szeretetszolgálat képviselője is. Ennek okán a novemberben megrendezésre került műhely keretében intézménylátogatást szerveztünk, melynek során megismerkedtünk az Oltalom Szeretetszolgálatnál működő szolgáltatásokkal.

Az intézményt 2000. január 1-jén alapította meg a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség, amely alapítása időszakában még az Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat nevet viselte. A szervezet alapküldetése a halmozottan hátrányos helyzetben lévő személyekre és családokra kiterjedő szeretetszolgálat, különös tekintettel a hajléktalanság megelőzésére, kezelésére és utógondozásukra.

Ellátási területük az Észak-alföldi régió közigazgatási területe. Az Oltalom Szeretetszolgálat az utcai szociális munka kivételével felöleli a hajléktalan ellátás minden területét, nappali melegedőt, éjjeli menedékhelyet, átmeneti szállót és hajléktalan otthont működtet. Emellett nappali ellátást nyújt szenvedélybetegek, illetve pszichiátriai betegek részére, melyek keretében szociális foglalkoztatást is végez.

Ami különös érdeklődésre tartott számot, az a közfoglalkoztatási mintaprogramban való részvétel, melynek köszönhetően az intézmény a felújítások, karbantartások területén majdnem teljes egészében önellátó. A műhelyekben kerti bútorokat, pergolákat is gyártanak, valamint jelentős megtakarítást érnek el az ágybetétek fóliázásával. A fólia borítás megvédi a matracokat az elhasználódástól és az élősködők megjelenésétől is.

Az intézmény szolgáltatásainak palettája folyamatosan bővül, a családok átmenti otthona mellett – reagálva a szükségletekre – bölcsődét, tanodát és nevelőszülői hálózatot is működtet.

Felzárkózó települések elnevezéssel 2019 nyarán indult el az a hosszú távú kormányzati program, amely a következő években a legnehezebb helyzetben lévő településeket kívánja segíteni. A program a Belügyminisztérium és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakmai irányítása alatt, felzárkózási programok megvalósítása terén nagy tapasztalattal rendelkező karitatív, egyházi és civil szervezetek koordinálásával és a településeken működő önkormányzatok, közintézmények, civil, egyházi, gazdasági szereplők bevonásával valósul meg. Az Oltalom Szeretetszolgálat két környező felzárkózó településen végez segítő tevékenységet, igen szép eredményességgel.

Az intézmény megismerését követően a részt vevők tartalmas és szakmailag nagyon hasznos eszmecserét folytattak az aktuális, krízis időszakot érintő kérdésekről.
A műhelymunkában 14 fő szakember vett részt.


2023. december 12-én Debrecenben, a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában rendeztük meg az Idősek szakosított ellátása és az Idősek alapellátása munkacsoportok közös, szakami műhelytalálkozóját.
A megjelent szakembereket (33 fő) és a műhely szakmai témájának előadóit Kárándi Erzsébet, az idősek szakellátása munkacsoport vezetője köszöntötte.

Kommunikáció a demens beteggel cím alatt, Dr. Menyhárt Miklós, a Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztály főorvosa, az első magyar Alzheimer Café megalapítója előadását hallgathatták meg a résztvevő kollégák.

A tudásátadó előadás interaktív módon került bemutatásra. Az előadás szakmai tartalmát az alábbi rövid összefoglalóból ismerhető meg.
Emlékezet = memória.

Az emlékezet szakaszai: kódolás, tárolás, előhívás = képesség.

Az emlékezet időtartam szerint:
• rövid távú emlékezet: kis mennyiségű információ néhány másodpercig történő tárolására képes rendszer,
• munkamemória: olyan emlékezeti rendszer, amely egyfajta “mentális munkaállomás”, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos információkat fejben tartsunk, azokat manipuláljuk egy feladat elvégzése közben,
• hosszú távú emlékezet: lehetővé teszi, hogy hosszú időn keresztül információkat tároljunk


Az emlékezet tartalma szerint:
• deklaratív emlékezet: vagy explicit emlékezet az eseményekre való és tényekre való emlékezet együttes elnevezése, annak alapján, hogy képesek vagyunk-e tapasztalatainknak tudatába kerülni és a tudat tartalmáról nyelvileg beszámolni,
• non deklaratív, vagy implicit emlékezet: során a hosszú távú memóriából előhívott emlékezet a teljesítményen keresztül mutatkozik meg, és nem a tudatos felidézésben.

