“Annyira örülök nektek, mert olyan sokra vittétek, de én csak egy …” – hangzik el a gondolatsor Gellén Imre beszélgetőpartnerének, a 90 éves szépkorú hölgynek szájából.

A gondolatsort természetesen a hölgy befejezi, de Imre egy olyan megvilágításba helyezi beszélgetőpartnerének helyzetét, ami számára megszokott, de legtöbbünk esetében egészen csodálatraméltó, erőn felüli cselekedetek sorozata. 
Tudvalevő, hogy a saját gondolataink hatással vannak ránk, még szavaink mások életére is nagy befolyást gyakorolnak. Mégis mi változtathatja meg egy 90 éves szépkorú hölgy világnézetét olyannyira, hogy addigi életének megélt részét teljesen új perspektívából, hálatelt szívvel kezdi el tekinteni?