Demenciában a felejtés: az emlékek nem tűnnek el, csak nem tudjuk felidézni. Az agy csak a számára hasznos információkat tárolja könnyen hozzáférhetően. A mindennapi életben sokkal fontosabbak a friss emlékek, mint a régiek.

Mit hívunk demenciának? Betegség-e a demencia?
A demencia egy olyan tünetcsoport, ami számos betegség velejárója.
Lehet:
• memória zavar
• az érzelmi élet zavara
• a gondolkodás zavara
• az emlékezés zavara

Betegség-e a feledékenység?
Korral járó feledékenység:
• Normál, korral járó memóriavesztésnek nevezi az orvostudomány azt a jelenséget, amikor egyébként teljesen egészséges idős emberek feledékenységről panaszkodnak. Ezt a kellemetlen, de valójában többnyire ártalmatlan jelenséget fontos elkülöníteni a valódi szellemi hanyatlástól.
• A normál időskori feledékenység az élmények, események tárolásáért felelős memóriát érinti leginkább. A korral járó memóriavesztés és a szellemi hanyatlás közti fő különbség, hogy az utóbbi lényegesen befolyásolja az ember napi teendőit és megakadályozza mindennapi életvitelében.
• Átmeneti feledékenység okai lehetnek: kimerültség, alváshiány, stressz.

Milyen betegségeket kísér a demencia?
Degeneratív betegségeket (az agyszövetben elsődleges lerakódással és idegsejt széteséssel járó betegségek), mint pl.:
Alzheimer kór,
• Lewy-testes szindróma,
• Parkinson kór,
• Homloklebeny szindróma,
• Réz kór,
• Pick betegség,
• Hungtington chorea, stb.
• Nondegeneratív demenciák:
• vaszkuláris,
• traumák,
• toxikus eredet,
• gyulladásos eredet, stb.

Milyen tünetek esetén gondoljunk Alzheimer kórra?
• nyelvi zavarok
• tájékozódási zavar
• a mindennapos cselekvések megváltozása
• az érdeklődés elvesztése
• számolási nehézségek
• pénzkezelési zavarok
• ítélőképesség elvesztése
• logikátlan hangulatváltozás
• magatartás változása

Az Alzheimer kór miért más?
Világméretű a jelenléte, hatványozottan romlik.
Agyi idegrendszeri elváltozás, de a tünetek pszichiátriai jellegűek.
Nincs rá gyógyszer.
• Alapvető emberi-, szabadság- és polgári jogok sérülnek.
Gondozási szükséglet:
• Nagyobb gondozói létszám kellene.
• Különleges gondozásra van szükség.
• Nem csak a beteg, hanem az egész család szenved.
• Bárki lehet beteg, nem csak az számít, hogy tanult-e, vagy sem.
Diagnosztika:
• Neuropszichológiai tesztek szükségesek. (az online tesztek nem jók)
• Jó tesztek:
• MMSE teszt
• MOCA teszt
• Óra teszt
• Addenbrooke’s kognitív vizsgálat
• Labor diagnosztika: tau fehérje kimutatása.

Képalkotó vizsgálatok:
• a CT a vaszkuláris formát képes kimutatni,
• az MR a degeneratív demenciákat is képes kimutatni
• Perifériás biopszia
• Autopszia (saját, szemmel való megfigyelés)

Egészséges, de idős embernél mi ronthatja a kommunikációt?
• látás
• hallás
• szájüregi problémák

A kommunikáció egyik alapvető forrása:
• a mosoly,
• az együttérzésünk kifejezése,
• a szeretetteljes gesztus,
• a türelem.

Mi jellemző az emlékezet fokozatos megváltozására?
• Az emlékezetben zűrzavar van.
• A demenciával élő személy egy másik valóságban él.

Mit jelent a szavak zavara?
• A beteg ember beszéde egyre kevésbé érthető.
• Egyre kevésbé érti meg a beszélgető partnerét.
• Szavak ismételgetése.
• Nehezen találja meg a megfelelő szavakat.
• Új szavak kitalálása (ikerpár beszéde)
• Szóvesztés: egyszerűbbek kerülnek a helyére.
• A mondat zavarainak első jelei.
• A nyelv, kifejezésében, megértésében romlik.
• Megdöbbentő szófordulatok.

Mit jelent, hogy egyszerűen, türelemmel beszéljünk?
• Ne rohanjunk el, amikor beszél.
• Erősítsük meg az utolsó szavak megismétlésével.
Hogyan kezdjük a beszélgetést?
• Bemutatkozás.
• Nevén szólítás.

A szeretet kifejezése:
• érintéssel
• belekarolással
• „Seholország” viselkedés: ne viselkedjünk úgy, mintha ott sem lennénk.
• „Csőlátás”: ne szólítsuk meg a háta mögött, ő csak előre lát, így megijedhet.
• Soha ne javítsuk ki!

Alapvetően agresszív-e az Alzheimer beteg?
• NEM!

Az agresszivitás okai:
• Az érzelmek megmaradnak, ennek hatására izgalmi állapot következhet be.
• Okozhatja a betegséget nem ismerő tudatlanság a környezet részéről.
• Az együttérzés, a szeretet hiánya.
• A primitívség.
• Soha ne mondjunk NEM-t!!!

Dr. Menyhárt Miklós főorvos úr beszélt még az első Alzheimer Café megalakulásának körülményeiről.

A kávészünet után, megtekinthettük az Alzheimer című dokumentumfilmet.

A dokumentumfilm több évi forgatás után állt össze. Nyomon követte néhány otthonában gondozott Alzheimer személy életét és az őket gondozó családtagok küzdelmét a mindennapokkal.
Idézet az egyik (11 éven keresztül egyedül gondozta Alzheimer beteg férjét) gondozó hozzátartozó megnyilvánulásából:
„A betegség elején a férjem megkérdezte: ..de mi lesz velem?.. Azt válaszoltam, hogy .. leszek én a kinyújtott kezed…
Megszólaltak a filmben, a demenciával foglalkozó szakemberek is, elmondva gyakorlati megtapasztalásaikat a betegség gondozásában.

A film megtekintését követően lehetőség volt interaktív beszélgetésre Kollár István rendezővel és Dr Menyhárt Miklós főorvossal. A beszélgetést Töviskes Mária Magdolna, az idősek alapellátása munkacsoport vezetője koordinálta.

Az Alzheimer film 2021-ben a Californis USA 2021 film fesztivál díjnyertese lett.
A film megtekintése a rendezővel való kapcsolatfelvételen keresztül lehetséges.

Bővebb információ található az alábbi online felületeken:
www.alzheimerfilm.com és www.alzheimerpercek.hu

A szakmai nap, a szendvicsebéd elfogyasztásával, az étkezéssel összekötött szakmai eszmecserékkel zárult.


A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában (Debrecen, Simonyi u. 14.) megtartott szakmai műhelynapon az egyik téma az Anonim Alkoholisták önsegítő csoport bemutatása, felépülés lépései, melynek előadója Marton Krisztina addiktológiai kunzultáns volt.

Az Anonim Alkoholisták olyan emberek közössége, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket és reményüket azért, hogy megoldhassák közös problémájukat és segíthessenek másoknak felépülni az alkoholizmusból.

A tagság egyetlen feltétele az ivással való felhagyás vágya. Az AA tagság nem jár illetékkel vagy díjjal, elsődleges célja józannak maradni és segíteni más alkoholisták józanodását.

Olyan férfiak és nők közössége, akik elvesztették az ivás kontrollálásának képességét, és az italozás következtében mindenféle bajba keveredtek. Megpróbálnak normálisan élni alkohol nélkül és legtöbbünknek ez sikerül is. Ennek érdekében segítségre és támogatásra van szükségük, amelyet más alkoholistáktól kapnak meg az AA-ban.

„Közös problémájuk” az alkoholizmus. Végre felismerték, hogy az alkohollal semmi féle formájában nem bírnak. A legfontosabb azonban az, hogy egyedül nem próbálnak meg szembenézni gondjainkkal. A csoportban lévők tapasztalatai, erősségei és reményei megosztása a kulcs, ami lehetővé teszi, hogy nemcsak alkohol, de legtöbb esetben annak vágya nélkül is élhetnek.
A műhelytalálkozó második programeleme egy jó gyakorlatok bemutatása volt, melyet Tőkés Tibor a Boldogkerti támogatott lakhatás intézményvezetője Boldogkerti Támogatott Lakhatás szolgáltatás keretén belül a rehabilitáció utáni felépülés segítése, közösségi rehabilitáció címmel ismertetett.

Az intézményvezető bemutatta az intézményük működését, régebben Boldogkerti Lakóotthonként működtek, ma már Boldogkerti Támogatott Lakhatás szolgáltatást nyújtanak.

Az általuk nyújtott támogatott lakhatás feladata a rászorultakkal való szociális munka, az egyéni esetkezelés, a közösen meghatározott célok sora, a feladatok megvalósítása, a továbblépés elősegítése.

A támogatott lakhatás célja, hogy szenvedélybeteg emberek nyitottabb, természetesebb, családiasabb életmódot alakítsanak ki önmaguk számára, személyesebb bánásmód biztosításával. Cél egyrészt az életszemlélet és az életvitel megváltoztatása mellett döntött szenvedélybetegek segítése, illetve ezen döntés ösztönzése, fenntartása, másrészt a visszaesés megelőzése, a társadalmi reintegráció elősegítése, a szerhasználat, valamint járulékos ártalmainak a csökkentése, a nagyobb személyes autonómia kialakítása. További cél, az, hogy a szolgáltatás egyéni szükségletekre alapozott és felépülés orientált legyen, hosszabb távú ellátásokat, komplex megoldásokat biztosítson a társadalmi visszailleszkedés folyamatában. Ehhez szükség van az egyén külső és belső erőforrásainak, képességeinek feltérképezésére, fejlesztésére holisztikus rendszerszemléletű megközelítési módban.

Kiemelkedő szerepet kap a reintegráció, nemcsak a munkában, lakhatásban, produktív életmódban, hanem a közösségi élet és a kapcsolatok működésének visszaállításában is.
A szolgáltatások biztosítása során alapvető szakmai kritérium, hogy az ellátottat a segítője a saját sorsa feletti felelősségtudatának kiépítésében támogassa, önálló életvitelét erősítse.

Kiemelt célkitűzés továbbá – az ismeretek átadásán túl – a stabil absztinens életvitel kialakítása, a józanság fenntartása, mentális egészség elérése, az önértékelés, énkép javulása, a kapcsolati háló megváltoztatása, a meglévő családi kapcsolatok javítása, az erőforrások feltárása.

A támogatott lakhatás feladata a stabilan absztinens szenvedélybetegek, illetve a leszokni vágyók rehabilitációjában való igény szerinti segítségnyújtás, a tartós absztinens életvitel megtartásában való támogatás, illetve az arra történő felkészítés. Személyközpontú, egyénre szabott szolgáltatások, támogatások, programoknyújtásával, illetve a csoportos és képviseleti megoldások mellőzésével biztosítja a döntés szabadságát, az egyén elvárásaihoz és igényeihez igazodó lakhatási és támogatási forma megválasztásában.

Az ellátórendszerben a reintegrációs lánc fontos lépcsőfoka a támogatott lakhatás, ezért nagyban számít, és kölcsönös együttműködésre alapoz más szolgáltatókkal.
Tőkés Tibor elmondta, hogy a más szenvedélybeteg személyeket ellátó szolgáltatások részéről is szívesen veszik a megkeresést, ha van a látóterükben olyan személy, aki segítségre szorul, egy feltétele van az, hogy már rehabilitációs kezelésen részt vett a kliens.

Az intézmény 12 fő férfi + 10 fő női szenvedélybeteg számára biztosít lakhatási szolgáltatást, az ország bármely településéről. A Boldogkerti Támogatott Lakhatás, mint székhely, a lakhatási szolgáltatást biztosítja (4030 Debrecen, Melith u. 6. sz. 4026. Debrecen, Kar u. 24 sz.) alatt. Jelenleg rendelkeznek üres férőhellyel.
A szakmai műhelyen 15 szakember vett részt.

Események, rendezvények - 2024

A részletekért kattintson az esemény címére!


A fogyatékkal élők ellátása munkacsoport 2024. február 27-én Szolnokon a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió fenntartásában működő Tevékeny Gondozási Szolgálat intézményében tartotta meg első szakmai műhelytalálkozóját 49 fő részvételével. A rendezvényen – a Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei területi egység mellett – a szomszédos vármegyékből is érkeztek előadók:
• Nyári Amália igazgató asszony az SZGYF Csongrád-Csanád Vármegyei Kirendeltségről és Tiszaváry Péter Dr. Waltner Károly Integrált Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény Csongrád-Csanád Vármegye intézményvezető úr;
• Fellnerné Gálik Erika, igazgató asszony az SZGYF Nógrád Vármegyei Kirendeltségről;
• Zeke Adél – a TSZR Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye módszertani munkatársa.

A szakmai műhely a szemléletváltás az intézményi ellátásban témakört járta körbe, több szakmai aspektus (önérvényesítő csoportok, önálló életvitel támogatása, a szemléletváltás megjelenése a szakmai dokumentumokban) alapján.

A szakmai műhely házigazdája Cser-Kiss Róza munkacsoport vezető, az SZGYF Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kirendeltség igazgatója volt, aki köszöntötte a vendégeket és felkérte Faragó Tibornét a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió vezető szaktanácsadóját, hogy a gesztorszervezet nevében is köszöntse a szakmai rendezvényen megjelent szakembereket.
Az első előadó Gyene Piroska az ÉFOÉSZ elnöke előadásában a „Szemléletváltás az intézményes ellátásban” projekt előzményeit mutatta be.

Előadásában kiemelte, hogy a projekt keretében végzett munka még 2021 tavaszán Salgótarjánban indult el négy vármegyei kirendeltség 54 szakemberének részvételével. A munkacsoportok célja az ápoló-gondozó intézmények szakmai munkájának segítése volt, ezzel is növelve a szolgáltatást igénybe vevők elégedettségét, jóllétét és a partnerségi viszony megerősítését a mindennapok során. A szakemberek legfőbb feladata az volt, hogy felkutassák a lakók számára az adott intézményi környezetben az önálló életvitel, az intézményen belüli önérvényesítés, a döntések és a választások lehetőségének körét. A közös munkát a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet szakmai kiadványaival, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) pedig workshopjaival segítette.

Nyári Amália igazgató asszony (SZGYF Csongrád-Csanád Vármegyei Kirendeltség) és Tiszaváry Péter (Dr. Waltner Károly Integrált Szociális és Gyermekvédelmi Intézmény Csongrád-Csanád Vármegye) intézményvezető úr közösen megtartott előadásában az önérvényesítő csoportok működtetésének bevezetéséről és annak szakmai tapasztalatairól osztották meg gondolataikat a jelenlévőkkel.

Nyári Amália kiemelte:

• 2021. tavaszán csatlakoztak ehhez a projekthez, az intézményeknek nagy szüksége van a projekt által nyújtott szakmai programokra;
• a vármegye területén Szentes, Kistelek, Hódmezővásárhely és Szeged településeken működtetnek Integrált Szociális Intézményeket;
• 120 férőhelyen biztosítanak Támogatott Lakhatás a vármegyében;
• tapasztalata alapján a dolgozók szemléletváltása által az ellátottak is változnak, a dolgozók nagyon lelkesek ebben a programban.

Tiszaváry Péter intézményvezető úr előadásában bemutatta, hogy a Szegeden működő intézményük lakói súlyos és halmozottan fogyatékossággal élők és ezért is tartották kiemelten fontos feladatuknak a projektben való részvételüket. A program elején kérdőívvel felmérték a dolgozókat, melyet a munkatársak 39 % töltött ki, az önérvényesítésről kérdezték meg a kollégákat. Gyakorlatilag az ÉFOÉSZ önérvényesítő programját vitték be az intézménybe, amelynek már látható és a mindennapi életre kiható pozitív tapasztalatai is vannak, például az, hogy jobban megismerhették a lakók „vágyait”, akik imádnak utazni, villamossal közlekedni és vásárolni.

Fellnerné Gálik Erika igazgató asszony (SZGYF Nógrád Vármegyei Kirendeltsége) az „önálló életvitel támogatása, az intézményi lakó önálló, szuverén szerepvállalása az intézmény napi rutinjában” címmel megtartott előadásában kiemelte:
• három szociális és egy gyermekvédelmi intézmény működik Nógrád Vármegyében;
• 2021-tavaszán találkozott munkatársaival együtt a projekttel;
• a projekt megvalósítása során az intézmények lehetőségeit is figyelembe vették;
• a jó gyakorlatok kialakításában az intézményvezetők vettek rész;
• fél évre volt szükség ahhoz, hogy a munkatársak beépítsék, elfogadják ezt a feladatot és a munkacsoport működését és két példát mutatott be:
o Ludányhalásziban: a hitélet gyakorlása nagy múltra tekint vissza, kollégák nagyon elhivatottak. Az intézmény területén van kápolna és felszentelt helyiségek is vannak, keresztelőt és egyéb eseményeket is szoktak tartani. Énekkar alakult a lakók részvételével és heti 40 órában 1 diakónus dolgozik az intézményben. A parkban van a megemlékezés keresztje és a vármegyében sok kegyhely található (pl. Mátraverebély, Szentkút), ami szintén indokolta a hitélettel kapcsolatos jó gyakorlat megerősítését, mint az önálló életvitel támogatása.
o Diósjenőn: infokommunikációs eszközök ismertetése nagyon sikeres volt. Az erdő mélyén található intézmény tekintetében – a távolság miatt – az eszközök nagyban segítik a kommunikációt, ügyintézést, kapcsolattartást és hozzájárulnak az önálló életvitel támogatásához is. Előadás részeként a szakemberek megnézhettek egy videót is az infokommunikációs eszközök használatával kapcsolatosan.

Zeke Adél – a TSZR Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye módszertani munkatársa a „Szemléletváltás megjelenése a szakmai és belső szabályozó dokumentumokban” címmel megtartott előadásában az alábbi gondolatokat osztotta meg a jelenlévőkkel:
• a munkacsoportban a kirendeltségek munkatársai, referensei, és az intézményi dolgozók vettek részt;
• kiemelten fontos szempont volt a munkacsoport feladatellátása során, hogy áttekinthető, egyedi, nyilvános legyen a szabályozók rendszere és szakmai dokumentáció is;
• szintén kiemelt szempont volt a dolgozók ellenállásának feloldása, ellenállás enyhítése az új dokumentációk megalkotása és majdani bevezetése során;
• a változás elindítása nehéz feladat volt;
• az ellátást igénybe vevők részéről, öröm, várakozás, de aggodalom is megjelent, szükség volt ennek fel-és megoldására is válaszokat keresni;
• a férőhelykiváltás több intézményben is megvalósult;
• a projekt során tankonyhát, szimulációs helyiséget tudtak kialakítani;
• kiadványt készítettek, Mándok és Kisléta pilot intézmény lett.

Sebán Zoltán – tréner és coach, okleveles andragógus, pedagógia szakos bölcsész, felnőttképzési programszakértő – tájékoztatta a szakembereket a közeljövő lehetőségeiről és terveiről. Elmondta, hogy négy szuper és színvonalas anyag áll rendelkezésre, amely mögött komoly szakmai tapasztalat és gyakorlat van, amelyet terjeszteni szeretnénk, tervezett – szervezett formában és a megvalósítás folyamatának monitorozását is tervezik.

2024. április 10-én első alkalommal lesznek bemutatva a szakmai anyagok Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében Szolnokon, a Megyeháza Dísztermében. Az SZGYS Főigazgató asszony előtt van a tervezet, amelynek jóváhagyását követően országos szinten szeretnénk terjeszteni ezeket a szemléletformálást előmozdító anyagokat annak érdekében, hogy napi szintű rutinná váljon, ezzel megteremtve a munkatársak gyakorlatias fejlesztését, amivel több jó gyakorlat létrehívását szeretnénk elérni.


2024. február 28-án Kunhegyesen, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Tiszaág Integrált Szociális Intézmény Szociális Szakápolási Központjában rendeztük meg az Idősek szakosított ellátása munkacsoport 2024. évi első szakami műhelytalálkozóját.
A megjelent szakembereket és a műhely szakmai témájának előadóit Kárándi Erzsébet, az idősek szakellátása munkacsoport vezetője köszöntötte.

Tudásátadó előadással kezdődött a tanácskozás. A Szakápolási Központ szociális ágazathoz való csatlakoztatásának folyamata címmel, Cser-Kiss Róza Kirendeltség Igazgató Asszony (SZGYF-Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kirendeltség) előadását hallgathatták meg a résztvevő kollégák.

A tudásátadó előadás betekintést nyújtott:
• az átállás előzményeiről,
• a jogszabályi háttérről,
• az eddig egészségügy égisze alatt működő szakápolás szociális ágra történő csatlakozásának módjáról,
• a szociális ágazathoz való csatlakozás folyamatáról.

Az előadás bővebb szakmai tartalma egy, az előadó által összeállított összefoglalóból ismerhető meg.

Az átállás, a működés/működtetés eddigi tapasztalatai intézményvezetői szemmel című előadást Antalné Krajcsi Ildikó szakmai vezető / Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Tiszaág Integrált Szociális Intézmény/ tolmácsolta a résztvevők számára.
Az előadás szakmai tartalma vázlatosan:
• Az integrált intézmény szervezeti felépítésének bemutatása.
• Az átállás, a működés/működtetés eddigi tapasztalatai intézményvezetői szemmel (nehézségek, pozitív fejlemények).

Az előadás bővebb szakmai tartalma egy, az előadó által összeállított összefoglalóból ismerhető meg.

A tudásátadó előadásokat követően szakmai eszmecsere alakult ki, melynek fő témája az integrált intézmény különböző szakellátásainak nehézsége, a megoldás lehetőségei.

A gyakorlati tudásátadó részt Nagy Szilvia, a Szociális Szakápolási Központ Kunhegyes vezető szakápolója prezentálta.
Előadásának szakmai tartalma:
• A szakápolás gyakorlati oldala. Miről szól a szakápolás?
• A gyakorlati rész ismertetése.
• A korábban egészségügyi dolgozó oldaláról az átállás tapasztalatai.

Az előadás bővebb szakmai tartalma egy, az előadó által összeállított összefoglalóból ismerhető meg.

Az előadást követően kerekasztal beszélgetésen, kötetlen formában vitattak meg szakmai kérdéseket a résztvevők.
A szakmai nap második felében megtekinthettük a szakápolási intézményt, betekintve a hétköznapok tevékeny életébe.
A szakmai nap, a szendvicsebéd elfogyasztásával, az étkezéssel összekötött 23 fő érdeklődő jelenlévő szakmai eszmecseréjével zárult.


A Szellőrózsa Integrált Szociális Intézmény Hajdú-Bihar Vármegye (4032. Debrecen, Böszörményi u. 148.) adott helyszínt a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek ellátása munkacsoport I. szakmai műhelyének 2024. március 04-én.
A szakmai műhelynapon a regisztrációt követően Oláh Péter a TSZR gesztor szervezete részéről köszöntötte a felkért előadókat, a jelenlévő kollégákat.
Szakmai műhely egyik témája a Minnesota rehabilitációs modell bemutatása volt, melyre Dr. Gaál Erzsébet pszichiáter főorvost (Debreceni Egyetem Klinikai Központ) kértük fel.

A Covid időszak után 2023. augusztus hónapban újra indult az alkoholbetegek felépülését segítő Minnesota-program Debrecenben.
Egyénre szabott, élményalapú terápiával segítik az életmódváltásban, az absztinens és kiegyensúlyozott élet kialakításában az alkoholbetegeket a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában.
Az addikció nem más, mint a boldogságra törekvés patológiás megnyilvánulása. A mai, kihívásokkal, feszültséggel, stresszel teli világban túlhasználódnak az emberek, de mindenki szeretne boldog lenni, ezért próbál olyan szokást felvenni, ami tölt, energiát ad. Gyakori, hogy ha valaki lazítani, töltődni szeretne, akkor leggyakrabban az alkoholhoz nyúl. Egy idő után azonban az alkohol már nem segít, hanem rombol, egyéntől függően szorongás, depresszió, pánik, esetleg valamilyen pszichotikus állapot alakulhat ki.
Az intenzív terápiás program célja, hogy klienseik megértsék betegségük lényegét, illetve olyan készségeket sajátítsanak el, amelyek hozzásegítik őket az absztinens és kiegyensúlyozott, harmonikus élethez.
Debreceni Egyetem Klinikai Központ Felnőtt Pszichiátriai Osztályán augusztusban induló Minnesota-program egyénre szabott, élményalapú, absztinenciára orientált, átfogó és multiprofesszionális szemléletű, amely a beteget nem csak a nem ivásig segíti el, hanem megtanítja arra, hogy az életmódváltozást megelőzi a gondolkodás, a beszéd és a cselekedet változása is.
Ennek érdekében a Minnesota-modell klasszikus alap pilléréin túl, a pozitív élmények átélésére is nagy hangsúlyt fektetnek. Amennyiben szükséges, gyógyszerekkel is segítenek a résztvevőknek, de nem ez a program legfontosabb része.
A program során fontos szerepet kap az előadás, személyre szabott, egyéni betegvezetés, Anonim Alkoholista-gyűlés, csoportterápia, szocioterápiás foglalkozás, például autogén tréning, hit és felépülés, gyógytorna, érzéscsoport. Munkájuk fontos elemének tekintik az együttműködő családtagokkal való kapcsolattartást. Az eredményes rehabilitáció és megfelelő terápiás légkör kialakítása érdekében alapkövetelmény a kölcsönös tiszteletadás és segítés, az egymásra figyelés, egymás bátorítása és a terápia komolyan vétele – mondta a szakember.

A program Frecska Ede egyetemi docens és Móré E. Csaba osztályvezető főorvos szakmai irányításával zajlik. A terápiás stábot orvosok, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, nővérek, valamint szociálterapeuta, addiktológiai konzultáns, gyógytornász, lelkész és egy tapasztalati szakértő alkotja. A szakemberek együtt gondolkodva, egy egymásra épülő rendszerben dolgoznak a kliensért, betegért.
Előadása során kitért arra a 10 hibára is, amit a szenvedélybetegek hozzátartozói elkövetnek.
A második előadó Szabó László (Boldogkerti Támogatott Lakhatás szolgáltatást igénybevevő, aki a Minnesota programban részt vett, több éve absztinens), érintett tapasztalati segítő, szakértő volt.
Előadásában elmesélte az életútját, azt, hogy hogyan került az AA csoportba, majd munkanélküliként a Minnesota programba tapasztalati szakértőként. Nagyon fontos volt a sikeres programhoz, hogy egységes szemléletmód alakuljon ki a stáb részéről.

Előadásában kitért:
• Az első lépés csoportra (tehetetlenek vagyunk a betegséggel szemben) személyes tapasztalatát megosztotta a szakmai műhelyen részt vevő kollégákkal.
• A felvételi interjúra (2-3 fő szakember jelenlétében, illetve a hozzátartozó jelenlétében történik).
• Őszinteséget, nyitottságot, aktív hozzáállást kíván meg a program a résztvevőktől.
• Nagyon komoly önelemzésről van szó. (Józan élet c. könyv)
• Az irreális kapcsolatokat nem támogatják. (szerelem)
• Józanságmegtartó csoport 16 pontban került leírásra, hogy mi az, amit be kell tartaniuk. (pl.: viselkedés, türelem, együttélés szabályai)
• Heti terv készítése (reggel 6 órától este 10 óráig) a kliens megtanulja optimálisan beosztani az idejét, energiáját).
• Adaptációs szabadság (mikor, mennyi időközönként).
• AA szokás: józan napok száma. – Már nem a problémákkal foglalkoznak, hanem azzal, hogy milyen megoldások vannak a probléma kezelésére.
• Visszajáró csoport: (akik már nem betegként jönnek, hanem gyógyultként, absztinensként)
• Hiteles üzenetük: hogyan alakult az életük az elmúlt 4, 6, 8 évben.
• Nagyon fontos: elköteleződés a józanság irányában.
A szakmai nap összefoglalásaként elmondhatom, hogy egy nagyon interaktív előadás volt, a Minnesota program vonatkozásában széleskörű, tudásalapú, információ átadás történt. Dr. Gaál Erzsébet pszichiáter főorvos Asszony előadásában az alábbiakról beszélt:
• team munkáról, hozzátartozói csoportról, az önsegitő csoportokról, a Hitről, a felsőbb erőről, a betegségtudatról;
• hogyan lehet bekerülni a Minnesota programba;
• felismerés, kórházi kezelés, rehabilitációs osztály, félutasház, Támogatott Lakhatás;
• kettős diagnózis (pszichiáter által nem javasolt gyógyszerek);
• absztinencia= változás.
• szemléletmódváltás
A részt vevő kollégák részéről elhangzott, hogy már volt olyan szolgáltatás, ahonnan részt vettek ellátottak, kliensek a Minnesota modellben, több kevesebb sikerrel. Sok pozitív tapasztalatot is megosztottak a szakmai műhelynapon résztvevő munkatársak egymással.
A tapasztalati szakértő által tartott előadása során elmondta, hogy Ő mit kapott a segítőitől, fontos volt számára, hogy értették, miről beszél. Nagyon sok terápiás rendszerről, illetve csoportterápiás gyakorlatról beszélt.
Minden szakmai műhelyen megerősítést nyer, hogy nagyon fontos, hogy a szakmában dolgozó szakemberek találkozzanak egymással, kérdezhessenek, jelezhessék a problémáikat. A műhelytalálkozón 29 fő szakember vett részt.